Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

KEDD, 1997. ÁPR. 1. HAZAI TÜKÖR 13 A gaz nem égetnivaló! Szemendrey István halálára Hátha sikerül, hátha felébreszthetlek újra. Mert egyszer már megcsináltuk ezt Akkor is így címeztem írásomat, minthogy hosszú időre eltűntél a közéletből. És roppant hiányoztál. Rokonaid, ismerőseid pedig sorrarendre ott kopogtattak nálatok, hogy szegény Pista hol van eltemetve. Érre aztán ismét kijöttél a napvilágra. Közben hihetetlenül jókat nevettünk különös feltámadásodon. Igaz, Te ilyenformán is majd mindig fekete öltözékben jártál. Akár a végzetek embere. Pedig a másik oldalon egy szelíd és rakoncátlan kisgyerek rejtőzött benned. Mindenre kíváncsi voltál, mindenre odafigyeltél. Nem véletlen, hogy lakásotokban egymás hegyén-hátán álltak a súlyos könyvkupacok. Miként a hétköznapi életben is úgy jelentél meg, mint valami ügynök, zsibárus vagy örökös átutazó. Válladon táska, kezeidben pedig dugig tömött szatyrok. Ha kipakoltál, akkor az asztal egyszeriben tele lett könyvekkel, folyóiratokkal, újságokkal, tollakkal és kéziratban lévő verseiddel. Azt mondtad róluk: ezek a fegyvereim. A múlt évben mindenesetre sokat emlegetted Petri Ferit Hogy mégicsak igaza van: fegyelmezettebben kell írni. Majd Bálint Sanyi bácsit is többször idézted, hogy ne legyünk telhetetlenek. Inkább örüljünk, ha a végső időkre legalább egyetlen igaz barátunk marad. Szuromi Pál Emmausz-járás A „bozóttűz" csak a felszínt tisztítja meg - a földbe hullott magvaknak nem árt. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Bóly (MTI) A bibliai húsvéthétfő emlékét őrzi az Emmausz-járás hagyománya, melyet hétfőn ismét felelevenítettek a Baranya megyei Bólyon. A németek lakta Baranya megyei nagyközség évszázados népszokása egy Lukács evangéliumában olvasható történethez kötődik. Eszerint feltámadásának másnapján Jézus találkozott két tanítványával, akik Jeruzsálemből Emmauszba tartván, éppen róla beszélgettek. Csatlakozott hozzájuk, s mivel nem ismerték őt fel, neki is elmesélték csodálatos feltámadásának történetét. Jézus a Szentírás jövendöléseit idézve, meg„Nem a kis újságíróval van baj. Neki a nagy tulajdonos fogja a kezét. Ezért van zavar, tájékoztatás helyett" állították a mi parlamenti pártjaink vezetői a minap. Egyes közszereplók szerint kommunikációs zavar van a sajtó és a politika között. A helyzet tisztázása érdekében a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában néhány napja pártpolitikusok és újságírók, főszerkesztők mondták a magukét. A léggömbhámozó beszédmád ellenére annyi kiderült: az országos terjesztésű és a regionális napilapok helyzete, illetve politikához és politikusokhoz való viszonya eltérő. Milyen a politika és a média kapcsolata Szegeden? Ezt kérdeztünk dr. Aradi Antaltól, a Polgári Szegedért Egyesület alelnökétől, az önkormányzati frakció vezetőjétől; Kalmár Ferenctől, a Kereszténydemokrata Néppárt szegedi elnökétől, önkormányzati képviselőtől; illetve dr. Kozma Józseftől, a Magyar Szocialista Párt szegedi alelnökétől, a közgyűlés szocialista frakciójának vezetőjétől. • Haver, puszipajtás, korrekt partner vagy inkább ellenség? Mihez hasonlítható itt a média és a politika kapcsolata? A. A.: - A mai magyar napilapok között szinte nincs is olyan, mely magyar tulajdonban maradt. Ebből az is következik, hogy a magyarázta nekik a próféciák beteljesedését, majd vacsoránál megáldotta és megszegte kenyerüket. A tanítványok csak ekkor ismerték fel, Jézus azonban addigra eltűnt előlük. A bólyi németek Emmauszjárása a délelőtti locsolkodást és az ebédet követően kezdődik, amikor szinte az egész falu felköltözik a szőlőhegyre. A pincék felé bandukolva - akárcsak Jézus tanítványai - felidézik a húsvéthétfő eseményeit. A présházaknál asztalt terítenek, s a poharazgatás közben a szőlőtermés kilátásairól, a legújabb termesztési módszerekről is tapasztalatokat cserélnek a gazdák. játszma nem itt zajlik. A magyar médiában a pártok közül annak van előnye, amelyik kapcsolatban áll a külföldi tőkével. Szeged egyetlen napilapja 85 százalékos olvasottságával uralja a helyi sajtópiacot. E monopolhelyzetből az is következik, hogy a Délmagyar „kinyilatkoztathat". Egyegy kijelentését ellensúlyozni nagyon nehéz. A lapba bekerülni negatív vagy pozitív szenzációval lehet. A televíziók és rádiók kevésbé foglalkoznak politikával, helyi ügyekkel. Ezért Egy olvasónk érdekes javaslattal keresett meg bennünket: ha már a városnak nincs pénze a gazos területek rendben tartására, egyszerűen égessék föl a gyomot, mielőtt még jobban elszaporodna. A tűzoltók szerint nincs akadálya az ötlet megvalósításának - viszont a város zöldterületeiért felelős kertészmérnök szerint az égetés csak tüneti kezelés, helyette inkább rendszeresen kaszálni kellene az elhanyagolt területeket. Még a múlt heti „Csörög" idején hívott föl minket egy újszegedi úr, aki „madártelepnek" becézett városrészben, az Ökörszem utcában lakik. Mint mondta, a még beépítetlen telkeken derékig ér a gaz, s amióta ott él a család, élvezik a pollenallergia örömeit... Olvasónk javaslata így szólt: ha már a városnak nincs elegendő pénze a gaztenger kaszálására, kézenfekvő lenne a legegyszerűbb megoldást választani, azaz fölégetni az elgyomosodott területeket lehetőleg még az allergiakeltő növények virágzása előtt. Bánfi György városi tűzoltó-parancsnok szerint nincs akadálya az égetésnek, persze csak akkor, ha betartják a szükséges tűzvédelmi előírásokat. így például egyszerre csak kicsi, és körülárkolt területen szabad meggyújtani a gazt, s természetesen elegendő mennyiségű víz is kell az oltáshoz. A városi tűzoltóság munkatársai szívesen adnak szakmai tanácsot azoknak, akik ezzel a ott megszólalni: pusztába kiáltott szó. K. F.: - Az emberi kapcsolatokon nagyon sok múlik. Az újságírót is befolyásolja világnézete, érdeke, s ezáltal csapódik egyik vagy másik érdekcsoporthoz. S ez akarva-akaratlan befolyásolja egy-egy témához való viszonyát. Magyarországon sajnos nem alakult ki az a sajtóstruktúra, ami Nyugaton bevált: a politikai irányzatok - a konzervatív, a szocialista-baloldali és a liberális irányzat - mögé fölsorakozik a sajtó. Helyi szinten módszerrel szeretnék fölvenni a harcot a gyomok ellen. A tűzoltó-parancsnok arra is fölhívta a figyelmet, hogy tűzgyújtáshoz a szegedi polgármesteri hivatal engedélye is szükséges. Az általános igazgatási osztály adhatja ki a hivatalos dokumentumot, amely nélkül nem .szabad tüzeskedéshez fogni. Kovács János kertészmérnök, a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság közterület-fenntartási osztályának vezetője szerint csak tüneti kezelésként alkalmazható az égetés. A tűz átmenetileg elpusztítja ugyan a gazt, s rendezett fenincs nagy választék. A Délmagyarországgal ellentétben, a helyi rádió és televízió közvélemény-formáló szerepe esetleges és csekély. • A sajtó szerepe a házőrző kutyáéhoz hasonlatos - a nagykönyv szerint. K. J.: - A médiának a politikai szándék, a döntéshozók akaratának a közvetítése a feladata. Illetve fordítva: a polgárok elvárásait megemlíteni, hogy a hatalom erre reagálhasson. A köz hangulatát és véleményét tükrözi a sajtó - ha néha kissé kicsalületet hagy hátra - viszont semmit sem használ a már földbe került magvak ellen, amelyek éppúgy kikelnek majd a megfelelő időben, mintha semmi sem történt volna. A gyomégetés tehát csak a felszín időszakos rendezésére jó. Tüzet gyújtani azonban csak a gazos terület alapos megtisztítása után szabad, mert ha műanyag, gumi, vagy más olyan anyag marad a gaz között, amelyet nem tanácsos elégetni, akkor a környezetszennyezés következményeivel is számolni kell. Nem lenne kívánatos, ha városszerte elharapózna varva is. Ezt a döntéshozók vagy figyelembe veszik, vagy nem. • A sajtó dolga, hogy kiderítse azt, amire a polgár kíváncsi K. J.: - Mi az érdekes? Ez a sajtó alapvető szempontja. Ezért a pártoknak olyan dolgokkal kell előhozakodni, ami érdekes és nem unalmas. • A politikus, az újságíró és a polgár ugyanazt az információt tartja „érdekesnek"? K. F.: - A Délmagyarországnál mindig nyitott ajtókez a módszer - annál kevésbé sem, mert a füst önmagában is károsítja a környezetet, s a fölégetés egyébként sem hatékony módszer a gyomok ellen. A szakember szerint az elgazosodást csak a rendszeres kaszálással lehet megállítani. A környezetgazdálkodási kht. nagy teljesítményű gépei készen állnak a feladatra: a lakótelepekhez közeli területeket idén a tavalyinál többször tudják majd lekaszálni. Mintegy 150 hektárnyi városi terület azonban annyira elhanyagolt, hogy gépekkel nem lehet kaszálni, ehra találtam, mikor közhírré szerettem volna tenni, hogy a választókerületemben például felújítottunk egy játszóteret, elkészült egy vízelvezető csatorna. A KDNP szegedi szervezete viszont azóta jelenik meg gyakrabban a DM hasábjain, amióta ellenzéki szerepben mutatkozik, illetve, mikor belső viharok dúlják. K. J.: - A hfr olyan erős, amilyen a hatása. Az információ: hatalom. Elég csak a Postabank körüli botrányra, a sajtó abban játszott szerepére utalnom. hez előbb meg kellene tisztítani az építési törmeléktől, s egyéb szeméttől. A 150 hektár megfelelő színvonalú fenntartásához egy évre 45 millió forintra lenne szükség - ebből azonban egy fillér sem áll rendelkezésre. Tudomásul kell vennünk, hogy a város költségvetéséből jelenleg ennyire futja. „Még így is sikerült előrelépni, mert a lakótelepek környékén tavaly csak egyszeri kaszálásra futotta, ebben az évben viszont kétszer-háromszor is lekaszáljuk majd a gazt" mondta Kovács János kertészmérnök. Ny. P. • Az országos politika árnyékként vetül a helyi hatalomra? K. J.: - A polgár tudatában mindenképpen. A Félidőben című közvéleménykutatás kimutatta, hogy a szegediek többsége úgy gondolja, hogy a várost a szocialisták vezetik, holott itt e frakció mellett az MDF, a KDNP, a Fidesz-MPP és a Kisgazdapárt képviselőiből álló frakciószövetség alkotta „kvázi koalíció" adja a közgyűlési többséget. Az SZDSZ-t jelentős tényezőnek érzik a polgárok, vagyis nincsenek azzal tisztában, hogy a szabaddemokraták szövetségének frakciója Szegeden az ellenzékhez tartozik. A. A.: - A közvélemény dezinformálását példázza, hogy az itteni „nagykoalícióhoz" tartozó pártok képviselői a városi televízió közvetítési ideje alatt ostorozzák az éppen készülő rendeletet, de szavazáskor mégis az „igen" gombot nyomják. Tehát, amikor a választó előtt szerepelnek, akkor a polgár szája Ize szerint érvelnek, de mikor a „közönség" nem látja, a városvezetés óhaja szerint voksolnak. A jelenlegi önkormányzat nagy betegsége még az is, hogy egyes fajsúlyos önkormányzati bizottságokat képzetlen emberek irányítanak. K. J.: - A helyi politikában szükséges, hogy világos legyen az önkormányzat szándéka: milyen ügyekben, milyen hatásokat kíván elérni. Ha ez adott, akkor csak ennek „lekommunikálása" a feladat. De Szegeden gyerekcipőben jár az önkormányzati PR! Ú. I. • A politikust érti a sajtó, a közszereplő elégedett a médiával? Önkormányzati PR: gyerekcipőben „Betiltanám a sajtót!" nyilatkozta az újságírónak a „tocsikolás" miatt bukott politikus. „A baj megelőzésére tett erőfeszítés nem érdekes, csak a botrány a hír" mondta az MDNP első embere. „Ha a sajtó nem szeret, azt a mondatod emeli ki, ami lejárat; ha barátságos veled, akkor az érdemi mondanivalód ismerteti" - véli a kisgazdapárti honatya. politikacsináló újságírói magatartást" kifogásolja a fiatalnak maradt fideszes vezető. Mert az „értesüléseink szerint" kitétellel konkrétumok gyárthatóak, mert a politikus áldozattá válhat, hiszen a , Jár-e még lopni a szomszéd közértbe?" kérdésre lehetetlen jól válaszolni. „Hírés kacsahajhászás megy az elemző és oknyomozó újságírás helyett, aminek oka: a Frontok között versenyhelyzet élesedése, s a médiapiac várható összeomlása miatti félelem - értékel az MSZP-s médiaszakértő. Két választás között a sajtó feladata a hatalom ellenőrzése. Am ezt nehéz az érintetteknek elviselni. Ráadásul nem csupán a pártok, hanem a politikusok is versenyeznek a szavazatokért. így aztán nem egy közszereplő úgy teszi olvasottá magát, hogy híreket árul. Ilyenkor a sajtó, a polgár is át van verve." ,4 hazai sajtó nem arányos, nem képezi le az európai politikai értéket, a keresztény-konzervatív, a baloldali-szocialista és a liberális irányzatot. Az utóbbi kettővel szemben az első tartósan politikai hátrányba szorul" - magyarázza a kommunikációs zavar okát a KDNP-s politikus. „Az újságírók nem kiszolgáltatottak a politikának, míg a politikusok kiszolgáltatottnak érzik magukat a sajtónak" vélekedett az SZDSZ képviselője. „Megtalálta a zsák a foltját! Amilyen a hazai politika, olyan a média" - zárja a közszereplői oldal álláspontját az MDF sajtosa. „Másképp látjuk a világot! - nyit frontot a legismertebb bulvárlap feje. - A sajtó működését ismerők tudják: emberek dolgoznak a szerkesztőségekben, írás közben szűrőt jelent az újságíró sorsa, szellemisége, politikai irányultsága. Mint ahogy nincs elfogulatlan újságíró, nincs objektív hír sem. Mert ugyanaz a nyolc mondat egészen másképpen szól az 1- vagy a 23. oldalon, fotóval vagy anélkül — s akkor még hozzá sem nyúltunk a szöveghez!" „Ügye válogatja, hogy kialakul-e kommunikációs zavar a sajtó és a politika között. Például Tocsik-ügyben teljes az összhang a Fidesszel, de mondjuk székház-ügyben zavar tapasztalható. Az MSZP esetében pont fordított a képlet" - példázódik a „legnagyobb példányszámú napilap" főszerkesztője. politikai és a szakmai elit nem ismeri egymást. A médiatörvény meg azt igazolja, hogy a politika nem ért a sajtóhoz" véli az újságírók egyik szervezetének elnöke. „Meg aztán - hangsúlyozta egy színes országos napilap főszerkesztője -: miközben a lapokat a tulajdonosok tartják el, s nem az olvasók, látni kell, hogy az újságot az újságírók és az olvasók csinálják". Célt találva vagy tévesztve az egyik, a másik, a sokadik irányából is robbannak a lövedékek. Megy a szöveg a MÚOSZ-székház Mikszáth termében. Országos politikusok beszélgetnek országos terjesztésű újságok első embereivel. Az érveket-ellenérveket a vidék-Magyarország képviseletében hallgatva, megállapítható: a helyzet politikus- és polgárközeli lapok esetében, vagyis „helyben" más. Emberi - kommunikációs zavar nélkül. Úfszászi Ilona