Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-29 / 74. szám

SZOMBAT, 1997. MÁRC. 29. A VÁROS 5 Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat ezen a héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, Rafai Gáborral oszthatták meg. Felhívjuk figyelmüket, hogy a húsvéti ünnepek miatt legközelebb hétfőn délután 14 és 15 óra között várja hívásukat ügyeletes munkatársunk, Szabó C. Szilárd. Keddtől munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 1$ óra között várjuk hívásaikat a 06-20-432-663-as rádiótelefonszámon. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. A házfelügyelő pana­sza. Még mindig a lakbér­emelés foglalkoztatja ol­vasóinkat. Most, többek között, egy házfelügyelő hívta rovatunkat, mond­ván: az ÉKF Kft. 800 fo­rintot számláz lakásonként házfelügyelői díjként, s a lakók azt hiszik, ez a ház­mesterek zsebét dagasztja. Ők azonban fix fizetést kapnak. Másik telefoná­lónk, T. L.-né azt pana­szolta, hogy az új lakbérta­rifákban csatornahasznála­ti díj is benne foglaltatik, annak ellenére, hogy a la­kóknak vízórája van és la­kásonként is fizetik a csa­tornadijat. Nem lett volna ésszerűbb azt mondani, hogy a lakbért emelik és nem egyéb szolgáltatások­ra terhelni a díjemelést? ­kérdi az illetékesektől ol­vasónk. Centrum, a környeze­tért. A napokban írtuk a csörögben, hogy szemetes a Püspök utca, a Centrum áruház mögötti terület. Most Bozóki Mária az áruház nevében azt tette szóvá, cégük mindent megtesz azért, hogy tiszta­ság legyen az áruház kö­rül: naponta felsöprik a járdát, lelakatolják a kon­ténereket. Ők nem tehet­nek arról, hogy felelőtlen emberek szétszórják a Bel­városban a szemetet. Bermuda. A 468-712­ről egy garázsboltotot üze­meltető telefonáló valósá­gos Bermuda háromszög­höz hasonlította a Kuko­vecz Nana és a Szatymazi utca környékét. Állítása szerint ezen a területen (is) mindennapos, hogy kira­bolják az üzleteket, laká­sokat törnek fel. Telefoná­lónk gépkocsiját az idén harmadszor törték fel. Ál­lítja, éjjel 1 és 4 óra között rendszeresek a rablások, lopások. Szerinte szigo­rúbb rendőri intézkedések­kel csökkenteni lehetne az ilyen esetek számát. Kutya. Gyuris Sándor skót juhászt talált. A ku­tyát szívesen visszaadná gazdájának, vagy odaaján­dékozná egy állatbarátnak. Aki segíteni szeretne az elveszett jószágon, hívja a 472-805-ös telefonszámot. • Aszfaltszőnyegre ne is várjunk Ha kátyú, akkor 30-35 millió? Eme helyes kis autócsapda a Radnóti gimnáziumtól pár lépésnyire vár a közlekedőkre. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Közterület-szépítési verseny Önmagunkért - őseinkért Egy, az elmúlt eszten­dőben meghirdetett re­mek kezdeményezés foly­tatásaként az idén is részt vehetnek majd a települé­sek az országos közterü­let szépítési versenyben. Az önkormányzatok a tervek szerint - legalább 2000-ig - rendszeresen szerveznék meg ezt a programot, amellyel moz­gósítanák a lakosságot városuk, falujuk közterei­nek ápolására, valamint a múltban és a jelenben létrehozott értékeik me­gőrzésére. A magyar államiság létre­jöttének ezredik évfordulójára készülve - a Magyarország 1995-2000 nemzeti moderni­zációs program keretében, il­letve az EU-hoz csatlakozás reményében - a született meg a döntés, hogy a tavaly ered­ményesen lebonyolított „Ti­zenegy plusz egy óra" címmel meghirdetett településszépítő verseny az idén is folytatód­jon. Mivel megyénkből Mind­szent város elsők között állt az ötlet mellé, Kecskeméti János polgármestert kérdeztük az idei verseny részleteiről. - Miután városunk tavaly is bekapcsolódott e - vélemé­nyünk szerint - remek versen­gésbe, egyértelmű volt, hogy most sem kellene kimaradni abból. A hon-, valamint az ál­lamalapítási, jeles évfordulók méltó megünnepléséhez ugyanis hozzátartozik a tele­pülések fejlesztésén munkál­kodás is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az emberek tö­rődjenek környezetükkel és az értékek ápolását - a lakóhe­lyükhöz kötődés jegyében ­saját feladatuknak is érezzék. A versenykiírás ezt a célt szolgálva fogalmazza meg, hogy a polgármesteri hivata­lok - az év során három szombaton - próbálják meg mozgósítani az embereket a közterek szépítésére. Az ön­kéntesek egy-egy ilyen alka­lommal legfeljebb 4—4 órányi munkára vállalkozhatnak. Természetesen ennek során olyan feladatokat végezhetnek el, amelyre vonatkozóan ko­rábban nem kapott megbízást egyetlen szolgáltatócég sem. Az önkormányzatok egyéb­ként április 15-ig jelezhetik részvételi szándékukat az MTESZ Bács-Kiskun megyei szervezeténél (cím: 6000 Kecskemét, Rákóczi út 2.; a borítékra ráírandó: „Három szombat"). A lakosság pedig a polgármesteri hivatalban, vagy a munkálatok helyszínén jelentkezhet és szakember közreműködésével végezheti majd el a szükséges tennivaló­kat. N. Rácz Judit Jónéhány éve már an­nak, hogy egy lakossági fórumon - Szeged külső kerületében - azt pana­szolta fülem hallatára egy nénike, mily' rosszak is feléjük az utak. Mert hogy a város nem költ a külvárosokra, csak a köz­pontot cicomázza - hang­zott a kesergés, s ezt he­lyeslő fejbólogatások kö­vették a közönség sorai­ban. Nos, némi szomorú cinizmussal leírhatom: ma már megnyugodhat az idős asszony - Szeged Belvárosának útjai is egy­re tragikusabb állapotba kerülnek. A főközlekedési szakaszok ugyan még bírják a strapát, de tessék csak végighajtani - no, nem a Stefánián - csupán a Kölcsey utcában, a Deák Fe­renc utca HBH környéki ré­szén, s már érezhetik, mire gondolok. Pedig ennél belvá­Harmadik alkalom­mal rendezte meg a SZOTE Sebészeti Kliniká­ja a szervátültetés aktu­ális kérdéseivel foglal­kozó szimpóziumát, ahol a többi között el­hangzott, hogy a vilá­gon csaknem mindenütt jellemző szervhiányt az okozza, hogy az orvo­sok nem jelentik a po­tenciális donorokat. Ma­gyarországon a dono­rok száma nem keve­sebb, mint a fejlett euró­pai országokban. A budapesti vesetranszp­lantációs centrum után Sze­geden, a SZOTE Sebészeti Klinikájának Transzplantá­ciós Osztályán végzik a legtöbb veseátültetést ­hangzott el tegnap azon a Sebészeti Klinika tantermé­ben megrendezett, szervátül­tetéssel foglalkozó szimpó­ziumon, ahol az első elő­adást - stílszerűen - az első magyarországi vese­átültetést végző dr. Németh András professzor tartotta. Az 1958-tól végzett több, mint 100 állatkísérleti műtét­rosabb Belváros csak a Szé­chenyi téren létezik, ahol - s most tessék csak igazán kese­redni - így tél kivégeztével szép kátyúkra lehet bukkani. Nem csoda, hogy számos panasz soroltatik ez ügyben ­mondtam Nagypál Miklósnak, a szegedi önkormányzat iro­davezetőjének -, miután ki tudja hanyadik bánatos sopán­kodást hallgattam már végig. Ám amikor megemlítettem neki, hogy a belvárosi utak egyre rosszabb állapota miatt zavarom, ő őszinte keserűség­gel így kérdezett vissza. - Hol rosszak ezek az utak? Majd meglátja öt év múlva... S ebben a két mondatban, úgy hiszem, benne foglaltatott a szakember minden bánata. No, meg az a tény is, hogy immár harmadik éve - mint megtudtam Nagypál úrtól ­változatlan pénzösszegből kell finanszírozni Szeged útjainak és hídjainak felújítását. Ez pe­jét és külföldi tanulmányút­ját követően Németh doktor 1962 decemberében egy 26 éves, az urémia végstádiu­mában szenvedő fiatalem­berbe ültetett be élő donor­ból származó vesét. A beteg szervezete 6 hét jólét után kilökte az idegen szervet, s a műtétet követő 79. napon maghalt. Az első hazai vese­átültetést azonban tíz évig nem követhette a második, s csak 1972-ben folytatódha­tott a magyarországi vese­transzplantációs program. A többi szerv - mint a máj és a szív - átültetése esetében húsz év a lemara­dásunk - kezdte előadását a hazai és európai szervátülte­tés egyik elismert sebésze, dr. Perner Ferenc, a SOTE Transzplantációs és Sebé­szeti Klinikája intézetvezető professzora, aki az amerikai, az európai és a hazai szerv­átültetések aktuális kérdései­ről beszélt. A transzplantá­ció terén világszerte jelent­kező és jellemző szervhiány oka - mondta a professzor -, hogy a potenciális dono­rokat nem jelentik az orvo­sok, pedig minden kórház­áig 95 millió forint. De ebben már benne foglaltatik az átjel­zések elkészíttetése, a forgalom­irányítás minden költsége. Az pedig máris látható, hogy van ugyan egy szépen felújított ré­gi hidunk, de az úgynevezett új híd már az idén több milliót fog kikövetelni magának ­mondta az irodavezető. Aki egyébként túl sok vigasztaló szóval nem tudott szolgálni. A Temesvári körút felújí­tásra ugyan még ki tudnak szorítani az állami pénzekből - hiszen ez annyira fontos át­vezető útja Szegednek -, ám a fent említett 95 milliós pénz­összegből arra már gondolni sem lehet, hogy - akár csak a belváros útjainál is - teljes aszfaltszőnyeg-felújításra ke­rüljön sor. Mindössze kátyú­zásra futja, s ezek a - minden valószínűség szerint 30-35 millió forintot fölemésztő ­munkálatok már a jövő héten elkezdőhetnek, ha végre nem zavaija meg havazás a készü­ban elhunytat lehetséges do­nornak kell tekinteni. Az 1995-ös esztendő statisztiká­ja azt mutatja, hogy Magyar­országon a donorok száma nem kevesebb, mint Európa fejlett országaiban. Az euró­pai legjobb Spanyolország, ahol egy év alatt, 1996-ban, 1 millió emberre 27 donor jutott. Magyarországon en­nek fele: 14 donor 1 millió emberre. Az országon belül legjobb a donorhelyzet a Szeged központú dél-ma­gyarországi régióban, ahol 1995-ben 1 millió emberre 17 vesedonor jutott. A szegedi transzplantáci­ós centrum vezetője, dr. Sze­nohrádszky Pál a dél-ma­gyarországi régió elmúlt évi szervátültetési adatait ismer­tette, s a többi között el­mondta, hogy 1979. és 1996. decembere között 529 veset­ranszplantációt végeztek. Az elmúlt évben 46 vesét ültet­tek be sikeresen. A donorszám növelése a cél világszerte, s az orvosok ennek egyik módját a há­zastársi veseátadásban lát­ják. Európa több vesecentru­mában - Rómában, Basel­lődő tavaszt. Beszélgetésünk során kikanyarodtunk a pana­szok útján Szeged külsőbb te­rületeire is. így például me­gemlítettem a Rókusi körút problémáját. Ami csupán annyi, hogy lassan már nem lehet rajta vé­gigmenni, csak gondosan kar­bantartott lánctalpas harcjár­művel. Amely egyébként kü­lönösebb kárt sem tud már tenni az ottani aszfaltrétegen. Nos, a Rókusi körút bajait pontosan ismerik a műszaki irodán is, mint ahogy az is tény, hogy most még kisebb pénzből is helyrehozhatnák az útfelületet. No, de mit tegyenek, ami­kor ez a kisebb pénz sem áll rendelkezésre? - kérdezte Nagypál úr. Jó kérdés. No, de ki fogja ezt megválaszolni? Vagy nem is annyira a válasz hiányzik itt, mint inkább a pénz, meg az aszfalt? Bátyi Zoltán ben - már kezd terjedni, hogy éló donor - a férj vagy feleség - adja egyik vesé­jét beteg házastársának. Ha ez a „szokás" Magyarorszá­gon is teret nyerne, akkor az évente elvégezhető 300 ve­setranszplantációval az összes veseátültetésre alkal­mas magyar vesebeteg transzplantációja megoldha­tó lenne. A vesedonorok - mond­hatni korlátlan - számának biztosítása válna lehetővé, ha az állati vesét ül­tethet )nék emberbe. Ez nem a távoli jövő realitása, hiszen Cambridge-ben már készen állnak az úgynevezett transz­genetikus sertések veséi az emberbe történő beültetésre. A szomorú valóság azon­ban nálunk még az, hogy év­ről évre nő a dializáltak, a művese-kezeitek száma, ugyanakkor csökken a vese­átültetésre várók tábora, mégpedig azért, mert finan­szírozási hiányok miatt sok művese-kezelésben részesülő beteget nem tesznek fel a ve­seátültetésre várók listájára. Kalocsai Katalin Kedden nyit az emlékpark Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - bár a múzeumépület télen is folya­matosan nyitva tartott - ápri­lis elsejétől már bő program­kínálattal váija látogatóit. A közhasznú társaság egyéb­ként elkészítette már az ez­redfordulóig szóló program­tervét is. Az elmúlt esztendőben több mint 500 ezer látogatót vonzó emlékpark a skanzen megnyitása mellett továbbra is nyolc kiállítás megtekinté­sét ajánlja a látogatóknak. Emellett - mint azt Nagy László ügyvezető igazgató elmondta - a közeljövőben változtatni kívánják a Feszty-körkép bemutatásá­nak dramaturgiáját, folyta­tódnak a romkerti ásatások és felújítják az Árpád emlék­művet is. Továbbá számta­lan hasznos és látványos esemény szervezésével akar­ják növelni az emlékpark iránti érdeklődést. Ugyanak­kor ahhoz, hogy a park igazi európai színvonalúvá vál­hasson, mintegy 600-800 millió forintot kellene annak felújítására fordítani. A kht. ennek 1/3-át várhatóan ­mint azt Csonka Miklós, a park gazdasági vezetője hoz­zátette - önerőből biztosítani tudja, a többit viszont pályá­zati úton, illetve sponzorok segítségével szeretnék előte­remteni.A tájékoztatón ­többek között - az is elhang­zott, hogy a kht. április else­jétől inflációkövető áreme­lésre kényszerül. így a fel­nőtteknek 600, a diákoknak, a nyugdíjasoknak és a kiska­tonáknak pedig 400 forintot kell fizetniük ahhoz, hogy ­a skanzen és a rotundában lévő kiállítások mellett - a Feszty-körképet is megte­kinthessék. Aki viszont nem akarja megtekinteni a pano­rámaképet, 150 forintért lép­het be a parkba. N. R. J. Testületi ülés Sándorfalván • Munkatársunktól Sándorfalva képviselő­testülete ülést tartott tegnap. Megvitatták a rendőrőrs visszaállításának lehetőségét és anyagi támogatását. A hi­ányzó pénzt a Belügyminisz­tériumtól kérik majd. A tes­tület elfogadta az 1996-os évi költségvetés végrehajtá­sáról szóló beszámolót. Az iskolára, az óvodára, a könyvtárra és a művelődési házra 109 millió, a lakosság szociális támogatására 27,5 millió, beruházásokra és fel­újításokra pedig 27 millió forint jutott tavaly. A sándorfalviak Szatymaz képviselőivel közösen bízták meg a Mélyépterv Közmű­tervező Kft.-t, hogy a két te­lepülés közé tervezett szennyvízelvezető és tisztító rendszer tervét készítse el. Közellátás Régebbi orvosi felmé­rések szerint az ország lakossága inkább távol­látó volt, a mostani fel­mérések viszont azt bi­zonyítják, hogy inkább a „közellátásra" van sze­münk. Nem tudom, mit szól ehhez a népjóléti mi­niszter. P. Sz. Eurorégió Expo • Munkatársunktól biztosított Csongrád megye Ma zárul Újvidéken a ne- kis- és középvállalkozóinak gyedik napja tartó Euroré- a határ menti bemutatkozás­gió Expo, amely lehetőséget ra. • Tanácskozás a transzplantációról A jövő: állati vesék emberben

Next

/
Thumbnails
Contents