Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-26 / 71. szám

SZERDA, 1997. MÁRC. 26. A VÁROS 5 Kedves Olvasóink! Közérde­kű problémáikat, észrevételei­ket, tapasztalataikat ezen a hé­ten ügyeletes újságíró munka­társunkkal, Rafai Gáborral oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8 és 10 óra, vasárnap pe­dig 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat a 06-20-432-663-as rádiótelefonszámon. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy Sze­gedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó fürdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Buszügyek. P. Z. olva­sónk Szentmihálytelekről azt panaszolta, hogy reg­gelente ritkán járnak Sze­gedre a buszok, s legtöbb­ször nem csuklós járművet küldenek. Ennek az az eredménye, hogy sokan alig tudnak időre bejutni dolgozni, mert nem lehet a buszra felszállni. Szalai József a Mars téri buszpá­lyaudvarról induló szaty­mazi és zsombói buszok­kal elégedetlen. A 9-es ko­csiállásról kellene indulnia ezeknek a járatoknak, ez­zel szemben mindig más­honnan „dudál" az utasok­ra a sofőr, akik szaladhat­nak a buszuk után. Szemetes Belváros. A Püspök utcai lakók nevé­ben telefonált hölgyolva­sónk, aki úgy véli, „ingye­nes" szemétlerakónak né­zik a Centrum Áruház és az olajosház mögötti terü­letet. Megfigyelték a la­kók. hogy többen gépko­csival szállítják oda a sze­metet, ami csak gyűlik, gyűlik és gyűlik... Újból mestervizsga. Úgy látszik, örökzöld té­mát vetettünk fel minapi csörögös hozzászólásunk­ban. A mestervizsgáztatás körül ugyanis parázs vita alakult ki. Vargáné Vajda Éva adótanácsadó azt sé­relmezte, hogy a kamarák olykor túlzottan is „erő­szakosak" ebben az ügy­ben. Törvény ugyanis se­hol sem íija elő a kötelező mestervizsgát, ennek el­lenére fenyegetőznek, hogy visszavonják a vál­lalkozói engedélyt. Szerin­te érthető a magatartás, hi­szen ezért 100-140 ezer forintot kell fizetni egy­egy kamarának. Dr. Ko­vács Beáta, a kézműves kamara helyi ügyvezetője állítja, sem ők, sem a többi kamara nem fenyegeti a vállalkozókat. Általában valóban nem kötelező a mestervizsga letétele, né­hány szakmában azonban törvény írja elő. Arra is ki­tért, hogy a tanfolyam és a vizsga díja sem minden esetben haladja meg a százezer forintot, ezt szak­mája válogatja. A kamara most a munkaügyi köz­ponttal és a Progress Ala­pítvánnyal tárgyal, hogy a kezdő- és kisvállalkozók ez irányú terhein könnyíte­ni tudjanak. Feltört autó. Még az elmúlt hét péntekjén, dél­után fél 4-kor törték fel Dura Lászlóné piros Ladá­ját a Hajlat utcai bölcsőde előtt. A család összes ira­tát, az édesapja gyógysze­reit és gyermeke ruháit is ellopták. Kéri pórul járt ol­vasónk, hogy aki segíteni tud neki, hívja fel a 499-075-ös számon. Elzárják a vizet • „Nem vágjuk magunkba a kést..." Kinek jusson a lencsefőzelékből? Naponta 150 szegény ehet meleg ételt az Algyői úti népkonyhán. (Fotó: Miskolczi Róbert) Sirfosztogató A nagymama január óla már csak Alsóváros temetőjében látogathat­ja meg a kisunokáját. Gyakran visz neki virá­got - ám legközelebb so­hasem találja a hantra helyezett csokrot. Mások is mondják: a temető gyermekparcel­láját rendszeresen fosz­togatják, s összeszedik a friss virágokat. Valaki számára ebből áll az üzlet: meglopja a kicsiny sírok lakóit, s elégedetten számolja a könnyen szerzett pénzt. Lelke rajta - már ha van neki ilyen egyálta­lán. Ny. P. • DM-információ Március 27-én (csütörtö­kön) reggel 8 órától dél­után 4 óráig tart a szegedi Csap utca és Szellő utca kereszteződésében találha­tó vízvezeték-csomópont átépítése. Ezért a jelzett időpont­ban a Gábor Áron utca, Gyémánt utca, Sirály utca és Vadgalamb utca által határolt területen szüntetel Aggodalmaskodó ész­revételek, kritikus meg­jegyzések kísérik Sze­ged készülöfélben lévó általános rendezési ter­vét. Márpedig a város adottságaiból - megyei, esetleg régióközponti szerepköréből - szárma­zó jelenlegi és későbbi feladatok is megkíván­ják a megalapozott szakmai alternatívák megfogalmazását. En­nek hiányában ugyanis nem csupán a - szükség­képpen laikus döntésho­zó grémiumot - képvise­lő-testület tagjait lehet könnyen „megvezetni", de az itt élők érdekei is súlyos csorbát szenved­hetnek. A települések általános rendezési terve köztudottan a polgárok, illetve az ott te­vékenykedő vállalkozók, cé­gek számára is kötelező ér­vényű, és lényegében a to­az ivóvíz-szolgáltatás. Ugyancsak elzárják a vizet a Szűcs utca és a Nagykörút sarkán lévő vízvezeték-cso­mópont fölújítása miatt: ezért március 27-én (csütör­tökön) 8 órától 16 óráig nem lesz víz a Hullám utca és a Madách utca közötti terüle­ten. A Szegedi Vízmű Kft. fo­gyasztói megértését és türel­mét kéri. vábbi jelentős fejlesztések szabályozását szolgáló terv­fajta. Jóváhagyása után pe­dig - hiszen az sűrítve tartal­mazza az összes szakág fej­lesztési elképzeléseit - bizo­nyos jövőképet is meghatá­roz. Ezért sajnálatos lenne, ha azt - mint évek hosszú során előfordult - Szeged város nem tartaná önmagára nézve kötelezőnek! Ez egy öröklött probléma, amelynek oka nem pusztán a pénzhi­ányban keresendő, hanem az önkormányzat által finanszí­rozott városfejlesztésnek és a városrendezésnek - azaz az építések szabályozásának - összehangolatlanságára vezethető vissza. Ugyanak­kor a megyei jogú városok ­határaikon lényegesen túl­nyúló - szervezői szerepkör­felvállalalása részbeni átfe­dést jelent a megyei önkor­mányzat területrendezési tervalkotási feladatával. Az viszont, hogy a tervek össz­hangban lehessenek egymás­Népkonyha. Egy évti­zede - amikor még igen­csak kényelmetlen lett volna arról beszélni, hogy viruló országunkban a szegények száma milyen gyorsan nö - e fogalom­mal sem tudtunk mit kez­deni. Legföljebb azok az öregek bólogattak, akik még emlékeztek Róbert bácsi jótékonyságaira. Most viszont különösebb faggatózás nélkül is meg­tudhatja az ember a Kör­töltés környékén, hol is van az a bizonyos ebéd­lő, ahova ,/olyanok" jár­nak, Igen, ilyen illedelmes körülírást is hallottam a minap Szeged szegényei­ről, akiket hol hajlékta­lannak szólít a népnyelv, hol alkoholista lumpenek­ként gyaláz. De legin­kább kavarja a fogalma­kat. És legendák keringe­nek arról is, milyen körül­mények között tengetik életüket. Nos, a szegedi népkonyhát valóban nem fogja senki összekeverni a Gundel étte­rem valamelyik különtermé­vel - állapíthatja meg a beté­rő. A fölszereltség meglehető­sen puritán, ám célszerű. És ami a legfontosabb: minden délben jut meleg étel 150 em­bernek. Tegnap például len­csefőzelék volt a menű, sült­hússal. . - Ez az intézmény reggel 7 és déli 12 között nappali me­legedőként szolgál, majd jön a 2 óra ebédidő. Kettőtől háromig takarítunk, 3-tól 5-ig megint­sal, egyeztető együttműködést feltételez a megyei jogú város, valamint a megye szakmai fe­lelősei között. Mivel ennek szellemében kérték fel Nagy Imre megyei főépítészt a sze­gedi rendezési terv egyik op­ponensének, vele beszélget­tünk a sokakat érdeklő és érin­tő kérdésekről. • Mit jelent majd a vá­ros életében az általános rendezési terv? - Ez attól is függ, hogy valójában milyen Szegedet akarunk: porlódi típusút vagy valódi régióközpontot. Miután Szeged Budapest után a legurbanizáltabb vá­ros, fel kellene vállalnia egy, a fővárost ellensúlyozó vidé­ki nagyvárosi szerepkört, amelyet az országos terület­fejlesztési koncepció is meg­csak a hajléktalanok melege­dője ez a hely - szolgált pon­tos napirenddel Szabó Kata­lin, a Humán Szolgáltató Iro­da hajléktalanszállójának ve­zetője. • Ez eddig rendben is lenne, ám sokan azt pana­szolják, hogy eléggé vad­nyugati körülmények jel­lemzik népkonyhát. - A gondok akkor kezdőd­tek, amikor - segítő szándék­kal - úgy döntött a város ve­zetése, hogy télen, a legna­gyobb hidegekben tartson nyitva a népkonyha - mintegy éjjeli menedékhelyként - éj­szaka is. S mivel az ide kény­szerülő emberek között talál­juk meg a város alsó rétegé­nek legalját is - akik aztán szívesen a pohár fenekére néznek - éjszakára sokszor el­szabadultak az indulatok. Fél­tékenyen őrizte mindenki a saját kis vackát, szerény kin­cseit, ami leginkább csak egy­két takaróból és ruhaneműből állt. • Mint hallottam, majd­nem háború robbant ki a hajléktalanok, s azon sze­gények között, akik ugyan saját otthonnal rendelkez­nek, csak éppen már enni­valóra nem jut nekik, s itt próbálnak meleg ételhez jutni. - Feszültségek valóban voltak, de hogy háború... Ez azért túlzás. Az viszont tény, sok mindent láttak már ezek a falak. Nem egyszer a mentő­sök is ide hozták az ájulásig lerészegülteket, mert tudták, a detoxikáló költségeit úgysem tudnák kifizetni. A környék­erősíthet. Ez azonban felté­telezi, hogy Szeged befog­adókész legyen és a városi élet minőségére, a környe­zetfejlesztésre - így például a Belvárosra, vagy a város­kapuk helyszíneire - az ed­digieknél nagyobb gondot fordítson. Ez fejlesztési fel­adat. Emellett olyan új típu­sú, általános rendezési tervre van szükség, amelyet straté­giai rendezési tervezés készít elő. A terv készítői - véle­ményem szerint - mégis a szükségesnél nagyobb hang­súlyt fordítottak a metodikai kísérletre, a digitális alapú szabályozási tervezésre, és emiatt háttérbe szorult a koncepcionális tervezés. • Ön szerint mi lett vol­na a helyes eljárás? - Úgy ítélem meg, hogy a beliek természetesen már a nyitás, vagyis 1991 óta rosszallóan figyelik az itt fo­lyó életet. De sehol nem látná­nak szívesen egy népkonyhát, holott a szükségességét elis­merik. Nos, ami pár házzal távo­labbról figyelve ezek szerint felingerlő látvány, az itt, a ka­pun belül rendkívül jó dolog. Ezt erősítgette nekünk három férfi is, akik immáron hosszú hónapok óta élnek a ház szol­gáltatásaival. Kőhalmi László, Faragó József, s barátjuk - ki inkább a névtelenséget válasz­totta - elmondta: csak köszö­net illetheti az önkormányza­tot, hogy legalább ezt a segít­séget megadja a város legsze­gényebbjeinek. - Mert higgye el nekünk ­hallottam Faragó József kese­rű szavait -, a mai világban háttér nélkül roppant nehéz boldogulni. Valaha nekem is volt tisztességes munkám, de ma már ki alkalmaz egy 46 éves embert? Pedig én még érettségivel is bírok. De azért sem adjuk fel, nem vágjuk magunkba a kést, csak meg­próbálunk kikecmeregni ebből a csávából. • És azt tudják-e, hogy mától hol fognak aludni. Ugyanis ez az épület ta­vasszal már csak napköz­ben fogadja a vendégeit. - Persze, tudjuk jól, keres­tünk is magunknak a helyet. Én - az ismerőseimmel - egy tarjáni tízemeletes átjáróját néztem ki magunknak. Tudja, ha hárman-négyen megyünk, már nem kell annyira félnünk attól, hogy ránktámadnak. közgyűlés számára először stratégiai tervváltozatok ki­dolgozása a helyes megol­dás, megjelenítve abban a lakóterület-fejlesztés lehet­séges módjait, az infrastruk­turális viszonyok, a tömeg­közlekedés, a népesség ala­kulásának ismertetésével együtt. Természetesen az ezekre vonatkozó különféle változatokat szakmai indok­lással alátámasztva célszerű a képviselők elé tenni. 9 Márpedig a lakosság részéről is felmerült ­többek között a baktói kiskertek ügyének kap­csán - a szakmai érvek hiánya. - A döntéshozásnál vár­hatóan problémát okozhat, ha a beterjesztett változatok nincsenek teljes értékű in­Mert hogy ebben a városban már öltek is hajléktalant... Az algyői út környékén er­re a bűncselekményre min­denki elszörnyedve gondol. Ám ez még nem jelenti azt, hogy kibékültek a népkonyha közelségével. A környékbeli intézmények - a gyógyszertár és az orvosi rendelő - dolgo­zói már levélben is fordultak panasszal az önkormányzat­hoz. Ugyanis megítélésük sze­rint néha elviselhetetlen áll­apotok uralkodnak a Körtöltés árnyékában. - Hol egy részeg fekszik kint az utcán, hol több. Elké­pesztő mennyiségű szemettel borítják be ezt a vidéket, néz­zék csak meg a ház mögötti nádast - sorolták a panaszokat a gyógyszertár patikus höl­gyei. - Pedig a népkonyha környékét egészen barátságos­sá lehetne tenni. Miért nem mondják az itt alvóknak, ebé­delőknek, hogy csináljanak maguknak padokat, tartsák rendben környezetüket? Hi­szen ennyit csak elvárhatna tőlük a város, nem igaz? ­csordult ki a sok panasz közül egy kérdés is. Hogy kitől és mit is várha­tunk el, az már csak életünk nagy talánya marad. Egy biz­tos: mától csendesebb lesz a Körtöltés vidékének e darab­kája. Legalábbis éjszaka. S biztos az is, hogy 50-60 haj­léktalannal több keres éjjeli menedéket a közeli kiserdők­ben, a panelházak lépcsőháza­iban, az elhagyott pincékben és alagsorokban. Bátyi Zoltán doklással alátámasztva, a képviselők az alternatívák következetes végiggondolá­sa helyett a kiválasztott ter­vezői javaslat „megfuttatásá­val" találkoznak. Az igazi tervezés az egyeztetési eljá­rással kezdődik, amikor be­érkeznek szakmai, politikai, helyi érdekcsoportok által artikulált szempontok, igé­nyek, amelyeket értékelni kell. A térinformatika a vál­tozatok bemutatásán túl erre is alkalmas lenne, de ez a le­hetőség egyelőre kihaszná­latlan maradt. A képviselők­nek - főként néhány lénye­ges kérdésben - szakmailag alátámasztott, megfelelően értékelt alternatívákat kelle­ne mérlegelni a döntéshez. Jelenleg ugyanis lebegnek bizonyos fontos ügyek, mint például az ipari vásár elhe­lyezése, a buszpályaudvar kitelepítése, vagy a Mars tér végleges arculatának kiala­kítása. A porlódi típusú, üz­leti alapon álló városfejlesz­Közmeghallgatás a rendezési tervről • DM-információ A Szeged fejlődésének hosszú távra keretet adó ál­talános rendezési tervprog; ramról mondhatják el véle­ményüket a város lakói már­cius 27-én, csütörtökön, a délután 5 órakor kezdődő közmeghallgatáson. A szegedi Ifjúsági Ház nagytermében tartandó fóru­mot dr. Szalay István polgár­mester nyitja meg. Az általános rendezési terv programját Nóvák Ist­ván szegedi főépítész ismer­teti. A város vezetői remélik, hogy a szegedi polgárok él­nek majd a közmeghallgatás kínálta lehetőséggel, és véle­ményük, igényeik megfogal­mazásával segítik a tervké­szítők munkáját. Földrajzi előadások • Munkatársunktól A Magyar Földrajzi Tár­saság szegedi osztálya már­cius 27-én délután 5 órakor tartja soron következő elő­adó ülését. A programban dr. Mucsi László: Szeged városökoló­giájának vizsgálata űrfelvé­telek alapján és dr. Unger János - Pál Molnár Elemér ­Fábián Tamás: Aconcagua '97 - tanulmányúton Dél­Amerikában című előadása szerepel. tés elkerülése többek között a városrendezés feladata. A tervezői alapváltozattal - a zöldmezős lakóterület-fej­lesztéssel - szemben szak­mai érvek szólnak a lakás­és üdülőépítési piacot fel­pezsdítő zártkertátsorolások támogatása mellett. Nem biztos, hogy a belső intenzi­tásnövelés felvállalása he­lyett a terjeszkedő kertvárosi lakóterület-fejlesztést kell előnyben részesíteni, a tö­meges igények kiszolgálásá­ra. Súlyos, nem formális vá­rospolitikai döntésekről van most szó, amelyekhez a ­már említett - térinformati­kai feldolgozás korszerű hát­teret adhatott volna. Mivel ez elmaradt, megnő a sze­repe a városi főépítész által megrendelt kiegészítő vizs­gálatnak, amely pótolni hi­vatott a teljes körű értékelés hiányát, és így mód lesz az egyes változatok megvitatá­sára is. N. Rács Judit • Készül Szeged általános rendezési terve Porlód vagy nagyváros?

Next

/
Thumbnails
Contents