Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

HÉTFŐ, 1997. MÁRC. 17. KAPCSOLATOK 13 olvasószolgálat Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Miért szomorúak a gazdák? Mátyás király történetei A Gutenberg János Általános Iskola alsós nevelői Mátyás király mondamondó versenyre hívták a város 2-3. osztályos tanulóit. A tanítók felkészítő munkájának köszönhetően remek hangulatú, színvonalas vetélkedés zajlott. A második osztályosok között a győztes Kovács Zoltán, a Tarján ül. Számú Általános Iskola tanulója, felkészítette Törökné B. K. 2. helyezett Bite Alexandra, a Gutenberg János Általános Iskola tanulója, felkészítette Szabóné CS. B., 3. Tálas Nikolett, a Felsővárosi Általános Iskolából, felkészítette dr. Isky Lászlóné. A harmadik osztályosok csoportjában első díjat nem adtak ki. A 2. helyen holtversenyben végzett Paksi Emese, az Odessza II. Számú Általános Iskola tanulója és Bajnai Zita, a Gutenberg János Általános Iskolából. Felkészítette Kovácsné M. Á. 3. helyezett Tóth Aladár a Felsővárosi Általános Iskola tanulója, felkészítette Péterné B. I. Szavazzanak a szegediek! A Dólmagyarországban együttérzéssel olvastam M. L-né háromgyermekes családanya Mire elég? címú írását. Való igaz, hogy sok-sok milliárd forint kerül illetéktelen kezekbe ebben a kis országban - amely gazdag is lehetne) - s azok, akiknek segítségre lenne szükségük, nemhogy támogatást, de emberi szavakat sem kapnak. A családanya keserűségét megértem. Ugyanakkor mélyen elítélem, hogy felháborodásával megsérti a nyugdíjasokat, akik évtizedek munkája után éppen olyan kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek utolsó éveikre, mint a legfiatalabb korosztály. (Nem vagyok egyébként nyugdíjas!) Lapjukban olvastam a közgyűlés elképzelését; új nyugdíjasház építését a városban. Megkérdezném a képviselőket, miért vették el a Roosevelt téri nyugdíjas háztól ezt a funkciót? Ott ismerősöm él - kedvező lakáskörülmények, orvos, a ház előtt és mögött fás, kellemes terület szolgálta az idős emberek pihenését, nyugodt életkörülményeit. Mióta megszűnt az épületnek ez a jellege, átjáróház lett, sokféle illetéktelen ember került a folyosóira, a telefont több ízben kiszerelték a falból, stb., a ház nem tudta megőrizni hajdani családias légkörét, melyet az ott élő idősebb korosztály ma is emleget. Miért nem adták el inkább a házat, hogy minden bennlakó a magáénak érezze, s őrködjék az épület megóvása felett, és a garázda elemeket kiszűrjék? Nagyszerűnek tartanám, ha lapjuk rendszeresen, a közgyűlésen vitatkozó képviselők mellett, a várost érintő sok-sok problémában megszavaztatná Szeged polgárait, így nem egy-egy képviselőcsoport érdekei kerülnének előtérbe, megszavazásra, hanem a város lakosságának véleménye is eljutna legalább az újságolvasók széles táborához. Jakab Sőndarnő Az egy százalékról Felsorolni nincs szándékom, hogy milyen intézményekre, és egyéb célokra lehet átutalni azt az 1 százalékot, amit az adónkból - bizonyos csatornákon keresztül - eljut a címzettnek. Jó lenne, hogy akik első lakásukhoz szeretnének jutni, azok számára lenne egy alapítvány, amiből támogatást kaphatnának. Többek között azért, mert az MSZP-SZDSZ szakértői kormánynak 3 évre volt szüksége annak fölismeréséhez, hogy kellene valamiféle agrárprogram az országnak. Tevékenysége eddig arra korlátozódott, hogy ismételgette a tényeknek nem megfelelő szólamot: „Az Antall-kormány szétverte a mezőgazdaságot". Ez a mondás helyettesítette a tényekkel való szembenézést és a gondolkodást. Aki valamennyire is ismeri az utóbbi egy-két évtized mezőgazdaságának történetét, az tudja: a szocialista mezőgazdasági nagyüzem már a 70-es években megrendült és 1985-re gyakorlatilag csődöt mondott. E problémát a hatalom úgy oldotta meg és titkolta el, hogy .jóindulatúan" engedte-megtűrté a háztáji gazdaságot, enélkül a magyar mezőgazdaság már 1985-től képtelen lett volna ellátni feladatát. Az Antall-kormány nem szétverte a magyar mezőgazdaságot (erre nem is volt már szükség!), hanem próbálta az EU-ban bevált módszert bevezetni: a családi gazdálkodást. Az átállásra kevés volt egy kormányzati ciklus ideje. A mai magyar kormány kizárólag presztízs- (és nem közgazdasági!) okokból próbálja visszatéríteni a mezőgazdaságot a szocialista nagyüzemi modellhez. Ezt úgy valósítja meg, hogy a családi gazdálkodást jogszabályokkal életképtelenné teszi, a másik oldalon abszolút szektorsemlegesen, ingyen akart földet juttatni a nagyüzemeknek. Nyugat-Európában a kormányok megerősíteni igyekeznek a családi gazdaságot, hiszen fölismerték, hogy ez a leghatékonyabb gazdálkodási forma (szemben az MSZP-SZDSZ véleménnyel), és a szolgáltatási szektorba (pl. idegenforgalom) is bevonják a vidéket adókedvezményekkel, támogatásokkal. Érdekeltté teszik őket a környezetvédelemben is. Talán ezért is nagyobb a falu népességtartó ereje pl. Ausztriában vagy Spanyolországban, mint Magyarországon. A mai magyar kormány a közvéleményt is megtéveszti akkor, amikor azt állítja, hogy a gazdálkodók a közteherviselés elveit akarják felrúgni, vagy amikor egyenlőségjelet tesz a bevétel és a jövedelem közé. A mezőgazdasági termelőknek a tb-járulékkal és egészségügyi hozzájárulásai kapcsolatos kéréseit a kormány 5 milliárd forinttal megoldhatná a 95 milliárdos Munkaerőpiac Alap terhére. Ez a ráfordítás meg is térülne, hiszen nyilván kevesebb munkanélküli ellátását kellene finanszírozni. Ez az eljárás nem ismeretlen Nyugat-Európában, sőt, például Lengyelországban sem. Reméljük, hogy a termelők visszatérhetnek a földekre, hiszen ők nem érzik jól magukat az úttorlaszokon. Az útlezárások akadálynak tűnnek, de valójában sokkal veszélyesebb, az EU-ba jutást gátló láthatatlan akadályok leküzdésére emelték őket. Jó lenne ezeket magunk mögött hagyni, akár már holnap is. Há ezért vagyunk szomorúak. Dr. Somogyi György, a Gazdakörök Országos Elnökségének tagja Először is H. L.-né február 21-én megjelent írásra szeretnék reagálni. Még mindig jobb egy terhességet megszakítani, és akkor halálra ítélni egy magzatot, mint egy megszületett gyermeket nyomorban, szegénységben nevelni, esetleg születése után megfojtani, mint némelyek teszik. Az egyszerű emberek is szeretnék tisztességben felnevelni gyermekeiket. Szeretnének saját lakást, szeretnék jóllakatni gyermekeiket, de nem könyöradományokból, a két kezük által keresett jövedelemből. Manapság ez egyre nehezebb, sokaknak teljesen Cikkeink nyomán kilátástalan a helyzete. Ne bizottságok és különböző személyek döntsék el, hogy megszüljük a gyereket vagy megszakítsuk a terhességet. A másik cikk is azon a napon jelent meg. A Tisza Füszért tönkrement, mindezek mellett a középvezetői fizetések most is 130-250 ezer forint között vannak. Vajon akkor mennyit-kapnak vagy kaptak a magasabb vezetők? Az utóbbi időben 4-5 vezetőváltás volt, gondolom mindegyik megszedte magát és távozott. Nekik nincs anyagi gondjuk, mint a fent említett háromgyerekes anyának vagy az elbocsátott egyszerű dolgozónak. Kapnak párezer forintos munkanélküli járadékot, majdcsak eltengődnek valahogy. Kit érdekel? Bezzeg a miniszterek 40 százalékos, a képviselők 30 százalékos béremelést kaptak, plusz adómentes költségtérítést. Több költségtérítést kapnak, mint sok embernek az éves jövedelme. A politikusoknak, vállalatvezetőknek, bankigazgatóknak és egyéb kivételes személyeknek mennyi a bevétele? Nem hárommillió (lásd őstermelő), nekik a jövedelmük is több ennél. Jól megszedik magukat és távoznak, számonkérni, felelősségre vonni őket nem lehet. A gazdasági nyomozóhivatalnak itt kellene kezdeni a tisztogatást. Mondván: a fejétől bűzlik a hal. A fent említett személyek sem ragaszkodnak a jelenleg betöltött pozíciójukhoz, ha csak minimálbért és sehonnan semmiféle jövedelmet (költségtérítést) sem kapnának. Szolnoki Józs«fné Mihályteleki idősek klubja Sokat panaszkodunk, hogy az emberek, különösen, ha már nyugdíjasok, nem élnek közösségi életet. Visszahúzódnak. Ennek az ellenkezőjéről győződhetnek meg a mihályteleki kultúrotthonban. Itt működik egy nyugdíjasklub, sok-sok éve már. Vezetője Prágai Béla bácsi, akinek sokat köszönhetünk. Legutóbb szervezte a karácsonyi és szilveszteri mulatságokat. De nem múlik el hónap rendezvény nélkül, nyáron pedig szervezi a kirándulásokat fürdőhelyekre. Sokszor jön a család is az unokákkal. így mint egy nagy család vagyunk, ahol jól érezzük magunkat. Ezúton is mondanánk köszönetet a klubvezetőnek, Prágai Béla bácsinak. Kívánjuk, hogy még sokáig vezesse a klubot. Kiss Jónosné és a klubtagok Bál a gyermekekért Kiküldött krónikásunk jelenti... Valahogy így kezdődtek a boldog békeidőkben a farsangi beszámolók. Februárban ez nem meglepá esemény, de ez a szombat este nemcsak a szórakozás, hanem a jótékonyság ünnepe is volt. A Szegedi Szívsebészeti Alapítvány jótékonysági bálját a Tisza Szállá nagytermében tartották. Az est bevétele a gyermeksebészethez szükséges ultrahangos készülék vásárlására fordítódik. A terem zsúfolásig megtelt. Országgyűlést képviselők, akadémikusok, vállalkozók, neves ügyvédek érezték fontosnak, hogy jelen legyenek és tegyenek valamit a gyermekekért, akik a jövőnket jelentik, és akiknek egészsége mindennél fontosabb. A bálát dr. Szécsi János, a kuratórium elnöke nyitotta meg. Utána a Szegedi Nemzeti Színház művészei adtak műsort. Csodálatos volt hallani Tóth Jutkát, a szentesi születésű művésznőt, aki a műsor egyik fénypontja volt. Előadásmódja egy pillanat alatt magával ragadta a nézőket, igazi érett művészként mutatkozott be. A vacsorát, mely igazán ízletesre sikerült, táncosok követték, produkciójuk látványos és szép volt. Éjfél előtt került sor az est kiemelkedő eseményére, az árverésre. Alföldi festők művei kerültek a vendégek elé az adományozók jóvoltából. És itt egy kicsit meg kell állnom. Bál és aukció különkülön nagyszerű. Tehát aukció: és akkor jött Török Zsuzsa. Jött és bebizonyította, hogy árverést vezetni születni kell. Ebbe a varázslatos játékba be kell vonni a vendégeket. Néhány szó a képekről, a festőről. Türelem, magabiztosság és kedvesség. Nem siettette az árverést, hagyta a vásárlókat, az adományozókat gondolkodni. Szelíden biztatta őket. A Gulácsy-terem vezetőnője bebizonyította, hogy nemcsak üzletasszonyként kiváló, hanem olyan stílusa van, amelyet eddig nem lehetett látni aukciókon. Tehetségét az alapítvány javára kamatoztatta, és minden kép elkelt. Azt is bejelentette, hogy a Gulácsy-termeben minden hónap utolsó péntekén aukciót tart, amelynek bevételéből jelentős részt kíván az alapítvány számláján elhelyezni. Ezután a nagyérdemű nagyszerű zenére ropta a táncot, a hangulat oldott, fesztelen volt, barátságok szövődtek, és hajnalodván azzal köszöntünk el egymástól, hogy e nemes cél érdekében minél gyakrabban, de legkésőbb jövőre ugyanitt találkozunk. Dr. Dobos András A Hóbiárt basa utcai óvoda dolgozói és gyermekei ezúton szeretnének köszönetet mondani a lelkes szülőknek, a Török Ignác laktanya segítőkész parancsnokának és katonáinak, a Hatos Rétes vezetőjének, valamint Patyiné Baranyai Ágnes és Földes Béláné vállalkozónak, akik ötleteikkel, adományaikkal nagyban hozzájárultak a február 28-án megrendezett farsangi bálunk sikeréhez. A Hóbiárt óvoda dolgozói és gyermokoi Az I. Számú Gondozási Központ Dáni utcai és Vám téri idősek klubja nemrég farsangi rendezvényt tartott, 60 idős, kisnyugdíjas részvételével, melynek sikerét kizárólag a nagy társadalmi összefogásnak köszönhetjük. Az adományok helyszínre juttatásában a TELE-4 taxitársaság volt segítségünkre. A vendégek szórakoztatásáról Várkonyi Gyula gondoskodott hangulatos zenéjével. A következő cégeknek szeretnénk köszönetet mondani adományaikért: Szegedi Konzervgyár, Depó Plusz Kft., Barát Papír Bt., Printker, Edison Üzlet, Bodó István órásmester, Florin Rt., Kolibri Kft, Katedrális Bt. Szent István téri üzlete, Sas Patika, Kroki Bt., Allűr Bt., Margitáné Z. Nagy Rozália, Kálvária cukrászda, Palánk cukrászüzem, Csongrádi sugárúti Mini tejbolt, Dorozsma Hús Kft., Gogol utcai Horváth Kkt. élelmiszerbolt, Gogol utcai Gold Print Kft., Tisza Lajos körúti parptrbolt, Király Ferencné ostyasütő kisiparos, Hatvani Zoltán és felesége. Reméljük, példaértékű felajánlásaik a jövőben is követőkre találnak. Choibol Györgyné gondozónő G A baksi napközi otthonos óvoda dolgozói és szülői munkaközösségi tagjai jótékonysági bálát szerveztek az óvodás gyermekekért. Az itt befolyt összegből szeretnénk bővíteni az óvoda játékkészletét, illetve eszköztárát. Ezúton mondunk köszönetet azoknak a szponzoroknak, akik adományaikkal hozzájárultak a bálunk sikeréhez: Medikémia Szeged, Misztik Stúdió Baks, Tisza Kenyér Rt. Szeged, és a csongrádi kirendeltsége, valamint Csanytelek, Héjjá Testvérek Kft., Kötöttárugyár Csongrád, Murányi Áutóker Csongrád, őrangyal Patika Baks, Boldogh Ferenc vállalkozó, ifj. Jéri Ferenc vállalkozó és soksok egyéni tombola ajándékozó. Flajung Emiiné óvodavezető Szép is, jé is, Helyes is, hogy az önkormányzat, ha formálisan is, de végre foglalkozik az iskolai diákönkormányzatokkal, végül is ez a feladata. Az más kérdés, hogy ezen kötelezettségének teljesítésére a Baloldali Ifjúsági Társulás fel- és lemenó tagjait találta legalkalmasabbnak. Történt ugyanis, hogy 1997 egy borús februári délutánján kemény két óra erejéig önkormányzati körlevéllel összetrombitálták az általános és középiskolák diákvezetőit egy un. városi diákparlamentre. A találkozót Botka László BIT-es országgyűlési képviselő nyitotta meg, a levezető elnöki szerepet Kiss Tamás BIT-es önkormányzati képviselő vállalta magára, bemutatkozott a legújabb, legifjabb BIT-es városi honatya, Újhelyi István és, hogy a szegedi BIT elnök se maradjon szerep nélkül, Fábián Zsuzsa bemutatta a magyarországi ifjúsági struktúrát. (Még szerencse, hogy legalább a sulikban ilyen nyilvánvalóan nem nyomulhatnak politikai elkötelezettségek, tevékenységük miatt.) Talán nemcsak engem keBIT folyik.... serit el, ha félig felnőtt dilettánsok azt hiszik, hogy a diákoknak felkészületlenül elég néhány nagy vagy idegen szót odavetni demokráciáról, participációról habilitációról, partikulációról. Lehet valótlant vagy butaságot állítani, hogy a Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács korosztályi oldalába a szegedi diákparlament a BIT kezdeményezésére bekerülhet, holott ott csak országos ifjúsági szervezetek képviseltetik magukat, hogy a MAGYIT az egyetlen működő esernyőszervezet országos szinten, hogy a diákparlament rendszere, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat, illetve Zánka bármilyen közös fogalomkörbe sorolható lenne, hiszen az első egy intézményesített tájékoztató fórum, a második egy költségvetési szerv, a harmadik pedig egy ifjúsági bázishely. Lehet osztogatni 20 oldalas törvényi cikkelyeket csak azért, hogy elmondhassuk, mi segítettünk, de magyarázatok, példák, értelmezések nélkül az továbbra sem lesz érthetőbb, használhatóbb a diákok részére. Ma már a törvény nem írja elő, hogy az országos diákparlament előkészítése végett felmenő rendszerben városi vagy megyei diákparlamenteket kellene tartani, ezért a kezdeményezés mindenképp dicséretes, de az talán mégis kérdéses, hogy erre így mi szükség volt. Hiszen józan paraszti ésszel feladata lehet egy városi diákparlamentnek problémákat, javaslatokat megfogalmaznia a helyi gondok orvoslására pl. a fenntartónak, vagy szó szerinti felkészülés végett megvitatni az Országos Diákjogi Tanács előterjesztését a tanulói jogok érvényesüléséről, ami viszont még nem készült el (az ODP-re májusban kerül sor). Hogy most mégis mi tette aktuálissá, azt talán a szervezők sem tudják, hiszen egy, a nem a diákparlament által megválasztott városi diákelnökség ideiglenes egy hónapos újbóli megválasztása csupán formalitás. Mindenesetre lesz folytatás, hiszen március végén kétnapos továbbképzést is tartanak, ahol talán valóban a nevével összhangban képzést szerveznek a BIT-esek, önkormányzati pénzen. Az aggály nem véletlen, hiszen emlékszünk még a tavalyi nyári felkészítésre, amire azért kellett volna sort keríteni - a magasztos célokon túl -, mert az önkormányzat nyert rá pénzt és gyorsan el kellett költeni. Hogy végül miért nem lett belőle semmi? Esetleg volt, csak nem az érintettek részvételével? Kérdések, kérdések... A találgatások pedig olyan elszomorító válaszokat szülnek. árpááfnhrf látna \