Délmagyarország, 1997. április (87. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-08 / 81. szám

SZERDA, 1997. ÁPR. 5. SZEGED 5 • Válasz Fehérvárról - Básthynak Egyensúlyban, de szigorítással • Munkatársunktól Pénteki lapszámunkban Básthy Gábor alpolgármester a helyi adókról szóló interjúban Székesfehérvárt negatív példaként említette, ahol a túlzott adókedvezmények költségvetési hiányhoz vezettek. A fehérvári közgazdasági igazgató, dr. Nagy László árnyalja alpolgármesterünk véleményét, eszerint hiány nincs, a szigorítást azonban ók sem kerülhették el. „Örömmel vettük, hogy városuk Alpolgármestere figyelemmel kíséri Székesfehérvár gazdasági fejlődését, életét, azonban szükségesnek tartjuk néhány helyreigazítás megtételét a megjelent újságcikkel kapcsolatosan. Költs égvetésünk egyensúlyban van, így hiányról nem beszélhetünk. Nem mulasztottuk el a racionalizálást szolgáló intézkedéseket, melyeket az elmúlt esztendőben végrehajtott intézménymegszüntetések, összevonások is példáznak. Igaz ugyan, hogy az intézmény-hatékonysági vizsgálatok 1997-ben zajlanak. Kétségtelen, hogy az 1997. 01. 01-ig hatályban lévő helyi adó rendeletünk számos kedvezményt tartalmazott, ám ez évtől csak két kedvezmény maradt meg gyakorlatilag, az 1 milliárd Ft feletti beruházások kedvezménye (3 évig 50 százalékot fizetnek) és a termelő cégek számára nyújtott kedvezmény, ami a hozzáadott értékadó működését hivatott megcélozni. Úgy ítéljük meg, hogy sikeres volt a „befektetés ösztönző" adópolitikánk, hiszen a közel 30 százalékos munkanélküliség mára 8,8 százalékra csökkent." Kórházi felújítás, harmadik forduló Új klíma a műtőben Az elsó műtétet - a felújított klímaberendezés alatt - tegnap végezte Hercegh János professzor. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Vita az oktatásról Az összevonás a mumus forrás Lezárult a készülő szegedi közoktatási koncepcióra kiirt szakmai véleményezés határideje. A beérkezett vélemények legfőképpen az intézményösszevonások lehetőségére reagáltak érzékenyen. Több mint ötven írásbeli véleményezés érkezett az önkormányzathoz a szegedi oktatási intézmények részéről a város hat évre szóló közoktatási koncepciójának tervezetére. A vitát azzal a céllal Írták ki, hogy az iskolák is elmondhassák véleményüket, és ezek a vélemények beépülhessenek az áprilisi közgyűlés elé kerülő dokumentumba. A koncepció azért lesz nagyon fontos a szegedi oktatás számára, mert a közoktatási törvény és a NAT bevezetésének hatásait az önkormányzat e dokumentum alapján fogja kezelni. A NAT várható életbe léptetése miatt a városi iskolák pedagógiai programjait Szegeden október elsejére kérték be, fgy a koncepció első kézzelfogható következménye az lesz, hogy az itt elfogadott elvek alapján vizsgálják majd felül a szegedi iskolák pedagógiai programjait. A koncepció tervezete a véleményezőktől egyaránt kapott jó és rossz osztályzatokat is. Mint a Közoktatási és Közművelődési Iroda vezetőjétől, Szigeti Károlytól megtudtuk, a középfokú oktatás esetében örömmel vették a munkaügyi központból érkező egyetértést az iskolák képzési profiljának felülvizsgálatára, valamint azt a javaslatot, hogy a szakképzési kínálat rugalmasabban alkalmazkodjék a munkaerőpiachoz. Előbbire egyébként szükség is lesz az országos képzési jegyzék bevezetése miatt, amely előíija, hogy az adott képzés milyen feltételek mellett valósítható meg. Sokkal feszültebb a helyzet az általános iskoláknál, ahol a véleményezők jó része úgy látta, a szegedi közoktatási koncepció több részlete csupán az önkormányzat takarékoskodási céljainak szolgálatában áll. Ezt fejezi ki egyébként a Pedagógusok Szakszervezetének véleménye, és ugyanilyen állásponton vannak a szegedi óvodák is, amelyekről a koncepció úgy véli, elavult a körzetesítésük. A vitázók többsége úgy látja, a szegedi iskolakínálatot fenn kell tartani, míg a kisebbség szerint ki kell szűrni a megalapozatlan pedagógiai programokat. A beérkezett véleményekből az derül ki, hogy az általános iskolák többsége továbbra is az összevonástól tart a legjobban, amelyről az irodavezető azt nyilatkozta, hogy „egy hat évre szóló koncepcióból nem zárhatták ki a lehetőségét". Szigeti Károly szerint olyan jelek is vannak, amelyek a már felkínált „bokrosodási" lehetőség felé mutatnak. (Vagyis a több szomszédos épületben közös igazgatás alatt működő iskola felé.) Igaz a vitázók ezen is elverik a port, mondván, hogy nevelési szempontból képtelen mamutiskolákat teremt. A koncepció egyik érzékeny pontján, az alsó tagozatos nyelvoktatás kérdésében az anyag változatlan marad, vagyis úgy fogalmaz, hogy ahol hagyományosan erős az oktatás, ott engedélyezik. Mivel azonban csökken a gyerekek tanóraszáma is, az irodavezető szerint nem az iskolák és az önkormányzat között lesz harc, hanem a tantestületeken belül, ahol arról kell majd dönteni, hogy az anyanyelvi vagy az idegen nyelvi oktatásra használják el a rendelkezésre álló óraszámokat. A koncepcióról egyébként a NAT megjelenésétől függetlenül tárgyal az önkormányzat közgyűlése, de ha a NAT-ot mégsem vezetnék be szeptembertől, akkor az általános iskolák pedagógiai programjainak felülvizsgálatát Szegeden valószínűleg elhalasztanák. P. J. A szegedi kórház hét év óta nem kapott központi támogatást, ennek ellenére évek áta folyamatosan és egyenletesen fejlesztéseket hajt végre, köszönhetően a város jelentós anyagi támogatásának és a kórház megtakarításaiból származó összegeknek. Az utóbbi évek legjelentősebb kórházi beruházására, a műtőklíma eddig megvalósult rekonstrukciójára 145 millió forintot áldozott Szeged. A nagyszabású beruházás újabb fordulójának végéhez érkezett tegnap, amikor a nőgyógyászati műtőben átadták az 50 millió forintos költséggel felújított klímaberendezést. A városi kórház műtőit korábban kiszolgáló - a steril levegőt biztosító A vezeték nélküli telefonrendszer (szaknyelven: DECT) működése egyelőre nem mindenütt tökéletes: egy klebelsberg- (hattyasjtelepi család készüléke „egy irányban" süket, a telefonvonalak időnként összegubancolódnak: vadidegeneket keresnek náluk, őket pedig nem tudják hívni. S nem csak ők panaszkodnak... A Déltáv Rt. folyamatosan javítja a rendszert, s a zűrzavar megszüntetését ígéri. A Pancsovai utcai panaszosokhoz egy szeles márciusi napon csöngettünk be: a háziasszony nyitott ajtót. A családi ház nemrég épülhetett, s az udvarra néző falra került a jeleket továbbító „doboz", amely a telefonkészülékkel, s a klebelsbergtelepi bázisállomással áll összeköttetésben. A DECT-rendszerhez ugyanis nem kell vezeték, a rádióhullámmá alakított jeleket adó-vevő állomások közvetítik. Azt már a viaszosvászonnal leterített konyhaasztalnál ülve tudom meg, hogy olvasónk szerkesztőségünket is csak kínnal-keservvel tudta fölhívni, mert a telefon még mindig megbízhatatlan. klímarendszer nem felelt meg az előírásoknak, ezért 1994-ben az ÁNTSZ annak használatát betiltotta. Még ebben az esztendőben - a kórháztulajdonos önkormányzat megbízásából - a Délterv elkészítette az új kórházi klímarendszer két ütemű kivitelezésének terveit. A pénzhiány miatt azonban a „kétlépcsős" beruházási terv „többlépcsősre" módosult. A nagyszabású kórházi beruházás elsó ütemében, 1994-ben a régi klímaberendezést bontották le, illetve klimatizálták az egyik sebészeti műtőt. A második lépcsőben, 1995-ben, befejeződött a klímarendszert vezérlő központ végleges kiépítése, valamint az urológiai, illetve a steril sebészeti műtők bekapcsolása. A harmadik ütem első lépéseként a nőgyógyászati műtők kli„ Valakivel össze vagyunk kötve..." A novemberi bekapcsolás óta cseréltek már alkatrészt, készüléket (négyszer is!), javították az udvari jelfogó dobozt - hiába. A telefon csak egy irányban szólt: panaszosaink tudtak beszélni (ha kaptak vonalat, s az nem szakadt meg), őket viszont hiába hívták. A házigazda a beszélgetés közben lépett a konyhával egybenyitott nappaliba: az udvarban berendezett lakatosműhelyben dolgozott, s még arra sem volt ideje, hogy megtörölje olajos kematizálása és egyben a műtők felújítása történt meg. A megújult nőgyógyászati műtő ünnepélyes átadásán tegnap részt vett Szeged polgármestere, alpolgármesterei, s a jegyző. A kórházi klímarekontsrukció eddig megvalósított lépéseire a város 143 millió forintot áldozott, ebből 50 milliót a nőgyógyászati műtő klímájára. A kórház 8,9 millióval tudott hozzájárulni a beruházások költségeihez. A kivitelezés kiváló minősége a Ferroépet dicséri. A szülészeti-nőgyógyászati műtő új klímaberendezése által biztosított csíramentes levegőben a lehető legkisebbre csökken a szennyezőanyagok mennyisége, ezzel együtt a szövődmények és a fertőzések veszélye. A „hűvös-friss" levegőben az altató-operáló csoport tagjainak komfortzét. Mint mondta, egyszer az is megtörtént, hogy egy teljesen ismeretlen embert kerestek náluk, mondván: „nekik ezt a számot adták meg..." A családfő ebből arra következtetett, hogy összekeveredtek a levegőbeli vonalak. így az sem lehetetlen, hogy valaki más is az ő kontójukra beszél... „Meddig kísérleteznek még?" A Pancsovai utcai házban mások is vártak ránk: a nyugdíjas házaspár a Kece utcában lakik, s ők is hasonló gondokkal küzdenek. Az érzése is jobb. Az ötven ággyal működő szülészetinőgyógyászati osztály műtőjében évente 500 hasi és 100 plasztikai műtétet végeznek. A tavalyi 1100 szülés 25 százaléka történt császármetszéssel. A nőgyógyászati műtő felújításával párhuzamosan nem történhetett meg az egész szülészeti-nőgyógyászati osztály korszerűsítése, ehhez plusz 10 millió forint kellene. A kórháznak egyelőre be kell érnie a műtő európai színvonalával, hiszen még nem fejezték be a klímarekonstrukciót: a baleseti sebészet műtőjének klimatizácóját, ami közel 62 millió forintot igényel. E műtő korszerűsítése elodázhatatlan, hiszen a közúti balesetek egyre növekvő száma, a komplikált, súlyos sérülések ellátása mind nagyobb terhet jelent. Kalocsai Katalin idős úr nekihevülten beszél, miközben felesége szelíden a karjára teszi a kezét. „Tarjánból költöztünk ki, ott tizenöt évig semmi bajunk sem volt a telefonunkkal. Én egy rendes készüléket adtam le, két évig vártam a vonaláthelyezést, de nem ilyen szolgáltatásra számítottam... Azt mondják, új ez a vezeték nélküli rendszer, de szeretném tudni, meddig kísérleteznek még rajtunk?" „Minden esetet kivizsgálunk" Dr. Lednitzky Péter, a Déltáv Rt. marketingigazgatója szerint a vezeték nélküli telefonos rendszerbe kapcsolt állomások egyötödénél tapasztaltak hasonló hibákat. Mint kiderült, az előfizetői állomások programozásán kell javítani. Másfél hónapja dolgoznak a bajok elhárításán, s remélik, hogy áprilisban végeznek a munkával. „Kísérletezésről" pedig szó sincsen: a DECT-rendszert a világ vezető távközlési társaságai, az Ericsson, a Siemens, s az Alcatel is telepítik. „Keresztbe beszélések" valóban előfordulhattak, ám ezeket kivizsgálni csak esetenként lehet. Ha bebizonyosodik a vonalzavar, jóváítják az előfizetők számláját jogtalanul terhelő összeget. Nyilas Pétar Emlékezés Széchenyire a Munkatársunktól Gróf Széchenyi István tiszteletére koszorúznak ma délelőtt fél 12-kor, a „legnagyobb magyar" halála évfordulóján a szegedi Pantheonban. A koszorút Szentkuti Károly, az Országos Széchenyi Kör elnöke helyezi el. A tébéröl a vtv-ben a Tudósítónktól Mától új sorozatot indít a Szegedi Városi Televízió, melynek témája a társadalombiztosítás. A kedd esténként negyed 8-kor jelentkező tb-negyedóra egyrészt tanfolyamszerűén próbál alapismereteket nyújtani, másrészt a legégetőbb problémákról szeretne tájékoztatást adni az érdeklődők számára. A nézők kérdéseit levélben (6720 Szeged, Feketesas u. 11.), vagy 17 órától telefonon (322-044) várják, válaszol Dudás Józsefné, a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője. Péntek Lészlé sikere a DM-információ Az 1997. évi, országos diapályázatra 44 szerző 216 alkotását igazolták vissza a szervezők. A Budapesti Művelődési Központban 130 pályaművet mutattak be. A szegedi Péntek László „Hulló falevelek" című alkotását BMK-dtjjal jutalmazták e rangos mezőnyben. Hangverseny a Ságváriban A JATE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola Diákjaiért Alapítvány kuratóriuma és nevelőtestülete műsoros estet szervezett az egyetem Dugonics téri aulájában. A műsorban felléptek az iskola jelenlegi és volt növendékei, azok művész szülei: Kenesey Gábor, az Operaház, Andrejcsik István és Réti Attila, a Szegedi Nemzeti Színház énekesei. Zongorán közreműködött: Koczka Ferenc. Fellépett a Cantisum kamarakórus Gyüdi Sándor vezetésével, valamint Mórocz Katalin és Jurayné Márkus Szilvia, Győri Péter zongorakíséretével. Az iskola volt növendékei közül Rácz Rita (ének) és Klebniczki György (zongora) szerepelt. Az iskola köszönetet mond valamennyi közreműködőnek, valamint a szép virágokért Csányi József kertésznek. A világ vége Kamaszok társalognak a reggeli busz végében. Hangosak, jókedvűek - pedig iskolába tartanak... No mindegy, úgy látszik, ilyen is van. Egyszer csak szóba hoznak valakit, aki a város szélén lakik. Az egyik srác lekicsinylő mosollyal jegyzi meg: - Ott még „éjcsbtó" sincs... Innen tudni, hol kezdődik a világ vége. Ny. P. • „Egi jelek" Hattyason Telefonzür Hallgassuk csak: működik? (Fotó: Karnok Csaba)