Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

KEDD, 1997. ÁPR. 1. A HELYZET 15 A kínaiaktól olcsón lehet vásárolni, ám a tartozással jó vigyázni... (Felvételünk illusztráció. DM-fotó) Jó napot. Bizottság! A zon mindig úgy el bírtam csodálkozni, amikor döntött egy bizottság. A bizottságnak jó dolga van, mert általában ügy bőven akad, a bizottság tagjainak pedig dönteni kell, és nyilván ehhez jól föl vannak ké­szülve, lábuk előtt hevernek az objektív kritériumok, amelyek alapján meghozzák a döntést. Vagyis ekkor lenne jó egy bizottság, a döntés. Olvasom, hogy Farkasházy Tivadar fölolvasott egy jegyzetet a Nap-kelte című tévéműsorban, aztán egy svájci illetőségű úr fölemelte a hangját miatta, most mindegy, hogy mi okból. A lényeg az, hogy a tévé pa­naszbizottsága kivizsgálta az ügyet, és Farkasházy írá­sát humorosnak találta, vagyis hogy az abban elhang­zottak nem tényként, hanem viccként kezelendők. Jól van, bár nem zörög a paraszt, ha nem húzza a széket. Igazából az hozná izgalomba az embert, ha tudná, mi alapján tud dönteni egy bizottság arról - a fenti ügytől függetlenül -, hogy egy írás humoros vagy nem? Melyek a humor kritériumai? Ül egy páratlan számú bizottság a kézirat fölött, és ha mondjuk ötből hárman elnevetik magukat, akkor az humoros? És ha netán rossz napja volt a bizottság tagjainak, úgy ötből háromnak, semmi kedvük poén­kodni, nem értik a viccet, mert beintettek nekik a for­galomban, mert a reggeli tüsszentésnél lefejelték a te­áskészletet, mert elhullott a zebrapintyük, mert kon­taktlencse nélkül képtelenek megtalálni a kontaklen­cséjüket, mert... Sok ok lehet. De egy bizottságba, nyil­ván, mindig az oda megfelelő embereket választják. / tt például veszik a lapot, elolvasták Henri Bergson Nevetés című munkáját, na meg tudták, milyen bi­zottságba mentek aznap, és a humoruknál maradtak. Egy igazi titka van tehát a bizottsági döntéseknek: hogy jó napot fogjon ki az ember. Podmaniczky Szilárd Megnyílt az ég Letartóztatták a Hanbo elnökét • Brüsszel (MTI) Keddtől versenykorlátok nélkül közlekedhetnek az Európai Unió területén a 15 tagország bármelyikében be­jegyzett légitársaságok repü­lőgépei. Az április elsejétől élő nyitott égbolt megállapo­dás azt is lehetővé teszi, hogy egy társaság egy másik EU-tagország belső légifor­galmába kapcsolódjon be. A tíz évig előkészített változás­tól mindazonáltal a szakmá­ban senki sem vár történelmi reformot, bár az elemzők többsége azon a véleményen van, hogy az utasok egyelőre jelentős előnyöket élvezhet­nek az éleződő verseny ered­ményeként. A születésétől kartellek uralta európai ég­bolt nyitása - alig titkoltan Jimmy Carter amerikai el­nök 1978-ban kiadott és né­hány év alatt elsöprő sikerű­nek bizonyult légi szabad­verseny-törvényének hatásá­ra - 1987-ben kezdődött, amikor az EU közlekedési miniszterei elfogadták az ár­rendszer reformjából, a ka­pacitások elosztásából és a piacra jutási lehetőségek ja­vításából álló intézkedéscso­magot. Ezt 3 év múlva újabb liberalizációs szabályok kö­vették, majd 1993-tól telje­sen felszabadították az ára­kat, és növelték a megköze­líthető piacok körét. A folya­mat tetőpontja egybeesik a bolondok idei napjával: in­nentől kezdve elméletileg nincs korlát a cégek előtt. • Szöul (MTI) Dél-Koreában letartóztat­ták a Hanbo csoport elnökét. Chung Bo Keunt azzal gya­núsítják, hogy több millió dollárt sikkasztott el a csődbe jutott csoporttól. A 36 éves üzletembert 41,6 millió dol­lár „eltérítésével" és az adó alóli mentesülés céljából tör­tént Hanbo-részvényvásárlás­sal is gyanúsítják. Chungot egy nappal azután tartóztat­ták le, hogy vizsgálatot indí­tottak a Hanbo-botrány ügyé­ben, melyben a csoportot el­lenőrző család több millió dollárt emelt el saját céljaira. A család így szerzett vagyo­nát 386 millió dollárra becsü­lik: ingatlanokat, részvénye­ket, ingóságokat koboztak el tőle. Ebből igyekeznek majd kiegyenlíteni az adóhatóság­gal szembeni tartozását, 485 millió dollárt. • A kínaiak nem pereskedtek - szúrtak Késsel szolgáltatott igazság Néhány esztendeje hatalmas szemeket me­resztett az ember, ami­kor arról olvasott az új­ságban, hogy külföldiek nálunk rendezik egy­mással a számlájukat. Manapság ez már nem olyan nagy szám, gya­korivá vált. Robban a pokolgép, időnként ro­pog a fegyver, máskor „csak" kések villannak. Az elkövetők és az áldo­zatok is külföldiek. Az alábbi történetek sze­replői kínaiak. Ami még kö­zös, az az, hogy valamennyi­en kereskedéssel keresik ke­nyerüket, méghozzá Szege­den. A városon belül pedig a Cserepes sori piacon. A konfliktusok mögött a pénz, az üzlet, kiegyenlítetlen számlák húzódnak meg. Ők nem futnak a bíróságra, hogy akár évekig elhúzódó perek­ben keressék az igazukat. Ma­guk szolgáltatnak igazságot, és végül mégiscsak a bírósá­gon kötnek ki: életveszélyt okozó testi sértés miatt. • A MOL Hungária 1100 folytatja Irány: Hongkong! • Tudósítónktól A Hongkong Challange névre keresztelt, Föld kö­rüli vitorlásverseny im­máron a feléhez érkezett, és a mezőny a folytatás előtt lehetőséget kapott egy kis pihenésre. A MOL Hungária 1100 előkelő helyen álló legénysége ­fedélzetén a szegedi Csa­la „Jose" Józseffel - négy hetet töltött Japán leg­délebbi szigetén, az 1 300 000 lakosú Fukuo­ka városában. A roppant barátságos ven­déglátók számtalan prog­rammal kedveskedtek a ma­gyar fiúknak, akik például látogatást tehettek az Atago Japán-Magyar Társaságnál is, amely '95-ben, az itt ren­dezett Universiade idején alakult meg. Vitorlásaink számtalan ismeretséget kö­töttek, ami a Távol-Keleten nem túl nehéz, hiszen az eu­rópaiakat errefelé már-már csodálják. Az egyik csapat­tag - bármilyen furcsa ­konkrét házassági ajánla­tot(!) is kapott, amelyet ko­molyan fontolóra vett, ám a lakodalom eleddig még várat magára... Mint megtudtuk, Antal Tamás és a szegedi Csala Jó­zsef a „pihenőidőben" meg­hívást kapott az V. Marinoa Kupa elnevezésű versenyre, melynek keretében egy ja­pán vitorláson küzdöttek az elemekkel, a leglelkesebb hazai sportbarátokkal egye­temben. Az ötven hajóból ál­ló mezőny színes vitorlaer­deje csodálatos látványt nyújtott; a két órás küzde­lemben a mezőny közepén értek célba a mieink, és ez ­a körülményeket figyelembe véve - nem is olyan rossz eredmény. Ami szintén lé­nyeges: a Föld körüli vetél­kedésen résztvevő vitorlások gasztronómiai viadalán a magyar marhapörkölt reme­kül szerepelt! Sajnos, ez nem mondható el az olaszok elleni focimeccsel kapcsolat­ban, amelyen, bár Kopárék sokáig vezettek, végül is 6-4-re az itáliaiak nyertek. A kellemes „ellazulást" követően, a MOL Hungária 1100 fedélzetén is a március 29-i rajt volt a legfontosabb. A startpisztoly helyi idő sze­rint 12.30-kor dördült el, és a kétezer kilométeres, Hong­kongig tartó útnak a magyar legények kedvező pozíció­ból indulhattak neki. Kedve­ző szél esetén hat nap alatt teljesíthetik a távot, és szo­kásukhoz híven, ezúttal is el­sőként szeretnének célba ér­ni. Hárman egy ellen, a konyhában A kínai Z. Z. két éve tar­tózkodik Magyarországon. Különböző városokban for­dult meg mint kereskedő. A szegedi Cserepes sori piac sem maradt ki portyázása során. Itt ismerkedett meg honfitársával, L. W.-vel. Egy évvel ezelőtt, március végén ismét Szegedre uta­zott. A piac közelében, a Rá­kóczi úton bérelt lakásban több kínai is összefutott. Délután vita támadt Z. Z. és L. W. között. A konyhában tartózkodtak, a vádlottat két társa is segítette. A veszeke­dés szurkálásba váltott át, amikor L. W.-t számos kés­döfés ért. A combján például 15 centiméteres seb keletke­zett, a verőeret is megsértet­te. Az erős vérzés életve­szélyes állapotot eredménye­zett. A támadó és két társa eközben angolosan távozott a helyszínről. A vádlottat a megyei bí­róságon tolmács segítségé­vel hallgatták ki. Nem érez­te magát bűnösnek az ügy­ben. Elmondta, hogy közép­iskolát végzett Kínában. Vagyona nincs, azonban a kereskedelemből havi 50-60 ezer forint jövedelme szár­mazik. Két éve vásározik, egyebek között Budapesten, Miskolcon és itt, a Tisza­parti városban. A megszúrt kínait a Cserepes sorról is­meri, de nem volt közöttük soha nézeteltérés, bár kü­lönböző cégeknél dolgoztak - állította. Sőt azt is, hogy az ominózus szurkálás nap­ján ő nem is járt itt, Miskol­con dolgozott. Akkor miért állítja a sér­tett, hogy ő volt a tettes? Er­re is talált magyarázatot. Egyszer Budapesten össze­verekedtek, nyilván ezért akaija bemártani őt. A törté­net mögött azonban más konfliktus húzódhat meg. Nevezetesen a két kínai cég versenyezett egymással, nem örültek a másik jelenlé­tének. Úgy tűnt, hogy a megszurkált kínai cége ki­szorítja a másikat. Ezért is tette át az üzletet Miskolcra a vádlott. Verekedés a rendőrség előtt A tanúk vallomásából ki­derült, hogy az említett fő­városi verekedés már a szurkálás után történt. A rendőrségnél álltak sorban, hogy meghosszabbítsák a tartózkodási engedélyüket. Kimentek cigarettázni, ami­kor meglátták egymást, ek­kor robbant ki a bunyó, mi­vel L. W. felismerte a tá­madóját. A tárgyaláson kiderült, a kínaiak igyekeznek nem tudni a dolgokról, „nem sze­retnek mások dolgába belea­vatkozni". Amikor a rendőr­ségi vallomást némelyikük elé tárták, akkor elcsodál­koztak: - Ilyet mondtam? Úgy látszik, baj van az agyammal... Nem kis bravúrral sike­rült előkeríteni az egyik tárgyalásra a sértettet is. Halvány sejtelme nem volt, hogy miért verték meg azon a kínai szálláson. Ő csak a barátjához ment. Kiballa­gott a konyhába, valamit harapni, ezek meg se szó, se beszéd, nekiestek, majd megszurkálták. Azt viszont bizton állította, hogy a vád­lott mártotta testébe több­ször is a kést. Hiába kiabált segítségért, a többiek nem avatkoztak bele, mert ez ná­luk nem szokás - mint már jeleztük. A Csongrád Megyei Bí­róság életveszélyt okozó tes­ti sértés miatt 2 év börtönre ítélte Z. Z.-t - akinek egyéb­ként már nincs tartózkodási engedélye -, és kiutasította az országból. Az ügyész tu­domásul vette az Ítéletet, a vádlott fellebbezett, így a határozat nem jogerős. Ezermárkás tartozás Ugyanilyen bűncselek­mény miatt folyik eljárás a kínai W. Z. Y. ellen. A tör­ténet vészesen hasonló, ő is két éve tartózkodik az ország­ban. Testvére üzletében volt eladó a Cserepesen. A bolt­ban egy lengyelt is alkalma­zott a fivér, J. K.-t. A lengyel 1000 márkát kért kölcsön a főnökétől. A kitűzött határidőre azonban nem jött össze a pénz, nem tudta megadni. Es ez nem szép dolog. A főnök és egyik testvére a Víztorony téren futott össze J. K.-val. Hármójuk csevegésének té­mája nem az időjárás volt, hanem a tartozás. A kínaiak feltették a nagy kérdést, mi­kor óhajtja rendezni a szám­lát. A vita verekedésbe vál­tott át. Hiába voltak ketten, a lengyel elpáholta őket. A pénzt kölcsönadó kínai ekkor telefonon felhívta má­sik testvérét, a vádlottat, jöj­jön, segítsen. Az meg ment is. Indulás előtt azonban egy 20 centiméter pengéjű kést magához vett, majd taxiba vágta magát. A Víztorony tér buszmegállójában álltak testvérei és J. K. is. W. Z. Y. a háta mögé került és több­ször megmártotta benne a kést. A kínaik ezt követően elszaladtak. A vádlott - a hí­rek szerint - meg sem állt Kínáig, nem találják, elfoga­tó parancsot adtak ki ellene. A változatosság kedvéért nem kettő, hanem három éve tartózkodik hazánkban a kí­nai C. K., aki szintén a ke­reskedelemben fejti ki áldá­sos tevékenységét. A Csere­pesen hozta össze a sorsa honfitársával, Y. T. X.-szel, akinek 200 ezer forint érték­ben adott oda különféle por­tékákat. A tartozás kifizetése azonban késett, egyre késett. A piacon a bódéjánál meg­kereste az adósát, előtte azonban egy kést rejtett a nadrágjába: Miután Y. T. X. közölte a rossz hírt, hogy nem tud fizetni, akkor a vád­lott előkapta a kést és több­ször bökött vele, aminek eredményeként a sértett élet­veszélyes állapotba került. A vádlottat nem találták, most azonban előkerült, így a me­gyei bíróságon hamarosan előadhatja a történtekkel kapcsolatban a védekezését. V. K.

Next

/
Thumbnails
Contents