Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-22 / 68. szám

SZOMBAT, 1997. MÁRC. 22. STEFÁNIA-ÜGY 7 • Nagyböjti lelkigyakorlat Megfeszítik Guliga atyát? Guliga atya megáldja a békéscsabai Szent Antal patikát. (Archív fotó) Nagyböjt van. A keresztény ember ilyentájt elcsendesedik, imádkozgat, bűnbánattal fehérítgeti lelkét - vagy éppen keresztet ácsol... Egy ilyen „kopácsolás" kezdődött február 10-én, „Reverendás nöcsábász?" szalagcímmel, a Mai Nap címoldalán. Aztán pörgött a forgács lapról, lapra: „Farkast kiáltanak a bárányok", „Csabai papsajt", „Egyházi bíróság jár el a nöcsábász csabai pap ügyében", „Felszentelt üzlettárs", „Adós egyházfi" stb., stb. A „húsvéti áldozat" Guliga György, az egykori mórahalmi káplán, később egyházmegyei számvevőszéki gondnok, ma békéscsabai belvárosi plébános. Guliga György személye nem ismeretlen Csongrád megyében, hiszen itt kezdte papi pályáját, 1980-ban Mórahalmon, aztán 1985-től 8 éven át a szeged-csanádi püspökségen szolgált, mint számvevőszéki gondnok. Szegedi működése során hol kamionszám küldte a cserepet erdélyi templomokra, hol éppen a Szent Gellért Kiadó kedvezményes karácsonyi könyveit mutatta be a sajtónak, hol meg a Szeretetszolgálat Alapítvány ruha- és élelmiszersegélyeit szervezte - egy biztos, rendkívüli tehetsége volt a - divatos szóval élve - forrásteremtéshez. Guliga Györgyöt püspöke 1993 áprilisában a békéscsabai belvárosi plébániára irányította. Ahol most állítólag megfagyott körülötte a légkör... S hogy ez minél szélesebb körben sikerüljön, ismeretlen gondos kezek rendre postázzák a lap Guliga-ellenes oldalait, fénymásolat formájában, a szeged-csanádi egyházmegye plébániáira - mintha sematizmusból dolgoznának... Mi meg természetesen meg sem álltunk Békéscsabáig... „Megvédjük plébánosunkat!" „Amikor kezembe nyomták a Mai Nap február 10-i számát, hideg borsózás futott végig a hátamon - azok a idők villantak bennem vissza, amikor a Szabad Nép hecckampányával megtámogatva ponyvás autók jelentek meg az éjszakában, s papokat hurcolhattak el szó nélkül, büntetlenül..." - dr. Bumbera József, a Békés Megyei Mentőállomás főorvosa, a békéscsabai belvárosi plébánia Karitász Bizottsága elnökének ajkáról fakadtak fel ezek a felháborodó és féltőén fájdalmas mondatok, amikor plébánosuk „sorozatos megpróbáltatásairól" beszél. Percek alatt kiderül Békéscsabán, hogy szó sincs az atya körüli légkör megfagyásáról, a „gyalázatos cikkek" okozta felháborodásról, féltésről annál inkább. Mert nem egy könnyen kikezdhető népség ám a békéscsabai, egyházközségi értelemben pláne nem! Jobbára protestáns vidékről lévén szó, ugyanis úgy hagyományozódik az emlék és a tartás apáról fiúra, hogy a nagytiszteletű úr mellett bizony a világi pán kurátornak is igen nagy volt a tekintélye és szava. Akitől viszont a katolikus egyházközség képviselőtestülete nem akart soha lemaradni ma sem. Dr. Jároli József, a harmincöt tagú képviselőtestület elnöke teljes határozottsággal állítja is: meg fogjuk védeni plébánosunkat! Egyébként az első Mai Napos cikk után azonnal tiltakozó levelet küldött a lapnak, kérve annak - érthető gyanakvásból - fénymásolatos közlését. Nem tették meg... Ebben pedig egyebek mellett azt is leírta, hogy „a cikkekben közölt, alapot nélkülöző állítások alkalmasak arra, hogy minden jóérzésű emberben ellenérzést váltsanak ki". Békéscsabán különösen is, hisz' a helybéliek végképp nem értik: ha egyszer nekik semmi bajuk a plébánosukkal, ki meri venni a bátorságot ahhoz, hogy beletaposson az atya becsületébe, s megzavarja az egész egyházközség igen aktív nyugalmát. Nem értik, hogy míg egy rajtakapott gyilkost is megillet ma már az ártatlanság vélelme - arcát eltakarják, nevét monogrammal írják stb. -, a tizenegyezres békéscsabai egyházközség plébánosát miért nem?... Állatságok Hogy kellően bonyolult, de talán világosabb is legyen az ügy, ékeljünk be ide egy történetet, immáron a „fővádlott"-tól, Guliga Györgytől. Az előzményekről annyit, hogy 1989-ben jegyezték be a Szent Gellért Egyházi Kiadó Kft-t, melyet Guliga György (többségi tulajdonosként) és N. A. alapított, természetesen püspöki engedéllyel. Működött is szépen a kiadó, mfgnem tavaly a társtulajdonos hölgy jelezte, hogy kivenné részét az üzletből - majd egy idő után azt, hogy a pesti részleget kivásárolná a társaságból. Már meg is egyeztek, amikor kiderült, a tulajdonostárs nem tud a feltételeknek megfelelően fizetni, így hát ugrott az üzlet... Ráadásul, az atya szerint még különféle hiányosságok is felmerültek a pesti szekció működését illetően - N. A.-t a többségi tulajdonos, taggyűlési határozattal, visszahívta ügyvezetői megbízatásából... S ekkor már az idei évben járunk, éppen ott, amikor megkezdődtek a különös események Békéscsabán. Guliga atya például kapott egy roppant primitívre, de annál agresszívebbre sikeredett fenyegető levelet arról, hogy „mi minden történik veled, ha nem változtatsz a dolgaidon..." S egy másikat, ötmillió forintról szóló kölcsönszerződésről az egyik aláírás persze „Guliga Györgyé", a másik egy Lakatos Zoltán nevű személyé Várpalotáról... A rendőrség pillanatok alatt kiderítette, hamisítványról van szó, a megadott cím ismeretlen. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök - aki szintén megkapta ezt a levelet - hasonló eredményre jutott. De ez még mind semmi ahhoz képest, hogy egy különös látogatás után röplapok jelentek meg a pesti kivezető út mentén. A sorok önmagukban minősítik az elkövetőket: „Guliga György állatai: - Jaguár a ház előtt - Nyulak az ágyban - Birkák a templomban - Marha aki fizeti, eltűri és tapsol neki." Becsületsértés, rágalmazás, a hívek vallásos érzületének súlyos megsértése - ismeretlen tettesek ellen az atya a rendőrségen, a htvek pedig az ügyészségen tettek feljelentést. Aztán újabb frontok nyíltak - lejáratási offenzíva kezdődött az említett sajtóorgánumban, amihez a minap társul szegődött a Piszt című „mértékadó" kiadvány is... „Az atya bűnei" Békéscsabai kiruccanásomon dr. Jároli Józseffel, az egyházközség világi elnökével, Oszlácsné Petőcz Máriával, a plébánia irodavezetőjével, Szeblák Tamással, a plébánia helynökével, Földiné Tomka Ágnessel, a Katolikus Idősek Napközi Otthonának vezetőjével, Gál Péter hitoktatóval, Braunné Fodor Zsuzsával, a Katolikus Általános Iskola igazgatójával, dr. Bumbera Józseffel, a Békés Megyei Mentőállomás főorvosával, a karitász bizottság elnökével, s egyszerű utcai emberekkel váltottam szót. Természetesen nem mindenkivel... Akikkel viszont igen, azok közül az első pillanatban senki nem akart szóba állni velem - a másodikban, miután megtudták, hogy nem a fővárosból, hanem Szegedről, a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségéből jöttem, mosolyogva, kedvesen, s a legnagyobb nyitottsággal fogadnak. Csak akkor komorul el tekintetük, amikor plébánosuk elleni „mocskolódó hadjáratról" mondanak ítéletet. Legnagyobb kínjuk a frusztráció, a tehetetlenség, hogyan és hol bizonyítsák be az újságolvasóknak, „hogy rágalomhadjárat folyik Guliga atya ellen!" Aláírásgyűjtésbe is fogtak, a tiltakozó íveken máris sok százan írták alá, hogy: „... Mi tisztában vagyunk azzal, hogy az ellene felhozott vádak koholmányok. Szeretnénk, ha végre útját állná valaki, mások nyereségvágya miatti kálváriájának. Guliga György atya élvezi teljes bizalmunkat és megbecsülésünket..." Beszélgetőpartnereimből alig fogy ki a szó. Mindenekelőtt arra emlékeztetnek, hogy a békéscsabai belvárosi egyházközség az atya működésének köszönhetően lépett ki a templomfalak közül, s • nyitott számtalan ajtót a világra. S már sorolják is a példákat: tizenhat kisközösség működik, benne a lelkiségi mozgalmaktól, a színjátszókon át a gitáros-dalos csoportig igen sokféle; hét különféle karitász csoportja van az egyházközségnek, rászorultsági formák szerint szerveződve; duplázódott a hittanosok száma, valamennyi békéscsabai iskolába és óvodába eljut az örömhír; a teltházas vasárnapi családi miséken rendre több száz a gyermek, aminél már csak az áldozók száma magasabb; katolikus általános iskola nyílt; százharminc személyes napközi otthon létesült az időseknek; ha nyár akkor nyaralás - kicsiknek és öregeknek stb., stb. A harmincöt tagú egyházközségi képviselőtestületből többen azt a guligai mondást idézik, mely szerint: „Nem lehet csak egy kicsivel többet dolgozni az egyházért, sokkal többet kell tenni valamennyiünknek!" S ehhez tartja is magát. Képviselőtestületi tagok vezetésével tizenhárom munkacsoport működik - van például hitvédelmi, ökumenikus, nemzetiségi stb. A különféle munkacsoportok, kisközösségek vezetői időről időre beszámolási kötelezettséggel tartoznak a képviselőtestületnek végzett munkájukról - természetesen maga Guliga plébános is. így az egyházközség teljes gazdálkodása nyitott könyv a képviselők előtt. Az oly sokszor emlegetett olajsajtoló üzem létesítésének körülményei is, melynek alapítói egyébként valamennyien a hívek közül kerültek ki (az atya mindössze 6 százalékkal részesedik a vállalkozásból). S ha már itt tartunk, tetézzük a „skandalumokat": úgy hallottuk, egyházközségi söröző létesítésének gondolatával is kacérkodnak a békéscsabaiak... Valaki úgy fogalmazott: pezseg az élet az egyházközségben, hit- és közösségi értelemben egyaránt, melynek motorja maga a „menedzser-plébános", Guliga György. Egyébként többen emlékeznek arra, hogy amikor az atya Békéscsabára érkezett, 800 ezer forintról szólt az egyházközség költségvetése - ma több tízmillióról... Titokzatos karmester Guliga atyán semmi kitörő indulat nem tapasztalható, inkább keserűség, csalódás, mélyen rejtett feszültség. 9 Atya, mi történt Önnel? - Minden akkor kezdődött, amikor a Szent Gellért Kft-beli ügyvezetőtársamat, N. A.-t a számára szabad kezet és hangzatos címeket biztosító ügyvezetői jogának gyakorlása alól okkal és joggal felfüggesztettem, majd ügyvezetői megbízásából taggyűlési határozattal visszahívtam... Érdekes módon a cikkekben szereplő, a nevüket persze nem vállaló hölgyeknek is csak ezután jutottak eszükbe „lelki sérelmeik", s éppen ekkor tartották szükségesnek mind a sajtót, mind a püspök atyát tájékoztatni „rémtetteimről". Becsületem, emberi méltóságom, híveim önérzete persze senkit nem érdekelt. 9 Komolyan gondolja plébános úr, hogy egykori üzlettársa képes lenne egy egész sajtókampányt beindítani? - Nem, nem gondolom. A lap tendenciózus lejáratási sorozata mögött befolyásosabb, híresebb, jómódúbb „valakinek" kell állnia... Különben ügyet sem vetnének egy kis vidéki plébános „viselt dolgaira", s főleg nem igyekeznének hétről hétre már-már görcsösen megfelelni valami mögöttes elvárásnak... • Vannak tippjei is? - Hogyne, találatom is! Bizonyos egyházi és politikai személyekhez közelálló festőművész van a háttérben, akinek most, úgy látszik, kapóra jöttem - neki semmi sem drága... A piszkos munkát persze strómanokra bízza a művésznő. Neveket szándékosan nem említek, igyekszem tiszteletben tartani mások személyiségi jogait amíg tudom... Egyébként pedig nem vagyok hajlandó lealacsonyodni a mocskolódások szintjére, ezért nem keresem a nyilvánosságot - a bíróságra bíztam az igazságszolgáltatást! Mind polgári, mind büntetőügyben megtettem a szükséges feljelentése ket. • A cikkek egy része Guliga atya vállalkozásokban betöltött szerepét, üzleti húzásait fircangolja. A 286-os kánont citálják elő... - Amely azt mondja ki, hogy: tilos a klerikusoknak a törvényes egyházi hivatal engedélye nélkül személyesen, vagy mások útján akár a maguk, akár a mások javára üzleti tevékenységet, vagy kereskedelmet folytatni. Ami nem azonos a gazdálkodás tilalmával! Hisz' ha az lenne, aligha lehetne ma valóban élő egyházközségeket fenntartani. Amikor az általános iskolát beindítottuk, arra is csak úgy kaptunk a püspök atyától engedélyt, hogy kigazdálkodjuk a fenntartáshoz szükséges többletkiadásokat... Ami pedig az egyes vállalkozásokat illeti, valamennyiről tájékoztattam a püspök urat... Maga az egyház, mint intézmény, persze, hogy nem alakíthat gazdasági társaságot, már csak azért sem, hisz ebben az esetben még az adományokat is sújtanák az adóterhek. Egyetlen megoldás létezik, magánszemélyeknek kell vállalkozást alapítaniuk egyházuk, egyházközségük gyarapítására. • Az egyik cikkben megjelent, hogy a békéscsabai plébánia 12 millió forinttal tartozik a szegedcsanádi püspökségnek... - A belső egyházmegyei adat kiszolgálója annyi árnyalást megtehetett volna, hogy annak a 12 milliónak csak a kisebbik része a mi közvetlen tartozásunk, a nagyobbik hányad csak áttételesen terhelhető ránk. Nem értem, mitől országos botrány az, ha egy plébánia tartozik a saját egyházmegyéjének! A civil életben talán senki nem tartozik senkinek?! Egyébként pedig várhatóan napokon, heteken belül sikerül visszatörlesztenünk az adósságot. Gondolom, annak már nem lesz hírértéke... 9 Az ominózus cikksorozattal párhuzamosan bejelentés érkezett a szeged-csanádi egyházmegyéhez is, melynek alapján szentszéki bíróság jár el az ügyében. Tudomásunk szerint Ön elfogultságot jelentett be a bírósággal szemben. Megismerhetnénk indokait? - Noha engem semmiféle titoktartás nem kötelez, most még erről nem szívesen beszélnék, korai lenne... A legfőbb bíró Az úgynevezett Guligaügyről természetesen megkérdeztük Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspököt is. 9 Püspök Úr, mit érzett, mire gondolt, amikor egyházmegyéje egyik papja „Reverendás nőcsábász"-ként köszönt vissza az egyik országos napilap címoldaláról? - Bármelyik papról legyen is szó, rosszul érintenek az ilyen esetek... 9 Megpróbált-e tenni valamit a lejárató cikksorozat ellen, kérte-e annak leállítását, legalábbis arra az időre, míg az egyházi bíróság vizsgálja az ügyet? - Szabad a sajtó, kicsi vagyok én ahhoz, hogy bármit is le tudjak állítani abból, amit meg akarnak írni! Úgy tudom, magasabb helyről is próbálkozott már valaki a letiltással, de neki sem sikerült. Egyébként pedig, állítólag, olyan dokumentumok vannak a szerkesztőség birtokában, amelyek alapot adnak cikkeiknek. 9 Akár igazak az állítások, akár nem, maga a katolikus egyház is kopik és sározódik a sorozat által. Magam is hallottam már olyan vélekedést: „Ezek sem különbek másoknál.." - Nem hinném, hogy ha egy operáció nem sikerül, akkor abból azt a következtetést kellene levonni, hogy az összes orvos alkalmatlan a műtét elvégzésére, ezért nem is kell többé operáció... 9 Még a sajtókampányt megelőzően, „Guliga állatai" címmel, egészen útszéli stílusban fogalmazott röplapokat is szórtak Békéscsabán. Ismeri ezek tartalmát, püspök úr? - Ismerem, Guliga atyától kaptam egy példányt belőle. Hát mit mondjak, nem éppen kedvemre valók az abban írtak. Lehet, hogy tényleg bántó a röplapok stílusa, ám mit mondunk akkor, ha a vádak mégis igaznak bizonyulnak?! Az biztos, hogy szerencsésebb megoldás lett volna, ha egyesek nem röplappal próbálkoznak, hanem rögtön nálam jelentik mindazt, amit az atya működésével kapcsolatban kifogásolni valónak tartanak. 9 Úgy tudom, jelentkeztek is... - Valóban kaptunk bejelentéseket magánszemélyektől, melyek alapján az egyházmegyei bíróság meg is indította a vizsgálatot. 9 Mely ellen Guliga atya elfogultságot jelentett be. Lehet tudni, milyen indokokkal? - Nem... Egyébként az ügyet a bírósági helynökre bíztam, ó vezeti a vizsgálatot, illetve a tárgyalásokat, így engem csak a per végén, a döntésről értesítenek majd. Igaz, mint az egyházmegyei legfőbb bírónak, jogomban áll elfogadni, avagy éppen elutasítani az ítéletet. 9 Püspök atya, milyen papnak tartja Guliga Györgyöt? - Jó papnak. Ám olyan vádakról van szó, melyek ha igaznak bizonyulnak... Persze bízom abban, hogy ez nem fog bekövetkezni. 9 Gazdasági ügyekről is szó van, melyekben Guliga atya időnként „megüti a bokáját" - nem erény az a mai világban, ha valaki pénz tud csinálni az egyháznak? - Az egyházi kánon világosan beszél arról, hogy milyen gazdasági ügyletekben nem vehet részt az egyház felszentelt papja. Guliga atya legtöbb vállalkozásáról csak utólag értesített... A szegedi Szent Gellért könyvesbolt működtetésére pedig még az elődöm adott engedélyt. Az egyház pénzét senki nem kockáztathatja, hiszen azt úgy kell kezelni, mint a közpénzt. Az is előírás, hogy püspöki jóváhagyás nélkül egyetlen szerződést sem lehet megkötni. Még a plébániai alkalmazottak munkaszerződését is láttamoznom ,.kellett volna"... 9 Megjelent a sajtóban, hogy a békéscsabai plébánia tartozik az egyházmegyének. Mások nem? - Dehogynem, hisz anyagi szükségben mindegyik a püspökséghez fordul, s ha tudunk, segftünk is. Tíz-tizenkét plébánia tartozik egykét millió forintos összegekkel. Ám a békéscsabai tartozás nagyságrendileg magasabb a többiekénél... 9 Mennyi ideig tarthat ez az egyházi per? - Fogalmam sincs - még egy házassági per is elhúzódhat akár egy-két évig is... Az egészhez még annyit tennék hozzá, hogy a bejelentések nyomán azonnal felfüggeszthettem volna Guliga atya működését, de nem tettem meg, még a látszatát is kerülve annak, hogy elfogult lennék vele szemben... 9 Még tart a nagyböjt, a negyvennapos szent csönd ideje - az öntisztulásé, a mérlegelésé, a viszonyításé, a megtisztulásé, a megbocsátásé, a szeretni akarásé, a jóra összeesküvésé. A világ kétezer éve nem veszi észre húsvét lényegét. Csak úgy tesz, mintha észrevenné.