Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-14 / 62. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. MÁRC. 13. HAZAI TÜKÖR 14 • Konferencia a környzetvédelemről Szeméttelepek országa? Rács mögött a bírósági parkolók A bíróság épülete elótt csak az ott dolgozók parkolhatnak majd. (Fotó: Gyenes Kálmán) am Új feladatok a kör­nyezetvédelemben cím­mel rendezett kétnapos nemzetközi szakmai konferenciát a Progress Vállalkozásfejlesztő Ala­pítvány, a megyei ön­kormányzat és az Alsó­Tisza-Vidéki Környezet­védelmi Felügyelőség. A tegnapi vitaindítót dr. Szili Katalin, a környe­zetvédelmi minisztérium államtitkára tartotta a hazai környezetvédelem jogszabályi hátteréről, a jövő feladatairól. - Az 1995 decemberében hatályba lépett környezetvé­delmi törvény előtt utoljára 1976-ban került sor a terület jogszabályi rendezésére ­mondta az államtitkár. - Az új törvény megfelel az Euró­pai Unió elvárásainak. In­tézkedik az Országos Kör­nyezetvédelmi Tanács felál­lításáról, mely a kormány ta­nácsadó szerveként, széles társadalmi csoportokat kép­viselve működik. A jogsza­bály előírásainak alapján meg kellett alkotni a Nemze­ti Környezetvédelmi Progra­mot - ezt várhatóan április­ban tárgyalja majd a Parla­ment. A program hat évre szól, vagyis éppen arra a pe­riódusra vonatkozik, amely­ben Magyarország felkészül az Unióhoz való csatlako­zásra. A dokumentum tartal­mazza azokat a pénzügyi eszközöket is, amellyel a 2002-re vonátkozó célálla­pot elérhető. Eszerint a je­lenlegi 1,1 százalék helyett a GDP 2 százalékát kell kör­nyezetvédelemre fordítani. A kidolgozott stratégia része az országos környezet­egészségügyi program is, amely azt tartalmazza, mit kell tenni a környezetvéde­lem területén az egészségvé­Szegény argentinok. Most már értem, hogy miért tiltakoztak, és za­varták ki az amerikai stábot az országból, amikor az Evitát akar­ták forgatni. Ugyanis le­het, hogy kasszailag rendben lesz ez a film, de máshogy sehogyan sem. Minden ország iszonyúan kényes a történelmére, a hő­seire, a negatívan kicsi, vagy pozitívan nagy alakjaira. Idegen kézzel belenyúlni egy viszonylag friss történel­mi darabba, komoly és nagy előkészületeket igényel. Es ahogy lement ez a musical, szinte átsütött rajta a holly­woodi idealizmus, bornírtan egyszerű megoldások pörög­tek kockáról kockára. Más­felől nézve pedig, filmművé­szetileg netán: egy lyukas óvszerben több fantázia van, mint ebben a filmes válto­zatban. Miért? Mert angolul hallunk ere­deti, spanyolosan forró da­lokat, a szövegüket magyar slendriánban olvassuk. Mert Madonna és Banderas szí- . nészi teljesítménye egyszí­nű hüppögés és komikus in­dulatmámor között hente­reg. Mert otthon is megu­nunk bő két óra alatt har­mincszor megfordulni ugyanabban a lépcsőházban. Mert az érzelmi síkok olyan delem érdekében. A jogsza­bály megfogalmazza az ön­kormányzatok szerepét is; kimondja, hogy a helyható­ságoknak ki kell dolgozniuk a maguk környezetvédelmi programját, és létre kell hoz­niuk saját környezetvédelmi alapjukat a kasszájukba be­folyó bírságokból. Hatályba léptek a természetvédelem­ről és a területfejlesztésről szóló jogszabályok, elfog­adásra vár az épített környe­zetről szóló és a műemlék­védelmi törvény. Hamarosan elkészül a környezethaszná­lati és -terhelési szabályozás, valamint a hulladékgazdál­kodási és vegyianyag tör­vény. Szili Katalin leszögezte: a már megalkotott és az ez­után elkészülő jogszabályok­kal egy Európa-konform környezetvédelmi törvény­rendszer jön létre Magyaror­szágon. Am a jogi háttér ke­vés; a megfelelő pénzügyi eszközöknek és a gyakorlati intézkedéseknek legalább ilyen fontos szerepük van a hatékony környezetvédelem­ben. A legjelentősebb pénz­ügyi forrás a Központi Kör­nyezetvédelmi Alap, amely nem a költségvetésből, ha­nem a termékdíjakból és bír­ságokból befolyó összegek­ből táplálkozik. Az idei első negyedév pályázatait e hó végéig kell benyújtaniuk a gazdálkodó szervezeteknek és önkormányzatoknak, a te­rületi környezetvédelmi fel­ügyelőségeken keresztül. Az államtitkári beszámoló után az osztrák környezetvé­delmi tapasztalatokról, vala­mint a Dél-Alföld speciális problémáiról szóltak az elő­adások. A konferencia ma szekci­óülésekkel folytatódik a For­rás szállóban. K. G. sivárak, akár egy tegnap ki­irtott erdőé. Mert egyszerű­en sem a valóságos történel­mi alap felé, sem a fantázi burjánzó világa felé nem mertek mozdulni a film ké­szítői, így hát a kettő között sehová se juttatták a nézőt. Mert egyik szemük állandó­an a kassza felé kacsintott. Mert egy musicalt úgy kell megcsinálni, mint a Hairt, vagy a Mindhalálig zenét, hogy az embernek kétsége ne legyen affelől, hogy a dalok a film épülését szol­gálják, és nem csak azért vannak benne, mert minden áron musicalt akarnak csi­nálni. Mert magát az alapdrá­mát nem töltötték fel, nem keltették életre, hogy éljük bele magunkat, csak végig­kornyikáltak egy történetge­rincet. Mert már maga a tör­ténet sem monumentális, de nem is sikerült azzá tenni. Mert olyan érzése volt az embernek (itthoni vetület), mintha azt mondanák, mi­lyen baromi jó dolog az a diktatúra. Mert felvillantak a pesti éjszaka reklámfé­nyei, ahogy annak idején az Egri csillagokban kvarcórá­val és edzőcipőben mászott a török a falra. Mert... Nos, ennél rosszabb bizo­nyítványt csak a film tud ön­magáról kiállítani, nézzék meg, érdemes. Podmaniczky Szilárd Érzékeny téma Szege­den a parkolók ügye. Ugye? Volt itt már min­denféle variáció. Ingye­nes, pénzes, két cég is söpörte be forintokat, amiből a város nem so­kat látott. Aztán a leg­újabb fejezet a jelenlegi: önlyukasztós jeggyel, avagy drága bérlettel. A sziszegéseket az önkor­mányzat egyebek között az­zal intette le, hogy ez van, vi­A magyar zenetörté­net eddigi legnagyobb hegedűművésze, a Ze­neakadémia egykori igazgatója és professzo­ra halálának 60. évfor­dulója tiszteletére ren­deztek emlékhangver­senyt március 11-én (Hubay 1937. március 12-én halt meg) a szege­di Bartók Béla Művelő­dési Központban. A hangverseny kezdemé­nyezője Szecsódi Ferenc Liszt- és Weiner-díjas hege­dűművész volt, aki immáron több évtizede, hegedűművé­szeink közül lényegében egyedül, de játékát illetően mindenképpen egyedülálló színvonalon őrzi a nagy mes­ter emlékezetét. Estjét a Ma­gyar Zeneművészeti Társaság is pártfogásába vette, így e koncert országos jelentőségű lett, s az egyetlen Hubay-em­lékezés volt hazánkban. A hangverseny szóvivői tisztét dr. Kiss Ernő zenetanár vál­• Tudósítónktól Békésen aludt fő- és al­bérlő a múlt éjjel a Nádor ut­cai társasház 4. emeletének egyik lakásában, egészen 23 óráig. Ekkor egyikőjük fe­lébredt, mert a másik szobá­ból furcsa, pattogó, ropogó zajokat hallott, meleget és füst szagot érzett. Benyitott az ajtón, és alig hitt a szemé­nek. A berendezés lángolt, gomolygott a sűrű füst szerte szét. Megpróbálta pokróccal oltani a tüzet, de hiába. Vé­gül, hogy a többi lakás nem lett a hamu martalékává, az a városi tűzoltók Huszár Ti­bor százados által vezetett csapatának köszönhető. A bentlakók túlélték, de szem­élyes tárgyaik szénné égtek, csak a szoba csupasz fala maradt ép. Milliós a kár. szont kivétel nincs, nem lesz. Ha valaki, avagy egy cég zsebbe nyúl és megveszi a bérletet, onnantól nyert ügye van, ott parkol, ahol csak akar. Nos, az ábra kissé bonyo­lódik. Nem nagyon, csak egy picinykét. Arról van szó, hogy a városi rendelet alkotói megfeledkeztek róla: létez­nek olyan „magasabb rendű" szabályok, amelyek űberelik a helyi rendeletet. A kósza hírnek jártunk utána - amely lalta; aki már önmagában messze túlszárnyalta a meg­hívóban olvasható „bevezetőt mond"-kifejezést: zeneeszté­tikai tanulmányt adott eló, ki­tűnő stílusban, remek poé­nokkal fűszerezve. A hallga­tóság - köztük sokunk örö­mére igen sok ifjú zenemű­vészjelölt - átélt és érzékletes képet kapott a múlt század második fele és századunk első harmada zeneéletéről, de legfőképpen Hubay Jenő nagyságáról és jelentőségé­ről. Szecsódi Ferenc művésze­téhez lassan már alig lehet méltó szuperlatívuszokat ta­lálni. Ami újra és újra rabul ejti az őt hallgató közönsé­get, az a sokszor már hihetet­lennek tűnő, a legapróbb részletekig kicsiszolt techni­kai felkészültség, amely szerint a Széchenyi tér egy szakaszáról kitiltják a bérle­teseket és a jegyeseket (utób­binál nem menyasszonyra és vőlegényre gondolunk) -, 21 parkolót csak a bíróság és az ügyészség használhat majd a jövőben. A polgármesteri hi­vatal jegyzői irodáján meg­tudtuk: a megyei főügyész és a megyei bíróság elnöke is kérelmezte, hogy kizáróla­gossággal kapják meg az épület előtti szakaszon a par­kolókat. A hivatal bólintott, azonban a legmagasabbfokú, átszellemült muzsikálásban jelenik meg előttünk. Hege­dűjátékában a legkisebb trilla is a nagy egészet, a művet szolgálja, a művész, az alko­tó teljes szándékát követi, építkezésében, logikájában az egyes darabok között az adott hangversenyen belül nagy globális összefüggése­ket teremt. A hallgatóság mindebből persze csak a cso­dát, a varázslatot érzi, mert Szecsódi - teljesen észrevét­lenül - maga mellé ragadja, emeli, viszi; s így spirituáli­sán mindenki a közös játék bűvöletében hallgathatja őt. Konzseniális partnere volt ezen az estén Szőnye Kata­lin, a szegedi zenekonzerva­tórium művésztanára, aki már sok év óta kiérdemelte a „városunk eszményi zongo­mivel egy '84-es miniszteri rendelet ezt előíija. Bizonyos közintézményeket megillet ez a jog, így a közeli hetek­ben az 1000-1200 belvárosi parkoló 5 százalékából tiltják ki az autósokat. Mellesleg az üzemeltető, a Telpark még semmit nem tud az egészről. Kérdés: vajon a bérletek árából visszatérítenek-e 5 százalékot, ennyivel csök­kentik-e a jegyek árát? Vá­laszt nem várunk... V. F. S. raklsérője" címet. A műsor ­mely a méltatlanul félreértett Henri Vieuxtemps (Hubay talán legfontosabb mestere) és Hubay Jenő - technikailag és zeneileg egyaránt igényes műveiből állíttatott össze ­tőle is nagy virtuozitást köve­telt, ám a művésznő nemcsak ennek tett eleget maradékta­lanul, de álomszép, hab­könnyű és mégis szilárd alap­zatot adott az est szólistájá­nak. Szecsódi - aki, mint megállaplttatott, Hubay szel­lemi dédunokája - és partne­rei a sokat gyalázott és a ma­gyar zenetörténetből egy ide­ig hatalmilag törölt Hubay Jenő méltó örököseinek bizo­nyultak ezen az estén. A kö­zönség pedig - mely zsúfolá­sig megtöltötte a művelődési központ dísztermét - egy életre szóló élménnyel tölte­kezve ünnepelhette őket. A „ráadás" végül a Tavasz re­ményét sugallta: Hubay: Zephyr - vagy: enyhe, frissí­tő, nyugati szellő. K. E. A magyar nemzet születése • DM-információ Ma este 6 órakor, a szege­di Royal szálló különtermé­ben mutatják be Kristó Gyu­la „A magyar nemzet szüle­tése" című könyvét. A törté­nész-professzor legfrissebb munkájában annak igazolá­sára törekszik, hogy a „ma­gyar nemzet" fogalmát már a XIII. századtól többféle módon értelmezték. A ma esti beszélgetés arra is vá­laszt keres, hogy eleink a társadalmi fejlődés mely fo­kán telepedtek le a Kárpát­medencében, s hogyan lehet helyzetüket meghatározni a korabeli Európában. A Royal Szálló könyvbe­mutatóján Kristó Gyula pro­fesszorral Tráser László be­szélget. „Real '96" • Munkatársunktól Ma délután 5 órakor „Re­al '96" címmel nyílik meg a szegedi REklámgrafikai AL­kotótelep munkáit bemutató kiállítás a Bartók Béla Mű­velődési Központ B-Galériá­jában. A tárlatot Szügyi György, az Euromenedzser Rt. igazgatója ajánlja az ér­deklődők figyelmébe. Az elmúlt évtizedekben robbanásszerűvé vált térsé­günkben is a vizuális rek­lámmédiák térhódítása. Kö­vetkezményeként gyakran nehézségekbe ütközik az időszerű esztétikai és szak­mai követelmények megfo­galmazása a befogadó réteg és a fiatal szakemberek szá­mára. Közel egy évtizede a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz tanszékén kon­cepciót dolgoztak ki a rek­lámgrafika, reklámesztétika tantárgy oktatására. A felis­merés helyességét igazolta, hogy a szegedi példát rövi­desen valamennyi testvérin­tézmény követte. A fokozó­dó érdeklődés hatására 1996-ban a szegediek REk­lámgrafikai ALkotótelepet szerveztek a terület iránt ér­deklődő ifjú alkotók számá­ra. A munkába bekapcsolód­tak erdélyi és vajdasági fia­talok is. A ma nyíló kiállítás a telepen született grafikai tervekből ad egy csokorra valót. A kiállítás április 11­ig tekinthető meg, munkana­pokon 10-18 óráig. Ötéves az első magyar autó • Szentgotthárd (MTI) Öt éve, 1992. március 13­án készült el a modern idők első magyar autója Szent­gotthárdon. Dános András, az Opel Hungary sajtófőnö­ke felidézte, hogy az első magyar Opel Astra egy fe­hér, 1,4 literes ötajtós mo­dell volt, amelynek akkor 998 ezer 500 forint volt a fo­gyasztói ára. Akkoriban a szentgotthárdi gyár szalagja­in mindenütt fehér és ötajtós Astrák sorakoztak, hiszen ezzel indult a gyártás. Az el­ső Opel Astrát Antall József, akkori miniszterelnök vezet­te le a futószalagról, Bob Eaton-nek, a General Motors Europe akkori elnökének társaságában. Az elmúlt öt esztendőben az Opel, az Opel Hungary és az Astra is szép karriert futott be Ma­gyarországon. • Megjött az Evita Szegény argentinok Hubay-emlékest Szecsödivel

Next

/
Thumbnails
Contents