Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

2 KÜLFÖLD É KEDD, 1997. MÁRC. 4. kommentár Ég a ház! A

Z elkeseredett, dühöngő tömeget nagyon nehéz kordában tartani. Az albán ember pedig napjainkban igencsak elkeseredett. A pénzét siratja. Közben dühöng és tüntet, mind nagyobb hévvel és egyre nagyobb tömegekben. A piramis-játék kárvallottjainak megmozdulásai lassan egy hónapja az utcára csalják Albániában az embereket, s ma már azok is tüntetnek, akik „csak" együttérzésüket nyilvánítják ki becsapott polgártársaikkal. A különben gyönyörű mediterrán ország ma már arra kényszerült, hogy - a szó igazi értelmében szembenézzen a véres valósággal. A tüntetések olyannyira elfajultak, hogy halálos áldozatai is vannak a rendőrség és a demonstráló tömeg összecsapásának. Az elégedetlenség egyik gócpontjában, Vlora városában a felháborodott tömeg felgyújtotta Sali Berisha államfő házát. (Mondhatnánk: úgy kell neki, miért épített „kéglit" az Adria partján!) S erre mit lép a albán parlament? Bevezeti a rendkívüli állapotot. Vitatható lépés. Tudniillik, a második világégés óta Európában nemigen jegyeztek ilyen intézkedést. Utoljára 1980 decemberében Lengyelországban - a demokráciát követelő Szolidaritás ellehetetlenítésére - vezettek be rendkívüli állapotot. Azóta sehol sem volt ilyen súlyos a belpolitikai helyzet, beleértve a volt Jugoszlávia tagállamait is. Pedig abban a térségben a '90-es évek elején adódtak „meleg" helyzetekTermészetesen ezzel nem oldják meg a gondokat, nem is kárpótolják az albán polgárokat, ideig-óráig megőrizhetik az ország működőképességét, és valamelyest a nyugalmát is. Más megoldás nincs a hatatom eszköztárában. Illetve van, csak azzal még nem tud élni. Ez pedig nem más, mint a nyugati segítség igénybevétele, s az átvert betétesek kárpótlása, rrgyébként az államfő égő házának szimbolikus je* ' lentőséget is tulajdoníthatunk: ahogyan az kigyulladt, leégett, ugyanúgy lobbanhat lángra Albánia is. S az ország „tüzét" nagyon nehéz lesz - a dolgok pillanatnyi állásából Uélve - eloltani. • Folytatódnak a harcok Rendkívüli állapot Albániában • Cseh lap a magyar maffiaháborúról Tizenkét banda országa • Prága (MTI) A hónapok óta folyó budapesti maffiaháború hátterében a kábítószer, a prostitúció, a fegyverkereskedelem és a pénzmosás feletti ellenárzés megszerzése rejlik. Befolyásának kiszélesítéséért, vagy megtartásáért jelenleg mintegy 12 banda harcol - irja „A balatoni maffia világszínvonalú" cimú cikkében a Právo cimú prágai napilap magyar rendörsági forrásokra hivatkozva. Rámutat: a rendőrség, amely létszámhiánnyal küszködik és ráadásul egyenruhás emberei gyengén fizetettek, képtelen megbirkózni a növekvő kriminalitással. Egyedül a kétmilliós magyar fővárosban mintegy ezer rendőr hiányzik. A Focus című német folyóirat információi szerint a rendőrök havi bére 250 márkának megfelelő összeget tesz ki, míg egy kőműves ennek a kétszeresét is simán megkeresi. Ilyen tb--Hirdetését feladhatja pvá személyesen \^/hétköznap 8-18 óráig Sajtóház, Stefánia 10. Telefax: 481-444 DF.LMAOYARORSZÁG Kft körülmények között nem nagyon lehet csodálkozni azon, hogy a törvény egyes őrei az ellenféllel való együttműködés útján próbálnak javítani anyagi helyzetükön. Az egyik tiszt például visszatartotta az elfogatási parancsokat, egy másik pedig fegyvereket adott el a maffiának. A múlt év végén aztán a Belügyminisztérium már végleg megelégelte a dolgot és a rendőrség egész vezetését leváltotta. Ebben a helyzetben az is érthető, hogy aki túléli a maffia támadásait, nem hajlandó nyilatkozni. Magyarországon ugyanis nincsen olyan program, amelynek alapján védeni lehetne a tanúkat - írta a cseh lap. Amíg megvolt a vasfüggöny, addig nem voltak bombatámadások és profi bérgyilkosok sem. Most ezen a téren már utolértük Európát - nyilatkozza keserűen Budapest új rendőrfőkapitánya, Berta Attila. Mindezek ellenére ő bizonyos optimizmussal szemléli a jövőt. Derűlátását arra alapozza, hogy tízezer embere a közeljövőben korszerű felszerelést kap és a megfelelő know-how-t pedig a tapasztalt nyugati kollégák adják át. Ezek egyike, William Bratton, New York volt rendőrfőkapitánya egyfajta vigaszként azt állítja, hogy New Yorkhoz viszonyítva a magyar főváros még mindig idillikus - írta a prágai lap. Újabb öt évre elnökké választották Sali Berishát. (MTI Telefotó) • Tirana (MTI) Miután Albániában hétfőre virradóan kihirdették a rendkívüli állapotot, a dpa - az ATA hivatalos albán hírügynökség alapján - közzétette az erról elfogadott törvény teljes szövegét. 1. Cikkely: Minden fegyverrel rendelkező lázadónak 1997. március 3-án 14.00 óráig le kell adnia a birtokában lévő fegyvereket, lőszert és robbanó anyagot. A határidő lejárta után figyelmeztetés nélkül tüzet nyitnak a fegyveres lázadókra. 2. Cikkely: A tényleges állományú katonai személyeket és a tartalékosokat, akik nem teljesítik a rájuk bízott feladatokat, a rendkívüli állapotra vonatkozó katonai büntetőjog rendelkezései alapján büntetik. 3. Cikkely: Az államügyészség haladéktalanul eljárást tartozik indítani a lázadás szervezőinek és kezdeményezőinek kiderítése végett. 4. Cikkely: Korlátozzák a sajtószabadságot és az információk szabad áramlását. Tilos az olyan hírek nyilvánosságra hozása és terjesztése a sajtó és a rádió útján, amelyek felkorbácsolják a kedélyeket és évszakos cselekedetekre hívnak fel a nemzetbiztonság, az alkotmányos jogok és az egyének élete ellen. A napilapok és az egész média köteles teljes terjedelemben közölni a rendkívüli állapottal összefüggő hivatalos közleményeket. A sajtószervek kötelesek megszerezni a rendkívüli állapot betartatásáért felelős helyi szervek engedélyét, mielőtt anyagokat publikálnának. A helyi szerveknek viszont jogában áll, hogy betiltsanak minden olyan publikációt, amely sérti a rendkívüli állapot bevezetéséről hozott rendelkezést. 5. Cikkely: A jelenleg katonai szolgálatot teljesítő állampolgárok a rendkívüli állapot megszüntetéséig szolgálni tartoznak. 6. Cikkely: A kenyérgyárak folytatják a munkát és a kenyeret árusító üzletek nyitva tartanak, és kötelesek engedelmeskedni a helyi katonai hatóságok parancsainak. 7. Cikkely: A jelen törvény 1997. március 3-án, 01.00 órakor lép hatályba. • Albánia déli részén a lázadók megrohantak két katonai támaszpontot, ahol fegyvereket és lőszert zsákmányoltak. A támadások néhány órával a felkelőknek adott kormányultimátum lejárta előtt történtek. A tiranai kormány a rendkívüli állapot kihirdetésével felhatalmazta a biztonsági erőket, hogy fegyverrel lépjenek fel a „felfegyverzett felkelők" ellen, amennyiben a lázadók hétfőn 14.00 óráig nem szolgáltatják be „fegyvereiket, lőszereiket és robbanóanyagaikat". A tiranai rendőrség egyik szóvivője szerint a „bandák" az albán fővárostól 250 kilométerre délre fekvő Sarander haditengerészeti támaszponton több mint 2000, különféle típusú fegyvert zsákmányoltak. A Tiranától 110 kilométerre délre fekvő Fier katonai támaszpontról minden rendelkezésre álló fegyvert elraboltak. A Fierben állomásozó hadosztály parancsnokát a lázadók rövid időre elfogták. • Az albán parlament újabb öt évre elnökké választotta Sali Berishát. Az eddigi államfő újraválasztása mellett 113 képviselő, ellene pedig egy képviselő szavazott, négyen tartózkodtak. Berisha, aki 1992. áprilisa óta irányítja Albániát, nyomban letette a hivatali esküt a parlament előtt. A kormányzó Demokrata Pártnak a 140 tagú parlamentben 122 képviselője van, az ellenzéki pártok közel tíz hónapja bojkottálják a törvényhozás munkáját. • Hága (MTI) Magyarország álláspontjának szóbeli előterjesztésével hétfán reggel a hágai Nemzetközi Bíróságon megkezdődött a bős-nagymarosi vízlépcső ügyének tárgyalása. Az előre rögzített menetrend értelmében a teljes hét a magyar érvek felvázolását szolgálja, míg a szlovák álláspont ismertetésére a hónap második felében kerül sor. Az eljárás során három alapvető kérdésre kell választ találni: joga volt-e Magyarországnak felfüggeszteni, aztán abbahagyni az építkezési munkálatokat, majd felbontani a szerződést: melyek ez utóbbi lépés joghatásai: végül: joga volt-e Csehszlovákiának - majd Szlovákiának - kidolgozni és végrehajtani a Duna elterelésével járó úgynevezett „C" variánst? Nyitó felszólalásában Szénás! György, a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának vezetője - aki egyúttal a magyar delegáció vezetője is Hágában - jelezte: a magyar érvelés alapvetően négy főbb részre oszlik. Ennek első - hétfőn elhangzott - része tényszerűen váA hágai per első napja zolta a helyzetet, illetve annak előzményeit, „eseménytörténetét". Az ügy hátterét vázoló hétfői felszólalásában Szénási György - majd nyomában Valki László, az ELTE nemzetközi jogi professzora mindenekelőtt emlékeztetett arra: miután magyar részről immár kormányzati szinten is kétségek fogalmazódtak meg a tervbe vett erőmű megépítésének környezeti következményeit illetően, az ezek kivizsgálását szorgalmazó kezdeményezések visszautasításra találtak Prágában és Pozsonyban. Az együttműködési készségnek ez a hiánya, amelyet betetőzött a Duna elterelésével és a „C" variáns egyoldalú megkezdésével előállott helyzet, magyar szempontból tarthatatlanná és értelmetlenné tette az eredeti, 1977-es szerződés fenntartását. A magyar érvelés lényege, hogy a szlovák fél által teremtett kész helyzet súlyos környezeti károkat okozott, és végső soron az ország meghatározó természeti forrása - a Duna vize - feletti szuverenitását csorbító körülményeket teremtett. (Valki László ez utóbbi kapcsán utalt arra, hogy a Duna elterelése óta a folyó természetes vízhozamának csupán 10-20 százaléka érkezik a természetes mederben Magyarországra, míg a vízhozam 80-90 százaléka Szlovákiába jut, a bősi erőműhöz.) Az érvelést a hétfői meghallgatás során szemléltető módon egészítette ki Vida Gábor akadémikus 20 perces, videofilmmel illusztrált részletes ismertetője a vlzelterelés nyomán keletkezett környezeti károkról. A kérdéskör jogi vonatozásait és következményeit vázolva a magyar álláspont képviseletében Alexandre Kiss professzor összefoglalta azokat a szerződéses úton szabályozott témaköröket, amelyeket a kialakult helyzet közvetlenül érint, illetve vázolta azokat nemzetközi jogszabályokat, amelyeket a bíróságnak alkalmaznia kellene. A strasbourgi egyetem professzora a szerződések négy főbb csoportját említette: magát az 1977-es magyarcsehszlovák szerződést a két gát" és az erőmű megépítéséről: a határvízi konvenciót: a hajózási konvenciót és a két ország közötti halászati megállapodást. Kiss professzor egyúttal emlékeztette a Nemzetközi Bíróságot arra, hogy egy 1996-os tanácsadói véleményében megállapította: mára a nemzetközi szokásjog bevett elemévé vált az államok azon kötelezettsége, hogy nem okozhatnak kárt szomszédaik környezetében. A magyar álláspontok ismertetése során több felszólaló - így Szénási György és Valki László is - utalt arra, hogy az 1977-es szerződés tető alá hozását jelentős mértékben a KGST akkori politikája bátorította, kialakításához szovjet szakemberek nyújtottak segitséget, az egyik bevallott célja pedig a térséghez tartozó KGSTtagországok közötti szolidaritás és együttműködés erősítése volt. • Szófia (MTI) Franciaország úgy foglalt állást, hogy azonos eljárás illeti meg a kelet-közép-európai „sikerországokat" és a térség gazdaságilag elmaradottabb államait - közölte Sztefan Szofianszki bolgár ügyvezető miniszterelnök, aki párizsi látogatásáról haHaladék Bulgáriának? zatérve nyilatkozott Bulgária franciaországi megítéléséről. Franciaország egyértelműen amellett száll síkra, hogy az összes volt szocialista ország egyenlő elbánásban és fogadtatásban részesüljön szögezte le repülőtéri nyilatkozatában a bolgár kormányfő. A párizsi tárgyaláson - fűzte hozá Szofianszki - Alain Juppé miniszterelnök megígérte: latba vetik befolyásukat annak érdekében, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Párizsi Klub kössön új megállapodást Bulgáriával. A bolgár miniszterelnök a múlt héten kérte, hogy a Párizsi Klub adjon haladékot a idén esedékes több mint 50 millió dolláros bolgár adósság kifizetésére. Sztrájk a betelepítés ellen • Jeruzsálem (MTI) Altalános sztrájkkal válaszolnak a palesztinok a Kelet-Jeruzsálemben új zsidó lakótelep építését kimondó izraeli döntésre. A palesztin parlament szombati felhívása nyomán hétfő reggel 7 órától 12 óráig zárva vannak az üzletek és a palesztin közigazgatás irodái. A terv 6500 lakás és 3000 szállodai férőhely felépítését irányozza elő. Kelet-Jeruzsálemet a palesztinok majdani fügetlen államuk fővárosának tekintik, az izraeliek pedig „oszthatatlan" fővárosuk részének. Veszélyes eee • Washington (MTI) Nagyon veszélyes lépésnek minősítette Jasszer Arafat palesztin vezető az izraeli kormánynak azt a döntését, hogy engedélyezi több mint hatezer zsidó lakás felépítését Jeruzsálem arabok lakta keleti negyedében. Véleménye szerint az intézkedés a „békefolyamat megtorpedózását célozza". Washingtonban nyilatkozott hivatalos tárgyalásai megkezdése előtt: előzetes kiszivárogtatások szerint szeretné rábírni az amerikai vezetőket, hogy gyakoroljanak nyomást Izrelre a döntés megváltoztatása érdekében. Törökország a fölvételért • Ankara (MTI) Ankara hétfőn ismételten felszólította az Európai Uniót, hogy vonja be Törökországot a szervezet bővítési folyamatába. Az ankarai elnöki hivatal közlése szerint Süleyman Demirel török elnök Chirac francia államfőnek és Kohl német kancellárnak írott levelében fejezte ki Törökország EU-csatlakozási szándékát. Mobutu szerbjei • London (MTI) A délszláv háború után szélnek eresztett szerb katonák százait toborozzák a lázadókkal háborúban álló zaire-i kormányhadseregbe - (rta helyszíni értesüléseit idézve a londoni The Times. Mobutu seregében máris vagy háromszáz szerb fegyveres harcol, s további százak követik őket a legközelebbi hetekben. A nyilatkozó boszniai szerb források szerint a szerb fegyveresek verbuválását ügynökök és közvetítők egész hálózata végzi, amelynek része a jugoszláv szöv^ségi hadsereg is. Elitált szerződés • Belgrád (MTI) Alija Izetbegovics boszniai elnök és Haris Szilajdzsics, a boszniai unió minisztertanácsának muszlim társelnöke hétfőn nyilatkozatban ítélte el azt a múlt héten Belgrádban aláírt szerződést, amelyben Jugoszlávia és a boszniai Szerb Köztársaság megegyezett a különleges kapcsolatok létrehozásában. A szarajevói rádió által ismertetett közös nyilatkozat szerint a szerződésben a két fél olyan kérdésekben jutott egyezségre amelyben csak Jugoszlávia és az egységes Bosznia-Hercegovina állapodhatott volna meg.