Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-14 / 62. szám

> / r AzOrsz ' í1 rr ^Q^J állományából töiftlve Forradalom és szabadságharc - 1848-49 (9-1 !• oldal) idus néni idusai T?zzel a halmozottan történelmivé lett nappal, márHj mint március tizenötödikével, roppant óvatosan kell bánni. Emlékszem, még valamikor a hetvenes évek legvégén, a Pest megyei kisváros első számú históriatanára, a törékeny és folyton sipttozó, máskülönben kifejezetten szórakoztató Idus néni hajtogatott ilyesmit, aki úgy tudott az ókorról beszélni, hogy egy-egy meséjébe Kossuth Lajos és Görgei Artúr, sőt Nagy Imre és Kádár János nevét is gond nélkül belecsempészte. Bevallom, az idő tájt, legalábbis ott, a hátsó padban, nemigen értettük, minek, mi az oka, s miért igyekszik ez az inkább kedves diákcsínyekhez, semmint véres harcterekhez és bűnös politikai merényletekhez szokott nő erőltetettnek tűnő párhuzamokat keresni, embert az emberrel szembeállítani. Az idus szó (így, csupa apró betűvel) viszont mindig is tetszett, eltekintve attól a furcsa kettősségtől, hogy számunkra megmagyarázhatatlan módon, a rómaiak naptárában 13-át és 15-ét is jelenthetett. A lényeg, s ezt hamar megjegyeztük, hogy márciusban - 2041 és 149 esztendeje éppúgy, mint most - a „hónap közepe" tizenötödikére esett. Ha már a régmúltig kalandoztunk: a legendás Idus néni szerint, Krisztus előtt 44-ben, épp ezen a jeles napon, „csak" annyi történt, hogy egy teljesen szokványos gyilkosság után megfordult a világ sora. Bizonyos Marcus lunus Brutus néhány dühös szenátor (értsd: köztársaságpárti összeesküvő) élére állt, és megölte a rendszer ellenségét, az önmagát gyakorlatilag diktátori hatalommal felruházó Julius Caesart, Gallia és Itália első „igazi" gyarmatosítóját. Caesar meghalt, de a nevéről elhíresült államforma, a császárság mégiscsak megszületett, mi több, fölöttébb életképesnek is bizonyult. Mást ne említsek: császárunk (na jó, királyunk), nem is olyan régen, még nekünk is volt. Például akkor, amikor jószerével egész Európát a szabadelvűség, a romantika és legfőképpen az ébredező nacionalizmus hevítette. A XIX. században a „nemzeti érzület" nem csupán ideológiai alapot teremtett két új hatalom, Olaszország és Németország kialakulásához, hanem arra is alkalmas volt, hogy egyes népeket (a miénken kívül most a lengyel, a görög és a szerb „modellel" is előhozakodhatnék) a rajtuk uralkodó, s tagadhatatlanul erősebb országok elleni felkelésre hangolja. A hatalmas és soknyelvű Habsburg-birodalomban 1848 tavaszának forradalmárai egyöntetűen az osztrák fennhatóság megszüntetését és a polgári rend megteremtését tűzték ki célul. A legfrissebb történelemkönyvek szerzői egytől egyig rögzítik a tényt, hogy a magyarok, a horvátok és a.csehek is kimondták az Ausztriától való elszakadást, és ideig-óráig kikiáltották saját független államukat, ám arról már többnyire megfeledkeznek a krónikaírók és -elemzők, hogy nagy elődeink ezekkel a lépésekkel tulajdonképpen azt cselekedték, amire mostanság mi is törekszünk, vagyis: közeledni próbáltak a kontinens fejlettebb feléhez. Mert aligha vitatható: másfél évszázada még azok szolgálták a „modern Európa" ügyét, akik mindenáron szabadulni akartak a birodalmi igából, s felelni kívántak végre önmagukért. S

bár sem a '48 március idusán kezdődött magyar forradalom, sem a többi felkelés nem változtatott azonnal a földrész térképén, mégis megállapítható: nélkülük most sokkal szegényebbek és talán reménytelenebbek is lennénk. De ezt, ha jó az emlékezetem, már Idus néni is mondta. • Összefogott a megyei ellenzék Együtt akarnak kormányt buktatni Magyar román fórum • Budapest (MTI) Románia várja a magyar tapasztalatokat és a magyar tőkét többek között közös vállalatok alapítása révén — jelentette ki Victor Ciorbea román miniszterelnök csütörtökön a Gyáriparosok Országos Szövetséeg (GYOSZ) által rendezett magyar-román gazdasági fórumon. A több mint 30 román üzletember, a román kormány több minisztere és több tucat magyar nagyvállalat vezetőjének részvételével zajlott találkozón a román kormányfő hangsúlyozta: a megszülető új gazdasági szabályok széles lehetőséget nyitnak a magyar befektetők számára Romániában. Betörés • Munkatársunktól Betörők jártak tegnap egy röszkei tanyán. Az üres házban készpénz után kutattak, s több százezer forintos zsákmányt vittek magukkal. A tanyai „kirándulás" azonban mégsem úgy zárult, ahogyan tervezték, mert az esetnek szemtanúja is akadt, akinek segítsége révén a rendőrök már keresik a helyszínről autóval elmenekülő tetteseket. ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAG ÁRA TELE-7-TEL: 36 FT Díjemelések A szegedi közgyűlés bölcsődei, óvodai, napközis díjemelésekről is döntött. (5. oldal) • Szegeden és Nagylakon át Budapest-Bukarest autópálya • Bukarest (MTI) A bukaresti Evenimentul Zilei ismerteti a Budapest-Bukarest autópálya Traian Basescu román közlekedési miniszter által megfelelőnek tartott nyomvonalát, amely nem Bulgária felé vezetne egy új Duna-hídon át, hanem Konstanca román kikötője felé. A lap szerint ezt a tervet vitte magával Budapestre, Lotz Károllyal való megbeszélésére a miniszter. Basescu az Evenimentul Zileinek adott nyilatkozatban rámutat, hogy az európai közlekedési miniszterek 1995ben Krétán kijelölt „4-es folyosója" nem előnyös Románia számára. Ez a Nürnberg, Prága, Pozsony, Budapest, Szeged, Nagylak, Arad, Temesvár, Karánsebes, Drobeta Turnu Severin, Craiova, Calafat, Vidin, Szófia, Szaloniki, Isztambul útvonalat jelölte ki. (A tervezett útvonal tehát elkerülné Bukarestet...) A Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz-Magyar Polgári Párt szervezeteinek Csongrád megyei vezetői az elmúlt időszakban tárgyalást folytattak a három párt megyei szintű együttműködéséről. A megbeszélések stratégiai és taktikai kérdéseket érintettek. Hogy miről is folyt valójában a vita a pártok között és milyen álláspontot képviseltek, erről tegnap tartottak a sajtótájékoztatót a három párt képviselői. Dr. Mécs László, az MDF megyei elnöke szerint a pártok kifejezésre juttatják együttműködési szándékukat, mégpedig azért, mert látják, hogy az ország elégedetlen az MSZP-SZDSZ kormány intézkedéseivel, mélységes a csalódás a lakosság körében, sztrájkhangulat uralkodik az egyetemeken, tüntetnek a kistermelők és más problémák is jelentkeznek a társadalomban. Ennek az alternatívája: az ellenzék összefogása. Csak ilymódon lehet a következő választásokon leváltani a jelenlegi kormánykoalíciót, s egy olyan kormányzó kabinetet létrehozni, amely az ország sorsát tartja szem előtt! Erre Dr. Kovács Kálmán, dr. Mécs László és Rákos Tibor (balról jobbra) - azonos hullámhosszon. (Fotó: Karnok Csaba) minden feltétel és lehetőség adott, s a három párt eddigi együttműködése biztosíték erre. Dr. Kovács Kálmán, a KDNP megyei elnökének hasonló a véleménye a hárompárti együttműködésről, s ő is azt vallja, hogy csakis ilymódon lehet leváltani a mostani szociálliberális kormányt. Arra a kérdésre, hogy a kereszténydemokraták belső válsága kihatással van-e erre a közös fellépésre, az országgyűlési képviselő nemleges választ adott, mondván, hogy ő és a megyei pártszervezet továbbra is az eredeti kereszténydemokrata elvek szerint politizál és nem kerékkötője az együttműködésnek. Rákos Tibor, a FideszMPP szegedi önkormányzati frakcióvezetője kifejtette, hogy pártjának is hasonló az állásfoglalása: hárompárti összefogással lehet leváltani a Horn-kormányt. Elmondta azt is, hogy a mostani választási koalíció élet- és működőképes, de tovább kell erősíteni, új tartalommal bővíteni. Kérdésünkre, hogy a három párt részéről elhangzottak valójában a választási hadjárat kezdetét jelenti-e, a résztvevők igenlő választ adtak. Elmondták még, hogy: a mostani politikai helyzet miatt is sürget az idő, ezért minél előbb - alternatív programot kell felmutatni. A pártok között folyik a szakmai egyeztetés, így például az egészségügy helyzetére vonatkozó program már el is készült. K. F. • A Mester és Margaríta Vasárnap • Munkatársuntól Az ünnepre való tekintettel dátumozták vasárnapra a Szegedi Nemzeti Színház prózai bemutatóját: Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regényének két részes színpadi változatát Szikora János rendezi. A sokszereplős és rendkívüli technikai apparátust igénylő darabhoz Márta István komponált zenét, Horesnyi Balázs tervezte a díszletet, Tresz Zsuzsa a jelmezeket. Létay Dóra játssza Margaritát, A Mester: Blaskó Péter m. v„ Woland: Kulka János m. v. A Szikora János vezette szegedi prózai társulat számára a 61 szereplős színmű, bemutatása minden bizonnyal az évad legnagyobb vállalkozása. Bulgakov-bemutató Jelenet az előadásból. (Fotó: Karnok Csaba)