Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-22 / 68. szám

SZOMBAT, 1997. MÁRC. 22. BELFÖLD 3 röviden ,Bérrabszolgává süllyed a magyar nemzet " Torgyán József sohasem kiskommunistákat bántja „A megérzésemet szélsőségesnek nevezték, de ma tudjuk: ez a realitás." (Fotó: Enyedi Zoltán) jegyzet Ravasz tavasz » jagyon-nagyon rossz kedve van az ország nagyobb 1V részének. Még akkor is, ha Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője s egyik főideológusa a hét közben Szegeden elmondta, mennyi mindent elért a kormányzó koalíció, s egyáltalán nem kellene elégedetlenkedni. Pedig Szekeres úr is tudja: március mindig lázasabb egy kicsit. Ilyenkor a meteorológusok tavaszt hirdetnek, a szerelmesek új erőt merítenek, a medvék előbújnak a barlangból, rügyek pattannak és virágok nyílónak. Mindez nagyon szép. Az elkeseredett népcsoportok pedig sztrájkot hirdetnek, felvetődik a blokád lehetősége, kiáltványokat fogalmaznak, követelnek, a kormány pedig akár védekezik, akár támad, ebben a helyzetben nem nyerhet. Március ugyanis csak a lírában a megújulásé, a közgazdaságtan azt bizonyttja, hogy a januári áremelések ilyenkor „gyűrűznek be". Ilyenkor jelentkeznek a megemelt költségek, jönnek a számlák, a fizetési felszólítások, cserélik a boltokban az árcédulát, s a vásárlóknak elegük lesz a korábbi áremelés miatti kompenzációból. Lassan elfogynak a tartalékok, a bankszámlán csakúgy, mint a türelem rövid lejáratú hitellevelén. A tavasz olyanná vált, mint az a rossz hétfői nap, melynek estéjén másra nem tudunk gondolni, csak az előttünk álló négy keserves munkanapra. De ez tgy megy minden évben. Esztendőről esztendőre tavasszal jelentkeznek az áremelések hatásai, s mindig ekkorra válik keserűvé az igazi tavaszra vágyó ember. jrvz a március viszont a szokottnál is keményebb. A JOj mézes-mázos szép szavak mögül előbújó rideg, megmásíthatatlan manager-valóság idén szokatlan hevességre ragadtatja a polgárokat. Hogy ez jogos, vagy jogtalan, egyre kevésbé számít. Hiszen a maga szemszögéből bárki állíthatja: igazságtalanság! Veszedelmes szó. Látnivaló, hogy az elviselhetőség határát már túllépték a folyamatok, már szélsőségesebbek a gondolatok, s azok is sztrájkban gondolkodnak, akik eddig nyugalmat hirdettek. Azt hiszem, ez furcsa az aktív és a passzív résztvevőknek egyaránt. A józan gondolkodást és a belátást hangoztatjuk, s tudjuk, hogy a hordószónokok uszításait nem szabad megfogadnunk. De azt is érzi a mégoly' békés és rendszerető ember, hogy ez a visszatérő tavaszi rosszkedv már kezd unalmassá válni. A húr még nem pattant el, de nagyon feszes. A kisgazdák az agrárpolitikáról • Budapest (MTI) Sajnálatos, hogy a kabinet még mindig nem tudja, milyen irányba kellene fejleszteni az ország gazdaságát jelentette ki Szabadi Béla, az FKGP Gazdasági Kabinetjének vezetője pénteki sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy pártja a követendő irányokkal tökéletesen tisztában van. A kisgazdák szerint mindenképpen fejleszteni kellene az ország közútjait, évente legalább 40 ezer lakás építésére lenne szükség, és a különböző iparágak tragikus infrastrukturális állapotán is változtatni kell. Szabadi Béla arról is beszélt, hogy a kabinet átvette a kisgazdák ötletét és úgy döntött, hogy Budapestből regionális központot csinál. - Csakhogy tette hozzá a gazdasági szakember - nem hajlandóak finanszírozni a szükséges fejlesztéseket, Így pedig az elképzelésből nem lesz semmi. A sajtótájékoztató végén Szabadi Béla arról szólt, hogy a kormányzat gazdaságirányítási válságban van. Leszögezte, hogy az adatok tanúsága alapján, rengeteg pénzt költenek gazdaságirányításra, a gyakorlatban azonban ebből semmi sem látszik. Várakozhatunk A víz világnapjától a Föld napjáig • Esztergom (MTI) A víz világnapjától a Föld napjáig címmel nagyszabású rendezvénysorozat kezdődött Esztergomban. A Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeumban Víz az élővilág bölcsője mottóval nyílt kiállítás. Szombaton a múzeum „rejtett kincseit", azaz a legértékesebb és a legérdekesebb tárgyait tekinthetik meg az érdeklődők. Az április 21-ig tartó programban bemutatkozik a közönségnek az esztergomi barlangkutató csoport, s ismertetik a Dorog és az Esztergom határában lévő Palatinus-tó és környéke nagyszabású fejlesztési terveit. * Új alapokon • Ajka (MTI) Az ajkai Alumínium Kft.ben befejeződött a timföldgyártásban hat évvel ezelőtt megkezdett szerkezetátalakítás. A hazai bauxitok minőségét és a világpiaci lehetőségeket figyelembe véve teljesen átalakították a termékösszetételt és az összes timföld-termelésüknek már csak egyharmadát szállítják kohászati feldolgozásra Inotára. Számot kellett vetniük azzal, hogy a magyarországi bauxit minősége nem versenyezhet az ausztráliaival, és az energiaárak sem lesznek olyan alacsonyak, hogy jó pozíciókat szerezzenek az orosz kohászati piacon. Csak akkor van fennmaradási esélyük, ha a kohászatiról más termékek felé fordulnak. Fejér megye a „kedvenc" • Székesfehérvár (MTI) Továbbra is vonzó a külföldi befektetők számára Fejér megye. Mlg az elmúlt években főként a multinacionális cégek telepedtek le a térségben, mostanában inkább a közepes és kisebb vállalkozások érdeklődnek a lehetőségek iránt. A legtöbben Székesfehérvárott és Móron kívánnak üzemet nyitni. A megyeszékhelyen - ahova az elmúlt fél évtizedben több, mint egymilliárd dollár értékű külföldi tőke áramlott be - a Sóstói Ipari Park, valamint az Alba Ipari Zóna kínál közművesített, infrastruktúrával ellátott telkeket a letelepedni szándékozóknak. Móron a kiépülőben levő iparterületen - ahol már több német érdekeltségű vállalkozás dolgozik - találhatnak helyet a befektetni szándékozók, s valósíthatnak meg a megállapodások szerint 80 millió forint értékű beruházást. Mindkét település adókedvezményekkel is igyekszik növelni vonzerejét. A ma iskolája • Békéscsaba (MTI) Kétnapos országos tanácskozást tartanak péntektől Békéscsabán „A ma iskolája és a jövő társadalma" cfmmel. A Körösi Csorna Sándor Főiskola által szervezett konferencián a több mint száz résztvevő mintegy hatvan előadást hall a tanáscskozás közös ülésein, valamint a négy munkacsoport előadói fórumain. Szegvár lakossága péntek este nagy érdeklődéssel várta az országos kisgazda elnököt, aki ezúttal visszafogott előadásban szólt híveihez. Elmondta viszont: a vidéket támogatja, hiszen ez jelenti a nemzet megtartó erejét. Nem csalatkoztak, mégis meglepődhettek a szegvári kisgazdapárti polgárok és más érdeklődők a péntek esti nagygyűlésen, ahová óriási érdeklődéssel várták dr. Torgyán József országgyűlési képviselőt, a Független Kisgazda*, Földmunkás- és Polgári Párt országos elnökét. A vendég ugyanis - a korábbi gyakorlattól eltérően - meglehetősen visszafogottan tárMegírtuk, hogy Rókuson az önkormányzat és az Épületkezelő- és Fenntartó Kft. a rendőrséggel karöltve felméri az önkényes lakásfoglalók számát. Mindezt azért teszi, hogy minél hamarabb megtisztítsa a környéket a lumpen elemektől, mert tőlük nyilván joggal - félnek a békés lakosok. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, hiszen akármerről is próbálunk a probléma lényege felé oldalazni, minduntalan a cigánykérdésnél kötünk ki. A feladat az volna, nemcsak a rókusi, hanem valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű etnikummal kapcsolatban, hogy elébe menjünk a nehézségeknek. Tudjuk: ez összetett feladat. A társadalom előítélettel viseltetik irántuk, s ez több fórumon is érzékelhető. Kísérletek, próbálkozások azonban vannak arra, hogy egy kezdeti segítséget adjanak a cigányságnak. így például a Munkata népes hallgatósága elé véleményét, benne a magyar mezőgazdaság helyzetét. Korábbi, szélsőségesnek titulált kijelentéseit, mint például a „patakvér" jelzőt is mosolyogva emlegette fel. A magyar mezőgazdaság súlyos válságáról szólva mégis múltbéli megállapításait citálta, mondván: - Nem akarok ezzel kérkedni, de az 1990. augusztus 20-án elhíresült soproni beszédemben elmondtam, hogy a mezőgazdaság feltartóztathatatlanul rohan a saját tragédiája felé, ha nagyobb összegeket nem invesztálnak az ágazatba. Kifejtettem azt is, hogy akkor lehetne ezen változtatni, ha az ellehetetlenült helyzetre az utak lezárásával hívná fel a földmlves társadaügyi Minisztérium kiemelt feladatként kezeli a cigányok foglalkoztatását. Rókusi riportunkat követően, az összefogást sürgetendő keresett fel bennünket Lakatos Béla, a Cigány Oktatási Egyesület vezetője. Elmondta, hogy tavaly ugyan elfogadott a szegedi önkormányzat egy korszerű és színvonalas cigányprogramot, azonban ehhez nem telepített pénzt. A terv azonban pénz nélkül csupán írott malaszt marad. Lakatos Béla szerint az általános iskolások után juttatott kiegészítő normatíva szintén nem a megfelelő helyre jut. Ezeket az összegeket ugyanis beépítik az iskolák költségvetésébe, s nem a cigány gyekerek felzárkóztatására fordítják. Az is tapasztalható, hogy kiszorítják a cigány gyerekeket az iskolákból, s már a beiratkozások első napján közlik a cigány szülőkkel: az osztály létszáma teljes, több tanulót nem vehetnek fel. „így semmivel sem jutunk előbbre" mondta Lakatos úr, s hozzátette: „a cigány gyerekek lom a figyelmet. Akkor ezt a megérzést szélsőségesnek nevezték, de ma már tudjuk: ez a realitás. A továbbiakban taglalta, hogy a mezőgazdaságban kialakult válsághelyzet a kormány dilettáns, hozzá nem értő és lelkiismeretlen politikájának a következménye. Szólt arról a levélről is, amelyet Horn Gyula miniszterelnöknek írt nemrégiben a magyar vidék és a mezőgazdaság tragikus helyzetéről. Ebben, mint mondta, écákat is adott a válságból való kilábalásra. Ezzel kapcsolatban már élt a szónoki fordulattal, miszerint - a szükségszerű megtakarítások érdekében a tekintélyes végkielégítések helyett inkább börtönbüntetést adna az erre érdemeseksorsa már itt előre látható, intézetbe kerülnek, kilátások nélkül." Megtudtuk azt is, a cigányok egyáltalán nem tekintenék sérelmesnek, ha kifejezetten nekik szerveznének átképzéseket. Egészen biztos sokat segítene ugyanis a probléma megoldásában, ha a foglalkoztatásuk biztosított volna, kevesebb lenne a tartósan munkanélküli cigány származású személy. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs Osztályának illetékes szakreferensétől, Földvári Ildikótól megtudtuk: létezik egy tavalyi kormányprogram a tartós munkanélküliség felszámolására, s ebbe illeszthető bele a cigány munkanélküliség kezelésére tett kísérlet. Ennek lényege, hogy egyértelművé teszi: a szaktárca álláspontja alapján prioritást élveznek az ezzel kapcsolatos tervek, intézkedések, programok. Vagyis, hogy mindenki értse: van rá pénz, csak megfelelően keli elkölteni. Épp' ezért a Csongrád Megyei Munkanek. Az ország vagyonának elherdálásával kapcsolatban tette az üzenetértékű kijelentést, miszerint soha nem a kiskommunistákat bántja, de még a nagyobbakat sem, hiszen nem ők vitték ki pénzüket a külföldi bankokba. És nem ők azok sem, akik bérrabszolgává süllyesztik a magyar nemzetet, hogy csupán bedolgozókként jelenhessünk meg a világpiacon. A Horn Gyuláék által választott út tévút - tette hozzá. További beszédében a szónok azt emelte ki, hogy ha a kormányfő a bankokkal gazsulál, akkor neki joga van a vidéket támogatnia, hiszen ez jelenti a nemzet megtartó erejét. Joó Erzsébet ügyi Központban most azon fáradoznak, hogy minél szélesebb körben informálják a cigányságot a lehetőségekről. Azokon a cigány kisebbségi önkormányzatoknál, ahol igény volt rá, foglalkoztatási szervező munkakör létrehozását támogatják, akinek az a feladata, hogy felkeresse és tájékoztassa az érintetteket. Egy olyan alapvető támaszt szeretnének ezzel nyújtani, mellyel a majdani munkavállaló el tud indulni. Földvári Ildikó szerint a legnagyobb segítség, s egyben a hatékony megoldás is, hogy a kisebbségi önkormányzatok, a polgármesteri hivatalok és a munkaügyi szakemberek összefognak, s együttesen lépnek fel a cigányok foglalkoztatási gondjainak megoldásában. Elmondta azt is: kifejezetten támogatják a tartós munkanélküliség felszámolását Úgy vélik, hogy a cigányok munkához jutását is ennek keretein belül kell kezelni. Arató László • Budapest (MTI) Ausztria csatlakozása a schengeni egyezményhez idén nem jelenti azt, hogy a magyar utasoknak az eddigieknél sokkal szigorúbb ellenőrzésre kellene számítaniuk az osztrák-magyar határon - hangsúlyozta Tímár Zoltán, a határőrség helyettes szóvivője az Utazás '97 szakkiállításon A schengeni határok és Magyarország címmel tartott sajtótájékoztatón. A határőrség illetékese ugyanakkor kiemelte: a magyar turistáknak számítaniuk kell arra, hogy idén várhatóan tovább növekszik a várakozási idő a nyugati határátkelőknél az emelkedő turistaforgalom miatt. Döntés a kongresszusról • Budapest (MTI) Az MSZP Országos Elnöksége azt ajánlja, hogy a párt választmánya június 7re hívja össze az MSZP kongresszusát. A pártvezetés amellett van, hogy csak a PEB elnökének megválasztása szerepeljen (személyi kérdésként) a nyár eleji kongresszuson - jelentette be Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök. • Hátrányos helyzetűek is foglalkoztattathatnak Csak szeged-rékusi kérdés?