Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-09 / 82. szám

SZERDA, 1997. ÁPR. 9. A HELYZET 7 Félfordulat Nem mindegy, hogyan állunk ki az útra. Egészen más, ha a széléhez szegeződünk, s az is más, ha az egyik felén tömegelünk, és merőben új forma, ha ke­resztbe álljuk eL Megfontolandó, melyiknek mekkora a hozadéka. Az úton bármerre való forgolódástól jobb óvakodni - egy rossz fordulat könnyen veszélyes lehet mindnyájunkra nézve. Felvetődik a városi agyban is, ha több mint 4 milli­óan élnek a létminimum alatt ebben az országban, mi­ért éppen egyetlen feldühödött csoport, a gazdák egy része fontolgatja a jobbra fordulást. Soványka magya­rázat, hogy ők mindenkit képviselnek. Kérte őket erre valaki is? Tessék végre elhinni, a szegedi vagy főváro­si panelházakban sem mindennap libamáj a vacsora. Ilyen alapon tüntethetnének a bérből élők, a tudósok, a munkanélküliek és nem utolsósorban a vállalkozók is. Csak ők éppen köszönik szépen, nem szeretnék, ha bárki is velük takarózna. Inkább fizetik a közterheket továbbra is... Rafai Gábor Mohay Attila tárlata • Munkatársunktól Csütörtökön délután 5 órakor Gyulay Endre me­gyés püspök nyitja meg Mo­hay Attila üvegfestő iparmű­vész kiállítását a Tábor utca 5. alatti G-Galériában. Mo­hay az 1880-as évektől mű­ködő üvegfestó-dinasztia harmadik generációjánk a tagja. Nagyapja a német Kratzmann Ede üvegfestőnél kezdte pályafutását. Édesap­ja, Mohay Zsigmond, tanul­mányai befejezése után negyven évig volt Palka Jó­zsef aranykoszorús üvegfes­tő tervezője és festője. Mo­hay Attila Haranghy Jenó­néi, Farnadi (Feigl) Richárd­nál és Palka Józsefnél tanult. Az ötvenes évektől mind a mai napig saját, illetve neves festőművészek terveit váltot­ta valóra. Mohaynak az eltelt negyvenöt év alatt kizárólag egyházak részére készttett munkái az ország 256 temp­lomában találhatók. 826 templomablakot kivitelezett különböző stílusban, mindig alkalmazkodva a helyi adott­ságokhoz, lehetőségekhez és kívánalmakhoz. Mindemel­lett több régi mester által ké­szített ablakot is restaurált. Szegedi tárlata április 24-ig tekinthető meg a G-Galériá­ban, naponta 10-től 18 óráig. Tanulmányi napok '97 • Munkatársunktól Mire kötelez a szabad­ság?, avagy a gondolkodás etikája címmel rendezi meg április 10-13. között a Ta­nulmányi napok '97 rendez­vényt a Katolikus Egyetem­isták és Főiskolások Egyesü­lete. A programban április 10-én 20 órától szerepel Ca­kó Ferenc homokanimációs filmrendező bemutatója, A homok dala című film. Ápri­lis 11-én és 12-én 9.30 órá­tól előadások hangzanak el, 12-én délután 3 órakor pedig záró témabeszélgetések kö­vetkeznek filozófia, teoló­gia, természettudományok, polkitika, közélet, irodalom és művészetek tárgyában. A rendezvény a Dugonics téri Katolikus Házban lesz. Tejérzékeny gyermekeknek • DM-információ A Szegedi Kodály Téri Általános Iskola jövő tanévé­re ma és holnap iratkozhat­nak be az első osztályosok. Az elsősök jelentkezésével egyidőben várják azoknak a felsőbb - 2-8. - osztályosok­nak a jelentkezését is, akik tej-liszt-tojásérzékenység­ben, cukorbetegségben szen­vednek. Számukra a jövő ta­névben diétás étkeztetést tudnak biztosítani az iskolá­ban. Jelentkezni ma, szerdán 8 és 16 óra között, illetve holnap, csütörtökön 10 és 18 óra között lehet. Fesztivál • Kisvárda (MTI) Négy országból tizenhat társulat vesz részt a határon túli magyar színházak IX. fesztiválján, amelyet május 30. és június 7. között ren­deznek meg Kisvárdán. Ti­zenegy művészgárda Romá­niából érkezik, kettő-kettő Jugoszláviából és Szlovákiá­ból, egy pedig Ukrajnából. • „A magukat baloldalinak tartók vizsgáztak elégtelenre" Nem csak adó miatt haragos a gazda Dr. Thirring Ákos megyei Metész-elnök (balról) és Zsikla Gyözö országos alelnök egyaránt elhatárolódott Király B. Izabella kijelentéseitől. (Fotó: Enyedi Zoltán) Útlezárások, tünteté­sek, panaszok és vá­dak. Felsorolni is nehéz, milyen formákba öltö­zött az a viszály, ami a mezőgazdasági kister­melők és az államhata­lom között alakult ki '97 tavaszára. Eközben a saját gondjainak terhe alatt nyögö polgár ma­ga sem tudja, kinek higgyen. Hiszen a mind indulatosabb veszeke­désben sokszor éppen a lényeg marad rejtve: mit is akarnak a gazdák, miért támadja olyan he­vesen a kormányt a Me­tész, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége. E kérdések­re kértünk választ dr. Thirring Ákos tömörké­nyi polgármestertől, akit a Metész Csongrád me­gyei elnökének válasz­tottak. - Magam is úgy tapaszta­lom, hogy sokszor még a falvak népe sem tudja iga­zán, miért is harcol szerve­zetünk - mondta beszélgeté­sünk elején Thirring Ákos. ­Ezért is hangsúlyozom: a til­takozások alapjául az a tény szolgál, hogy a magyar me­zőgazdaság mára elveszítette jövedelemtermelő képessé­gét, és teljesen ellehetetle­nült. De a magyar vidék helyzetét vizsgálva nem fe­ledkezhetünk meg az orszá­gos tendenciákról sem. Ar­ról, hogy egyes felmérések szerint a magyar népesség 70 százaléka, míg a katoli­kus püspöki karnak a KSH adataira támaszkodó elemzé­se szerint 40 százaléka a lét­minimum alatt él. Ez pedig megdöbbentő szám, hiszen ebben az országban ezek szerint 4-4,5 millió ember léte került végveszélybe. Ilyen viszonyok közepette érte a kistermelőket a kor­mányzat új adó és tb-rende­lete, amely valóban felkor­bácsolta az indulatokat, s ar­ra késztetett sokakat, hogy a tiltakozás radikális eszközei­hez folyamodjon. G De polgármester úr, az adófizetés és a tb-kötele­zettségek éppen úgy sújt­ják a város szegényeit, mint a falvakét. Az álta­lános közteherviselés je­gyében várható volt, hogy a megszorításokat egyszer kiterjesztik a me­zőgazdasági termelésből élőkre is. - Először is: be tudjuk bi­zonyítani, hogy különböző közvetett formákban, de igenis fizetett eddig is adót a gazdaréteg. Másodszor: ami­kor a Metész felhívására az utakra vonultak a kisterme­lők, nem csak a maguk sze­génysége miatt tüntettek. Ál­láspontunk az, hogy aki lét­minimum alatt él, azt sem­milyen formában nem lehet adókkal terhelni, dolgozzon ipari üzemben, vagy a földe­ken. Jelenleg - a fölmérések szerint - 28 ezer forintot kel­lene elérnie az egy főre jutó jövedelemnek ahhoz, hogy egy család szegénységben, de valamilyen biztonságban megéljen. Ugyanakkor a mi­nimálfizetés 17 ezer forint, s már ebből is adózni kell. Ez tarthatatlan állapot. Amennyiben ezen a rendsze­ren nem változtatnak radiká­lisan a hatalmon lévők, az ország - a nagy szegénység hatására - anarchizálódik, vagy az elkeseredés forra­dalmi megmozdulásokba torkollik. A Metész nem her­gelője, csupán megjelenítője ezeknek a közállapotoknak. Mert látjuk, hogy ebben Ma­gyarországon ma már alap­vető alkotmányos jogok sem érvényesülnek. Hiszen az oktatáshoz való jog gyakor­lati megnyilvánulása az is­kolák bezárása, pedagógu­sok elbocsátása lett, az egészségügyi ellátáshoz való jog pedig a kórházi ágyszám radikális csökkentése révén valósult meg. Úgy, hogy már az is kiderült - ez utób­bi kényszerintézkedés egy fillér megtakarítást sem ho­zott. Eközben a mind szegé­nyebb vidéki rétegek azt lát­ják, hogy Budapesten sok­milliós fizetéseket osztogat­nak, és soha nem kapunk például arra megnyugtató választ, miért nem lehet si­keresen felvenni a küzdel­met a maffiakereskedelem­mel, a feketegazdasággal szemben. Amikor a legutób­bi tüntetésünk során mi az utakra vonultunk, minket au­tós, motoros, helikopteres alakulatokkal ellenőriztetett a Belügyminisztérium. Ám azzal ki törődött, hogy mel­lettünk, az utak szélén, kurti­zánok csoportjai vertek ta­nyát? Úgy látszik, még ők is elfogadottabb polgárai en­nek az országnak, mint azok, akik a kenyeret szolgálják föl az asztalokra. G Thirring úr, talán megértőbben fogadta vol­na a közvélemény a Me­tész indulatát, ha a tilta­kozó megmozdulások nem Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert körzetéből indulnak, ahol a legmó­dosabb gazdák csodapa­lotái állnak az utak men­tén. - Ahhoz, hogy egyáltalán szerveződni tudjunk, pénz szükségeltetett. A teljesen leszegényedett csongrádi, békési parasztok már képte­lenek lennének ilyen meg­mozdulások lebonyolítására. Vagyis azok léptek az élre, akik még rendelkeznek bizo­nyos mozgósítható tartalé­kokkal. Ezen kívül hamis az a beállítás is, amely az emlí­tett Bács-Kiskun megyei te­lepüléseket egységes, homo­gén közösségként mutatják be. Valóban élnek ott nye­részkedésből meggazdago­dott maffiózók, a törvény rendelkezéseit megszegő ter­mékhamisítók, de a Metész tüntetései ellenük éppúgy irányultak, mint a kormány­zati politika ellen. G S miközben tiltakoz­nak, készült-e már javas­lat arra, miként lehetne a Metész szerint megoldani ezt a válságot? - Természetesen erre is gondoltunk. Legfontosabb­nak azt tartjuk, hogy az or­szág vezetése egy erőteljes magyar piacvédelmi progra­mot dolgozzon ki a nemzeti értékek megőrzése érdeké­ben. Mert az elfogadhatat­lan, hogy a nehezen megter­melt magyar terméket a nyu­gati áruk végleg kiszorítsák a hazai piacokról. Akik pe­dig ezért szélsőségesnek bé­lyegeznek minket, azok gon­doljanak a francia vagy oszt­rák parasztokra, s emlékez­zenek arra, ők milyen heves­séggel léptek fel érdekeik védelmében - akár a magyar libamájat szállító kamionok felgyújtásával is. G No, de csak nem ezt tartják követendő példá­nak? - Természetesen nem, ám nem árt belegondolni abba, hogy a végső elkeseredettség milyen tettekre ragadtathatja az embereket. De visszatér­ve a megoldási javaslatok­hoz - a kereskedelmi piacok helyén meg kell teremteni végre a termelői piacokat, ahol nem a maffiózók fölö­zik le gátlástalanul a hasz­not. Ezzel egyidőben meg kell változtatni a mezőgaz­dasági termelés támogatási rendszerét. E döntés egyéb­ként szociális jelleget is hor­doz magában, hiszen elma­radásával már annyira elsze­gényedhet egy többszázezres réteg, hogy csak segélyekből tudná fenntartani magát. E segélyekhez viszont pénze nincs a falusi önkormányza­toknak. G A felsoroltak mind gazdasági követelések, ugyanakkor mára azt lát­ja a közvélemény, hogy a Metész mellé felsorakozó pártok mindinkább poli­tikai síkra terelik a vitá­kat. - Nézze, az természetes dolog a parlamenti demok­ráciákban, hogy egy ilyen megmozdulás-sorozathoz politikai erők kapcsolódnak. Amennyiben azt látnánk, hogy a kormánykoalíció se­gíteni akar gondjainkon, va­lószínűleg ahhoz közelíte­nénk. Ám a mai helyzet az, hogy a magukat baloldali­nak tartók vizsgáztak elégte­lenre szociális érzékenység­ből, míg a jobboldali pártok sokkal hangsúlyosabban áll­nak ki a kisemberek érdekei mellett. Tehát nincs azon semmi csodálkoznivaló, hogy a parasztemberek a kisgazdapártban, vagy a MI­ÉP-ben találják meg a szö­vetségeseket. Ám a Metész továbbra is érdekvédelmi szervezetként dolgozik, s hangsúlyozom, a politikai szélsőségektől elhatároljuk magunkat. Hogy legutóbbi, tömörkényi tanácskozásunk nagy vihart kavart kijelenté­seire is visszautaljak: példá­ul Király B. Izabella antisze­mita kirohanásától már ott a helyszínen elhatárolta magát mind Zsikla Győző, mind jómagam. Kijelentve: sze­münkben minden ember egyforma, s csak az szá­mít, milyen tisztességgel és szakértelemmel végzi mun­káját. Bátyi Zoltán • Díjnyertes dolgozat Akit a mozdony füstje*** Kovács György Attila, a József Attila Tudomá­nyegyetem Gazdaság­földrajzi Tanszékének ötödéves hallgatója a 23. országos tudomá­nyos diákköri konferen­cia. gazdaságföldrajzi szekciójában harmadik helyezést ért el. „A kom­binált fuvarozás Ma­gyarországon" című dol­gozata a szegedi Pro­control számitógép-kü­löndíját is megkapta. Kovács György Attila (JATE) ötödéves hallgató több éve kutatja a régiók áru­szállítási összeköttetése terén Magyarországon is sikerrel kipróbált kombinált fuvaro­zás lehetőségeit. Első vizsgá­lódásait az 1993-ben meg­nyílt dorozsmai terminál kap­csán végezte, majd tanul­mányt készített arról, hogy egy kombinált fuvarozási ki­indulópont hatása miként ter­jed ki egy régióra, s hogyan kap nemzetközi viszonylato­kat. A szegedi fiatalember abból indul ki, hogy a vasút környezetbarát közlekedési rendszer, amely nagy tömegű árut olcsón, nagy távolságra képes szállftani. Ugyanakkor az áruszállítás egyre gyor­sabb ütemben növekszik, amit az úthálózati fejleszté­sekkel már nem lehet követ­ni, illetve, ha igen, akkor fenn­áll a veszélye annak, hogy a kamionszállítás jelentős kör­nyezeti károkat okoz. A vas­út ezzel szemben kapacitás­hiánnyal küszködik, noha ki­épült infrastruktúrája van, ami nagyjából párhuzamos a közúti pályákkal. A kombi­nált áruszállítási technológia abban áll, hogy a fő áruáram­lási folyosókon kiindulási pontokat (úgynevezett termi­nálokat) alakítanak ki, ame­lyeken a kamionszerelvénye­ket, vagy azok részeit a vasútra lehet átrakodni. A JATE hall­gatója felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a gazdasági változá­sok miatt a vasútnál jelentős kapacitásfelesleg alakult ki, hiszen több termelő gyár le­állt, a gazdasági átalakulás nyomán pedig liberalizáló­dott a szállítás. A közúti fu­varozásban a versenyhelyzet­nél alacsonyabban kínálják a szolgáltatást, s a vasút ezzel nem tud lépést tartani. A vas­út tehát választhat: vagy to­vább csökken részaránya az áruforgalomban, s végül mintegy 23 százalékra redu­kálódik, vagy a két közleke­dési ágazat együttműködésé­re épülő kombinált fuvarozás felé nyit. Jellemző, hogy az Európai Unió, noha egyéb­ként a piaci versenyhelyzetet kívánja erősíteni a gazdaság minden területén, a kombi­nált fuvarozás technológiáját környezetvédelmi okból álla­milag dotálja. Magyarorszá­gon 1992 óta rendeletek, kor­mányrendeletek szabályoz­zák, hogy a kombinált fuva­rozásban részt vevő kamion­szállítók milyen kedvezmé­nyekben részesülhetnek. Kovács György Attila dol­gozata arra is kitér, hogy kel­lő infrastruktúra nélkül a kombinált fuvarozás is okoz­hat problémát. Ha a terminál­hoz közel esó városnak nincs elkerülő úthálózata, a kamio­nok, amelyeket Magyaror­szágon közel 500 kilométere­sen tehermentesít a kombi­nált fuvarozás, ebben a vá­rosban komoly környezet­szennyeződést és forgalmi torlódást okozhatnak. Magyarországon máig 9 kombinált fuvarozási termi­nál nyílt meg, köztük a Do­rozsmán üzemelő egység. Lehetőségek még vannak, de a technológiai beruházás igen drága: 20 millióba kerül egy kocsi és 50 kocsit kell besze­rezni, hogy napi egy vonat tudjon közlekedni egy 800 kilométeres távolságon belüli másik állomás felé. S. P. S. Kovács György Attila (JATE) a családból hozta érdeklődését a vasút iránt: nagyapja gözmozdonyt vezetett. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents