Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-20 / 66. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. MÁRC. 20. BELFÖLD 3 röviden Várakozási lista Létezik-e tökéletes választási rendszer? • Hegyeshalom (MTI) Hegyeshalomnál 10 órát kellett szerdán várakozniuk az Ausztriába tartó kamionoknak. A hosszú várakozásnak nemcsak a szigorított ellenőrzés az oka, hanem a szokásosnál nagyobb teherforgalom is. Az Ausztriába tartó kamionoknak Sopronnál egy órát kell várniuk a kilépésre, míg a többi osztrák átkelőnél folyamatos a forgalom. Ezen kívül Rédicsnél 10, Letenyénél 3, Röszkénél 2 és Rajkánál 1 órába telt a teherautók kiléptetése. Befelé csak Záhonynál volt 4 órás várakozás. Elaludt... • Kistelek (MTI) Kistelek külterületén, egy közúti parkolóban kedden hajnalban N. T. 65 éves német-belga állampolgár személygépkocsijában vezetés közben elaludt és egy szabályosan parkoló kisteherautónak ütközött. A baleset miatt a vétkes járműben egy 28 éves német-belga nő a helyszínen életét vesztette, további egy személy súlyosan megsérült, ketten pedig könnyebb sérülést szenvedtek. Védett hegy • Zalaszántó (MTI) Helyi természetvédelmi területté nyilvánította a Tátika-hegyet és környékét Zalaszántó képviselőtestülete. A régóta érlelődött döntés célja: a leendő Balatoni Nemzeti Park létrehozásáig gondoskodni a több mint 456 hektárnyi terület természeti értékeinek sértetlenségéről, fennmaradásáról. Különösen a ritka geológiai képződmények és növényfajok, az erdő- és vadállomány, valamint a felszíni és felszín alatti vízkészletek megóvása indokolta a rendelkezést. A döntésről írásban értesítették a területen érdekelt erdő- és bányahasználókat, valamint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság illetékes osztályát. Anyák otthona • Tiszasüly (MTI) Krízishelyzetbe került anyáknak és gyermekeiknek védelmet nyújtó otthont adtak át a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszasülyön. Létrehozását a szolnoki székhelyű Kék sziget Alapítvány másfél éve határozta el, A 11 millió forintos vételárból már négymilliót kifizettek. A teljes kiépülés után 50 anyát és 200 gyereket tudnak majd befogadni. Országos pályázat - diákoknak • Nyíregyháza (MTI) A nyíregyházi Peregrinus Gyermek és Ifjúsági Szövetség helytörténet-kutatói, valamint természetjáró tagozata országos pályázatot hirdet diákoknak. Az általános és középiskolás tanulók a Lakóhelyem legöregebb háza című pályázaton fényképpel, rajzzal és részletes leírással bemutathatják településük legrégibb lakóházát. A pályázatot április 15ig kell beküldeni a következő címre: Peregrinus Szövetség, 4401 Nyíregyháza, Pf.: 307. Egy országos konferenciasorozat első rendezvényét tartották tegnap a megyeháza Csongrád termében. A megyei önkormányzat az Alapítvány a választásokért, az MTA Politikai Tudományok Intézete, valamint a JATE Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében neves előadók szóltak a választási rendszerek elméleti és gyakorlati kérdéseiről, a hazai választások tapasztalatairól. A jövő évi választások közeledtével, valamint az 1989ben kialakult választási szisztéma esetleges módosításának tükrében merülhet fel a kérdés: létezik-e tökéletes váAz APEH • Budapest (MTI) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal eddig is minden tőle telhetőt megtett azért, hogy tájékoztási kötelezettségének eleget téve megismertesse az őstermelőkkel az adózási feltételeket, a megváltozott szabályokat. A Dégáz többségi tulajdonosa, a Gaz de Francé a magyar önkormányzatok tulajdonában levő Dégáz-részvények megvásárlásáról hétfőn írt alá szándéknyilatkozatot, a megállapodás véglegesítése mára várható. Szeged egyelőre nem válik meg részvényeitől, stratégiai tartalékként kezeli az energiapapírokat. A Gaz de Francé egy brókercéggel közösen a Dégáz összes jegyzett tőkéjének 35 százalékát veszi meg az önkormányzatoktól - jelentette az MTI Párizsból -, ami azért meglepő, mert korábban olyan hírek kaptak szárnyra, hogy a többségi tulajdonos GDF csökkenteni szeretné részesedését magyarországi leányvállalataiban. Információink szerint lasztási rendszer és elégséges feltétele-e az a demokráciának? Alapvetően ezen gondolatok köré csoportosítható a konferencián elhangzott előadások - elméleti, történelmi és gyakorlati tapasztalatokra épített - tartalma. Az elhangzottakból többek között kitűnt: egyaránt veszélyes a választások túl-, vagy éppen alulértékelése. A demokrácia szükséges feltételeként természetesen léteznie kell egy választási kultúrának, de annak milyensége nem tekinthető kizárólag a pártok ügyének. A politikának, a politikusoknak és a választóknak valódi kapcsolatokon alapuló együttgondolkodással kell megtalálniuk annak legkedvezőbb formáját. Magyarországon különösen Több mint 300 tájékoztatót tartottak az APEH szakemberei az érintetteknek országszerte és felkészültek arra, hogy miután az Országgyűlés elfogadja a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó jogszabályok megváltoztatását, ismét széles körű tájékoztatási akcióba kezdjenek Szeged nem kíván a közös értékesítésben részt venni, annak ellenére sem, hogy egy ideig ott volt az előzetes tárgyalásokon. Miután az önkormányzatok összes részesedése a Dégázból 40 százalék körül van, és 35-öt várhatóan megvásárol tőlük a Gaz de Francé, úgy tűnik, csak a szegedi 5 százalék marad ki az információnk szerint névérték körüli árfolyamon realizált üzletből. A város tehát úgy gondolja, most nem szabad energiarészvényeket eladni, azok stratégiai tartalékként egyszer még értékesek lehetnek. További kérdés, hogy mit kezd a frissen megszerzett 35 százalékkal a GDF, hiszen akár a tőzsdére is viheti a részvényeket. Ha pedig nagyon sok kistulajdonos kezébe kerül a papír, akkor tulajdonképpen jelenlegi 50,001 százalékos részesedését sem kell megtartania ahhoz, hogy komoly hangsúlyt kell erre helyezni, mivel nálunk még nem lehet tökéletesen kiforrott demokráciáról beszélni. A fejlett nyugati országokban ugyanis nem annyira kiszámíthatatlan a pártok hatalomra kerülése, mint nálunk. Ugyanakkor viszont az egyéni választások alkalmával is alapvetően a pártpreferenciák érvényesülésének lehettünk a tanúi. Tény az is, hogy a politikai kultúra szintje - amelyet jól tükröz a választásokon való alacsony részvételi arány - nem igazán megfelelő Csongrád megyében, de az ország több más megyéjében sem, amely hátrányos következményeket idézhet elő az 1998-as választások után. Hiszen nem lenne szerencsés az ország következő négy esz- mondta Kékesi László, az APEH elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján szerdán. Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH alelnöke kérdésre válaszolva meggyőződésének adott hangot, miszerint az Országgyűlés elé beterjesztett módosítások az őstermelők adózásában lényeges lényegében többségi tulajdonos maradjon - már ami az irányítást illeti. Persze nem érdemes ennyire előreszaladni, ráadásul Galambosi István, a Dégáz vezérigazgatója egészen máshogy látja a történéseket. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta, a GDF az említett csomagból csak 15 százalékot vett, vagyis 65 százalékban tulajdonosa a Dégáznak, a további 20 százalékot Cashline Bróker vásárolta meg. A vezérigazgató nem tudja, kinek a megbízásából szerzett nyilvánvalóan kisebbségi résztulajdont a Cashline. Biztosan nem a GDF megbízásásból - hangoztatta Galambosi úr. Inkább arról lehet szó - folytatta -, hogy a Dégáz egy hosszú távon jól prosperáló vállalat, s ezt bizonyítja az a tény is, hogy különböző brókercégek már korábban is tendei kormányozhatósága szempontjából, ha a polgároknak csupán azon része járulna az urnákhoz, akik valakik ellen és nem meggyőződésüknek megfelelően valaki mellett akarnak voksolni. Az osztályharc ezen békés formájában ugyanis - mint azt az egyik előadó megfogalmazta - „fejeket azért választunk, hogy ne kelljen levágni őket", azaz mindannyiónkon múlik majd az ország jövőbeni stabilitása. Ehhez persze számítanunk kell a magyar közigazgatási apparátus korrekt közreműködésére, amelynek az eddigiekben is jelentős szerepe volt a választások demokratikus lebonyolításában. N. Rácz Judit változtatást nem hoznak, továbbra is megvalósulnak azok a célok, amelyeket az új rendszer bevezetésénél szem előtt tartottak. Az adóbevételekben nem lesz kiesés, hiszen eleve nem tervezett a költségvetés többletbevételeket a mezőgazdaság adóztatásánál. vásároltak volna 5-10 milliós tételekben Dégáz-részvényeket. Azt Galambosi úr sem cáfolta, hogy a GDF és a Cashline megegyezett. Az árat illetően bizonyosan, hiszen mindketten névértéken vásárolták meg az önkormányzatoktól a részvényeket. Az is a megegyezést bizonyítja, hogy a Cashline gyakorlatilag a Békés és Csongrád megyei településekkel kötött üzletet, míg a GDF Bács megyével. A titokzatos 20 százalék természetesen éppen úgy takarhat szakmai, mint pénzügyi befektetőt, a megbízó lehet francia, vagy más külföldi érdekcsoport is, önmagában azonban csak akkor lesz értékes ez a kis csomag, ha már nagyon prosperál a Dégáz, vagy ha nagyon kell valakinek ez az egyötöd. Kovács András O Budapest (MTI) Budapest nem számol azzal, hogy Magyarország nem kerül be a nyugati integrációs szervezetek bővítésének első körébe. Felelős német, vagy francia nyilatkozatokból egyértelmű, hogy az Európai Unió, vagy a NATO bővítése Magyarország nélkül lehetetlen - jelentette ki szerdán Budapesten Horn Gyula miniszterelnök magyar külpolitikai újságírók előtt. A miniszterelnök „eléggé hullámzónak" nevezte a NATO kiterjesztését alapvetően ellenző orosz magatartást, amelynek lényegi jegyei: miközben Moszkva elfogadja, hogy a NATO-bővítés kérdésében nincs vétójoga, maximálisan előtérbe állítja az orosz biztonsági érdekeket. - A NATO-ba törekvő Magyarországgal szemben orosz részről nem érzékelni retorziós szándékokat - közölte, s ezzel, megfigyelők szerint, kimondatlanul is a prágai orosz nagykövet minapi televíziós nyilatkozatára utalt, amelyben a diplomata, Nyikolaj Rjabov burkoltan kilátásba helyezte: Csehország NATO-csatlakozása esetén a gázellátásban például nagyrészt Oroszországtól függó Prága és Moszkva gazdasági viszonyában problémák merülhetnek fel. A kormányfő annak a véleményének is hangot adott, hogy amennyiben a NATO úgy döntene, Románia nem kerül be az első körbe, ez nem idézne elő törést a biztatóan alakuló magyar-román kapcsolatokban. A miniszterelnök ezzel szemben a magyar-szlovák viszonyt az „egy helyben topogás" szavakkal jellemezte. Azt nehezen tudja elképzelni, hogy Pozsonyt számításba veszik a NATO-bővítés első körébe bevonandók meghatározásakor, ugyanakkor északi szomszédunk az Európai Unióba az első hullámmal bekerülhet. A magyar kormány feje - nem elóször bírálattal is illette az EU-t: Brüsszel nem eléggé ismeri fel, hogy amennyiben nem csatlakoztatják a régiót, akkor az a világ egyik legingatagabb térségévé válhat. Dr. Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke (képünkön középen) is megtekintette a konferencia szünetében megnyitott - Választások Magyarországon című - kiállítást. (Fotó: Nagy László) az őstermelők adózásáról • Eladták Dégáz-részvényeiket az önkormányzatok Egyedül Szeged tartalékolt jegyzet Kívül - veszélyes jkjemrégiben, lapunknak adott interjújában, HabsL Y burg György amiatt is jónak látta Magyarország euroatlanti integrációs esélyeit, mert nálunk minden parlamenti párt elkötelezte magát a tekintetben, hogy az ország az európai szervezetekhez tartozzék. Képviselőik is ebben a szellemben nyilatkoznak meg tehát kül- és belföldön egyaránt. Jeszenszky Géza éppen a keddi Magyar Nemzetben írta meg, hogy Antall József - a volt VSZ-országok kormányfői közül elsőként 1991. október 28-i, brüsszeli látogatásakor jelezte a NATO Miniszteri Tanácsának ülésén Magyarország csatlakozási szándékát. Integrációs törekvéseink azóta is a magyar kül- és belpolitikai sarokkövét képezik. Úgy tűnik hát, hogy az ország minden felelős politikai ereje egyetért abban: Magyarország jövőjét és stabilitását hosszú távon csakis a NATO- és az EU-tagság biztosíthatja. És nemcsak ezért, mert e két integrációs szervezet jelenleg - és föltehetően hosszú távon a világ fejlettebb térségeinek normáit és színvonalát képviseli, hanem azért is, mert valamennyi, a jövő század első évtizedeinek esélyeit latolgató tanulmány szerint Európa délkeleti zónája az iszlám, a megerősödő orosz birodalom, valamint a NATO ütközőterepe lesz. Igaz, a lehetséges jövők forgatókönyvei sokféle lehetséges erőviszonnyal és dominanciával számolnak, ám számunkra egy bizonyos: az euroatlanti integráción kívül maradni igencsak veszélyes lenne. Nem csoda, hogy minden felelős magyar poltikai erő elkötelezettje az integrációnak, mint ahogyan az sem csoda, hogy Oroszország a mézesmadzagot és a korbácsot váltogatva próbálja gátját vetni a számításba jöhető országok integrációjának. Az viszont már kifejezetten elszomorító, hogy vannak Magyarországon olyan politikai erők, amelyek - mint úgymond „nemzetelleneseket" - kifejezetten elvetik azokat az elemi normákat, amelyek elfogadása nélkül reménytelen minden integrációs igyekezetünk, jjris ország lévén valahová tartoznunk kell majd a A következő században. Legyen ez akár egy újjáéledő orosz birodalom érdekszférája, netán a Balkánra begyűrűző iszlám perifériája, vagy az EU és a NATO érdekköre, egy fontos tényezővel mindenképpen számolnunk kell. Ahhoz a világhoz fogunk tartozni, amelynek értékrendjét hajlandók leszünk a magunkévá tenni. Egy fontos különbséggel. Európa, ahová menni szeretnénk, nagyon magasra emeli a mércét, nehogy bévül engedjen a kapun működési veszélytényezőket, instabilitást és vele járó szegénységet egy viszonylag működőképes rendszerbe. A másik oldalról pedig szirénhangok szólítanak az igénytelenség adta látszatszabadság langymelegébe. Katasztrofális lenne, ha - kényszerből vagy önként - az utóbbit választanánk. QxJ^ • Horn a külpolitikáról „Nélkülünk lehetetlen..."