Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

KEDD, 1997. ÁPR. 1. HAZAI TÜKÖR 13 A gaz nem égetnivaló! Szemendrey István halálára Hátha sikerül, hátha felébreszthetlek újra. Mert egy­szer már megcsináltuk ezt Akkor is így címeztem íráso­mat, minthogy hosszú időre eltűntél a közéletből. És roppant hiányoztál. Rokonaid, ismerőseid pedig sorra­rendre ott kopogtattak nálatok, hogy szegény Pista hol van eltemetve. Érre aztán ismét kijöttél a napvilágra. Közben hihetetlenül jókat nevettünk különös feltáma­dásodon. Igaz, Te ilyenformán is majd mindig fekete öltözék­ben jártál. Akár a végzetek embere. Pedig a másik olda­lon egy szelíd és rakoncátlan kisgyerek rejtőzött ben­ned. Mindenre kíváncsi voltál, mindenre odafigyeltél. Nem véletlen, hogy lakásotokban egymás hegyén-hátán álltak a súlyos könyvkupacok. Miként a hétköznapi életben is úgy jelentél meg, mint valami ügynök, zsib­árus vagy örökös átutazó. Válladon táska, kezeidben pedig dugig tömött szatyrok. Ha kipakoltál, akkor az asztal egyszeriben tele lett könyvekkel, folyóiratokkal, újságokkal, tollakkal és kéziratban lévő verseiddel. Azt mondtad róluk: ezek a fegyvereim. A múlt évben mindenesetre sokat emlegetted Petri Ferit Hogy mégicsak igaza van: fegyelmezettebben kell írni. Majd Bálint Sanyi bácsit is többször idézted, hogy ne legyünk telhetetlenek. Inkább örüljünk, ha a végső időkre legalább egyetlen igaz barátunk marad. Szuromi Pál Emmausz-járás A „bozóttűz" csak a felszínt tisztítja meg - a földbe hullott magvaknak nem árt. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Bóly (MTI) A bibliai húsvéthétfő emlé­két őrzi az Emmausz-járás ha­gyománya, melyet hétfőn is­mét felelevenítettek a Baranya megyei Bólyon. A németek lakta Baranya megyei nagyközség évszázados népszokása egy Lukács evan­géliumában olvasható történet­hez kötődik. Eszerint feltáma­dásának másnapján Jézus talál­kozott két tanítványával, akik Jeruzsálemből Emmauszba tartván, éppen róla beszélgettek. Csatlakozott hozzájuk, s mivel nem ismerték őt fel, neki is el­mesélték csodálatos feltámadá­sának történetét. Jézus a Szent­írás jövendöléseit idézve, meg­„Nem a kis újságíró­val van baj. Neki a nagy tulajdonos fogja a kezét. Ezért van zavar, tájékoztatás helyett" ­állították a mi parla­menti pártjaink vezetői a minap. Egyes közsze­replók szerint kommu­nikációs zavar van a sajtó és a politika kö­zött. A helyzet tisztázá­sa érdekében a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházá­ban néhány napja párt­politikusok és újság­írók, főszerkesztők mondták a magukét. A léggömbhámozó be­szédmád ellenére annyi kiderült: az országos terjesztésű és a regio­nális napilapok helyze­te, illetve politikához és politikusokhoz való vi­szonya eltérő. Milyen a politika és a média kapcsolata Szege­den? Ezt kérdeztünk dr. Aradi Antaltól, a Polgári Szegedért Egyesület alelnö­kétől, az önkormányzati frakció vezetőjétől; Kalmár Ferenctől, a Keresztényde­mokrata Néppárt szegedi el­nökétől, önkormányzati képviselőtől; illetve dr. Kozma Józseftől, a Magyar Szocialista Párt szegedi al­elnökétől, a közgyűlés szo­cialista frakciójának vezető­jétől. • Haver, puszipajtás, korrekt partner vagy in­kább ellenség? Mihez ha­sonlítható itt a média és a politika kapcsolata? A. A.: - A mai magyar napilapok között szinte nincs is olyan, mely magyar tulajdonban maradt. Ebből az is következik, hogy a magyarázta nekik a próféciák beteljesedését, majd vacsoránál megáldotta és megszegte ke­nyerüket. A tanítványok csak ekkor ismerték fel, Jézus azon­ban addigra eltűnt előlük. A bólyi németek Emmausz­járása a délelőtti locsolkodást és az ebédet követően kezdő­dik, amikor szinte az egész fa­lu felköltözik a szőlőhegyre. A pincék felé bandukolva - akár­csak Jézus tanítványai - fel­idézik a húsvéthétfő esemé­nyeit. A présházaknál asztalt terítenek, s a poharazgatás közben a szőlőtermés kilátá­sairól, a legújabb termesztési módszerekről is tapasztalato­kat cserélnek a gazdák. játszma nem itt zajlik. A magyar médiában a pártok közül annak van előnye, amelyik kapcsolatban áll a külföldi tőkével. Szeged egyetlen napilapja 85 száza­lékos olvasottságával uralja a helyi sajtópiacot. E mo­nopolhelyzetből az is követ­kezik, hogy a Délmagyar „kinyilatkoztathat". Egy­egy kijelentését ellensú­lyozni nagyon nehéz. A lap­ba bekerülni negatív vagy pozitív szenzációval lehet. A televíziók és rádiók ke­vésbé foglalkoznak politi­kával, helyi ügyekkel. Ezért Egy olvasónk érdekes javaslattal keresett meg bennünket: ha már a városnak nincs pénze a gazos területek rendben tartására, egyszerűen égessék föl a gyomot, mielőtt még jobban el­szaporodna. A tűzoltók szerint nincs akadálya az ötlet megvalósításá­nak - viszont a város zöldterületeiért felelős kertészmérnök szerint az égetés csak tüneti ke­zelés, helyette inkább rendszeresen kaszálni kellene az elhanyagolt területeket. Még a múlt heti „Csörög" idején hívott föl minket egy újszegedi úr, aki „madárte­lepnek" becézett városrész­ben, az Ökörszem utcában lakik. Mint mondta, a még beépítetlen telkeken derékig ér a gaz, s amióta ott él a család, élvezik a pollenaller­gia örömeit... Olvasónk ja­vaslata így szólt: ha már a városnak nincs elegendő pénze a gaztenger kaszálásá­ra, kézenfekvő lenne a leg­egyszerűbb megoldást vá­lasztani, azaz fölégetni az el­gyomosodott területeket ­lehetőleg még az allergiakel­tő növények virágzása előtt. Bánfi György városi tűz­oltó-parancsnok szerint nincs akadálya az égetésnek, persze csak akkor, ha betart­ják a szükséges tűzvédelmi előírásokat. így például egy­szerre csak kicsi, és körülár­kolt területen szabad meg­gyújtani a gazt, s természete­sen elegendő mennyiségű víz is kell az oltáshoz. A vá­rosi tűzoltóság munkatársai szívesen adnak szakmai ta­nácsot azoknak, akik ezzel a ott megszólalni: pusztába kiáltott szó. K. F.: - Az emberi kap­csolatokon nagyon sok mú­lik. Az újságírót is befolyá­solja világnézete, érdeke, s ezáltal csapódik egyik vagy másik érdekcsoporthoz. S ez akarva-akaratlan befolyásol­ja egy-egy témához való vi­szonyát. Magyarországon sajnos nem alakult ki az a sajtóstruktúra, ami Nyugaton bevált: a politikai irányzatok - a konzervatív, a szocialis­ta-baloldali és a liberális irányzat - mögé fölsorako­zik a sajtó. Helyi szinten módszerrel szeretnék fölven­ni a harcot a gyomok ellen. A tűzoltó-parancsnok arra is fölhívta a figyelmet, hogy tűzgyújtáshoz a szegedi pol­gármesteri hivatal engedélye is szükséges. Az általános igazgatási osztály adhatja ki a hivatalos dokumentumot, amely nélkül nem .szabad tü­zeskedéshez fogni. Kovács János kertészmér­nök, a Szegedi Környezet­gazdálkodási Közhasznú Társaság közterület-fenntar­tási osztályának vezetője szerint csak tüneti kezelés­ként alkalmazható az égetés. A tűz átmenetileg elpusztítja ugyan a gazt, s rendezett fe­nincs nagy választék. A Dél­magyarországgal ellentét­ben, a helyi rádió és televí­zió közvélemény-formáló szerepe esetleges és csekély. • A sajtó szerepe a ház­őrző kutyáéhoz hasonla­tos - a nagykönyv sze­rint. K. J.: - A médiának a po­litikai szándék, a döntésho­zók akaratának a közvetítése a feladata. Illetve fordítva: a polgárok elvárásait megem­líteni, hogy a hatalom erre reagálhasson. A köz hangu­latát és véleményét tükrözi a sajtó - ha néha kissé kicsa­lületet hagy hátra - viszont semmit sem használ a már földbe került magvak ellen, amelyek éppúgy kikelnek majd a megfelelő időben, mintha semmi sem történt volna. A gyomégetés tehát csak a felszín időszakos ren­dezésére jó. Tüzet gyújtani azonban csak a gazos terület alapos megtisztítása után szabad, mert ha műanyag, gumi, vagy más olyan anyag ma­rad a gaz között, amelyet nem tanácsos elégetni, akkor a környezetszennyezés kö­vetkezményeivel is számolni kell. Nem lenne kívánatos, ha városszerte elharapózna varva is. Ezt a döntéshozók vagy figyelembe veszik, vagy nem. • A sajtó dolga, hogy ki­derítse azt, amire a pol­gár kíváncsi K. J.: - Mi az érdekes? Ez a sajtó alapvető szem­pontja. Ezért a pártoknak olyan dolgokkal kell előho­zakodni, ami érdekes és nem unalmas. • A politikus, az újságíró és a polgár ugyanazt az információt tartja „érde­kesnek"? K. F.: - A Délmagyaror­szágnál mindig nyitott ajtók­ez a módszer - annál kevés­bé sem, mert a füst önmagá­ban is károsítja a környeze­tet, s a fölégetés egyébként sem hatékony módszer a gyomok ellen. A szakember szerint az elgazosodást csak a rendsze­res kaszálással lehet megállí­tani. A környezetgazdálko­dási kht. nagy teljesítményű gépei készen állnak a fel­adatra: a lakótelepekhez kö­zeli területeket idén a tava­lyinál többször tudják majd lekaszálni. Mintegy 150 hektárnyi városi terület azonban annyi­ra elhanyagolt, hogy gépek­kel nem lehet kaszálni, eh­ra találtam, mikor közhírré szerettem volna tenni, hogy a választókerületemben pél­dául felújítottunk egy játszó­teret, elkészült egy vízelve­zető csatorna. A KDNP sze­gedi szervezete viszont azóta jelenik meg gyakrabban a DM hasábjain, amióta ellen­zéki szerepben mutatkozik, illetve, mikor belső viharok dúlják. K. J.: - A hfr olyan erős, amilyen a hatása. Az infor­máció: hatalom. Elég csak a Postabank körüli botrányra, a sajtó abban játszott szere­pére utalnom. hez előbb meg kellene tisztí­tani az építési törmeléktől, s egyéb szeméttől. A 150 hek­tár megfelelő színvonalú fenntartásához egy évre 45 millió forintra lenne szükség - ebből azonban egy fillér sem áll rendelkezésre. Tudo­másul kell vennünk, hogy a város költségvetéséből jelen­leg ennyire futja. „Még így is sikerült előrelépni, mert a lakótelepek környékén ta­valy csak egyszeri kaszálás­ra futotta, ebben az évben viszont kétszer-háromszor is lekaszáljuk majd a gazt" ­mondta Kovács János ker­tészmérnök. Ny. P. • Az országos politika árnyékként vetül a helyi hatalomra? K. J.: - A polgár tudatá­ban mindenképpen. A Fél­időben című közvélemény­kutatás kimutatta, hogy a szegediek többsége úgy gon­dolja, hogy a várost a szo­cialisták vezetik, holott itt e frakció mellett az MDF, a KDNP, a Fidesz-MPP és a Kisgazdapárt képviselőiből álló frakciószövetség alkotta „kvázi koalíció" adja a köz­gyűlési többséget. Az SZDSZ-t jelentős tényezőnek érzik a polgárok, vagyis nin­csenek azzal tisztában, hogy a szabaddemokraták szövetsé­gének frakciója Szegeden az ellenzékhez tartozik. A. A.: - A közvélemény dezinformálását példázza, hogy az itteni „nagykoalíció­hoz" tartozó pártok képvise­lői a városi televízió közve­títési ideje alatt ostorozzák az éppen készülő rendeletet, de szavazáskor mégis az „igen" gombot nyomják. Te­hát, amikor a választó előtt szerepelnek, akkor a polgár szája Ize szerint érvelnek, de mikor a „közönség" nem lát­ja, a városvezetés óhaja sze­rint voksolnak. A jelenlegi önkormányzat nagy betegsé­ge még az is, hogy egyes faj­súlyos önkormányzati bi­zottságokat képzetlen embe­rek irányítanak. K. J.: - A helyi politiká­ban szükséges, hogy világos legyen az önkormányzat szándéka: milyen ügyekben, milyen hatásokat kíván elér­ni. Ha ez adott, akkor csak ennek „lekommunikálása" a feladat. De Szegeden gye­rekcipőben jár az önkor­mányzati PR! Ú. I. • A politikust érti a sajtó, a közszereplő elégedett a médiával? Önkormányzati PR: gyerekcipőben „Betiltanám a sajtót!" ­nyilatkozta az újságírónak a „tocsikolás" miatt bukott po­litikus. „A baj megelőzésére tett erőfeszítés nem érdekes, csak a botrány a hír" ­mondta az MDNP első em­bere. „Ha a sajtó nem szeret, azt a mondatod emeli ki, ami lejárat; ha barátságos veled, akkor az érdemi mondaniva­lód ismerteti" - véli a kis­gazdapárti honatya. poli­tikacsináló újságírói maga­tartást" kifogásolja a fiatal­nak maradt fideszes vezető. Mert az „értesüléseink sze­rint" kitétellel konkrétumok gyárthatóak, mert a politi­kus áldozattá válhat, hiszen a , Jár-e még lopni a szom­széd közértbe?" kérdésre le­hetetlen jól válaszolni. „Hír­és kacsahajhászás megy az elemző és oknyomozó újság­írás helyett, aminek oka: a Frontok között versenyhelyzet élesedése, s a médiapiac várható összeom­lása miatti félelem - értékel az MSZP-s médiaszakértő. Két választás között a sajtó feladata a hatalom ellenőr­zése. Am ezt nehéz az érin­tetteknek elviselni. Ráadásul nem csupán a pártok, ha­nem a politikusok is verse­nyeznek a szavazatokért. így aztán nem egy közszereplő úgy teszi olvasottá magát, hogy híreket árul. Ilyenkor a sajtó, a polgár is át van ver­ve." ,4 hazai sajtó nem ará­nyos, nem képezi le az euró­pai politikai értéket, a ke­resztény-konzervatív, a bal­oldali-szocialista és a liberá­lis irányzatot. Az utóbbi ket­tővel szemben az első tartó­san politikai hátrányba szo­rul" - magyarázza a kom­munikációs zavar okát a KDNP-s politikus. „Az új­ságírók nem kiszolgáltatot­tak a politikának, míg a poli­tikusok kiszolgáltatottnak érzik magukat a sajtónak" ­vélekedett az SZDSZ képvi­selője. „Megtalálta a zsák a foltját! Amilyen a hazai poli­tika, olyan a média" - zárja a közszereplői oldal állás­pontját az MDF sajtosa. „Másképp látjuk a vilá­got! - nyit frontot a legis­mertebb bulvárlap feje. - A sajtó működését ismerők tudják: emberek dolgoznak a szerkesztőségekben, írás közben szűrőt jelent az új­ságíró sorsa, szellemisége, politikai irányultsága. Mint ahogy nincs elfogulatlan új­ságíró, nincs objektív hír sem. Mert ugyanaz a nyolc mondat egészen másképpen szól az 1- vagy a 23. oldalon, fotóval vagy anélkül — s ak­kor még hozzá sem nyúltunk a szöveghez!" „Ügye válo­gatja, hogy kialakul-e kom­munikációs zavar a sajtó és a politika között. Például Tocsik-ügyben teljes az össz­hang a Fidesszel, de mond­juk székház-ügyben zavar tapasztalható. Az MSZP ese­tében pont fordított a képlet" - példázódik a „legnagyobb példányszámú napilap" fő­szerkesztője. politikai és a szakmai elit nem ismeri egymást. A médiatörvény meg azt igazolja, hogy a po­litika nem ért a sajtóhoz" ­véli az újságírók egyik szer­vezetének elnöke. „Meg az­tán - hangsúlyozta egy szí­nes országos napilap főszer­kesztője -: miközben a lapo­kat a tulajdonosok tartják el, s nem az olvasók, látni kell, hogy az újságot az újságírók és az olvasók csinálják". Célt találva vagy tévesztve az egyik, a másik, a sokadik irányából is robbannak a lö­vedékek. Megy a szöveg a MÚOSZ-székház Mikszáth termében. Országos politiku­sok beszélgetnek országos terjesztésű újságok első em­bereivel. Az érveket-ellenér­veket a vidék-Magyarország képviseletében hallgatva, megállapítható: a helyzet politikus- és polgárközeli la­pok esetében, vagyis „hely­ben" más. Emberi - kom­munikációs zavar nélkül. Úfszászi Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents