Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-29 / 74. szám

SZOMBAT 1997. MÁRC. 29. BELFÖLD 3 hírek • A kamara a kétkamarás a parlamentért Harc a nagyúrral Érkeznek a küldöltek. (Fotó: Miskolczi Róbert) jegyzet Összeférhetetlen listák Twosszú huzavona után fogadták el a parlamentMi. ben az iín. összeférhetetlenségi törvényt, amely választás elé állítja a honatyák közül azokat, akik képviselőségük mellett állami tulajdonú cégeknél fontos gazdasági funkciót töltenek be. Bár többen kívánták, a törvény hatálya mégsem terjed ki azokra, akik ugyanilyen, vagy még ennél is kellemesebb kondíciókkal magáncégeknél jutottak hasonló, jól jövedelmező állásokhoz, s képviselői stallumukat ezután is meg kívánják tartani. Érthető is; a magántulajdon szentsége háboríthatatlan, s ha egy listás képviselő úgy gondolja: többet használhat választóinak e kettős funkcióban, mintha csupán „mezei" képviselő maradna, lelke rajta. Az erkölcsi felelősség ezután csakis az övé, s nem a törvényalkotóé (a parlamenté), amelynek egyébként ő maga is tagja. A hírek több tucat, e kérdésben érdekelt képviselőről tesznek említést, akik nyilván - mérlegelve a közép- és hosszútávú érdekeiket - inkább a képviselőséget kívánják választani az állami (rész)tulajdonú cégeknél szerzett funkciók mellett. Annál is inkább, mert az 1998-as választásokig visszalévő idő rövidsége az 0 esetleges leköszönésük esetén időközi voksolást már nem tenne indokolttá. Kivételt képez - azért nyilván nem csupán egyedül - Pál László ipari exminiszter, aki egyértelműen a Mol Rt. elnöki tiszte mellett döntött. Azt állította, hogy e funkcióban, meg képviselőként is tisztességgel végezte feladatát. Nem hiszem, hogy most, a magyar olajpiac 80 százalékát uraló Mol Rt. újabb privatizációs üzletének nyélbeütése előtt bárki is az ő erkölcsi kompetenciáját kívánná fölvetni. No persze azok közül, akik ez ügyletben érdekeltek... S itt nem kifejezetten a literenként 140 forintért benzint vásárlók sokaságára gondolok. F

'il Lászlónak tehát „nem fér össze", másoknak meg összeférne, de mégiscsak maradnak a képviselői mandátumnál. Elvégre még nem dőlt el végleg, hogy a következő választásokon ki „kénytelen" egyéni körzetben indulni, s ki milyen előkelő helyre kerül a területi, vagy netán azt országos pártlistán. Lezsák Bukarestben Koszorúzás az emlékparkban • Munkatársunktól Tegnap délután az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Lehmann István, Csongrád megye közgyűlésének elnöke megkoszorúzta a földosztási emlékművet. Az eseményen részt vett - többek között Ópusztaszer község polgármestere, Kecskeméti János, valamint Nagy László, az emlékpark igazgatója, továbbá a gazdakörök képviselői is. Csuta Galéria • Békéscsaba (MTI) Pénteken Békéscsabán megnyílt a Képcsarnok Rt. eddigi Munkácsy Terméből kialakított Csuta Galéria. Az intézményt ugyanis a továbbiakban a békési nemzetközi nyári művésztelep létrehozója, Csuta György festőművész működteti családi vállalkozásban. „Számítógépes" vasút • Tata (MTI) Megkezdődött a MÁV Rt. elsó, számítógép által vezérelt elektronikus biztosító berendezésének próbaüzeme a tatai vasútállomáson. A legmagasabb, négyes fokozatú biztonsági eszközpark kiépítése fontos része volt az 1994. novemberében kezdődött és várhatóan az idei vasutasnapon - július második vasárnapján - befejeződő, 2,8 milliárd forint értékű Tata-környéki vasútkorszerűsítési munkálatoknak. „Örökbe fogadták" a folyót • Kaposvár (MTI) Kaposvári általános iskolások „örökbe fogadták" a somogyi megyeszékhelyet átszelő Kapós folyót. Az öt kaposvári és a szomszédos kaposmérői iskola tanulói vállalták, hogy rendszeres időközönként bejárják a folyópart egyes részeit és megtisztítják, rendbentartják a környékét. A gyerekek nem csak a partot, de a vizet is szemmel tartják, ellenőrzik a minőségét és jelzik a folyó szennyezettségét. A Kapóst kezelő vízügyi szakemberektől cserébe azt kérték: a jövőben is kellő figyelemmel klséijék a folyó útját és óvják meg a szennyeződéstől. Időszakos átkelőhelyek • Gyár (MTI) Megnyitják a nyári időszakra a Jánossomorja és Andau, valamint a Fertőrákos és Mörbisch közötti határátkelőhelyet. A Győri Határőr Igazgatóság tájékoztatása szerint április 1től május 31-ig naponta reggel 8-tól 20 óráig, június 1től szeptember 30-ig reggel 6-tól 22 óráig, míg október 1-től november 2-ig ismét reggel 8-tól 20 óráig vehetik igénybe a két határátkelőhelyet a gyalogosan, a segédmotorkerékpárral, vagy kerékpárral és érvényes útiokmányokkal érkező utasok. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlését eredetileg egy héttel korábbra tervezték, ám a meghívott díszvendég, T. Asztalos Ildikó IKIMáilamtitkár kérésére egy héttel későbbre, nagypéntekre halasztották. Reggel derült ki, ismét közbejött valami... Persze, lehetnek véletlenek, az eset mégis jelképértékű, mert valahol szimbolizálja a kormány hozzáállást a gazdasági önigazgatáshoz. A kamara küldöttgyűlése egyhangúlag követeli a túlcentralizált államhatalom lebontását, s kéri a gazdaságszervezést érintő köztestületi jogosítványok átadását. Az államtitkár asszonynak kétszeri nekifutásra sem sikerült részvételével megtisztelnie a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipar• Budapest (MTI) Magyarország számára elfogadhatónak tűnik az az átütemezési javaslat, amelyet az orosz fél tett a Szovjetuniótól örökölt és Magyarországgal szemben fennálló tartozásának törlesztésére mondta el Gilyán György, az Hosszú és rövid távon egyaránt kedvezően befolyásolja a Mol, azon belül a szegedi üzem jövőjét a március 11 -én elfogadott bányászati törvénymódosítás. Az új jogszabály rögzíti, hogy a Mol alanyi jogon folytathatja a bányászatot azután is, hogy a privatizáció második üteme után az állami tulajdonrész 50 százalék alá esik. A törvénymódosítás azt is kimondja, hogy az úgynevezett harmadlagos eljárással felszínre hozott szénhidrogének után nem kell fizetni bányajáradékot. Botka László országgyűlési képviselő (MSZP) tegnap délután sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a parlament 80 százalékos többséggel elfogadta azt az egyéni képviselői indítványt, amelyet három képviselőtárkamarát. Maga helyett elküldte Bordács Istvánt, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogi osztályának vezetőjét. Aki becsülettel „le is adta" a jogi információkat; megerősítette, valóban küszöbön áll az egyéni vállalkozókról szóló törvény módosítása, melynek következtében a vállalkozói igazolványok kiadása a települési jegyzőtől hamarosan átkerülhet a kamarákhoz. A köztestületek érettségét jelzi, hogy a minisztériumnak, mint felügyeleti szervnek, egyetlen egyszer sem kellett „a törvényesség helyreállítása címén" intézkednie. Államtitkár híján, beszámlója mellett, a magyar gazdaság állapotáról is beszélt dr. Szeri István, a CSMKIK elnöke, az MKIK alelnöke, mérlegre téve 1996 pozitív és negatív változásait. Míg az egyik serpenyőbe a pénzügyi egyensúly javulását, az exportteljesítmény növekedését, s a tőketranszfer ismételt élénkülését helyezte, a másikba a vártnál nagyobb infláció, az alacsony GDP, s legsúlyosabb ballasztként a belső fogyasztás további csökkenése került. A Csongrád megyei gazdasági kép is hasonlóan eklektikus, hisz míg az ipar egészére az 1,3 százalékos mérséklődés volt a jellemző, a gépiparra 9,5 százalékos csökkenéssel, míg az építésszerelés területén majd' ugyanekkora növekedéssel zárt. A délszláv válság befejezése nem hozott áttörést az idegenforgalomban, jelentősen csökkent a tranzitforgalom, s hiába nőtt valamivel a vendégforgalom, az átlagosan itt töltött napok száma alig haladja meg az egyet. A belső kereslet csökkenése igen érzékenyen érintette a megye kereskedelmét is, ráadásul, a multik megjelenése is „derült égből" érte kereskedőinket. A megtermelt GDP-t tekintve megyénk a 6. helyen áll, a beruházások ütemében úgyszintén. Az ezer lakosra jutó vállalkozások számában Csongrád megye a 3. az országban. A kamara elmúlt évi tevékenységét változatlanul a közjogi és közigazgatási feladatok, valamint köztestületi jogosítványok megszerzéséért, azaz a gazdasági önigazgatás megteremtésért folytatott harc jellemezte egyrészt; s a már meglévő és egyre bővülő kamarai szolgáltatások mind szélesebb körű használata másrészt. A települési önkormányzatok hajlamosak leképezni a parlament „gyarló" szemléletét, nem veszik figyelembe sem a gazdaság általános, sem a vállalkozók differenciált érdekeit - a helyi adóknál különösen nem. A küldöttek javasolják, hogy a kamara, az alkotmányelőkészítés során, markánsan álljon ki a kétkamarás parlament bevezetése mellett, hogy a köztestületek végre eréllyel és eséllyel szólhassanak bele a gazdasági tövénykezés folyamatába. Ö. F. lét az orosz fél az idén törlesztené, másik felét pedig legkésőbb 2000-ig. A konkrét kondíciókról és feltételekről várhatóan még április végéig megállapodnak a felek, s akkor végleg lezárható lesz az orosz államadósság ügye. • Bukarest (MTI) Emil Constantinescu román államfő fogadta az MDF Lezsák Sándor vezette küldöttségét, amely az új román kormánykoalíció valamennyi vezető politikusával találkozott bukaresti látogatása során. Lezsák Sándor azt a tapasztalatot vonta le az intenzív megbeszélésekből, hogy Romániában most kezdődött az igazi rendszerváltás. Mint fogalmazott, a szavak után a tetteknek kell következniök. Azt is hangoztatta, hogy a román-magyar megbékélésnek csak az első állomásait jelentik az eddig történtek, így az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban, mivel ezzel a kisebbségi jogsérelmek még nem oldódtak meg. Az MDF, amely négy éven át „rendszerváltó kormányt" irányított és igen sok tapasztalatot halmozott fel - beleértve a hibákat is - felajánlotta a román vezetőknek, hogy az egykori MDF-kormány több vezető politikusát Bukarestbe küldi véleménycserére, és ezt a javaslatot a román partnerek örömmel fogadták. hatósági engedéllyel lehessen. Európában is ritkaság, a törvénymódosítás viszont kimondja, hogy külön jogszabályt kell alkotni a bányászok erkölcsi és anyagi elismeréséről. Valastyán Pál, a Mol szegedi üzemének igazgatója kifejtette, hogy a törvénymódosítás rövid és hosszú távon is kedvezően befolyásolja az algyői bányászat jövőjét. A pesszimista tervek szerint a szegedi üzemben a földgáztermelés a jelenleginek egyharmadása, a kőolajé egytizedére csökken 2015re, tekintettel arra, hogy a hagyományos eljárásokkal a földben levő szénhidrogénnek csak egy részét lehet a felszínre hozni. A bányajáradék elengedésével viszont egy költségesebb technológia mellett is versenyképes lehet a világpiaci árakkal a honi kőolaj és földgáz. Ktcxtr Gabriella Orosz államadósság Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium közigazgatási államtitkára pénteken sajtótájékoztatón. Gilyán György vezette a magyar delegációt, amely a napokban Budapesten tárgyalt az adósság kérdéséről Mihail Kaszjanov orosz pénzügyminiszter-helyettessel. Áz orosz szándék szerint a még fennálló 650 millió dollár fett Módosították a bányászati törvényt Algyö: a jövő záloga sával terjesztett be a bányászati törvény módosításáról. Az 1993-ban született jogszabály módosítását azért kezdeményezték, hogy „helyzetbe hozzák" a hazai bányászatot. Az országos érdek mellett a képviselő azt is szem előtt tartotta, hogy Szeged és környéke szempontjából létfontosságú a leszálló ágba került algyői szénhidrogén-bányászat fellendítése, de legalább a visszaesés ütemének csökkentése. Az elfogadott módosítás négy területen jelent változást. A Mol szempontjából a legjelentősebb az, hogy a törvény kimondja: azok a vállalatok, amelyek a privatizáció előtt alanyi jogon folytathatták a bányászati tevékenységet, ezután is megtehetik anélkül, hogy új koncessziós tenderen kellene indulniuk. Ez azért fontos, mert a Mol privatizációja során az állami tulajdonrész 90-ről 25 százalékra csökken az év végére, és a törvénymódosítás előtt kétséges volt, mi lesz a koncesszióval. Ennek rögzítésével jelentősen megnő a Mol piaci értéke, így magasabb áron lehet értékesíteni a zártkörű nemzetközi elhelyezésre szánt részvénycsomagokat. A másik, a Mol és különösen a szegedi üzem szempontjából jelentős változás, hogy az úgynevezett harmadlagos eljárással felszínre hozott szénhidrogének után nem kell bányajáradékot fizetni. Ez azt jelenti, hogy új beruházást igénylő módszerekkel is gazdaságos lesz a felszínre hozni a kőolajat és a földgázt azokból a kutakból, amelyek a hagyományos eljárásokkal már nem működnek. Algyő térségében a még föld alatt levő szénhidrogén-kincs jelentős részét csak harmadlagos eljárással lehet a felszínre hozni, így a törvénymódosítás a szegedi üzem esetében a túlélést jelenti. Fontos változás, hogy eddig a bányajáradék teljes egészében a költségvetésbe került, most viszont 10 százalék a Központi Környezetvédelmi Alapot, 5 százalék pedig egy új alapba kerül, amelyet a magyarországi ásványkincs feltárására hoznak létre. (A Mol évente hozzávetőleg 10 milliárd forint bányajáradékot fizet a kitermelt szénhidrogén után.) Ezzel a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek: a környezetvédelmi alapból lehetőség lesz a bányászati területek újrarendezésére, az újonnan létrehozandó alapból pedig az ezután létesítendő bányászati üzemek előzetes hatásvizsgálatára. Az indítványt benyújtó képviselők szándéka szerint az érintett települési önkormányzatoknak is jutott volna 5 százalék a bányajáradékból, de ezt a javaslatot a parlament elvetette. A feketebányászat megszüntetését célozza a módosításnak az a passzusa, amely kimondja, hogy bányászni ezentúl csak bánya-