Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-19 / 65. szám

SZERDA, 1997. MÁRC. 159. EGY SZÁZALÉK III. • Mérnökök kiadványa Kizárt „sarlatánok" Utazásiköltség-térítés átvállalása Szemelvények a munkaügyi központ eszköztárából A 78/1993. (V. 12.) kormányrendelet értelmében a munkaügyi központ a munkába járással kapcsolatos utazásiköltség-térítés, ill. -költség munkáltatót, ill. munkavállalót terhelő részét átvállalhatja. Támogatásban részesülhet: o az a munkáltató, aki legalább hafoiónapja regisztrált munkanélküli (3 hónapja regisztrált pályakezdő) foglalkoztatását vállalja, és a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát nem szüntette meg. A támogatás formái és mértéke: A munkaügyi központ a munkáltató számára megtérítheti: o a munkavállaló munkába járást szolgáló bérletének vagy teljes árú menetjegyének - maximum 86%-át, ha a munkavállaló országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán utazik - a bérlet- vagy menetjegy maximum 80%-át, ha a munkavállaló elővárosi vasúton vagy helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági autóbuszon utazik. o A munkaügyi központ megtérítheti a saját gépjárművel történő munkába járás költségeként a 3 Ft/km összeget az APEH 96/64-es iránymutatása alapján. o Támogathatja azon munkáltatókat, akik saját munkavállalóik csoportos szállítását ellátják saját vagy bérelt autóbuszon. Ebben az esetben a költségtérítés maximális mértékének a km-távolságra vonatkozó bérlet árának munkáltatót terhelő része tekinthető. o A munkáltató számára nyújtott támogatáshoz kapcsolódóan a munkaügyi központ mérlegelési jogkörével élve a munkavállaló számára megtérítheti - a munkáltató útján - a saját költségének maximum 100%-át. A támogatás időtartama: legfeljebb 1 év. A támogatási kérelmet az illetékes kirendeltségen a munkáltató nyújtja be, csatolva a munkavállaló kérelmével vagy nyilatkozatával arról, hogy igényli­e vagy nem a támogatást. » • Idén új a tb-nyilvántartás Őrizni kell az adatokat Dr. Körmöczi Ernö. Közös az iroda az építészekkel. (Fotó: Nagy László) kamara létrejötténél bá­báskodott. - Építőmérnöki diplomát 1973-ban szereztem a Buda­pesti Műszaki Egyetemen, majd 1980-ban kaptam meg a szakmérnökit. A megépült teherhordó szerkezetek felül­vizsgálatából, valamint épü­let-felújításokból írtam meg a doktorimat 1984-ben - ez azóta is a szakterületem. A témából új szabványsorozat készült. A Csomitervnél sta­tikus főmérnökként dolgoz­tam 1990-ig, majd társaim­mal kft.-t alapítottunk. A mérnöki kamarában azért vállaltam főszerepet, mert ez a szervezet minden mérnök, így az építészmérnököknek is a „gyűjtőhelye". Az épí­tész kamarával különben kö­zösen dolgozunk, még az iro­dánkat is együtt tartjuk fenn." • Az a mérnök, aki egyé­ni vállalkozó, a gazdasági kamaráknak, valamint a szakmainak is a tagja? - A törvény értelmében a szakmát csak az gyakorol­hatja, aki a mérnöki kamará­nak tagja. Maga a megszer­zett oklevél nem elég. Július l-ig kell jelentkezni, azt kö­vetően adjuk ki a „szaknév­sorunkat", amelyet minden hatósághoz eljuttatunk az or­szágban. Aki ebben nem sze­repel, az nem végezhet mér­nöki tevékenységet. Más a helyzet, ha a mérnök például kereskedéssel is foglalkozik - ekkor a gazdasági kama­rákban kell magát regisztrál­tatnia. Jelenleg tárgyalunk, hogy a kettős tagsággal ren­delkezők alacsonyabb tagdí­jakat fizethessenek. Érdekes helyzet áll elő akkor, ha egy # Ha a kínálat megfelel a keresletnek Szakmunkás, jövőképpel Nemcsak a termékre, a jó szakmunkásra is szükség van a piacon. (Fotó: Gyenes Kálmán) 1 % Előzetes Pótkerék - technika (Március 26.) Tervezett tartalom Autó- és motortech­nika, autós szolgáltatá­sok, helyi és távolsági közlekedés. Számítás­és híradástechnika, táv­közlés. Heti gazdasági hírek. Hozam (Április 2.) Tervezett tartalom Bankok, biztosítók, brókercégek, lízingcé­gek, adó, társadalom­biztosítás, nyugdíjpénz­tárak, lakástakarék­pénztárak. Heti gazdasági hirek. Energia - technika (Április 9.) Tervezett tartalom Energiaszektor, épí­tés, erőműtechnika, kör­nyezetvédelem, egyes lakossági szolgáltatá­sok. Heti gazdasági hírek. Munka, képzés (Április 16.) Tervezett tartalom Foglalkoztatás, kép­zés, „fejvadászat", vá­sárok, kamarák, érdek­védelmi szervezetek, fogyasztóvédelem, ön­kormányzatok. Heti gazdasági hírek. A társadalombiztosí­tási törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendeletek a munkálta­tókat nyilvántartási és adatszolgáltatási felada­tok teljesítésére kötele­zik. Erről szól a tb­jogszabályokat értelme­ző sorozatunk mai része. A munkáltatók adatszol­gáltatási kötelezettsége azért lényeges, mert kizárólag az általuk elküldött bizonylatok alapján igazolják a biztosított számára a szolgálati időt és a béreket. Ezen adatok birto­kában állapítják meg a nyug­díj összegét is. Sajnos, a munkáltatók gyakran nem követik naprakészen a tb­jogszabályok változásait, szakmailag képzetlen mun­katársak vállalják el a köny­velést, s nem tartják be a ha­táridőket. A Megyei Nyugdíjbiztosí­tási Igazgatóságon nyilván­tartási és adatszolgáltatási osztály működik, amelynek a munkáltatók két ízben köte­lesek a szolgálati időket, a bérkifizetésről szóló igazolá­sokat elküldeni: amikor a biztosított munkaviszonya megszűnik, vagy ha a mun­káltató fejezi be ténykedését, egyszerűen amiatt, hogy csődbe ment és felszámolták. 1997-tól a munkáltatók­nak három lényeges válto­zásról kell tudniuk. Meg­szűnt ugyanis az eddig létező három nyilvántartási lap: a társadalombiztosítási egyéni, a járulék-elszámolási nyil­vántartó, valamint a járulék­elszámolási lap. Új lap lépett a helyükbe, a nyugdíj- és egészségbiztosítási egyéni nyilvántartó lap (a követke­zőkben nyilvántartó lap). Ezt a munkáltató köteles a bizto­sítás kezdetétói számított há­rom napon belül kiállítani. (A nyugdíjasokról nem kell nyilvántartó lapot vezetni, akkor sem, ha biztosított jog­viszonyban állnak, vagyis a nyugdíj mellett továbbra is dolgoznak.) A nyilvántartó lapot a munkáltató minden év december 31-éig köteles pontosan lezárni. Majd a kö­vetkező esztendőben minden év április 30-ig el kell kül­denie a helyileg illetékes me­gyei nyugdíjbiztosítási igaz­gatóságnak. A nyilvántartó lapokról legvégül két pél­dányban jegyzéket kell ké­szíteni. Soron kívül csak abban az esetben lehet lezárni a nyil­vántartó lapot, ha a biztosí­tott nyugdíjba szeretne men­ni; ha a biztosított jogán hoz­zátartozói, baleseti hozzátar­tozói igényt terjesztenek elő; vagy a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. A nyil­vántartó lap hiteles másolatát a biztosított is megkapja, mindig a tárgyévet követő esztendő január 10-ig. A munkáltatók különben köte­lesek megőrizni az 1996. de­cember 31-ig érvényes mindhárom lapot is. F. K. A mérnöki kamara 1996 utolsó negyed­évében alakult meg. Er­ről a tavaly elfogadott, a mérnökökre és az építé­szekre „szabott" törvény rendelkezett. A gazdasá­gi kamarák '94-es meg­alakulása óta ugyanis a szakmai szövetségek csak az egylet elneve­zést használhatták. A változásokról dr. Kör­möczi Ernát, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara alelnökét kérdeztük. • A mérnöki kamarából előbb egylet, majd újra kamara lett. Miért volt szükség az átkeresztelés­re? - Az 1994-es, gazdasági kamarákról szóló törvény életbe lépését követően csak azok a szakmai szervezetek működhettek kamaraként, amelyek erre jogosítványt szereztek - válaszolja dr. Körmöczi Ernő. - Például az ügyvédi, orvosi, gyógysze­rész kamarák jogállásáról már korábban született tör­vény. Azt követően, hogy 1996-ban külön az építészek­kel és a mérnökökkel is tör­vény foglalkozott, megala­kulhatott a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara. • Ön a Magyar Mérnöki Kamarának is elnökségi tagja. Mióta vállalt ilyen aktív közszereplést? - A „régi" Csongrád Me­gyei Mérnöki Kamara már 1989 óta tevékenykedett, an­nak alapító tagja, valamint két cikluson keresztül az el­nöke is voltam. • Eredeti szakmája épí­tész, mégsem az építész Nap mint nap hallani arról, hogy bajban van a szakképzés, hogy az érettségizettek és a szakmunkások nehezen találnak állást. Pedig ha a valaki tudatosan vá­laszt pályát, ha a szak­képzésben résztvevő fe­lek együttműködnek, biztos megélhetést bizto­síthat a szakmunkás-bi­zonyítvány. Kovács Benedek 20 évé­hez képest igencsak tudatos ember. Miután leérettségizett a Tömörkény gimnázium dí­szítő szobrász szakán, úgy érezte, jobb esélyei vannak az életben, ha szakmát is ta­nul. A műkő-készttó és a vasbeton-öntő mesterséget választotta, mert ezek állnak a legközelebb a díszítő szob­rászathoz. A Móra Ferenc szakmunkásképzőben a két éves, érettségivel rendelke­zőknek indított oktatásra jár, gyakorlatra pedig a Bau­stúdiumba. Úgy döntött, ha végez, a főiskolán még meg­próbálkozik a bronzöntéssel, mert tapasztalatai szerint ez manapság hiányszakmának számít. 24 éves korára az érettségi mellett négyféle szakmája lesz. - Úgy gondolom, ezzel a tudással és képesítésekkel nem lesznek megélhetési gondjaim. Az építőiparban nagy szükség van olyan szakemberekre, akik ezekhez az egymáshoz kapcsolódó mesterségekhez értenek, ugyanakkor a gimnáziumban elsajátították az általános alapismereteket. A szakképzési rendszer utóbbi években történt átala­kulása, a kamarák erőfeszíté­sei a piaci igényekhez igazo­dó oktatási struktúra kialakí­tására azt hivatottak szolgál­ni, hogy minél általánosabb legyen a Kovács Benedek­féle tudatos pályaválasztás. - A hagyományos, nyolc általános iskolai osztály utá­ni szakmunkásképzés mellett van másodszakmás képzés szakmunkásoknak, érettségi­zetteknek, és lehetőség van arra is, hogy a szakmunkás végzettséggel rendelkezők leérettségizzenek - tájékoz­tat dr. Szilágyi János, a CSMKIK oktatási irodaveze­tője. - A képzési rendszer igyekszik mindenkinek lehe­tőséget biztosítani a piacké­pesebb tudás és végzettség megszerzésére. Sajnos, még mindig a hagyományos, nyolc általános utáni szak­munkásképzés dominál. A cél az, hogy azokat az általá­nos iskolát és gimnáziumot végzetteket is „beemeljük" a szakképzésbe, akik egyéb­ként nem találnának maguk­nak állást. És lehetőleg min­denki olyan szakmát válasz­szon, az iskolák olyan kép­zést indítsanak, amire a gaz­daságnak szüksége van. A megye szakmunkásis­cég alkalmazottja tagja a mérnöki kamarának. Ebben az esetben ugyanis maga a vállalkozás is jogosult lesz tervezésre és szakértésre. • Hány tagra számíta­nak? - Jelenleg 400-an va­gyunk. Az országban 120 ezer mérnökről tudnak, azonban a mérnöki kamarák­nál csak 10 ezren jelentkez­tek. Ennek az az oka, hogy máshová tartoznak, vagy al­kalmazottak. • A „szaknévsor" kiszűr­heti-e a sarlatánokat? - Etikai bizottságunk fel­adatai várhatóan megszapo­rodnak azt követően, hogy a jogosultság feltétele a kama­rai tagság lesz. Megpróbál­juk megvédeni a társadalmat a kontároktól. Fekete Klára kóláinak egyik jelentős, gya­korlati képzést folytató part­nere a Baustúdium szintén arra törekszik, hogy a lehető leggyorsabban reagáljon a piac jelzéseire. A szakmun­kásképzés minden szintjén folytatnak gyakorlati okta­tást, 20-25 szakmában. Amint igény jelentkezik egy­egy új mesterségre, megte­remtik a szakmai gyakorlat feltételeit. - Az érettségi után szak­mát választókkal eredménye­sebben lehet dolgozni. Aki jó szakmát választ és van benne szorgalom, már a gyakorlat idején megtalálja leendő munkahelyét - véli Süle Jó­zsef igazgató. K. G. Gáz­fórum _ • Munkatársunktól Az elmúlt héten a Dégáz Rt. és a MOL Magyar Olaj­és Gázipari Rt. szakemberei a felhasználókkal együtt fó­rum keretében tekintették át a dél-alföldi gázszolgáltatás fontosabb elemeit, a jövőben várható tennivalókat. A földgáz - az előrejelzé­sek szerint - a jövőben még nagyobb szerepet tölt majd be az energiaellátásban. A je­lenleg 12 milliárd köbméte­res éves fogyasztás, ami a hazai energiafelhasználás 37,7 százalékát teszi ki, az ezredfordulóra 14-15 milli­árd köbméterre bővülhet. Az igények rohamos növekedé­se komoly erőfeszítésre készteti a MOL Rt.-t. A gáz­szolgáltatásról szóló törvény értelmében a társaság felelős az ország biztonságos gázel­látásáért, amit a hazai készle­tek folyamatos csökkenése miatt egyre inkább importból biztosit. A MOL 4500 kilométer hosszú nagynyomású föld­gáz távvezeték hálózatot üzemeltet. A cég rendszere­sen vizsgálja a kitermelt, il­letve vásárolt szénhidrogén minőségét. Országszerte 41 mérőműszer ellenőrzi folya­matosan a gáz összetételét és fűtőértékét. A törvény sze­rint ugyanis csak a szabvány­ban meghatározott gázt sza­bad szolgáltatni. A magyar szabvány szerint a közszol­gáltatású földgáz megenge­dett fűtőérték tartománya 27,2-42,6 MJ/köbméter. A MOL által szerződött fűtőér­ték tartománya jellemzően a 34-35 MJ közötti tartomány­ba esik.

Next

/
Thumbnails
Contents