Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-09 / 82. szám

SZERDA, 1997. ÁPR. 9. SZEGED 5 f^^wmm Orgonaest • Munkatársunktól A Rókusi orgonaesték ta­vaszi koncertsorozatának nyitó hangversenyén a sze­ged-rókusi katolikus temp­lomban április 9-én 19 óra­kor Kristófi János Zsigmond nagyváradi orgonaművész, főiskolai tanár mutatkozik be. Közreműködőként a Schola Cathedralis Varadi­ensist, a nagyváradi székes­egyház scholáját hallgathat­ják meg az érdeklődók. Az est műsorában A. Vivaldi, J. S. Bach, L. G. Viadana, J. Pachelbel, Liszt F. és C. Franck művei szerepelnek. A rókusi plébánia és a Pom­peji szerkesztősége közös rendezvényére a belépés díj­talan. Közéleti Kávéház • DM-információ A Közéleti Kávéház szer­da esti, 18 órakor kezdődő programjának címe a Royal Szálló különtermében: Vég­telen vizek mélyén. A Csongrád Megyei Búvárszö­vetség tagjait a házigazda, Vidu Pál faggatja arról, hon­nan ered az erő a sikerekhez, az eredményekhez, hol tart jelenleg a búvársport szű­kebb régiónkban. Szegeden? Néhány fotográfia • DM-információ Néhány fotográfia címmel csütörtökön este 8 órakor nyílik meg a Grand Caféban Révész Róbert fotókiállítása. A tárlatot Bobály Katalin ajánlja az érdeklődők figyel­mébe. A megnyitón közre­működik: Dresch Mihály és Burány Béla (szaxofon). A kiállítás május végéig tekint­hető meg, hétfőtől péntekig 14-24, szombaton és vasár­nap pedig 17-24 óra között. Különdíj • DM-információ Az elmúlt héten Salgótar­jánban rendezték meg az or­gona szakos növendékek ötödik országos találkozóját, melyen a szegedi Király-Kö­nig Péter Zeneiskola, vala­mint egyik tanulója, Vértes Judit (felkészítő tanára: Bottkáné Égető Mária) kü­löndíjat kapott. Kiállítás Máravároson • DM-információ Ma délután 5 órakor Zombori István történész, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének titkára nyitja meg a Móravárosi Katolikus Közösségi Házban a Szent Gellért Római Katolikus Egyházközség történetét be­mutató kiállítást. A megnyi­tót követően a Szent Gellért énekkar ad koncertet, amely után Holló István és Kiss Imre plébánosok celebrálnak szentmisét a móravárosi templomban. Polgári Orvoskör • DM-információ A Polgári Orvoskör első szegedi találkozóját - amit az MDF-Fidesz-MPP-KDNP szervez - holnap, csütörtö­kön délután 6 órakor tartják a Hági étteremben. A talál­kozón a magyar egészség­ügy helyzetéről hangzanak el előadások. • Félmilliós adomány rLovagi" segítség a rászorulóknak Ingerszegény otthoni környezet, szocializációs hátrány, iskolai kudar­cok, magatartási zava­rok, munkanélküliség, bűnözés. E zsákutcából kikevergózni kicsi esélye van a cigányok zömé­nek. Kiutat a tanulás, az iskoláztatás jelenthet. Ezért a tavaly elfogadott szegedi cigányprogram mindaddig tart, míg a fi­atal romák iskolai vég­zettsége hasonló lesz a többséghez tartozó ifjak között jellemző ará­nyokhoz. E távlatból szemlélve a cigányprog­ram első évét, soványka eredményekről számol­hatunk be. „Nehogy a gádzsók mondják már meg, mi jó a cigányoknak!" - önérzetes­kedtek a budapesti roma ve­zetők e program olvastán is. A szegedi cigányprogramot véleményező szakembergár­dában ugyanis alig vett részt roma. Az itteni cigány ki­sebbségi önkormányzat ne­vét adta a tervhez, e képvise­lőket azonban nemigen fo­gadják el a szegedi romák. „A cigány kisebbségi önkor­mányzat belső zavarokkal és hatástalanul működik" - vé­li Tóth Csaba, a kisebbségi ügyek felügyeletével megbí­zott városatya. A politikus Gádzsók ás cigányok szerint a cigány etnikum gondjainak megoldásához kormányzati erőfeszítés, tár­sadalmi összefogás szüksé­geltetik. A legfőbb jó, hogy leír­ták, így létezik Szegeden ci­gányprogram. Az önkor­mányzat azonban pénzt nem ad. A civil szervezetek mű­ködését szolgáló támogatást „kifelejtették" az idei költ­ségvetésből, így aztán példá­ul a Cigány Oktatási Egye­sületet is lehetetlen helyzet­be került - hallottuk az el­nöktől, Lakatos Bélától. De az önkormányzat a központi kasszából ide csorgó kiegé­szítő normatívát sem továb­bítja azoknak az óvodáknak és iskoláknak, ahol cigány gyerekekkel foglalkoznak. Ez az összeg gyermekenként egy esztendőben közel 20 ezer forint. S bizony rászo­rulna az átlag alatti fölsze­reltségű Móra és Kolozsvári téri, vagy a kisegítő általá­nos iskola; a Hunyadi téri vagy a Rigó utcai óvoda. Ugyanakkor az önkor­mányzat elnézi, hogy ezen intézményeiben a pedagógu­sok alacsony létszámú cso­portokban foglalkoznak a hátrányos helyzetű, jórészt roma gyerekekkel, a kicsik döntő többségének napközi­jét is a város fizeti. Sőt ­hangsúlyozta Dévai Kál­mánná, a Kolozsvári Téri Általános Iskola igazgatója -: a cigány gyerekek tan­könyveinek árát (tavaly 107 ezer forintot) az önkormány­zat fizette ki. Ebben az isko­lában a gyerekek 40 százalé­ka roma. A pedagógusok fel­adata, hogy megismertessék a cigány kultúrát, de úgy, hogy annak alapján a ki­sebbséghez tartozók vállal­ják roma mivoltukat, de a többséghez tartozó szülők se bánják, hogy gyermekük megismerkedik a „másság­gal". Nem könnyű a tanár dolga, mert a romákkal csak azok tudnak eredményesen foglalkozni, akik megértik és elfogadják őket. De egy ke­zünk is elég, hogy megszá­moljuk, Szeged iskoláiban hány olyan cigány származá­sú pedagógus dolgozik, aki fölvállalja népéhez való tar­tozását. Alacsony a cigány etnikumhoz tartozó tanulók oktatásának hatékonysága ­mondja ki egy európai uniós jelentés. Hogy e helyzet megváltozzon, a szegedi Ko­lozsvári téri suli másik há­rom, hasonló adottságú ma­gyarországi iskolával együtt részt vesz egy, az amszterda­mi Anna Frank Ház szervez­te programban. A hozzáálláson legalább annyi múlik, mint a pénzen. Márpedig például a munka­ügyi központ, a rendőrség vagy a megyei önkormány­zat cigánysághoz való viszo­nya katasztrofális - jelentet­te ki a roma szakértő. A ci­gányság átképzését, munká­hoz juttatását szolgáló prog­ramokra Csongrád megye nem pályázik, Így ide ilyen pántlikázott pénz sem jut. A rendőrség rossz beidegző­déssel nem a megelőzésre koncentrál. A megyei oktatá­si koncepcióban egyetlen szó sincs a cigányságról. A se­gélyezés pedig kidobott pénz, ha nem a gyerekhez és közhasznú munkához kötő­dik! A cigányság széttagoltsá­gát megszüntetni talán a kormánynak, a politikusok­nak sem érdekünk. Mert fé­lelmetes lehetne az összetar­tó, érdekeit érvényesíteni akaró roma tömeg. Ezért - a többséghez tartozó politiku­sokkal ellentétben - a szege­di romák célja nem a cigá­nyok asszimilálása, hanem: integrálásuk. Újszászi Ilona A Pro Concordatia Po­pulorum Nemzetközi Lo­vagrend szegedi prefek­tusa dr. Keszthelyi Béla. Kevés Tisza-parti nem is­meri Béla bátyánkat, az biztos. Korát meghazud­toló frissességgel dolgo­zik ma is, mégpedig nem csak a Lovagrend­ben, hanem az Opera­barátok Körében, a Honvéd Hagyományőr­ző Egyesületben és a Piarista Diákszövetség­ben is. Ezúttal a „lova­gok" tevékenységéről kérdeztük öt. - Miután már nincsenek menekültek a vidékünkön, így a Lovagrend külföldi tá­mogatása sem jut el közvet­lenül Szegedre. A segítséget napjainkban elsősorban a kárpátaljai magyarságnak, valamint az Ózd környékén lévő munkanélkülieknek küldik a külföldön működő tagozataink - mondja dr. Keszthelyi Béla. • Akkor - itt az Alföldön - miként végeznek kari­tatív tevékenységet? Pon­tosabban: miből? - Szó sincs róla, hogy fel­hagyjunk ezzel a munkával. Ezért, bár a karitatív tevé­kenység a 3. vagy a 4. rendű feladatunk a Lovagrendben, alapelvünkből kiindulva - s ez az emberek iránti szere­tetre vonatkozik - igyek­szünk minél többet segíteni az embereken. Karácsonykor a Lovagrend itteni csoportja összeadott 100 ezer forintot, s ebből 50 ezret a hátrányos helyzetű gyerek javára léte­sített alapítványnak adtunk, a fennmaradó 50 ezerből pe­dig a szegények és nagycsa­ládosok számára vásároltunk élelmiszert, ruhát és haszná­lati cikkeket. • Önök pénzsegélyt soha nem adnak? - Ez is alapelveink egyi­ke, hogy mi megvásároljuk azt az árucikket, amelyre a rászorulóknak szükségük van. Pénzt pedig nem adunk. • Az egészségügyieknek is juttattak egyet s mást... - Igen, sikerült Svájcból hat darab hordozható oxigén belélegző készüléket besze­reznem, darabonként 2500 frankért. Ebből kettőt kapott az egri kórház, egyet-egyet pedig a szegedi kórház ce­rebrovaskuláris osztálya, a szegedi tüdőgondozó, a SZOTE deszki tüdőgyógyá­szati tanszéke és a vásárhe­lyi tüdőgondozó. • Ez volt a karácsonyi „ajándék" a lovagoktól. Azóta pedig már a húsvét is elmúlt... - Erre az ünnepre is ké­szültünk. Igen kellemes meglepetés ért bennünket, mégpedig a környékbeli szö­vetkezetek és a vállalkozók részéről. Élelmiszer-szállít­mányokat adtak nekünk, mintegy 350-400 ezer forint értékben! • S ezt kinek juttatták el? - Adtunk belőle a Walt­ner Károly Gyermekotthon­nak, mert ők látják el az úgynevezett szociális in­gyenkonyhát. De nagy mennyiség került az Indóház téri hajléktalanokhoz, meg a szegedi szociális otthonok­nak is vittünk adományt. Megkerestük a sokgyerme­kes családokat is, élelmi­szert juttattunk el hozzájuk. • Miből állt az élelmi­szercsomag? - Volt benne krumpli, ká­poszta, sárgarépa, retek, kel­káposzta, zöldség, alma, szá­raz tészta, savanyúság, be­főtt. • Kinek a segítségével gyűjtik és osztják a segé­lyeket? Vannak aktivistá­ik? - Magad uram, ha szol­gád nincsen! Ez a jelsza­vunk. Mindent egyedül csi­nálunk. Az viszont nagy se­gítséget jelentett, hogy a Püspöki Hivataltól kaptunk két teherautót, s ezekkel hordtuk be Ásotthalomról, Rúzsáról, Mórahalomról, Hódmezővásárhelyről, Szatymazról és Sándorfalvá­ról az élelmiszert. • Miként reagálnak az adományokra az embe­rek? Milyen visszajelzé­seket kapnak azoktól, akiken segítenek? - Ha manapság egy könnyet le tudunk törölni, akkor már azt mondjuk: ez eredmény! Sokkal többet szeretnénk, de lehetőségeink végesek. Általában nagyon hálásak az emberek az ado­mányokért. Megható volt például a hajléktalanoknál jegyzett eset. Oda két szállít­mányt is vittünk, s az ottla­kók jöttek azonnal segíteni, velünk együtt pakolták ki a holmit. Volt a csomagban ­5 literes üvegekben - szilva­és almabefőtt. De jó ­mondták az ottaniak -, biz­tosan kapunk majd szilvás gombócot!... A sokgyerme­kes családok pedig minde­nért hálásak. Mert rengeteg mindenre van szükségük. Az ember bizony lassan rájön, hogy valóban jobb adni, mint kapni... Napjainkban, ebben a szűkös világban, az is nagy segítséget jelent, ha egy sokgyermekes család egyszer-egyszer 3 kilós mo­sóport kap! Kisimro Ferenc Dr. Keszthelyi Béla: Szerencsére sok a segítőkész, jótékonykodó ember! (Fotó: Nagy László) • A JATE afrikai joghallgatója Egy európai, Guineából A guineai Baldé M. Morou három év alatt tanult meg magyarul. (Fotó: Miskolczi Róbert) Baldé M. Morou, a Jó­zsef Attila Tudománye­gyetem joghallgatója a nyugat-afrikai Guineá­ból jött Szegedre tanulni. Ali tagú családból származó fiatalember három törzsi nyelvet és négy európai nyelvet be­szél. Amikor Baldé M. Morou elhatározta, hogy Magyaror­szágon tanul tovább, nem tu­dott többet az országról, mint Guineáról tudnak a magya­rok. A guineai fiatalember három és fél évvel ezelőtt ér­kezett Budapestre azzal, hogy az általa beszélt három európai nyelv valamelyiké­vel majd elboldogul egy ma­gyarországi egyetemen. Itt azonban kiderült, hogy az idegen nyelvű képzésért kü­lön kell fizetni, többet, mint amennyit az afrikai család el­bírna. Morou tehát vállalta a magyar nyelven tanulást, s egy év nyelvi előkészítő után beiratkozott a József Attila Tudományegyetem jogi ka­rára, amelynek azóta már harmadéves hallgatója. Ma már választékosan beszél magyarul. Guineában persze éppúgy nincs kolbászból a kerítés, mint itthon. Baldé M. Morou családjában kilencen vannak testvérek, öt fiú és négy lány. Édesapja egyszerű, fizetés­ből élő orvos, édesanyja, bár tanult asszony, a kilenc gyer­mek felnevelése miatt nem vállalhatott munkát. Azt azonban elhatározták, hogy valamennyi gyermeket tanít­tatni fogják. A sorban né­gyen már közgazdász, orvos, történész és informatikus diplomát szereztek. Morou pedig azért választotta a jo­got, mert a testvérek között ilyen diplomája még egynek sincs. Hősünk a francia mellett, amelyet az egykori francia gyarmat Guinea egyik hiva­talos nyelveként óvodás kora óta tanult, beszéli az angolt és a spanyolt is. Anyanyelvét a poularnak hívják, amely a fula törzs peulh nemzetiségé­nek nyelve. Guineában nyolc különböző nemzetiség él együtt, közülük a mandenka nevűnek volt leszármazottja a Magyarországon egykor legnépszerűbb guineai, a filmsorozathős Kuntakinte. A törzsek kultúrája különböző, így az ország a törzsi hagyo­mányok egy nagy kaleidosz­kópja. Guineában nincs há­ború és éhínség, viszont a közeli libériai és Sierra Leo­ne-i polgárháború menekült­jei problémát jelentenek az országnak. Morou három törzsi nyelvet is beszél, hi­szen olyan iskolába járt, amelyben nemcsak saját tör­zsének nyelvét beszélték. Nemzetisége, a 7 milliós pe­ulh nem teljesen afrikai faj. Alkatuk vékonyabb és bőrük színe világosabb, mint a töb­bi Guineai törzsé; állítólag Egyiptomból kerültek ide, miután évszázadokig nomád életet éltek. Baldé M. Morou muzul­mán. Nevének közepén a rö­vidítés is ezt jelenti: Mama­dou. A 17. században, a por­tugálok érkezéséig az arabok uralták az országot, s a la­kosság 90 százaléka ma is muzulmán hitű. Guineában átlagosan legalább 6 gyer­mek születik egy családban. A mohamedán vallás ugyan­is tiltja a védekezést és meg­engedi a többnejűséget. Bár Morou családjában nincsen többnejűség, anyai ágon van egy rokon, akinek három fe­leségtől 24 gyereke született. Morou szerint viszont, jó ugyan nézni, hogy nagy a család, de rossz gazdasági helyzetben felelőtlenség 24 gyermeket „csinálni". O be­éri négy-öttel... Paiwk Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents