Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-07 / 56. szám

PÉNTEK, 1997. MÁRC. 7. BELFÖLD 3 • Tovább tüntetnek a gazdák Hétfőn: teljes útblokád Akasztó határában tegnap fél útlezárással tiltakoztak a gazdák. (MTI Telefotó) Akik szövetkezetekben maradtak • Nép fogyatkozós (3,) Csecsemőhalál és abortusz jegyzet Kormányzár Mindent összevetve, hibáztak a Mezőgazdasági IrJ. Termelők Érdekvédelmi Szövetségének (Me­tész) képviselői, amikor nem éltek a miniszterelnöki meghívás lehetőségével és tegnapelőtt nem mentek el Horn Gyulához- Igaz, csak taktikai hiba volt, de ez­zel máris lehetőséget adtak arra, hogy a kormányfő kijelentse: lezártnak tekintik az egyeztetéseket és a kormány az eddigi kompromisszumok alapján ter­jeszti be javaslatait a Parlamentnek. Ami tegnap meg is történt. A helyzet ezzel természetesen nem oldódik meg. Továbbra is élesek a nézetkülönbségek abban, hogy hogyan is kellene megoldást találni a mezőgazdasági termelők bajaira. Az bizonyosnak látszik, hogy a kormányzat nem engedhet a közteherviselés kiter­jesztését célzó, meglehetősen bátortalan kísérletéből, mert a bérből és fizetésből élők terhére nem adhat újabb kedvezményeket. Már azok a kompromisszu­mok, engedmények is veszélyesek, amelyeket a ko­rábbi tárgyalásokon fölvállalt a kormány, s amelyek alapján törvénymódosító javaslatait most a Parla­ment elé terjeszti. Veszélyesek, mert - amint Med­gyessy Péter pénzügyminiszter kimondta - a mező­gazdasági termelők (azonos jövedelem esetén) így is csak mintegy felét fogják állni azon közterheknek, amit a bérből-fizetésből élőknek kell befizetniük. A gazdák viszont a tavalyi állapotokat szerették volna visszaállítani, amikoris közülük szinte senki sem fi­zetett semmiféle adót és tébét. Azaz, mondjuk egy át­lagos pedagógus kifizette egy falusi utca közterheit. Azáltal különben, hogy a kormány nem képviselt az agrárdemonstrációk eddigi menetében határozot­tabb álláspontot, máris izgalmas folyamatot indított el a pénzügyi életben. Amikor tegnapelőtt Medgyessy Péter jelezte, hogy a kormány esetleges meghátrálá­sa esetén lemond, mivel számára elfogadhatatlan, hogy a közteherviselés e néhány elemi lépését is el­vessék, máris kisebbfajta pénzügyi válságot robban­tott ki. A tőzsdeindex jó 130 pontot esett, s a forint értéke is jelentősen visszaesett a bankközi devizapia­con. Mindez azt jelzi, hogy amennyiben a kormány enged, részint gyors tőkekivonással kell számolnia az országnak, részint a bérből és fizetésből élők kemény reakcióival. jjogy mi lesz a megoldás? Egyelőre nem tudni. Az II agrárdemonstrációk, útelzárások ma minden­esetre folytatódnak. Mint ahogyan ma hozza nyilvá­nosságra a földművelésügyi miniszter a kormány ál­tal elfogadott agrárprogram alapelveit. És ez utóbbi nem biztos, hogy megoldja az előbbit. JAMINA vevőszolgálat Áremelés előtt MODUL BAU csongrádi sgt. 27. csabai, holland, csornai Tel.: 62/491-022. „ . 5 Dorozsmai u. s-7. tetocserepek Tel.: 62/311-092 ' • Rendkívüli eljárással, sürgősen Nem „puhulhat lel" a stabilizációs csomag Hamis bankiegyek • Vác (MTI) Lézerprinteren készült ha­mis ezres és ötezres gyártója után nyomoznak a Váci Rendőrkapitányság munka­társai. A hamis ezerforintos­sal az őrbottyáni vasútállo­máson fizettek, míg a másolt ötezerforintosról a váci szék­helyű Trans Kereskedelmi Kft.-nél szabadultak meg. Várható, hogy a hamis bank­jegyek máshol is feltűnnek, ezért a rendőrök fokozott óvatosságot kérnek az állam­polgároktól. Álpostások • Várpalota (MTI) Álpostásokat jelentettek fel Várpalotán. Két ismeret­len férfi, magát postásnak ki­adva, azzal kereste fel az idős embereket, hogy 50 ezer fo­rint értékű nyereménycso­mag-küldeményt kézbesíte­nek. A csomag eljuttatásáért 9-10 ezer forintot kértek. Kö­zölték azt is, hogy a csoma­got ne bontsák fel, csak majd a délutáni órákban, amikor felkeresik őket a csomagkül­dő szolgálat emberei, akik újabb nyereményhez is juttat­ják őket. A hiszékeny embe­rek át is adták a kért össze­get, de a csomagküldő szol­gálat képviselői nem érkez­tek meg. A doboz viszont, amelyet átvettek, üres volt. Telekadó • Sajóörös (MTI) Az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa állampol­gári panasz alapján folytatott vizsgálata során megállapí­totta, hogy Sajóörös község telekadót bevezető rendelete nem felel meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak. Az országgyűlési biztos aján­lásában felkérte a község pol­gármesterét: intézkedjen ar­ról, hogy a rendelet az adó­igazgatási eljáráskor követett méltányosság feltételrendsze­rével egészüljön ki. Katedra pályázat • Budapest (MTI) Mintegy 17 ezer gyermek és fiatal piknikezik az idén kedvezményesen a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közala­pítvány (NGYIK) táboraiban. A közalapítvány tájékoztatása szerint az ez évre meghirdetett Katedra pályázatra 259 intéz­mény (általános- és középis­kolák, fogyatékos és mozgás­sérült gyermekekkel foglalko­zó intézetek, civil szerveze­tek) jelentkezett programjával, amelyekből 209-et fogadott el a bíráló bizottság. Kéthetes turnusokban az ország hat te­lepülésén (Csopakon, Szarva­son, Püspökladányban, Felső­tárkányban. Véneken és Dé­destapolcsányban) egyidejű­leg mintegy 400 fiatal szállhat meg a táborokban. Az elnyert támogatás mértéke 80-90 szá­zalékos. Nem vesznek vérmintát • Ózd (MTI) Három napja nem vesznek vérmintát a betegektől az Óz­di Háziorvosi Szolgálat tize­nöt rendelőjében. Az orvosok hét esztendeje saját maguk fi­nanszírozták a vérvétel költ­ségeit, amely orvosonként havonta mintegy 6 ezer forin­tot tett ki. Ezt a laboratóriumi előkészítő tevékenységet nem kötelesek elvégezni. • Kiskörös (MTI) Kósa Gyula, a Mezőgaz­dasági Termelők Érdekvédel­mi Szövetségének elnöke Kiskőrösön az egybegyűlt gazdák előtt ismertette, hogy miért szakították félbe a kor­mánnyal a tárgyalásokat. Mi­után a jelenlévők az indoko­kat megértették, Kósa meg­kérdezte az egybegyűltektől, hogy mit javasolnak a továb­biakra. A többség véleménye alapján végül arra az elhatá­rozásra jutottak: hétfőtől, ha csak időszakosan is, tehát egy-két órára, de teljes útblo­kádra is elszántak. A kiskő­rösiek ugyanakkor leszögez­ték: ezt csak akkor tehetik, ha ez az egész országban így történik. A Duna-Tisza közén egyébként már hat települé­sen kértek engedélyt a koráb­ban felfüggesztett demonstrá­ció folytatására; tegnap csak Kiskőrösön és Akasztón volt félpályás útlezárás. A jelenleg a szövetke­zetekben dolgozók dön­tö többsége azokból áll, akik az elözó kormány­tál, az MDF-KDNP-FKGP koalíciótól 30 aranyko­rona (egy hektárnyi) föl­det kaptak. Mivel ekko­ra területen önálló gaz­dálkodást józan gondol­kodás mellett nem lehet végezni, jól felfogott ér­dekük akkor azt diktál­ta, hogy szövetkezetek­ben maradva és az otta­ni eszközök felhasználá­sával, bérelt földön - 10 ezer forintos hektáron­kénti költséggel - pró­báljanak megélni. Magyarországon a század elején nagy volt a csecsemőhalandóság, s az előre várható veszte­ség miatt szültek az asszonyok négy vagy több gyermeket. A ve­zérgondolat ugyanis az volt, ha egy vagy két ba­bát elveszítenek, akkor sem marad a család gyermek(ek) nélkül. Tudomány és technika Az orvostudomány fejlő­désének köszönhetően az év­tizedek alatt csökkent a cse­csemőhalandóság, gyógyftha­tóvá lettek korábban orvosol­hatatlan gyermekkori beteg­ségek, s mind több gyermek maradt, marad életben. Fur­csa ellentmondás, hogy minél több egészséges újszülött lát­hatja meg a napvilágot, annál kisebb a gyermekvállalási kedv. A családok - a gyer­mek életképességének koráb­binál jóval nagyobb esélye miatt - már nem látják szükségét annak, hogy több gyermekkel „biztosítsák be magukat" az esetleges gyer­mekveszteség ellen. A tudomány és a diag­nosztikai műszerek fejlettsé­ge lehetővé teszi, hogy már a magzati életben megállapít­ható legyen, a leendő újszü­lött testileg-szellemileg egészséges vagy sem, s utób­A mezőgazdasági terme­lők a világ minden országá­ban a modern, megfelelő ön­védelmet jelentő szövetkeze­tekbe tömörülnek. Nálunk azonban a legkisebb vagyon­nal és eszközállománnyal rendelkező kistermelők a ta­gok a szövetkezetekben. Talpraállásuk kilátástalan. Követeléseiket az alábbiak­ban fogalmazzák meg. 1. A mezőgazdasági tá­mogatások szerkezetét ala­kítsa át úgy az FM, hogy an­nak teljes összege a terme­lőkhöz kerüljön. 2. Minden mezőgazdasá­got érintő támogatás, befize­tési kötelezettségeket bi esetében még idejében el­kerülhető a súlyos eltérések­kel születendő gyermekek vi­lágra hozatala. Napjainkban a fejlődési rendellenesség-gya­nús eseteket korszerű ultra­hangkészülék segítségével szűrhetik ki. A SZOTE Szü­lészeti és Nőgyógyászati Kli­nikáján is megtalálható a há­romdimenziós ultrahangké­szülék, amely a magzat ana­tómiai eltéréseinek kimutatá­sára szolgál, pontos informá­ciókat ad a magzatról. Ezzel a korszerű készülékkel a kó­ros magzati állapotok szűrhe­tők ki. A fejlődési rendellen­ességek a terhesség korai szakaszában észrevehetők, s amennyiben ezek az élettel nem összeegyeztethetők, ak­kor a terhesség megszakítha­tó. E korszerű, a magzati élet minden rezdülését láttatni hi­vatott készülék birtoklása még nagy anyagi erőfeszíté­seket igényel(ne) a dél-ma­gyaroszági régió adakozásra kérhető cégeitől. Törvény előtt és után A születésszám-csökke­nésének mutatója, hogy ezer szülőképes korú - 15-49 éves - nő közül 56 szült 1970-ben, míg 1995-ben ezer nőből már csak 43 vállalkozott gyer­mekre. A szülésekkel párhuzamo­san csökkent az abortuszok száma: 1970-ben 192 ezer könnyítő rendelet szektor­semlegesen elérhető legyen minden termelő számára. 3. Az FM tartsa be az Ag­rárpiaci Rendtartást és rende­leteit az érdekképviseletek jóváhagyásával alkossa meg. 4. A kormány 1997-ben fogalmazza meg és a parla­menttel fogadtassa el az ér­dekképviseleti törvényt. 5. A kormány ismerje el és támogassa a szövetkeze­tek szolidaritása alapján vál­lalt szociális terheit. 6. A mezőgazdasági alap­tevékenység körébe tartoz­zon az elsődleges alapanyag értékesítésre történő előké­szítés. 283 terhességmegszakltás történt, 1990-ben a magzat­védelmi törvény megalkotása előtt, 90 ezer 394, a törvény meghozatala után, 1993-ban 75 ezer 258 abortusz volt. Az elmúlt év első tíz hónapjában 63 ezer 764 a terhességmeg­szakítások száma. Az 1992-ben megalkotott magzatvédelmi törvény ren­delkezése nyomán, 1993 ja­nuárjában alakultak meg or­szágszerte a Családvédelmi Szolgálatok. E szolgálatok védőnő munkatársai arra kaptak felhatalmazást, hogy a terhesség megszakítása mel­lett döntő lányokkal, asszo­nyokkal elbeszélgessenek, s próbálják feltárni a magzat megtartása mellett szóló ér­veket. A Családvédelmi Szolgá­latok nem hasonlítanak a rosszemlékű AB-bizottsá­gokra. Itt a beszélgetések cél­ja nem a rábeszélés, a rá­kényszerítés, hanem a megol­dások közös keresése és a további terhességmegelőzés lehetőségeinek megbeszélé­se. Biztos háttér nélkül A szegedi Családvédelmi Szolgálatnál - ahová az or­szág bármely részéből jöhet­nek a másállapotban levő asszonyok - 1993-ban 2057 nő jelent meg abortusz szán­dékával - tájékoztatott Cse­1. A mezőgazdasági ter­melőket közvetlenül érintő, kedvezőtlen piaci hatások ki­védése érdekében készüljön konkrét intézkedési terv az érdekképviseletek bevonásá­val. A megyei szövetség támo­gatja a társérdekvédelmi szervezetek hasonló követe­léseit és kinyiivánttja szán­dékát a közös fellépésre. El­zárkózik viszont a politikai pártok választási érdekeit szolgáló megnyilvánulások­tól. Sfadler Ferenc ügyvezető, Csongrád Megyei Mezőgazda­sági Szövetkezetek Szövetsége piné Szűcs Gizella, a szolgá­lat munkatársa. - 1994-ben 2068, 1995-ben 2044, az el­múlt évben 1807 volt a ter­hességmegszakítást kérő nő. Az elmúlt évben 12 százalék­kal kevesebben döntöttek az abortusz mellett, mint a meg­előző esztendőben. Az elmúlt két évben nem jelentkezett 14 év alatti lány a szegedi Családvédelmi Szolgálatnál. Tavaly 5 száza­lék volt a 14 és 18 év közötti­ek aránya, az abortuszt kérők döntő többsége 18 év feletti nő. A szolgálatnál az elmúlt évben megjelent, abortuszt igénylők 30 százaléka - 362 asszony - volt gyermektelen, tehát első gyermekét utasítot­ta el. A terhessémegszakítás mellett érvelő, gyermektelen nők döntő többsége arra hi­vatkozik, hogy nincs biztos háttere, s hiába él házasság­ban vagy élettársi kapcsolat­ban, a férfi utasítja el a babát. S a gyermekáldást ellenző férfiak nem képesek megte­remteni a biztos hátteret, hi­szen vagy munkájuk nincs, vagy lakásuk, vagy annyi jö­vedelmük, amennyiből fele­lőséggel vállalkozhatnának gyermekre. Az abortuszt kérők 5-6 százaléka mond le terhesség­megszakítási szándékáról, fő­ként azok, akiknek a harma­dik, negyedik gyermekük van „útban". Kalocsai Katalin • Budapest (MTI) A kormány elfogadta a mezőgazdasági terme­lök adózási, illetve tár­sadalombiztosítási felté­teleit módosító törvény­javaslat-csomagot. Ezek a módosítások há­rom törvényt - az áfa-, a tb-, valamint az szja-törvényt ­érintik. Kiss Elemér kor­mányszóvivő a csütörtöki kormányülést követő szoká­sos sajtótájékoztatóján el­mondta: ezek a módosítások a kormánydöntéseket és az érdekegyeztető tárgyalások eredményeit összegzik. A kormány pénteken hivatalo­san is benyújtja törvényja­vaslat-csomagját az Ország­gyűléshez, és kéri, hogy eze­ket sürgősséggel és rendkívü­li eljárásban tárgyalják meg a honatyák. A törvényjavaslat­csomagot kommentálva a szóvivő kitért arra, hogy ezek a jogszabály-módosítások igazságosabb és arányosabb közteherviselést teremtenek. Ugyanakkor utalt arra, hogy a kormány lezártnak tekinti az e kérdéskörben folytatott vitákat. Nem engedhető meg ugyanis, hogy a stabilizáció eredményei megsemmisülje­nek és az idei költségvetés fő vonala „felpuhuljon". Ugyanakkor jelezte azt is, hogy a kormány hajlandó to­vább tárgyalni az érdekkép­viseletekkel, azonban az alapértékek sérelme nélkül. A szóvivő bejelentette azt is, hogy a kormánytagok elfo­gadták a nemzeti agrárprog-. ram alapelveit. Ezt a napok­ban már társadalmi vitára is bocsátják. A vitára az érintet­teknek mintegy másfél hónap áll majd rendelkezésére, ugyanis az eszmecsere ered­ményeit április 21-ét követő­en kívánják összegezni. Je­lezte, hogy a nemzeti agrár­program részleteit pénteken a földművelésügyi miniszter, Nagy Frigyes sajtótájékozta­tón ismerteti.

Next

/
Thumbnails
Contents