Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-10 / 83. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. ÁPR. 10. BELFÖLD 3 röviden Európa tavasza • Szolnok (MTI) Európa tavasza ctmmel versenyt hirdet fiataloknak az európai forradalmak és a magyar szabadságharc 150 éves évfordulója tiszteletére a szolnoki Matthias Rex Társaság. A kezdeményezést a Soros és az Illyés Alapítvány támogatja. Várják azoknak a határainkon innen és túl élő magyar. valamint külföldi 13-18 évesek jelentkezést, akik szívesen foglalkoznak az 1848as forradalmakat előkészítő időszak történetével, a forradalmi eseményekkel, a nemzeti függetlenségért, polgárosodásért küzdő népek összefogásával. A vetélkedőn három-négy fős csapatok indulhatnak három korcsoportban. A jelentkezési határidő: 1997. április 15. A részvételi szándékot a Matthias Rex Társaság Szolnok Pf. 168. címen jelezzék a csapatok. Értékesítő központ • Kecskemét (MTI) Április elején újabb értékesítési központot nyitott Kecskeméten az Intercooperation Rt., ezzel csaknem teljessé válik a cég értékesítő hálózata. Budapest, Tata, Szekszárd és Balassagyarmat után a kecskemétivel együtt az ország egész területén az érdeklődők rendelkezésére tudnak állni szolgáltatásaikkal. Az Intercooperation Rt. legjelentősebb üzletága az agrokémiai tevékenység, amely műtrágya-, növényvédőszer-, vetőmagforgalmazással, továbbá bértermeltetéssel foglalkozik. Lesz üdülő • Rácalmás (MTI) Üdülő- és pihenőközpont kialakítását tervezi a rácalmási Nagy-szigeten a helyi önkormányzat. Elképzelései megvalósításához már partnereket is talált: két holland üzletembercsoport vállalkozna a területen kemping, illetve üdülőfalu építésére. A tervezésre és a munkakezdésre egyenlőre nem kerülhet sor: a tavaly óta védettséget élvező, természeti értékekben gazdag sziget egy részét ugyanis jelenleg még libatelep foglalja el. Az értékes törzstenyészet tulajdonosa - a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát - és a rácalmási önkormányzat már hosszabb ideje tárgyal a jószágok más helyre telepítéséről. Embercsempészet • Biharugra (MTI) Tizenhét (Romániából bizonyára hazánkon át NyugatEurópába igyekvő) szomáliai, libanoni és török állampolgár - férfi, nő s gyermek -, valamint az embercsempészeknek segítő két budapesti gépkocsivezető került szerdán reggel a határőrök kezére; a sikeres akciót a magyarromán határ mellett, a biharugrai határőrizeti kirendeltség emberei Mezőgyánban és Geszten hajtották végre. • A Dél-Alföld „aranyháromszöge" A töke elindult Kelet felé Balról jobbra: dr. Tráser Ferenc, dr. Szeri István és Széles Gábor. Megtalálják a helyüket. (Fotó: Nagy László) A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége kihelyezett elnökségi ülést tartott tegnap, szerdán Szegeden. A térség iparvállalatainak vezetői és országgyűlési képviselők előtt fejtette ki Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke, hogy helyben olyan konferenciát kell mielőbb összehívni, amelyre a befektetőket hívnák meg. A tanácskozáson elhangzott: Csongrád megye szerencsére nem hátrányos helyzetű és elmaradott térség. Széles Gábor és az MGYOSZ elnökségének tagjai számára előbb Pászti Tóth Gyula, a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke tartott tájékoztatót. Mint mondotta, az infrastruktúrában döntő beruházások előtt áll a térség: befejezik az M5-ÖS autópálya építését, valamint újra megnyitják a BudapestSzeged-Temesvár vasútvonalat, aminek függvénye egy új Tisza-híd. Dr. Szeri István, a CSMKIK elnöke olyan adatokat sorolt, amelyek ellentmondani látszanak annak a teóriának, miszerint a keleti régiók - köztük Csongrád megye - lemaradnak a Dunántúl mögött. Az 1996-ról szóló legfrissebb elemzések kimutatták: Csongrád megyében 44 ezer a bejegyzett vállalkozás, amivel Budapest és Győr-Moson-Sopron megye után a második helyen áll. A vállalkozások száma 1996-ban 15 százalékkal emelkedett. A megyében a GDP 2 százalékkal nőtt, jobban, mint az országos átlag. Tavaly 30 milliárd forintnyi tőkét fektettek be a térségben, főleg az energiaszektorban. A munkanélküliség rátája 9 százalék, amely szintén alacsonyabb az országos átlagnál. Széles Gábor az MGYOSZ elnökeként javasolta a gyáriparosok helyi szervezetének, hogy mielőbb rendezzen befektetők, beruházók számára konferenciát, amelyen ismertetni lehetne a megye kedvező adottságait. A már meglévő működőtőke pedig ebből a térségből, az „aranyháromszögből" haladhatna Kelet felé, ahol már most szívesebben fogadják a magyarokat, mint egy évvel ezelőtt. Dr. Tráser Ferenc, a MGYOSZ Csongrád Megyei Szervezetének elnökeként mondta el, míg a Dél-Gabona Rt. segélyként adott lisztjének zacskóján a románok korábban kifogásolták a piros-fehér-zöld csíkokat, két nappal ezelőtt, Bukarestben már külön kérték ezt a fajta „márkavédjegyet". Széles Gábor - aki egyben az Ikarus Rt. elnöke programja az IKSZ Kft. üzemében fejeződött be. A helyi Ikarus-üzem tavaly 100 millió forintos veszteséggel zárt. Idén viszont már jók az eredmények, megháromszorozódik az árbevétel, s 120 új embert vettek föl. F. K. • A magyar mezőgazdaság és az EU (2,) A keveset is rosszul osztják A mezőgazdasági termelés tnennyiségileg és minőségileg egyaránt stagnál, a kisbirtokszerkezet egyértelműen hátrányos az európai gazdasághoz történő kapcsolódás szempontjából. A kormányzati intézkedések pedig nem, vagy nem elég hatékonyan javítanak a helyzeten, így látja a hazai agrárium állapotát Egyed Béla, a Hód-Mezőgazda Rt. vezérigazgatója. % Mit tart a hazai mezőgazdasági fejlődés kerékkötőjének? - Úgy látom, az állattenyésztéssel vannak nagyobb gondok, a növénytermesztés valamivel kedvezőbb helyzetben van. Az állatállomány az utóbbi években folyamatosan csökkent, és feltehetően az idén is visszaesést mutat majd a tavalyihoz képest. Ennek oka elsősorban az, hogy a felvásárló nem akarja, a fogyasztó pedig nem tudja elismerni az állattenyésztésben jelentkező költségnövekedést. Hiányzik a kampány is; a magyar mezőgazdaság termékeit sem itthon, sem külföldön nem reklámozzák. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a tejfogyasztás csökken, az üdítőital-forgalom pedig nő, pedig az üdítő lényegesen drágább, mint a tej. A külkeresCsökkenó állomány. (Fotó: Cnyedi Zoltán) kedelemben pedig éppúgy anarchia uralkodik, mint a belföldiben. A műszaki fejlesztés elmaradása mennyiségi és minőségi szempontból is visszaveti a termelést. Régi, elavult, elhasználódott eszközökkel, berendezésekkel dolgozunk. A növénytermesztésben az utóbbi években volt némi új beruházás, de az állattenyésztésben utoljára a hetvenes években történt komolyabb fejlesztés. 9 A rendszerváltás után kialakult birtokszerkezetet is gyakran kárhoztatják. - A szervezett és összefüggő területeken folytatott nagyüzemi gazdálkodásnak voltak előnyei a jelenlegi birtokszerkezethez képest. Meggyőződésem, hogy nagyüzemi keretek között is lehetett hatékony és gazdaságos mezőgazdasági termelést folytatni. Ma még létezik ugyan 27, többségi állami tulajdonú mezőgazdasági részvénytársaság, de területük és a termelésben játszott szerepük egyre kisebb. Vásárhely környékén rendszerváltás után a földterület majd hatvan százaléka került kisvállalkozók kezébe. Az így létrejött, elaprózott birtokok vélhetően integrálódni fognak, ha azonban az európai csatlakozás átmeneti állapotban éri a mezőgazdaságot, az komoly hátrányt jelenthet. A jelenlegi földtulajdonosi rendszer azzal a hátránnyal is jár, hogy nem lehet tudni, ki, hol, miből, mennyit, milyen minőségben termel. így az állami intézkedések is csak becsült adatok alapján történhetnek. A mezőgazdasági termelőket a kicsiket és nagyokat egyaránt - be kellene terelni egy egységes nyilvántartási rendszerbe. Nehezen tudom elképzelni, hogy egyenlő esélyekkel versenyezzünk egy európai gazdasági rendszerben úgy, hogy még országon belül sincsenek pontos adataink a termelésről. • Mi a véleménye a kormányzat agrárpolitikájáról? - A magyar agrárium nem élvezi azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Közösség országainak mezőgazdasági szektora az ottani kormányzatoktól kap. A nyugati országokban a mezőgazdaságot kiemelten kezelik, hiszen nemcsak az egyik termelőszektorról van szó, hanem munkahelyekről, a vidék és a város helyzetének kiegyensúlyozó tényezőjéről is. Nálunk egyrészt alacsony a támogatás mértéke, másrészt a keveset is rosszul osztják el. Pedig a magyar mezőgazdaság hatékony támogatása azért is fontos lenne, mert könnyű- és nehéziparunk nincs, a feldolgozóipar nagy része pedig külföldi kézbe került. Vagyis, a mezőgazdaságra hárul, hogy a gazdasági fejlődést, a megélhetést biztosítsa. Keczer Gabriella jegyzet A hely, ahol élünk •Mindegy, hogy miből származnak a jövedelmek, 1V1 csak dagasszák a pénztárcánkat. Ha nem is tgy fejezte ki magát „direkte" a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, de mondandójának lényege ez volt. Vagyis szerinte nincs jelentősége annak, hogy valaki az Audi összeszerelő-üzemében avagy más híres nyugati cég bérmunkásaként keresi-e meg a kenyerét az ország nyugati határszélén, avagy „csak" egy élelmiszeripari cég alkalmazottja a keleti végeken. A gyáriparosok szegedi fórumán ugyanis fölkerült a gramofonra a régi lemez: a Duna választóvonal két országrész - sokan úgy mondják, „ország" - között, s lám, a Dunántúl messze elhúzott a keleti megyékhez viszonyítva. Széles Gábor nem támasztotta alá ezt az elméletet, amelynek mindenki örült, aki úgy érezte, nincs más lehetősége, mint a jövőben is Csongrád megyében élni és dolgozni. Mert nem teheti át csak úgy a „székhelyét" Győr-Moson-Sopron megyébe. Ha itt a mezőgazdaságnak és a feldolgozóiparnak, valamint a felfutóban lévő idegenforgalomnak van igen nagy jövedelmezősége, akkor nem összeszerelő-üzemek idetelepüléséért kell ácsingózni, hanem a meglévő adottságokat fejleszteni. A szépen hangzó mondatokat lassan a tények is alátámasztják: a vállalkozások száma Budapest és Győr után itt a legmagasabb, az egy főre jutó bruttó nemzeti termékben a hatodikak vagyunk a megyék rangsorában. neméllietően lassan a kormány gazdaságpolitikája IV is éles fordulatot vesz Míg hat évig egyfolytában az export növelését preferálta, a jövőben az agráriumnak és az élelmiszergazdaságnak kell megadnia a kitörési lehetőségeket. „Ha ezt mi, iparosok mondjuk tette hozzá Széles Gábor -, akkor talán a politika is jobban elhiszi." Mi is szeretnénk hinni benne. Fosztogató gyerekbanda • Balassagyarmat (MTI) Nem akármilyen bűncselekmény-sorozattal „dicsekedhet" az a négytagú balassagyarmati gyermekbanda, melynek viselt dolgait most vizsgálja a rendőrség. Egy nyolc-, két kilenc- és egy tizenkét éves fiúból álló galeri példa nélküli alvilági szériát mondhat magáénak: ez idő szerint száznégy bűncselekmény alapos gyanúja terheli számlájukat. Fürjes Béla alezredes, a balassagyarmati rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a négy fiú - a több mint negyven gépkocsit fosztott ki, s húsznál is több betöréses lopást követett el, nem is szólván egyéb jogsértéseikről. Zsenge koruk ellenére igen „kiművelt" bűnözői magatartásról tanúskodtak: előttük nemigen maradhatott észrevétlenül az autóban hagyott értéktárgy, a kocsi nyitvahagyott ajtaja, vagy lehúzott ablaka. Vittek mindent, ami elérhető, mozdítható volt. Az MDF szervez • Lakitelek (MTI) Mintegy 30 közép-keleteurópai keresztény és konzervatív eszmeiséget valló politikai párt jelezte eddig részvételét a Magyar Demokrata Fórum szervezésében létrejövő Közép-európai Demokratikus Fórum (CEFODEM) április 18-20-i lakitelki tanácskozására. A rendezvénnyel - amelyen a KDNP és a Fidesz is képviselteti magát - az MDF-nek az a célja, hogy lehetőséget teremtsen a régió keresztény-konzervatív pártjainak a párbeszédre és az együttműködésre. Mindezt Lezsák Sándor, az MDF elnökejelentette be. Heves kontra APEH • Eger (MTI) A Heves megyei önkormányzat álláspontja szerint a Heves megyei APEH jogtalanul szedett be 22 millió forintot személyi jövedelemadó címén a közgyűlési tagok és a szakértők közlekedési térítése után. Ezért keresettel éltek a Heves Megyei Bíróságon annak érdekében, hogy visszakapják az adóhatóságtól a pénzt. Igazuk alátámasztása érdekében állásfoglalást kértek a belügyi és a pénzügyi tárcától, amelyek megerősítették: egy 1994-es törvény szerint ez a juttatás mentes az szja-fizetés alól. Tóth László, az önkormányzat aljegyzője elmondta: amennyiben visszakapják a pénzt és kamatait, az nem a képviselők, hanem a megye zsebébe vándorol, hiszen ezt az adót a közgyűlés átvállalta a képviselőktől és a szakértőktől. Zagyva Béla, az adóhivatal Heves megyei vezetője úgy nyilatkozott, hogy jogértelmezési kérdésről van szó. Éppen ezért megvárja az APÉH-nek az üggyel kapcsolatban kialakított központi állásfoglalását.