Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-17 / 63. szám

HÉTFŐ, 1997. MÁRC. 17. BELFÖLD 3 MODULBAU Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel./fax: 62/491-022 Szeged, Dorozsmai út 5. Tel./fax: 62/311 -092 VAKOLATOK ÁREMELES ELŐTT • LB-KNAUF, BAUM1T«*«» A

Z elmúlt hét szegedi szempontból is egyik legfontosabb eseménye Románia nagykövetének látogatása volt a városban. Készül a konzulátusok cseréje, és Victor Ciorbea román miniszterelnök budapesti látogatása után készül egy új világ is a magyar-román kapcsolatokban. A szegedi nyitásnak nincs akadálya, és a kolozsvári magyar konzulátus ügye is annyival könnyebb lett, hogy a kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar nacionalista pártvezér elvesztette elnöki tisztét saját pártjában, és ahogy ez ilyenkor lenni szokott, kiderült, hogy Funarné öltözködése, a családi villa berendezése és hasonlók, mind a pártkasszából fedeztettek. Funar befolyásának gyengülését a román sajtó egyenesen térdrerogyásnak minősíti, azzal indokolva a vezér bukását, hogy nem tudott a román nemzetnek kellő súlyú ellenséget prezentálni, az ország pedig észrevette: hovatovább nemhogy szövetségesei, de ellenségei sem maradnak. Az új román kormány politikai lépései valóságos tavaszt csináltak odaát is és itthon is. Kezdjük azzal, hogy a régebben hagyományosan ellenséges román televízióban kitört a magyarbarátság. Magyar operettet közvetítenek főműsoridőben a kolozsvári magyar színház előadásában és híradóban a magyar párt politikusait az új éra óta először nem illetik megjegyzésekkel vagy visszautaló gúnyos arckifejezésekkel. Mintegy varázsütésre megjelentek a rendkívül pozitív beállítottságú magyar vonatkozású riportok. Szakértők sora kezdte el bizonygatni, hogy Romániának egyetlen útja vezet Európába, s ez Magyarországon keresztül visz. Politikusok és történészek állítják: a modern világban a román latinitás európai hídja Budapest fölött ivei a rokon nyugati latin népekhez, nem kevesebbet bizonygatva ezzel, mint azt, hogy a szláv tömegbe beékelődött helyben „rokontalan" Románia és Magyarország egymásnak természetes szövetségesei. A Constantinescu-féle vezetésnek szerencsére nemcsak bátorsága volt ahhoz, hogy feltétlen magyarbarátságot hirdessen, hanem elegendő politikai tőkéje is, amelyet a megroggyant nacionalisták egyelőre nem tudnak kikezdeni. Emil Constantinescu elnök és Victor Ciorbea miniszterelnök többször is nyilvánosságra hozták: ez a közeledés nem divat, hanem visszatérés a normális viszonyokhoz. C

'orbea kormányfő látogatása Budapesten (és a Magyar Televízióban, illetve a Duna TV-ben) Magyarországon is némi érzelmi vihart kavart. Való igaz, Nicolae Ceausescu és Ion Iliescu meg a hozzájuk tartozó éppen aktuális miniszterelnökök despotikus megjelenése és modora után Ciorbea igazi reveláció volt. A magyar közvéleményt is meglepte, hogy a korábbi ravaszkodó, balkáni figurák után egy határozottan nyitottlelkű államférfit láthatott, aki úgy nyilatkozott, mintha évtizedek óta egy európai demokratikus berendezkedésű ország élén állna, s nem csak tavaly ősszel emelkedett volna (Ilié Nastase teniszező legyőzésével) előbb a bukaresti polgármesteri székbe, majd a román miniszterelnöki posztra. (És akiről egyébként otthon állítják, Bokros Lajos kismiska volt hozzá képest a gazdaságpolitikában). Victor Ciorbea személye azért is érdekes volt Horn Gyula mellett, mert politikai elemző legyen a talpán, aki meg tudta volna állapítani, hogy a román kormányfő milyen politikai irányvonalat képvisel Merthogy az intézményes kapcsolatok kiépülése után alighanem a rokon politikai értékrendszerrel bíró pártok is kapcsolatot keresnek majd, ami nem lesz egyszerű. 1994-ben az akkor még kormányon nem lévő MSZP az akkor kormányon lévő Iliescu-párttal vette fel a kapcsolatot Szegeden (maga Horn úgy nyilatkozott, lliescuékban látja a demokrácia letéteményeseit). A Fidesz a még ellenzékben lévő Constantinescu pártszövetségét kereste fel Bukarestben, majd miután azok kormányra kerültek, ugyanezt a liberális formációt az SZDSZ is megtalálta. A hazai kereszténydemokráciát képviselő pártok viszont eddig kerülték román kollégáikat, amit a román elemzők kölcsönös rossz emlékekkel magyaráznak, lévén a Trianon utáni időszakot Romániában a nemzeti parasztpártiak vezényelték. Érdekes, hogy a jelenlegi magyar koalíció éppen azzal a román kormánykoalícióval „van párban", amelyik a román baloldali despotizmus után jobboldali nemzeti liberális fordulatot hozott. (Romániában az SZDSZ-szel rokon baloldali vagy radikális liberálisok szintén benne vannak a kormánykoalícióban, de csupán egy kis pürtocska formájában). A

kapcsolatok tehát születőben vannak. A szegedi konzulátus nyitásától a poltikai és civil szféra ezer szövevényéig mindenre szüksége lesz a német-francia mintára európaizált magyar-román viszonynak. Gyorshajtás • Szeged (MTI) Szeged külterületén V. L. 40 éves hódmezővásárhelyi férfi az útviszonyok szerint megengedhetőnél gyorsabban közlekedett személyautójával, lesodródott az úttestről, árokba hajtott és felborult. A jármű vezetője a helyszínen életét vesztette. Petöfis diákok • Kiskörös (MTI) Immár másodízben ismét Kiskőrös adott otthont a Petőfi Sándor nevét viselő középiskolák országos találkozójának. A kétnapos rendezvénya városháza dísztermében Kerényi Ferenc irodalomtörténész előadásával vette kezdetét, majd a költő szülőházánál gyűltek össze a diákok, hogy iskolájuk névadójára emlékezzenek. Az idei összejövetelen, amelyen tizenhárom középiskola több mint száz tanulója, illetve kísérő nevelője vett részt, ezúttal is irodalmi vetélkedőkre, szavaló- és rajzversenyre került sor. Halál a síneken • Szeged (MTI) Szeged külterületén egy gyalogos lépett szombat este a fénysorompó tilos jelzése ellenére a vasúti sínekre. A 25 éves P. Csabát a SzegedBudapest között közlekedő gyorsvonat halálra gázolta; az ügyben megkezdték a vizsgálatot. A Magyar Sajté Bora • Pécs (MTI) A magyar szőlő- és borkultúra népszerűsítésére rendezett pécsi borhetek programjához kapcsolódva az idén először választották meg a Magyar Sajtó Borát. A pécsi Aranykacsa étteremben rendezett borbírálaton a helyi és az országos médiumok húsz újságtrója kilenc hazai történelmi borvidék huszonhét fehér-, desszert, rozé és vörösborát minősítette. A sajtó képviselői a fehérborok közül a siklósi Bajor pince 1995-ös évjáratú Muscat Cuvee-jét, a desszert borok kategóriájában a Disznókő Rt. 1992-es Tokaji aszúját, a rozék közül a siklósi Fonti Bt. Zweigelt rozéját, a vörösborok kategóriájában a Tiffán Rt. Villányi Cabernet Sauvignon-ját ítélték a legkiválóbbnak. Ez utóbbi bor kapta a sajtó nagydíját is. „Átjáró" • Budapest (MTI) Halálos kimenetelű baleset történt vasárnap 13 óra 20 perckor a X. kerületben, a Kőér-Gyömrői út kereszteződésében lévő vasúti átjárónál. Az említett helyen a jelzőlámpa piros jelzésé ellenére a vasúti sínekre hajtott egy piros, Lancia típusú személygépkocsi és összeütközött a szegedi InterCity járattal. A piros jelzést az autóban ülő 20-25 év körüli, papírok nélküli fiatalok figyelmen kívül hagyták. Az összeütközést követően az IC-vonat mintegy 500 métert tolta maga előtt az autót. A gépkocsit vezető fiatalember a helyszínen, az autóban ülő fiatal lány pedig a kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. Magyar-román tavasz Kitüntetések nemzeti ünnepünkön • Budapest (MTI) A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesztésére március 15-e alkalmából a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet adományozta dr. Dömötör Jánosnak, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum nyugalmazott igazgatójának; a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet Molnár Zsuzsának, a Szegedi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervezőjének; Harangozó Gyula-dijat adományozott Juronics Tamásnak, a Szegedi Nemzeti Színház magántáncos-művészeti vezetőnek; Művelődés Szolgálatáért-dijat adományozott Francisztiné Molnár Erzsébetnek, a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal oktatási- referensének valamint dr. Varga Tibornénak, a József Attila Tudományegyetem gazdasági előadójának. • Orbán és Isépy Vásárhelyen Haza és haladás a nemzet szociális felemelkedése A forradalom előtt tisztelegtek a ma politikusai, Orbán Viktor, Isépy Tamás és Póda Jenő. (Fotó: Tésik Attila) A református Újtemplomban tartott ökumenikus istentisztelettel és templomi zászlószenteléssel kezdődött Hódmezővásárhelyen az ünnepségsorozat. Igét hirdetett Dányi József református esperes, Kása Ferenc református lelkész és Tatár János római katolikus plébános. Zászlóavató beszédet mondott: dr. Rapcsák András polgármester, országgyűlési képviselő. A városi ünnepség keretében a résztvevők előbb a Petőfi-szobor talapzatán helyezték el a koszorúikat, majd ünnepi megemlékezés kezdődött többszáz felnőtt és gyerek érdeklődése mellett a Kossuthszobornál. Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője ünnepi beszédében hangsúlyozta: '48 üzenete a mai magyarságnak a nemzeti egység, hiszen enélkül se békés reform, se forradalom nem hajtható végre. Soha sem elegendők a szólamok, tettekre van szükség, hiszen csak ezzel és programokkal lehet építeni. A magyar jogállamot először a 12 ponttal fogalmazták meg. Széchenyi és Kossuth annak idején vitáztak, de tisztelték egymást. Isépy Tamás kiemelte: Magyarország tisztában van azzal, hogy manapság nincs regionális, csak globális biztonság, éppen ezért törekszik az egységesült Európa felé. Az Európai Unióhoz való csatlakozás azonban nem jelenti a nemzeti identitás elvesztését. Orbán Viktor, a FideszMagyar Polgári Párt elnöke kifejezte beszédében, hogy még ma sem valósult meg a márciusi ifjak legfőbb célja: nem született meg a polgári állam. Ma a legnagyobb az egymillió szegény és az egymillió gazdag közötti szakadék. Köztük 15-16 szoros a jövedelmi és vagyoni különbség. A haza és haladás nem lehet a nemzet nagy részének szociális felemelkedése nélkül - idézte Kossuthot. Magyarország 1100 éve Európában van - mondta Orbán Viktor -, csak éppen elhagyta őt a kontinens nyugati népeinek közössége. Az Unióhoz csatlakozás hazánk számára nem cél, csak eszköz. Magyarországon változásra van szükség, hogy sikerüljön eltörölni a '94-96 között történteket, de megőrizhetők legyenek a '90-94 között született eredmények. Dr. Rapcsák András polgármester, országgyűlési képviselő ünnepi beszédében kiemelte: egy nemzet igazi erejét az emberek jelentik. Deák Ferencet idézve elmondta: káros, ha egy kormány politikát rendező többséget szerez. A gazdaság van az emberért és nem fordítva. Dr. Rapcsák hangsúlyozta: a mai hatalom az erősek oldalára állt. A demokrácia céljai ma is azt követelik, hogy tudjunk összefogni a sorsfordító időkben. • Vásárhelyen délelőtt a Petőfi-szobornál a MIÉP is ünnepi gyűlést tartott, amelyen Kovács Imre Attila (MIÉP) és Balogh Norbert (Független Magyar Ifjúsági Egyesület) mondott ünnepi beszédet, összefogást sürgetve a nyugati befolyás erősödésével szemben a nemzeti érdekek védelmében. B. K. A. Éremgyüjtök serleg vacsorája • Munkatársunktól Tizedik alkalommal rendezte meg az Éremgyűjtők Csongrád megyei szervezete a serlegvacsorát 15-én, szombaton este a Hágiban. A rendezvény célja: az éremgyűjtés népszerűsítése, a numizmatikai ismeretek gyarapítása. A múlt év eredményeiről Hajdú Béla titkár számolt majd dr. Csongor Győző címzetes egyetemi tanár, a megyei szervezet tiszteletbeli elnöke Reizner János könyvtárigazgató születésének 150. évfordulója alkalmából mondott emlékbeszédet. Huszka Lajos tanárra, numizmatikusra dr. Nagy Adám muzeológus emlékezett. A Reizner János jutalomérmeket dr. Bóna Endre orvos, numizmatikai szakíró, a megyei szervezet elnöke adta át és köszöntötte a 80 éves dr. Simon Miklós bőrgyógyász professzort, a jeles nufnizmatikust. Dr. Csongor Győző a múzeumalapító numizmatikusról, Reizner Jánosról mondott emlékbeszédet. (Fotó: Miskolczi Róbert)