Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-09 / 82. szám

SZERDA, 1997. ÁPR. 9. EGY SZÁZALÉK III. LED, mint fényforrás? • Új kirendeltség - bemutatókkal Würth: A profi szerelés . A ma már világhírű Würth céget 1945-ben csa­varüzemként Adolf Würth alapította, majd később fia vette át az irányítást. Az első külföldi leányvállala­tot Hollandiában alapítot­ták 1962-ben, ezek száma ma már meghaladja az öt­venet. A 48 ezer féle ter­méket világszerte húszezer alkalmazott kínálja, az éves forgalom meghaladja a négymilliárd márkát. Magyarországon közel tíz éve alapították a Würth Szereléstechnikai Kft.-t, négy munkatárssal, ma már 180 alkalmazottja van a cégnek. Jelmondatuk: „ A profi szerelés". DIN és ISO szerinti szabványos kötő és rögzítéstechnikai elemek, gépjárműszerelési és ápolá­si cikkek, kézi- és gépi szerszámok, vegyipari mű­szaki termékek tárolórend­szerek szerepelnek a kíná­latban. Nem hobbi és bar­káé sszinten, sokkal inkább professzionális felhaszná­lóknak készülnek a termé­kek, ennek megfelelő mi­nőségben és kivitelben. A jelenleg 7000 féle cik­ket kínáló és 24 órán belül szállító magyarországi le­ányvállalat tavaly kapta meg az ISO 9002-es minőségi ta­núsítványt. Az értékesítés nem nélkülözheti a szakta­nácsadást, a legmegfelelőbb értékesítési technika tehát a személyes eladás. Új színt hozott a szegedi kirendeltség őszi megnyitása a Fonógyári út 10. szám alatt - tel: 464 041 -, a bemutatóterem az­óta is nagyon eredményesen „támogatja" az üzletkötők értékesítését. Továbbá szak­mai kérdésekben azonnal választ tudnak adni a beté­rőknek. Mint Bisits László kiren­deltség-vezetőtől megtud­tuk, a vásárló helyben meg­ismerheti a terméket, egy külön erre a célra kialakított próbasarokban a fúrót be­dughatja a konnektorba, a légkulcsot rácsatlakoztat­hatja a kompresszorra. Ha­vonta két alkalommal speci­ális témára szűkített bemu­tatót rendeznek, ma 9 és 15 órakor a menetjavítás, 23-án 9 és 15 órakor a felületkeze­lés és a csiszolás a kiemelt penzum, ahova elsősorban a szorosabb értelemben vett szakmát váiják. fx) Támogatások az Interneten • Dr. Farkas Beáta, a pályaelhagyó A helyi Közgáz főembere •V Dr. Farkas Beáta: Az üzleti etika érdekel. (Fotó: Kamok Csaba) • DM/DV-informáciá A kis- és középvállalkozá­sok támogatására vonatkozó konstrukciókat a jövőben az Interneten is megjelenteti az Ipari Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium ­jelentette beT. Asztalos Ildi­kó, a tárca politikai államtit­kára. A vállalkozásokat segí­tő főbb hitelezési formákról és a minisztérium által támo­gatott programokról készített összeállítás 6 fő-, és 19 alfe­jezetben taglalja a legfonto­sabb tudnivalókat a pályázati feltételekről, a hitelfajták • Krems (MTI) Az Alsá-ausztriai Ener­giaellátó Rt. (EVN) vezér­igazgatója, Rudolf Gru­ber, a francia Electrici­té de France-szal folyta­tott tárgyalások jelen­legi helyzete alapján nem tartja valószínűnek, hogy az osztrák cég ré­szesedést vásárolna a Démász Rt.-ben. Rudolf Gruber az ausztriai Kremsben magyar újságírók­nak elmondta: a francia be­fektető a privatizációs árfo­lyamon kívánja továbbadni a Démász részvényeket, ugyanakkor csak mintegy 12 százaléknyi részesedést adna el a menedzsment jogok megtartásával. A vezérigaz­gató hangoztatta: a gáz- és villamosenergia-szolgálta­tással egyaránt foglalkozó EVN terve az volt, hogy megszerezze a Dégázt és a Démászt is. Az áramszolgál­tató esetében azonban nem maradtak versenyben az EdF magas ajánlata mellett. Az elképzelések szerint a két cé­get együtt menedzselték vol­na. Az EVN tervei között szerepel, hogy egy konzorci­um tagjaként részt vesz az MVM Rt. későbbi privatizá­ciós pályázatán. Rudolf Gruber elmondta: igénybevételének lehetősé­geiről, címmel, telefonszám­mal felsorolja azt a mintegy 30 pénzintézetet, amellyel az IKIM kamattámogatási meg­állapodást kötött, illetve azo­kat, ahonnan a különféle for­rásokból származó hitelek igényelhetők. Miután a ka­marák, az érdekképviseletek és a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány irodái is rendelkeznek Internet csatla­kozással, a hozzájuk forduló vállalkozóknak az eddigiek­nél részletesebb felvilágosí­tást tudnak adni. az EVN magyaroszági be­fektetésénél, a Kögáznál a tervezett ütemben valósítják meg a beruházásokat, noha csalódás volt számukra, hogy a kormány által garan­tált energia áremelés nem az ígért ütemben valósul meg. Tavaly 20 települést kötöttek be a gázszolgáltatásba és a bővítést tovább folytatják. A Kögáz az idén nullszaldós lesz. Az EVN a Magyarorszá­gon korábban létrehozott IN­ER Kft. tulajdonosaként részt kíván venni egy 80 me­gawatt teljesítményű erőmű építésében, amelyet Nagyka­nizsától 20 kilométerre Inke­Liszó térségében terveznek, 1,2 milliárd schilling beruhá­zással. A létesítési engedé­lyek megszerzése 1997 végé­re várható. Rudolf Gruber, az Osztrák Villamos Művek Szövetsége (Verband) elnökeként a Verbund és az MVM áram­vitájáról elmondta: az oszt­rák villamosművek későn is­merte fel, hogy a bős-nagy­marosi beruházás befagyott. Amikor a magyar kormány bejelentette, hogy eláll a be­ruházástól, a Verbund csak az utolsó pillanatban közölte, hogy magasnak tartja a ma­gyar áramszállításért kialku­dott árat. Dr. Farkas Beáta a JATE docense, a Közgaz­dasági Tanszékcsoport vezetője. Pályaelhagyási tudattal végezte el a jogi kart: első éves korában tudta, hogy a jognál job­ban érdekli a közgazda­ság. A jogi diploma meg­szerzése után tanárse­géd lett a JATE-n, közben levelezőn elvégezte a budapesti Közgázt. A szegedi egyetemen '94­ben „főszereplésével" indult a nappali tagoza­tos közgazdászképzés. Reméli, az Universitasba már önálló karként lép­nek be. • Az ön végzettségével egy kicsit is anyagias em­ber gazdasági ügyvéd len­ne a jogi pályán vagy köz­gazdász az üzleti szférá­ban, lehetőleg Budapes­ten. A pénz soha nem volt szempont? - Nem, sosem mérlegel­tem, mennyit kereshetnék, ha kiléptem volna az egyetem­ről. Igazából engem mindig inkább az elmélet érdekelt, a tanítás, a kutatás, ezért ma­radtam bent ötödév után. Szeretem az egyetem szabad szellemiségű légkörét, a diá­kokat. A főváros sem vonz, a Szeged jelentette emberlép­tékű közeget jobban szere­tem. Ma már nincs az ember országhatárokhoz kötve, az információ-áramlás is sza­bad, így a vidékiség nem je­lent provincializmust. • Miért nem egyenesen a Közgázra ment? - Középiskolában humán fakultációra jártam, mert nem akartam matematikus­féle lenni. Későn jöttem rá, hogy a közgazdaság érdekel, és családi okok miatt is Sze­gedre akartam kerülni. De már első évesen tudtam, hogy ha meglesz a jogi dip­lomám, megszerzem a köz­gazdaságit is. • Éppen a rendszervál­tás előtt kapcsolódott be a szakmába. Érdekes idő­stak lehetett... - A 80-as évek közepén már komolyabb következmé­nyek nélkül lehetett reform­közgazdaságtannal foglal­kozni. A szegedi kollégák nagy része ekkor már a Samuelson-féle közgazda­ságtant tanította. Az elméleti oktatás terén fokozatos és egyszerű volt az átmenet. In­kább a gyakorlati dolgok, az üzemgazdálkodás tanítása te­rén volt érezhető hiányosság. • Hogyan lett a szegedi közgazdászképzés kulcs­embere? - A nyolcvanas években a budapesti egyetemnek mű­ködött itt kihelyezett tagoza­ta, de ez megszűnt, és nem sikerült az újraindítása. Dékánhelyettes voltam a jogi karon, amikor az akkori rek­tor, Csirik János felvetette, hogy legyen a szegedi egye­temnek saját képzése. Az alap a politikai gazdaságtan tanszék volt, amely régóta működött a JATE-n más sza­kos hallgatók oktatására. Az élelmiszeripari főiskolával ­amely menedzserképzést in­dított - nyertünk egy FEFA­pályázatot, amelyből meg tudtuk teremteni a képzés oktatástechnikai és könyvtári bázisát. A nappali képzés 1994-ben indult, '96 óta ve­zetem a tanszékcsoportot. • Hogyan alakult ki az oktatógárda? - Részben a régi tanszék oktatóiból, részen" olyan JATE-s kollegákból, akik más tanszékeken oktatnak matematikát, informatikát, szociológiát, statisztikát, gazdasági földrajzot. Emel­lett Budapestről és a pécsi egyetemről is vannak oktató­ink, olyanok is, akiket végleg sikerült Szegedre csábítani. Gyakorlati szemináriumokra gazdálkodó szervezetekből, közigazgatási intézmények­ből kérünk fel óraadókat. A legnagyobb baj az, hogy a fi­atal, tehetséges pályakezdő­ket nehéz itt tartani az egye­temen, mert bruttó 25 ezer forintos tanársegédi kezdő fi­zetés nem igazán vonzó. Az üzleti szférában egy tehetsé­ges fiatal szakembert 80-100 ezer forintos kezdő fizetés vár. Ráadásul az itteni bérek nemcsak a gazdasági szek­torhoz képest alacsonyak, hanem mondjuk a lakások árához viszonyítva is. Sze­rencse, hogy mindig akadnak olyan elhivatott őrültek, akik mégis bent maradnak, de er­re nemigen lehet felelős tu­dománypolitikát építeni. Keczar Gabriella • Freiburg (MTI) Az elektronikában év­tizedek óta használják a LED rövidítéssel közis­mertté vált fénykibocsá­tó diódákat. Az apró al­katrészek - ellentétben a hagyományos villany­körtével - huzal vagy spiráldrót nélkül, ala­csony hőmérsékleten su­gároznak ki fényt. A diódák alapanyagát ké­pező különleges félvezető ­áram hatására - maga kezd világítani. Fogyasztása mik­roamperekben mérhető, rá­adásul élettartama gyakorla­tilag végtelen. így nem cso­da, hogy számos területen ki­szorította ósdi vetélytársát, az izzólámpát. A most előál­lított, a fehér fényt kibocsátó LED lehetővé teszi, hogy va­lóban fényforrásként, világí­tásra is alkalmazzák a LED­eket. A felhasználókat bosz­szantotta, hogy a LED min­dig csak egy adott színű fényt képes sugározni, ame­lyet a gyártáskor felhasznált félvezető fajtája határozza meg. Az autó műszerfalán, a Hi-fi berendezések előlap­ján, számítógépeken világító diódák sárga, piros vagy zöld színűek. Kék színű LED so­káig nem létezett. A Volks­wagen gyárnak például a 70­es években külön engedélyt kellett kérnie, hogy az or­szágúti fényszóró bekapcsolt állapotát visszajelző kék lámpát sárga fényű LED-del helyettesíthesse. Egy évtizede sikerült ugyan kéken világító LED-et létrehozni, ám a szilícium­karbid alapanyagú diódák fényereje legjobb indulattal is csak pislákolásnak volt ne­vezhető. Alig egy éve jelen­tek meg nagy fényerejű kék LED-ek a japán Nichia és az amerikai Cree cég kutatásai­nak eredményeként. Jürgen Schneider német fizikus szá­mára nyomban világossá vált: elegendő kék fény ese­tén bármilyen színű sugárzás előállítható. A freiburgi Frauenhofer Intézet munka­társa - két kollegájával együtt - olyan foszforvegyü­letekkel kezdett kísérletezni, amelyek rövid hullámhosz­szúságű fényt elnyelve a fényt magasabb hullámhosz­szon (alacsonyabb frekvenci­án) sugározzák ki, természe­tesen más színben. Az első kísérletek során Schneider és társai levágták a LED-ek csúcsát, és festék­lapocskát ragasztottak rájuk. Később finomítottak az eljá­ráson: a LED-chipre elegen­dő volt egymilliomod grammnyi festéket csöppen­tem ahhoz, hogy a dióda a tokba öntés után a kívánt színben világítson. A mód­szer széles fényskála előállí­tását teszi lehetővé. A csúcs a szakemberek szerint azon­ban a fehér színt adó LED: ez különböző színt sugárzó diódák kombinációja. A ke­vert fény tökéletes fehér színt eredményez. A Siemens cég már az év elején együttműködési szer­ződést kötött a freiburgi te­ammel, és menedzsere sze­rint a LucoLED fantáziane­vű diódák jövőre megjelen­hetnek a piacon. Schneider már zseblámpákban is ki­próbálta találmányát: a fél­vezető anyagú fényforrás ugyanis 80 százalékkal ke­vesebb áramot fogyaszt, mint az izzólámpák. A csúcs az lenne - mondta a fizikus a Spiegelnek - ha a Luco­LED-et napelemmel lehetne kombinálni. • Az EVN nem szerez Démászt Osztrák kérők? M0I Rt. Szegedi Bányászati Üzem: ISO 9002 A MOL Rt. Szegedi ^B/VÍ Bányászati Üzeme a wf közelmúltban sze­rezte meg az ISO 9002:1994 rendszer szerinti minőségbiz­tosítási tanúsít­ványt. A hazai szénhidrogén-bányá­szat területén elsőként minősített tár­saságot a felkészülésben a Szenzor PE Gazdaságmérnöki Kft. munkatár­sai segítették, és az SGS Hungary Kft. szakemberei auditálták. Érdekes véletlen, hogy a szegedi bányászati üzem a tanácsadó és az auditor cég­nek egyaránt a 100. sikeres ügyfele volt. A MOL Rt. Kutatás-Termelési Ágazat­nál először 1993-ban merült fel az ISO 9002-es tanúsítás megszerzésének gondola­ta, összefüggésben a MOL Rt. szervezeti átalakulásával. A minőségbiztosítási rendszer bevezeté­sének célja: a műszaki folyamatok irányítá­sa a minőség biztosítása érdekében, a józan gondolkodás és a felelősség leszabályozá­sa. 1994. szeptember 5-én került sor az első konkrét lépésre, amikor is a Szenzor PE Gazdaságmérnöki Kft. a kutatás-termelési ágazat vezetőivel egy helyzetfelmérő „in­terjút" készített, amit aztán a következő hó­nap folyamán több hasonló felmérés köve­tett. 1994. október l-jén a Szegedi Bányá­szati Üzemben tartották meg az üzemi ve­zetők részére azt az oktatást, amelynek so­rán ismertették az ISO 9002 szabvány kia­lakulásának történetét, a szabvány szerke­zetét, s elkészült a Szegedi Bányászati Üzem minőségpolitikája is. 1995. január 9-én zajlott le az első rész­letes, technikai megbeszélés a Szegedi Bá­nyászati Üzemben. Február 6-án áttekintet­ték a minőségbiztosítási dokumentációs rendszert, kialakították a folyamatleíráso­kat, a munkautasítások formai és tartalmi követelményeit. 1995 áprilisában kezdő­dött a folyamatleírások készítése. A doku­mentációs rendszer írott anyagai 1996 már­ciusára készen álltak: 25 db folyamatleírás 720 példányban, 1 db kézikönyv 8 példány­ban. 13 db munkautasítás 148 példányban ­összesen több, mint 15 000 oldalnyi doku­mentációs anyag. Ez a hatalmas munka az üzem nagyságához, termelési folyamatai­nak összetettségéhez képest roppant rövid idő alatt készült el. Az üzemvezetőségek megbízásából ez alatt az egy év alatt negy­ven-ötven fő vett részt a felkészülésben a szénhidrogénipar különböző szakterületei­ről. Emellett folyamatos volt az elméleti is­meretek megszerzése: negyven fő vett részt belső auditori képzésen és vizsgázott sike­resen - ők azóta is folyamatosan segítik munkájukkal a minőségbiztosítási rendszer működését. Ezenkívül az üzem dolgozói is oktatásban részesültek, hogy elsajátíthas­sák a minőségbiztosítási rendszer követel­ményeit, s képesek legyenek ezeknek meg­felelően ellátni mindennapi munkájukat. Ezt követte a tanulóidőszak. A gyakorla­ti alkalmazás során további hibák kerültek felszínre. A feltárt hiányosságok miatt szükségessé váló korrekciókat elvégeztük, s 1996. október 7-én került sor az átdolgo­zott folyamatleírások, munkautasftások ki­adására. A tanúsítás 1996. november 18-án kez­dődött, 4 napig tartott, és az SGS Hungary Kft. - a tanúsítást végző cég - november 21-én jelentette be, hogy az üzem minőség­biztosítási rendszere megfelel az MSZ EN ISO 9002:1996 szabvány követelményei­nek. A tanúsítás megszerzése az első lépés volt, mert ez a rendszer csak úgy működik, ha folyamatosan kézben és karbantartják. Évente két alkalommal a rendszer felül­vizsgálatra kerül. Megszerzése nehéz fel­adat volt, s a minőségpolitika irányelvei alapján megtartása legalább ekkora - ha nem nagyobb - feladatokat ró az üzemre. Ez a rendszer hozzásegít bennünket ah­hoz, hogy megfeleljünk a termékeinkkel szemben támasztott követelményeknek. Bí­zunk benne, hogy sikerült egy szabályozott, de nem túlszabályozott rendszert kiépíteni, s üzemünknél az ISO-rendszer bevezetése valóban szemléletváltozást eredményez, ami nemcsak a mindennapi munkában, ha­nem a fejlesztések és technológiai felújítá­sok tervezésénél is megmutatkozik majd. Az algyői és Szeged környéki szénhidro­gén-készletek kitermelésével, propán-bután termékek előállításával, tárolásával, kiszál­lításával, valamint gazolinok és pentánféle­ségek gyártásával, illetve forgalmazásával foglalkozó üzemünknél az ISO-rendszer bevezetése óriási szemléletváltozást ered­ményezett. Ez nemcsak a mindennapi mun­kában, hanem a fejlesztések és technológiai felújítások tervezésénél is megmutatkozik. Az utóbbi időben már nemcsak rekonstru­álják a korábbi folyamatokat, hanem olyan korszerű megoldásokat keresünk, amelye­ket - az esetek többségében - már a terve­zés fázisában alkalmaznunk kell. A minő­ségbiztosítási rendszer bevezetése üze­münknél különösen szerencsés időpontban történt, hiszen jelenleg épp a közeljövőben megvalósításra kerülő fejlesztéseink előké­szítése folyik, így majd a tervek szerint egy minőségorientált konstrukciót valósítha­tunk meg. A minőségbiztosítás nemcsak a fejlesz­tések esetében jelent lényeges szemlélet­változást, hanem az információs rendszer kialakításánál is egyfajta iránytű számunk­ra - lényeges ugyanis, hogy a minőség szempontjából fontos információknak kell elsőbbséget kapniuk. A bányászati tevékenységet törvények, rendeletek és szigorú hatósági és belső elő­írások szabályozzák. Ezekhez viszonyítva a minőségbiztosítási rendszer annyiban jelent változást, hogy általa a korábbiaknál foko­zottabb személyi és szervezeti felelősség mellett a termelési folyamatok is összehan­goltabbá válnak. így nagyobb a garancia ar­ra, hogy a szabványoknak, illetve a vevő igényeinek megfelelő minőségű végtermé­ket, kőolajat, földgázt, illetve az utóbbiból leválasztott cseppfolyós gázterméket állí­tunk elő. (x)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents