Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-24 / 69. szám
ivyno* -A ovlöiöí lödevnófnoilé 2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1997. MÁRC. 24. kommentár Funar megy rmnarnak mennie kell. így döntött immár formálir san is a Román Nemzeti Egységpárt rendkívüli kongresszusa, amely titkos szavazatok útján is megerősítette a szűkebb pártvezetés menesztő határozatát. A menesztés hátterében lényegében egy beismerés is áll: a volt pártelnök nem a megfelelő hatékonysággal ültette át a valós életbe pártja helyenként fasisztoid nézeteit. Vagyis már nemcsak a magyarokat, hanem a románokat is zavarta, s ezzel hitelét vesztette a hagyományosan nacionalistának minősített háttér, a román falu előtt is. Voltaképpen az történt, hogy Funar ellenségképe nem elevenedett meg. Nem jöttek harckocsikon a magyarok, nem foglalták el Erdélyt, nem derítettek fényt az RMDSZ és a magyar kormány bűnös viszonyára (sőt, inkább az ellentétek bújtak elő). Egyáltalán, a romániai magyar választópolgárról a román nemzetiségű választók előtt nem bizonyosodott be a , folyamatos hazaárulás", amellyel egyik közleményében Funar vádolta a magyarokat. A román társadalom tulajdonképpen megunta Funart, és az RNEP vezérkara ezt nem tűrhette tovább. Természetesen szó sincs arról, hogy Funar leváltásával véget érne a román szélsőnacionalizmus térhódítása, az Egységpárt pedig szalonképessé válna. Az RNEP nem akar az lenni, ami Franciaországban a Front National, amelyik ellen a jobboldal a baloldallal fog össze. A párt imázsának inkább megfelelne egy kis Franco-i színezet, román ortodoxiába ültetve, és felkarolva azt a fajta - kissé nevetségesen bukolikus népiességet, amelyet a Ceausescu-éra teremtett a népi szocialista öntudat felébresztésére. Ennek a virulens terméke volt 1990-ben a Vatra Romaneasca (Román Tűzhely) szervezet, melynek aktivistái az első szabadon ünnepelhető március 15-én dorongokkal estek a koszorúzó magyaroknak Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen. A Vatra volt a magyar-román együttélés legkártékonyabb szervezete, amely folyamatos hecckampányaival szó szerint megakadályozta, hogy akár rokon politikai erők egyetértsenek. M a a szervezet utódaként alakult RNEP ismét a régi vátrás időkhöz térne vissza, amely alatt azt állították magukról, hogy lélekben minden román az 6 oldalukon álL Ezt egy paranoikus jelenséggel a kormánynál már nem lehetett elérni, s Funarnak mennie kellett. Függetlenségükért tüntettek Nem pártelnök, de még polgármester • Bukarest (MTI) A Román Nemzeti Egységpárt rendkívüli konvenciója - kongresszusa - szombaton 176 vokssal 46 ellenében felmentette pártelnöki tisztségéből Gheorghe Funart. A pártvezetés ugyanakkor elhatározta, hogy nyilatkozatban nyilvánítja ki szolidaritását Gheorghe Funarral a kolozsvári polgármesteri tisztség betöltését illetően. Maga Funar közölte, hogy nem pályázza meg újból a pártelnöki posztot. Egy hónappal ezelőtt, amikor csak a szűkkörű vezetés függesztette fel e posztjáról, Funar még nem volt hajlandó elismerni a határozat érvényességét és bejelentette, hogy a március 22-i kongresszuson újra jelölteti magát a párt élére. A pártelnököt a tagság zöme felelősnek tekinti az RNEP őszi, nagyszabású választási vereségéért. Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választotta szombaton elnökévé a Román Nemzeti Egységpárt. Gheorghe Funar utóda 1 % voksot kapott, 26an szavaztak ellene a párt rendkívüli konvenciójának kongresszusának - résztvevői közül. Megváltoztatta a tanácskozás az alapszabályzatot is, előírta például, hogy a pártelnök csak a szűkebb vezetés egyetértésével adhat ki közleményeket. Kft. Csavor - Szerszám - Kötőelem a proSnzionólo TÍBÜtm KERESKEDELMI KÉPVISELŐT - fémiparban vagy mm rokon műszaki képzettség. fteca Kft 1475CStoap«t> Pf. 28. Rendőröket vertek Minszkben A fehérorosz tüntető zászlóval csépelte a rendőrt. Függetlenség - mindenek fölött. (MTI Telefotó) • Minszk (MTI) A fehérorosz függetlenség megőrzéséért szervezett tüntetésre támadt tegnap Minszkben a rendőrség. Többen meg is sérültek, s több tucat embert letartóztattak. Az összecsapás azért robbant ki, mert a többezer fős tömeg, az útvonal betiltása ellenére felvonult az egyik, központi sugárúton, s közben Alekszandr Lukasenko államfőt támadó, a belorusz állam függetlenségét éltető jelszavakat skandáltak. A tüntetők az 1918-ban pár hónapig fennálló, majd a bolsevik Oroszországgal egyesülő első belorusz köztársaság megalakulásáról emlékeztek meg. Szerintük Lukasenko elnök politikája, a Moszkvával való egyre szorosabb integráció most ismét fenyegeti a függetlenséget. • A kelet-jeruzsálemi építkezések ügyében: Újabb amerikai vétó • Washington (MTI) Az Egyesült Államok megvétózta azt a határozati javaslatot, amely az arab országok kezdeményezésére felszólította volna Izraelt, hogy haladéktalanul állítsa le a kelet-jeruzsálemi zsidó lakónegyed építési munkálatait. A tervezet ellen egyedül az amerikai küldött szavazott nemmel, Costa Rica képviselője pedig tartózkodott. Az amerikai kormányzat két héten belül másodszor élt vétójogával, hogy elejét vegye olyan határozat elfogadásának a testületben, amely a Har Homa-i építkezésre vonatkozó döntésének semmissé tételére kérte volna fel Izraelt. Az előző alkalommal az Európai Unió tagországai által beteijesztett javaslat jóváhagyását akadályozta meg. Jóllehet az izraeli lépést maga az Egyesült Államok is bírálta, de ENSZ-nagykövete csak űgy, mint két héttel ezelőtt, most is azzal indokolta a vétót, hogy kormánya úgy véli: a Biztonsági Tanács állásfoglalása csak bonyolítaná a helyzetet, és további akadályt gördítene a rendezési folyamat útjába. A két héttel ezelőtti amerikai vétót követően az arab országok csoportja a közgyűlés elé vitte a kérdést, ahol 130:2 arányú szavazattal el is fogadták azt a nem kötelező érvényű határozatot, amely sürgette Izraelt, hogy ne hajtsa végre döntését. Az építési munkálatok megkezdése nyomán azonban az arab államok szükségesnek vélték, hogy a BT ismét foglalkozzon az izraeli-palesztin párbeszédben súlyos fennakadást okozó problémával. Bili Richardson amerikai ENSZ-nagykövet már a szavazás előtt jelezte, hogy bizonyosan vétót fog emelni a határozattervezet ellen, méghozzá annak az álláspontnak a szellemében, amely szerint az „izraeliek és palesztinok közötti vitás kérdések megoldása az érintett felekre tartozik". Az ENSZ ötvenkét éves történetében a mostani volt a hetvenkettedik amerikai vétó, amelyet az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának egyikeként gyakorolt. • A helsinki csúcstalálkozó visszhangja Jelcin tett több engedményt? • Helsinki (MTI) A helsinki csúcs megfigyelők véleménye szerint megállította az amerikai-orosz viszonyban hónapok óta fokozódó feszültséget es ellentéteket, és visszazökkentette abba a kerékvágásba, amelyben a két fél egymás érdekeire való józan tekintettel igyekszik kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat találni a felmerült ellentetekre. Ezek az eredmények a csúcson aláírt öt közös nyilatkozatban jelennek meg, amelyekben a két hatalom hónapokra illetve évekre szóló cselekvési programpokat jelölt ki részben a maga számára, részben szélesebb körű akciókra a NATOorosz viszonyban, a nukleáris és hagyományos fegyverzetcsökkentés terén és gazdasági kapcsolataikban. Az öt közös nyilatkozat alaposabb tanulmányozása alapján a helsinki csúcs megfigyelői ugyanakkor rámutatnak bizonyos érezhető különbségekre Bili Clinton és Borisz Jelcin elnök összefoglaló szóbeli megnyilatkozásai és az írásos nyilatkozatok tartalma között. A közös elnöki sajtóértekezlet tanusága szerint a legtöbb megvitatott kérdésben kiegyensúlyozott kompromisszumok születtek, amelyek kimozdították a holtpontról a vitás kérdések kezelését. Az írásos nyilatkozatok elemzése viszont arra mutat, hogy az amerikai elnök kevesebb engedményt tett, mint az orosz, sőt írásban rögzítve még kevesebbet vállalt, mint szóban. Ami a helsinki csúcs legfőbb témáját, a NATOorosz viszony intézményesítését illeti, a nyilatkozat közli, hogy a két fél olyan dokumentum kidolgozásáért fog fáradozni, amely együttműködést hoz létre a szövetség és Oroszország között. „Megállapodtak továbbá, hogy a NATO-orosz viszonynak a dokumentumban meghatározandó módon ki kell terjednie a konzultációra, összehangolásra, és ahol ez szükséges, a lehető legnagyobb mértékű közös döntéshozatalra és cselekvésre a közös érdekű biztonsági kérdésekben." A nyilatkozat más helyén Clinton elnök kijelenti, hogy a NATO-nak „nem áll szándékában" fenyegető mértékben növelni a csapatok létszámát az Oroszországhoz közel fekvő térségekben, Jelcin pedig válaszul hasonló önmérsékletet ígért. Clinton megismételte a NATO Tanács tavaly decemberi vállalását arról, hogy nincs okuk és nem terveznek atomfegyvereket telepíteni a leendő új tagállamok területére és ezt most megtoldotta azzal, hogy a NATO kész ezt a leendő kétoldalú dokumentumban is rögzíteni. A nyilatkozatban nem esik szó a NATO infrastruktúrájáról, a leendő dokumentum kötelező erejéről, sőt ami talán még meglepőbb, arról sem, hogy azt még a NATO bővítésről döntő nyári madridi csűcs előtt tető alá akarnák hozni és alá is szeretnék írni, mint azt Jelcin a •sajtóértekezleten határozottan leszögezte. Természetesen nincs szó közös döntéshozatalról sem, ahogy az orosz fél kívánta, csak a lehetőségek szerint. A közös nyilatkozat kulcsmondata mindenesetre Oroszországra állapít meg nagyobb horderejű teendőket a közös cél érdekében: „Az Egyesült Államok és Oroszország elismerik, hogy az orosz gazdasági program végrehajtása a kulcs a befektetői bizalom építéséhez és annak a keresletnek a felkeltéséhez, ami szükséges ahhoz, hogy az amerikai finanszírozásból igazi befektetések legyenek Oroszországban." Nemzetközi síkon a nyilatkozat nem említi, csupán a hozzáfűzött melléklet, hogy az Egyesült Államok még az idén támogatni fogja Oroszország felvételét a Párizsi Klubba, a WTO-ba pedig jövőre, feltéve, hogy ehhez Moszkva is teljesíti a feltételeket. A G-7-ről a nyilatkozat nem szól. Japán ellenzi • Tokió (MTI) Japán ellenzi, hogy a legfejlettebb országok „Hetek " csoportjának csúcsértekezleteit kibővítsék Oroszországgal és ez ügyben konzultációkat is kezdeményez a Hetekkel. így reagált a tokiói külügymisztérium szóvivője az amerikai elnöknek a helsinki Clinton-Jeclin csúcstalálkozón tett javaslatára. Bartókhétvége • London (MTI) Bartók Bélára emlékeztek a hét végén Londonban, annak alkalmából, hogy a világhírű magyar zeneszerző 75 évvel ezelőtt járt először a brit fővárosban. A magyar nagykövetség által szervezett program keretében Dávid Mellor alsóházi képviselő, egykori kulturális miniszter avatott emléktáblát azon a házon, amelyben Bartók 1922 és 1937 között rendszeresen lakott londoni tartózkodásai idején. Ausztria júliusra „Schengen-érett" • Bécs (MTI) Ausztria július elsejéig a Schengeni Egyezményben az Európai Unió külső határának ellenőrzésére előírt összes feltételt teljesíti - jelentette ki Viktor Klima osztrák kancellár vasárnap Bécsben újságíróknak. Az osztrák politikus előzetesen megbeszélést folytatott Theo •Waigel német pénzügyminiszterrel. Klima arra kérte Waigelt, hogy ezt az üzenetet adja át a bajor kollégáinak. A szlovák álláspont • Brüsszel (MTI) Hétfőn reggel a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt a szlovák álláspont meghallgatásával folytatódik a bősnagymarosi erőművel kapcsolatos per. A nemzetközi testület még ezt követően sem vonul vissza ítélethozatalra: a húsvéti szünet után a hágai bíróság történetében első alkalommal - a teljes testület helyszíni „terepszemlét" tart majd BősNagymaros térségében. Ezt követően április 10-én és 11én újabb két „magyar nap", majd végül április 14-én és 15-én két „szlovák nap" következik még. A bíróság mindezek alapján hozza meg végül ítéletét, hat hónap múlva. lap tllanas • Zsolna (MTI) A szlovák kormány több tagját fenyegető röplapot találtak a zsolnai piactéren. A személyi számítógépen készült kis formátumú, fekete gyászkeretbe foglalt röplap ismeretlen szerzője arra szólítja fel „a barátokat és diákokat", hogy ha a kormány nem hajlandó a párbeszédre, akkor a röplap címzettjei „cselekedjenek". A jelentés szerint a röplap továbi szövege halállal fenyegeti meg a kormány egyes tagjait és a vezető kormánypárt, a HZDS némely képviselőjét.