Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-09 / 82. szám

SZERDA, 1997. ÁPR. 9. SZEGED 5 f^^wmm Orgonaest • Munkatársunktól A Rókusi orgonaesték tavaszi koncertsorozatának nyitó hangversenyén a szeged-rókusi katolikus templomban április 9-én 19 órakor Kristófi János Zsigmond nagyváradi orgonaművész, főiskolai tanár mutatkozik be. Közreműködőként a Schola Cathedralis Varadiensist, a nagyváradi székesegyház scholáját hallgathatják meg az érdeklődók. Az est műsorában A. Vivaldi, J. S. Bach, L. G. Viadana, J. Pachelbel, Liszt F. és C. Franck művei szerepelnek. A rókusi plébánia és a Pompeji szerkesztősége közös rendezvényére a belépés díjtalan. Közéleti Kávéház • DM-információ A Közéleti Kávéház szerda esti, 18 órakor kezdődő programjának címe a Royal Szálló különtermében: Végtelen vizek mélyén. A Csongrád Megyei Búvárszövetség tagjait a házigazda, Vidu Pál faggatja arról, honnan ered az erő a sikerekhez, az eredményekhez, hol tart jelenleg a búvársport szűkebb régiónkban. Szegeden? Néhány fotográfia • DM-információ Néhány fotográfia címmel csütörtökön este 8 órakor nyílik meg a Grand Caféban Révész Róbert fotókiállítása. A tárlatot Bobály Katalin ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón közreműködik: Dresch Mihály és Burány Béla (szaxofon). A kiállítás május végéig tekinthető meg, hétfőtől péntekig 14-24, szombaton és vasárnap pedig 17-24 óra között. Különdíj • DM-információ Az elmúlt héten Salgótarjánban rendezték meg az orgona szakos növendékek ötödik országos találkozóját, melyen a szegedi Király-König Péter Zeneiskola, valamint egyik tanulója, Vértes Judit (felkészítő tanára: Bottkáné Égető Mária) különdíjat kapott. Kiállítás Máravároson • DM-információ Ma délután 5 órakor Zombori István történész, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének titkára nyitja meg a Móravárosi Katolikus Közösségi Házban a Szent Gellért Római Katolikus Egyházközség történetét bemutató kiállítást. A megnyitót követően a Szent Gellért énekkar ad koncertet, amely után Holló István és Kiss Imre plébánosok celebrálnak szentmisét a móravárosi templomban. Polgári Orvoskör • DM-információ A Polgári Orvoskör első szegedi találkozóját - amit az MDF-Fidesz-MPP-KDNP szervez - holnap, csütörtökön délután 6 órakor tartják a Hági étteremben. A találkozón a magyar egészségügy helyzetéről hangzanak el előadások. • Félmilliós adomány rLovagi" segítség a rászorulóknak Ingerszegény otthoni környezet, szocializációs hátrány, iskolai kudarcok, magatartási zavarok, munkanélküliség, bűnözés. E zsákutcából kikevergózni kicsi esélye van a cigányok zömének. Kiutat a tanulás, az iskoláztatás jelenthet. Ezért a tavaly elfogadott szegedi cigányprogram mindaddig tart, míg a fiatal romák iskolai végzettsége hasonló lesz a többséghez tartozó ifjak között jellemző arányokhoz. E távlatból szemlélve a cigányprogram első évét, soványka eredményekről számolhatunk be. „Nehogy a gádzsók mondják már meg, mi jó a cigányoknak!" - önérzeteskedtek a budapesti roma vezetők e program olvastán is. A szegedi cigányprogramot véleményező szakembergárdában ugyanis alig vett részt roma. Az itteni cigány kisebbségi önkormányzat nevét adta a tervhez, e képviselőket azonban nemigen fogadják el a szegedi romák. „A cigány kisebbségi önkormányzat belső zavarokkal és hatástalanul működik" - véli Tóth Csaba, a kisebbségi ügyek felügyeletével megbízott városatya. A politikus Gádzsók ás cigányok szerint a cigány etnikum gondjainak megoldásához kormányzati erőfeszítés, társadalmi összefogás szükségeltetik. A legfőbb jó, hogy leírták, így létezik Szegeden cigányprogram. Az önkormányzat azonban pénzt nem ad. A civil szervezetek működését szolgáló támogatást „kifelejtették" az idei költségvetésből, így aztán például a Cigány Oktatási Egyesületet is lehetetlen helyzetbe került - hallottuk az elnöktől, Lakatos Bélától. De az önkormányzat a központi kasszából ide csorgó kiegészítő normatívát sem továbbítja azoknak az óvodáknak és iskoláknak, ahol cigány gyerekekkel foglalkoznak. Ez az összeg gyermekenként egy esztendőben közel 20 ezer forint. S bizony rászorulna az átlag alatti fölszereltségű Móra és Kolozsvári téri, vagy a kisegítő általános iskola; a Hunyadi téri vagy a Rigó utcai óvoda. Ugyanakkor az önkormányzat elnézi, hogy ezen intézményeiben a pedagógusok alacsony létszámú csoportokban foglalkoznak a hátrányos helyzetű, jórészt roma gyerekekkel, a kicsik döntő többségének napközijét is a város fizeti. Sőt hangsúlyozta Dévai Kálmánná, a Kolozsvári Téri Általános Iskola igazgatója -: a cigány gyerekek tankönyveinek árát (tavaly 107 ezer forintot) az önkormányzat fizette ki. Ebben az iskolában a gyerekek 40 százaléka roma. A pedagógusok feladata, hogy megismertessék a cigány kultúrát, de úgy, hogy annak alapján a kisebbséghez tartozók vállalják roma mivoltukat, de a többséghez tartozó szülők se bánják, hogy gyermekük megismerkedik a „mássággal". Nem könnyű a tanár dolga, mert a romákkal csak azok tudnak eredményesen foglalkozni, akik megértik és elfogadják őket. De egy kezünk is elég, hogy megszámoljuk, Szeged iskoláiban hány olyan cigány származású pedagógus dolgozik, aki fölvállalja népéhez való tartozását. Alacsony a cigány etnikumhoz tartozó tanulók oktatásának hatékonysága mondja ki egy európai uniós jelentés. Hogy e helyzet megváltozzon, a szegedi Kolozsvári téri suli másik három, hasonló adottságú magyarországi iskolával együtt részt vesz egy, az amszterdami Anna Frank Ház szervezte programban. A hozzáálláson legalább annyi múlik, mint a pénzen. Márpedig például a munkaügyi központ, a rendőrség vagy a megyei önkormányzat cigánysághoz való viszonya katasztrofális - jelentette ki a roma szakértő. A cigányság átképzését, munkához juttatását szolgáló programokra Csongrád megye nem pályázik, Így ide ilyen pántlikázott pénz sem jut. A rendőrség rossz beidegződéssel nem a megelőzésre koncentrál. A megyei oktatási koncepcióban egyetlen szó sincs a cigányságról. A segélyezés pedig kidobott pénz, ha nem a gyerekhez és közhasznú munkához kötődik! A cigányság széttagoltságát megszüntetni talán a kormánynak, a politikusoknak sem érdekünk. Mert félelmetes lehetne az összetartó, érdekeit érvényesíteni akaró roma tömeg. Ezért - a többséghez tartozó politikusokkal ellentétben - a szegedi romák célja nem a cigányok asszimilálása, hanem: integrálásuk. Újszászi Ilona A Pro Concordatia Populorum Nemzetközi Lovagrend szegedi prefektusa dr. Keszthelyi Béla. Kevés Tisza-parti nem ismeri Béla bátyánkat, az biztos. Korát meghazudtoló frissességgel dolgozik ma is, mégpedig nem csak a Lovagrendben, hanem az Operabarátok Körében, a Honvéd Hagyományőrző Egyesületben és a Piarista Diákszövetségben is. Ezúttal a „lovagok" tevékenységéről kérdeztük öt. - Miután már nincsenek menekültek a vidékünkön, így a Lovagrend külföldi támogatása sem jut el közvetlenül Szegedre. A segítséget napjainkban elsősorban a kárpátaljai magyarságnak, valamint az Ózd környékén lévő munkanélkülieknek küldik a külföldön működő tagozataink - mondja dr. Keszthelyi Béla. • Akkor - itt az Alföldön - miként végeznek karitatív tevékenységet? Pontosabban: miből? - Szó sincs róla, hogy felhagyjunk ezzel a munkával. Ezért, bár a karitatív tevékenység a 3. vagy a 4. rendű feladatunk a Lovagrendben, alapelvünkből kiindulva - s ez az emberek iránti szeretetre vonatkozik - igyekszünk minél többet segíteni az embereken. Karácsonykor a Lovagrend itteni csoportja összeadott 100 ezer forintot, s ebből 50 ezret a hátrányos helyzetű gyerek javára létesített alapítványnak adtunk, a fennmaradó 50 ezerből pedig a szegények és nagycsaládosok számára vásároltunk élelmiszert, ruhát és használati cikkeket. • Önök pénzsegélyt soha nem adnak? - Ez is alapelveink egyike, hogy mi megvásároljuk azt az árucikket, amelyre a rászorulóknak szükségük van. Pénzt pedig nem adunk. • Az egészségügyieknek is juttattak egyet s mást... - Igen, sikerült Svájcból hat darab hordozható oxigén belélegző készüléket beszereznem, darabonként 2500 frankért. Ebből kettőt kapott az egri kórház, egyet-egyet pedig a szegedi kórház cerebrovaskuláris osztálya, a szegedi tüdőgondozó, a SZOTE deszki tüdőgyógyászati tanszéke és a vásárhelyi tüdőgondozó. • Ez volt a karácsonyi „ajándék" a lovagoktól. Azóta pedig már a húsvét is elmúlt... - Erre az ünnepre is készültünk. Igen kellemes meglepetés ért bennünket, mégpedig a környékbeli szövetkezetek és a vállalkozók részéről. Élelmiszer-szállítmányokat adtak nekünk, mintegy 350-400 ezer forint értékben! • S ezt kinek juttatták el? - Adtunk belőle a Waltner Károly Gyermekotthonnak, mert ők látják el az úgynevezett szociális ingyenkonyhát. De nagy mennyiség került az Indóház téri hajléktalanokhoz, meg a szegedi szociális otthonoknak is vittünk adományt. Megkerestük a sokgyermekes családokat is, élelmiszert juttattunk el hozzájuk. • Miből állt az élelmiszercsomag? - Volt benne krumpli, káposzta, sárgarépa, retek, kelkáposzta, zöldség, alma, száraz tészta, savanyúság, befőtt. • Kinek a segítségével gyűjtik és osztják a segélyeket? Vannak aktivistáik? - Magad uram, ha szolgád nincsen! Ez a jelszavunk. Mindent egyedül csinálunk. Az viszont nagy segítséget jelentett, hogy a Püspöki Hivataltól kaptunk két teherautót, s ezekkel hordtuk be Ásotthalomról, Rúzsáról, Mórahalomról, Hódmezővásárhelyről, Szatymazról és Sándorfalváról az élelmiszert. • Miként reagálnak az adományokra az emberek? Milyen visszajelzéseket kapnak azoktól, akiken segítenek? - Ha manapság egy könnyet le tudunk törölni, akkor már azt mondjuk: ez eredmény! Sokkal többet szeretnénk, de lehetőségeink végesek. Általában nagyon hálásak az emberek az adományokért. Megható volt például a hajléktalanoknál jegyzett eset. Oda két szállítmányt is vittünk, s az ottlakók jöttek azonnal segíteni, velünk együtt pakolták ki a holmit. Volt a csomagban 5 literes üvegekben - szilvaés almabefőtt. De jó mondták az ottaniak -, biztosan kapunk majd szilvás gombócot!... A sokgyermekes családok pedig mindenért hálásak. Mert rengeteg mindenre van szükségük. Az ember bizony lassan rájön, hogy valóban jobb adni, mint kapni... Napjainkban, ebben a szűkös világban, az is nagy segítséget jelent, ha egy sokgyermekes család egyszer-egyszer 3 kilós mosóport kap! Kisimro Ferenc Dr. Keszthelyi Béla: Szerencsére sok a segítőkész, jótékonykodó ember! (Fotó: Nagy László) • A JATE afrikai joghallgatója Egy európai, Guineából A guineai Baldé M. Morou három év alatt tanult meg magyarul. (Fotó: Miskolczi Róbert) Baldé M. Morou, a József Attila Tudományegyetem joghallgatója a nyugat-afrikai Guineából jött Szegedre tanulni. Ali tagú családból származó fiatalember három törzsi nyelvet és négy európai nyelvet beszél. Amikor Baldé M. Morou elhatározta, hogy Magyarországon tanul tovább, nem tudott többet az országról, mint Guineáról tudnak a magyarok. A guineai fiatalember három és fél évvel ezelőtt érkezett Budapestre azzal, hogy az általa beszélt három európai nyelv valamelyikével majd elboldogul egy magyarországi egyetemen. Itt azonban kiderült, hogy az idegen nyelvű képzésért külön kell fizetni, többet, mint amennyit az afrikai család elbírna. Morou tehát vállalta a magyar nyelven tanulást, s egy év nyelvi előkészítő után beiratkozott a József Attila Tudományegyetem jogi karára, amelynek azóta már harmadéves hallgatója. Ma már választékosan beszél magyarul. Guineában persze éppúgy nincs kolbászból a kerítés, mint itthon. Baldé M. Morou családjában kilencen vannak testvérek, öt fiú és négy lány. Édesapja egyszerű, fizetésből élő orvos, édesanyja, bár tanult asszony, a kilenc gyermek felnevelése miatt nem vállalhatott munkát. Azt azonban elhatározták, hogy valamennyi gyermeket taníttatni fogják. A sorban négyen már közgazdász, orvos, történész és informatikus diplomát szereztek. Morou pedig azért választotta a jogot, mert a testvérek között ilyen diplomája még egynek sincs. Hősünk a francia mellett, amelyet az egykori francia gyarmat Guinea egyik hivatalos nyelveként óvodás kora óta tanult, beszéli az angolt és a spanyolt is. Anyanyelvét a poularnak hívják, amely a fula törzs peulh nemzetiségének nyelve. Guineában nyolc különböző nemzetiség él együtt, közülük a mandenka nevűnek volt leszármazottja a Magyarországon egykor legnépszerűbb guineai, a filmsorozathős Kuntakinte. A törzsek kultúrája különböző, így az ország a törzsi hagyományok egy nagy kaleidoszkópja. Guineában nincs háború és éhínség, viszont a közeli libériai és Sierra Leone-i polgárháború menekültjei problémát jelentenek az országnak. Morou három törzsi nyelvet is beszél, hiszen olyan iskolába járt, amelyben nemcsak saját törzsének nyelvét beszélték. Nemzetisége, a 7 milliós peulh nem teljesen afrikai faj. Alkatuk vékonyabb és bőrük színe világosabb, mint a többi Guineai törzsé; állítólag Egyiptomból kerültek ide, miután évszázadokig nomád életet éltek. Baldé M. Morou muzulmán. Nevének közepén a rövidítés is ezt jelenti: Mamadou. A 17. században, a portugálok érkezéséig az arabok uralták az országot, s a lakosság 90 százaléka ma is muzulmán hitű. Guineában átlagosan legalább 6 gyermek születik egy családban. A mohamedán vallás ugyanis tiltja a védekezést és megengedi a többnejűséget. Bár Morou családjában nincsen többnejűség, anyai ágon van egy rokon, akinek három feleségtől 24 gyereke született. Morou szerint viszont, jó ugyan nézni, hogy nagy a család, de rossz gazdasági helyzetben felelőtlenség 24 gyermeket „csinálni". O beéri négy-öttel... Paiwk Sándor