Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-12 / 60. szám

SZERDA, 1997. MÁRC. 12. EGY SZÁZALÉK III. Kamarai krónika Tranzaktió Azt még nem is meséltem nektek, miképp hajtottam végre egy igazi pénzügyi tranzakciót - mondta Boronghi, a tárcaíró. - Halljuk, halljuk! - így a társaság. - Úgy kezdődött... - És Boronghi előadta, furcsa je­lenségre figyelt föl munkahelyén, az N.-i Néplapnál. Föl akarta venni fizetését, de nem adták. „Látszik, mily kevés a valóságismereted" - fogalmazott dr. Számszakiné a bérszámfejtésen -, nem tudod, hogy tegnaptól bankszámlát nyitottunk minden dolgozónk részére? Haladni kell a korral, terjednek a pénzkímélő fizetési eszközök, mondjam még tovább? „Modern világ"- morogta Boronghi, s másnap reg­gel, frissen kézhez kapott bankkártyájával zsebében, elindult a Magyar Általános és Különös Bank irányá­ba, a fizetéséért. Mi történt a Magyar Általános és Különös Bank­nál? Boronghi bankkártyájára nézett, túl kicsinynek ta­lálta, a bankra nézett, túl nagynak találta. „Hogy én... ezzel a kártyával., ebből a bankból... pénzt sajtoljak ki?..." - kérdezte magától az utcán, miután kétszer is körüljárta a háztömböt, mire megtalálta az automatát. Válasz nem érkezett, korai volt az idő, néptelen a város, senki, setrmkrBoronghi úgy érezte magát, mint aki szik­lából készül vizet fakasztani. Előszedte bankkártyáját, jól megnézte, hisz ki tudja, látja-e még valaha is, ha egyszer már elnyelte a gép... Óvatosan, mintha darázsfészekbe nyúlna, illesztette a bankkártyát a résbe. Amikor, utolsó utáni reflexszel, mégis ki akarta húzni, egy láthatatlan erő kirántotta kezéből, s a kártya... A kártya eltűnt a falban. ... Boronghi lezongorázta titkos számát az automata klaviatúráján - közben a gép a Szamárinduló kezdő hangjait hallatta, nem minden célzás nélkül -,• hosszan töprengett, a betét, vagy a kivét melletti billentyűt nyomja­e meg. Amennyiben Boronghinál van pénz, földobja, és fej vagy írás módszerével dönt - ám nem volt. Úgy hatá­rozott, kivételesen nem betenni akar, hanem kivenni („el­végre mégiscsak a fizetésemért indultam el" - mondta magában), nyomta, amit nyomnia kell, s a pénz... A pénz az ablakban - mint a Montblanc csúcsán a jég - megje­lent Fántásztíkus; illetve: kolosszááál! >rA tranzakció sikerrel befejeződött" - olvasta Boronghi a banki képernyőn, miközben nagy iramban rakta el a pénzt, attól tartva, nem 6 lesz a végállomása a folyamatnak, hanem az a kétméretes, gyanús alak, aki éppen felé közeleg... - így történt, egy igazi pénzügyi tranzakciót hajtot­tam végre - mondotta végül Boronghi, a tárcaíró. - Si­került fölvennem a saját fizetésemet. Farkas Csaba • Energiaprivatizáció A fékre lépnek? • Milyen a vállalkozór ha ifjú, avagy... Tisztes profit, luxus nélkül Ifjabb Tóth István húszévesen 20-30 munkást foglalkoztató céget irányít. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Budapest (MTI) Nem szabad piacosí­tani a minimális áramfo­gyasztást - jelentette ki Kopátsy Sándor közgaz­dász a Magyar Energeti­kai Társaság sajtótájé­koztatóján, amelyet „A privatizáció ára a villa­mosenergia-iparban" címmel rendezett szak­mai fórumról tartottak. Kopátsy Sándor úgy vélte: a villamosenergia-ipar priva­tizációja nem érte el célját, mivel az ágazat hatékonysá­ga csak kis mértékben függ a tulajdonosi magatartástól. A szakember szerint társada­lomellenes, hogy az új tulaj­donosok számára az állam szerződésben garantálja a nyolc százalékos vagyonará­nyos nyereséget. A közgaz­dász szerint könyveléstech­nikai kérdés a nyereség ki­mutatása. Matolcsy György, a Priva­tizációs Kutatóintézet veze­tője szerint nem szükséges sietni a villamosenergia-ipar privatizációjával. Sok több­letköltséget okozna a ma­gánosítás gyorsított végre­hajtása. Nem állják meg he­lyüket ma már azok az érvek, amelyek az energiaipar el­adása mellett szóltak. Nem igazolódott például, hogy a fejlesztések miatt volt szük­ség a privatizációra, hiszen ezeket hitelből finanszíroz­zák, akár állami, akár külföl­di tulajdonosról van szó. A költségvetési deficit finan­szírozásához nem volt és ma sincs szükség az energiaipar­ból származó bevételekre. Az 1995. évi bevételeket ta­valy lényegében a külső adósság csökkentésére fordí­tották, az idén pedig más for­rásból is el lehet érni a terve­zett költségvetési bevételt. A nemzetközi megítélést sem javította a tranzakció, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozásnál elsődleges szempont az egész gazdaság pozíciója. Járosi Márton a MET el­nökségi tagja elmondta: a privatizációs folyamatot azonnal le kell állítani, hogy esélyünk maradjon a még menthető nemzeti érdekek megőrzésére, illetve helyre­állítására, a stratégiai energe­tikai iparban. A szakértő szerint ma már bizonyítékok vannak arra, hogy az eddigi privati­zációs folyamat helytelen volt. Ezt támasztja alá az Ál­lami Számvevőszék jelenté­se, az áremelés problémája, valamint az erőmű-építési terv fogyatékosságai. Járosi Márton szerint a 2010-ig szükséges 3800 megawatt kiépítendő kapacitásból 1000 megawatt kapacitás ki­építéséről még szándéknyi­latkozat sincs. Szükséges az is, hogy a kormány nyilvánosságra hozza a privatizációs szerző­déseket. A MET szakértői szerint a kormánynak ma már nincs más eszköze, mint megerősíteni az árkontrollt, mivel az aranyrészvény nem biztosít kellő beleszólást a fejlesztésekbe és az osztalék­politikába. A tűzoltó legyek, vagy katona? - költői kérdés­re ma már csakis egyet­len válasz adható - vál­lalkozó. Tessék csak ki­faggatni a kisdiákokat, s rádöbbenni, hogy leg­többjük bizony ilyen életcéllal próbál túljutni a kötelező tananyagon. De valóban ennyire irigylésre méltó egy vál­lalkozó élete? - tettük fel a kérdést ifjabb Tóth Ist­vánnak, aki egy 20-30 fős építőipari vállalko­zás vezetője. S külö­nös ismertetőjele, hogy mindössze 20 éves. Te­hát minden valószínűség szerint szűkebb pátriánk egyik legfiatalabb vál­lalkozója. 0 Kezdjük talán azzal, mi szükségeltetik ahhoz, hogy valaki bekerüljön ebbe az irigyelt vállalko­zói csapatba? - Mindenek előtt nagyon jó családi háttér. Ertem ez alatt azt, hogy mind anyagi­lag, mind erkölcsileg tudják a szülők támogatni az élet­kezdő fiatalt. Jómagam pél­dául egy több, mint tíz éves családi vállalkozást örököl­tem édesapámtól. Úgy, hogy ő már az építőipar egy másik ágában kíván működtetni egy nagyobb formátumú cé­get. Én pedig, ahogy monda­ni szokták 19 évesen bedo­battam a mélyvízbe. • Az előiskólák pedig? - Már az általános isko­lámban komolyan foglalkoz­tam a francia nyelvvel, amit aztán a Ságvári gimnázium­ban tökéletesítettem. Érettsé­gi után a Zalaegerszegi Pénz­ügyi- és Számviteli Főiskola hallgatója lettem, de most halasztást kértem, hiszen ez a vállalkozás életemnek olyan nagy lehetősége, ahol bizo­nyítanom kell. Természete­sen a főiskolát sem hagyom abba, hiszen egy cég működ­tetéséhez az ott tanultakra nagy szükség van. 0És még mi szükségelte­tik ahhoz, hogy valaki ilyen fiatalon el tudja fo­gadtatni magát a munká­saival és az üzleti partne­rekkel? - Tisztelet az idősebb szakemberek iránt, s termé­szetesen türelem, megértő hangnem. Ha az ember nem kezd el a tulajdonos, vagy a főnök jogán kiabálni embe­reivel, sokkal inkább bízhat abban, hogy a kívánt fel­adatot jó szinten oldják meg munkatársai. Persze az sem árt, ha már az első perctől kezdte megtanul a kezdő vállalkozó jól odafi­gyelni az ügyletekre. Ugyanis a magyar vállalko­zói világban nem igazán tisztelik például a szerződé­ses fegyelmet. S azt is ta­pasztaltam, hogy a remélt, gyorsan megszerezhető ha­szon érdekében sokan nem riadnak vissza a legtisztes­ségtelenebb módszerektől sem. Én viszont abban hi­szek, hogy inkább a kisebb, s nem oly látványos profit vezéreljen egy társaságot, mert akkor nyugodtabb le­het a vállalkozó, s stabilabb a vállalkozása is. • Ma mennyire nyújt biztos megélhetést az épí­tőipar? Pár éve ugyanis ez volt az ország talán legválságosabb iparága­zata? - A mi cégünk szeren­csésnek mondhatja magát, hiszen felfutóban van, meg­rendeléseink hosszú távon adnak munkát szakembere­inknek. De ehhez sok év színvonalas munkája kellett. S persze az is, hogy sikerül­jön kiépíteni egy megbízható üzleti ügyfélkört. Ezt vehet­tem át apámtól, s bízom ben­ne, hogy sikerül tovább fej­lesztenem. • Mennyiben különbözik a 20 éves vállalkozóként mind sikeresebb srác éle­te mondjuk egy olyanétól, aki még iskolás, vagy ép­pen alkalmazottként dol­gozik? - Nem is tudom... Mun­karendem roppant egysze­rű. Reggel hétkor kezdek az irodában, majd délután né­gyig, ötig dolgozom. S per­sze ez után is bármikor hív­hatnak üzleti ügyben, mert egy vállalkozó számára so­ha nem érhet véget a nap. Hogy aztán ez mennyivel nyújt magasabb jövedelmet az átlagnál? Erre hadd vála­szoljak azzal, amit a családi ügymenetben már eddig megtanultam: ha biztos jö­vőt akarunk cégünknek, ak­kor minden befolyó pénzt a további fejlesztésekbe kell fektetni, s csak azt kivenni a kasszából, ami a tisztes, de nem fényűző élethez szükségeltetik. Akivel ugyanis gyorsan elszalad a ló, hamar elsüllyedhet az adósságok, zavaros ügyle­tek vizében - köszönt el if­jabb Tóth István tőlem, s már száguldott is a követ­kező üzlet ügyében. Egy új­nak aligha nevezhető kis Polski nyergében... Bátyi Zoltán Alapok és források A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara Alapok és források címmel március 18-án, 9.30 órakor tájékoztató fórumot szervez a kamara második emeleti rendezvénytermében. A ren­dezvényen mód nyílik az ál­lami pénzalapokból és gaz­dasági célelőirányzatokból a gazdálkodók számára is el­érhető, 1997. évre már meg­hirdetett vagy hamarosan meghirdetésre kerülő pályá­zati lehetőségek megismeré­sére. Az érdeklődők többek között hallhatnak a terület­fejlesztési célelőirányzat­ból 1997. évre meghirdetett támogatási célokról, Csong­rád megyei prioritásokról, a gazdaságfejlesztési célelői­rányzatokból pályázható támogatásokról és az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázati felhívá­sairól is. Marketing-klub Reklám - külsőkkel vagy mi magunk? címmel március 19-én, 17 órakor a megyehá­zán tartja soron következő összejövetelét a kamara Mar­keting-klubja. A rendezvé­nyen a helyi reklámügynök­ségek és a reklámeszközöket alkalmazó cégek bemutatko­zására és véleménycseréjére kerül sor. Tele­kommunikációs szakmai nap A CSMKIK március 20­án, csütörtökön, 10 órától telekommunikációs szak­mai napot szervez az Alcatel-lel együttműködve. A rendezvényen szó lesz a modern telefonközpontról, az Alcatel Kristály Techno­lógián alapuló alközpontok kínálta új lehetőségekről (ATM, DECT-rendszerek). Az érdeklődők megtudhat­ják, hogy hogyan tehetjük jövőbiztossá (és olcsóbbá) információs és kommuniká­ciós rendszerüket és újszerű adatkommunikációs megol­dásokkal ismerkedhetnek meg. A rendezvény helyszí­ne a kamara rendezvényter­me. Minőségről napjainkban A CSMKIK és a Magyar Ipari és Kereskedelmi Mi­nőségfejlesztési Központ Minőségről napjainkban címmel közös rendezvényt szervez neves előadók (IKIM, MSZT TT, MIK) részvételével március 25-én, kedden 9 és 16 óra között. Szó lesz az ISO 9000.9004 rendszerkövetelményekről, bevezetési és tanúsítási ta­pasztalatokról. A résztvevők tájékozódhatnak a minőség menedzsment legújabb módszereiről, valamint az elnyerhető pályázati, támo­gatási formákról. A rendez­vény helye a CSMKIK ren­dezvényterme. A kamara rendezvényei a CSMKIK regisztrált tagjai­nak ingyenesek. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás kér­hető a 321-512 és 321-343­as telefonszámokon. A MOL és a környezet A szénhidrogén-bányá­szat szerte a világon a kör­nyezetet fokozottan igénybe vevő iparágak közé tartozik. De nem szabad megfeled­kezni arról a környezetkí­mélő és javító hatásról sem, amelyet a szénhidrogének ­a kőolaj és a földgáz - fel­használása jelent különböző szilárd tüzelőanyagokkal, elsősorban a szénnel szem­ben. A MOL Rt. és azon be­lől a Szegedi Bányászati Üzem is tudatában van fele­lősségének, amellyel tarto­zik a környezet állapotáért. Az ágazat stratégiai cél­jai között szerepel a terme­lési tevékenység környezet­károsító hatásainak minima­lizálása. Különös hangsúlyt helyezünk az olyan progra­mok, eljárások alkalmazá­sára, amelyek a hatéko­nyabb energiafelhasználás elérését, a kibocsátott szen­nyező anyagok menynyisé­gének csökkentését, a ter­mészeti erőforrások megőr­zését és a környezet minő­ségének javítását célozzák meg. Az ágazat az elmúlt há­rom évben mintegy 5 milli­árd forint környezetvédel­mi beruházást valósított meg. Helyi környezetvé­delmi beruházás volt pél­dául az algyői hulladékgá­zok összegyűjtése és kompresszorral történő visszajuttatása a technoló­giai rendszerbe. Korszerű­sítettük a földgázszagosító rendszert is a szivárgásból keletkező veszteségek lég­körbe kerülésének csök­kentésére. A jelenlegi leg­fontosabb beruházásunk az Algyői gázmező-fejlesztés és rekonstrukció, és az al­győi kőolajtermelés re­konstrukciós programja. Mindkét projekt célja „éle­tünk" meghosszabbítása, hiszen köztudott, hogy az algyői mező lemerülőfél­ben van. A lefúrt kutak száma 1996-ban elérte az ezret. Ez művelés alatt álló mezővel még sosem for­dult elő Magyarországon, de világviszonylatban is ritka. Mindazonáltal a me­ző túljutott termelési csú­csán; folyamatosan csök­kenő ütemben még 2015-ig termelhető ki itt szénhidro­gén. A jövő biztosítása mel­lett e két beruházásnak is vannak környezetünk vé­delmét célzó intézkedést. A Szeged és Algyő között fél­úton elhelyezkedő fáklyák biztonsági berendezések: üzemzavar, hiba setén a ki­termelt szénhidrogéneket közvetlenül a fáklyákra le­het bocsátani, ezzel teher­mentesítve a meghibásodott rendszert. Az egyik legfon­tosabb környezetvédelmi projektünk a fáklyák ko­rommentes égésének bizto­sítását célozza, valamint azt, hogy minél kevesebb gáz kerüljön a fáklyákra. Mindkét intézkedés jelentő­sen csökkenteni fogja a fák­lyákról a környezetbe kerü­lő káros anyagok mennyisé­gét. Jelentős eredményeket várunk az új hidrogénmen­tesítő beüzemelésétől, melynek eredményeként csökkenni fog az égés során a levegőbe kibocsátott kén­dioxid mennyisége ott, ahol a földgázt tüzelésre, fűtésre használják. Emellett csök­kentjük a gázmotorok káros emisszióját, vagyis levegő­szennyező kibocsátását. A gázmotorok kéményeit kö­zös fejcsővel kötöttük ösz­sze. Ha a fejcsőre katalizá­tort helyezünk, jelentős mértékben csökken a kibo­csátott káros anyag mennyi­sége. Folyamatosan ellen­őrizzük az élővízfolyások alatti olajvezetékek állapo­tát, hogy megelőzzük az esetleges vezetéklyukadást és az azzal járó vízszennye­zést. A veszélyesnek minő­sített hulladékokat az üzem szelektíven gyűjti, és gon­doskodik a hulladékok szakszerű ártalmatlanításá­ról. A Környezetvédelmi Felügyelőséggel közösen elősegítettük a környezet­védelmi (levegőminőségi, talaj- és vízvédelmi) moni­toring rendszer kialakítását, és részt veszünk ennek fo­lyamatos fejlesztésében. E rendszer részei az algyői fő­gyűjtő körül telepített talaj­és vízminőséget ellenőrző megfigyelőkutak. A Szegedi Bányászati Üzem 1996. decemberében megszerezte az ISO 9002: 1994 rendszer szerinti mi­nőségbiztosítási tanúsít­ványt, ezzel mi lettünk a magyar szénhidrogén-bá­nyászat területén az első­ként tanúsított üzem. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents