Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-12 / 60. szám

SZERDA, 1997. MÁRC. 12. EGY SZÁZALÉK III. Kamarai krónika Tranzaktió Azt még nem is meséltem nektek, miképp hajtottam végre egy igazi pénzügyi tranzakciót - mondta Boronghi, a tárcaíró. - Halljuk, halljuk! - így a társaság. - Úgy kezdődött... - És Boronghi előadta, furcsa jelenségre figyelt föl munkahelyén, az N.-i Néplapnál. Föl akarta venni fizetését, de nem adták. „Látszik, mily kevés a valóságismereted" - fogalmazott dr. Számszakiné a bérszámfejtésen -, nem tudod, hogy tegnaptól bankszámlát nyitottunk minden dolgozónk részére? Haladni kell a korral, terjednek a pénzkímélő fizetési eszközök, mondjam még tovább? „Modern világ"- morogta Boronghi, s másnap reggel, frissen kézhez kapott bankkártyájával zsebében, elindult a Magyar Általános és Különös Bank irányába, a fizetéséért. Mi történt a Magyar Általános és Különös Banknál? Boronghi bankkártyájára nézett, túl kicsinynek találta, a bankra nézett, túl nagynak találta. „Hogy én... ezzel a kártyával., ebből a bankból... pénzt sajtoljak ki?..." - kérdezte magától az utcán, miután kétszer is körüljárta a háztömböt, mire megtalálta az automatát. Válasz nem érkezett, korai volt az idő, néptelen a város, senki, setrmkrBoronghi úgy érezte magát, mint aki sziklából készül vizet fakasztani. Előszedte bankkártyáját, jól megnézte, hisz ki tudja, látja-e még valaha is, ha egyszer már elnyelte a gép... Óvatosan, mintha darázsfészekbe nyúlna, illesztette a bankkártyát a résbe. Amikor, utolsó utáni reflexszel, mégis ki akarta húzni, egy láthatatlan erő kirántotta kezéből, s a kártya... A kártya eltűnt a falban. ... Boronghi lezongorázta titkos számát az automata klaviatúráján - közben a gép a Szamárinduló kezdő hangjait hallatta, nem minden célzás nélkül -,• hosszan töprengett, a betét, vagy a kivét melletti billentyűt nyomjae meg. Amennyiben Boronghinál van pénz, földobja, és fej vagy írás módszerével dönt - ám nem volt. Úgy határozott, kivételesen nem betenni akar, hanem kivenni („elvégre mégiscsak a fizetésemért indultam el" - mondta magában), nyomta, amit nyomnia kell, s a pénz... A pénz az ablakban - mint a Montblanc csúcsán a jég - megjelent Fántásztíkus; illetve: kolosszááál! >rA tranzakció sikerrel befejeződött" - olvasta Boronghi a banki képernyőn, miközben nagy iramban rakta el a pénzt, attól tartva, nem 6 lesz a végállomása a folyamatnak, hanem az a kétméretes, gyanús alak, aki éppen felé közeleg... - így történt, egy igazi pénzügyi tranzakciót hajtottam végre - mondotta végül Boronghi, a tárcaíró. - Sikerült fölvennem a saját fizetésemet. Farkas Csaba • Energiaprivatizáció A fékre lépnek? • Milyen a vállalkozór ha ifjú, avagy... Tisztes profit, luxus nélkül Ifjabb Tóth István húszévesen 20-30 munkást foglalkoztató céget irányít. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Budapest (MTI) Nem szabad piacosítani a minimális áramfogyasztást - jelentette ki Kopátsy Sándor közgazdász a Magyar Energetikai Társaság sajtótájékoztatóján, amelyet „A privatizáció ára a villamosenergia-iparban" címmel rendezett szakmai fórumról tartottak. Kopátsy Sándor úgy vélte: a villamosenergia-ipar privatizációja nem érte el célját, mivel az ágazat hatékonysága csak kis mértékben függ a tulajdonosi magatartástól. A szakember szerint társadalomellenes, hogy az új tulajdonosok számára az állam szerződésben garantálja a nyolc százalékos vagyonarányos nyereséget. A közgazdász szerint könyveléstechnikai kérdés a nyereség kimutatása. Matolcsy György, a Privatizációs Kutatóintézet vezetője szerint nem szükséges sietni a villamosenergia-ipar privatizációjával. Sok többletköltséget okozna a magánosítás gyorsított végrehajtása. Nem állják meg helyüket ma már azok az érvek, amelyek az energiaipar eladása mellett szóltak. Nem igazolódott például, hogy a fejlesztések miatt volt szükség a privatizációra, hiszen ezeket hitelből finanszírozzák, akár állami, akár külföldi tulajdonosról van szó. A költségvetési deficit finanszírozásához nem volt és ma sincs szükség az energiaiparból származó bevételekre. Az 1995. évi bevételeket tavaly lényegében a külső adósság csökkentésére fordították, az idén pedig más forrásból is el lehet érni a tervezett költségvetési bevételt. A nemzetközi megítélést sem javította a tranzakció, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozásnál elsődleges szempont az egész gazdaság pozíciója. Járosi Márton a MET elnökségi tagja elmondta: a privatizációs folyamatot azonnal le kell állítani, hogy esélyünk maradjon a még menthető nemzeti érdekek megőrzésére, illetve helyreállítására, a stratégiai energetikai iparban. A szakértő szerint ma már bizonyítékok vannak arra, hogy az eddigi privatizációs folyamat helytelen volt. Ezt támasztja alá az Állami Számvevőszék jelentése, az áremelés problémája, valamint az erőmű-építési terv fogyatékosságai. Járosi Márton szerint a 2010-ig szükséges 3800 megawatt kiépítendő kapacitásból 1000 megawatt kapacitás kiépítéséről még szándéknyilatkozat sincs. Szükséges az is, hogy a kormány nyilvánosságra hozza a privatizációs szerződéseket. A MET szakértői szerint a kormánynak ma már nincs más eszköze, mint megerősíteni az árkontrollt, mivel az aranyrészvény nem biztosít kellő beleszólást a fejlesztésekbe és az osztalékpolitikába. A tűzoltó legyek, vagy katona? - költői kérdésre ma már csakis egyetlen válasz adható - vállalkozó. Tessék csak kifaggatni a kisdiákokat, s rádöbbenni, hogy legtöbbjük bizony ilyen életcéllal próbál túljutni a kötelező tananyagon. De valóban ennyire irigylésre méltó egy vállalkozó élete? - tettük fel a kérdést ifjabb Tóth Istvánnak, aki egy 20-30 fős építőipari vállalkozás vezetője. S különös ismertetőjele, hogy mindössze 20 éves. Tehát minden valószínűség szerint szűkebb pátriánk egyik legfiatalabb vállalkozója. 0 Kezdjük talán azzal, mi szükségeltetik ahhoz, hogy valaki bekerüljön ebbe az irigyelt vállalkozói csapatba? - Mindenek előtt nagyon jó családi háttér. Ertem ez alatt azt, hogy mind anyagilag, mind erkölcsileg tudják a szülők támogatni az életkezdő fiatalt. Jómagam például egy több, mint tíz éves családi vállalkozást örököltem édesapámtól. Úgy, hogy ő már az építőipar egy másik ágában kíván működtetni egy nagyobb formátumú céget. Én pedig, ahogy mondani szokták 19 évesen bedobattam a mélyvízbe. • Az előiskólák pedig? - Már az általános iskolámban komolyan foglalkoztam a francia nyelvvel, amit aztán a Ságvári gimnáziumban tökéletesítettem. Érettségi után a Zalaegerszegi Pénzügyi- és Számviteli Főiskola hallgatója lettem, de most halasztást kértem, hiszen ez a vállalkozás életemnek olyan nagy lehetősége, ahol bizonyítanom kell. Természetesen a főiskolát sem hagyom abba, hiszen egy cég működtetéséhez az ott tanultakra nagy szükség van. 0És még mi szükségeltetik ahhoz, hogy valaki ilyen fiatalon el tudja fogadtatni magát a munkásaival és az üzleti partnerekkel? - Tisztelet az idősebb szakemberek iránt, s természetesen türelem, megértő hangnem. Ha az ember nem kezd el a tulajdonos, vagy a főnök jogán kiabálni embereivel, sokkal inkább bízhat abban, hogy a kívánt feladatot jó szinten oldják meg munkatársai. Persze az sem árt, ha már az első perctől kezdte megtanul a kezdő vállalkozó jól odafigyelni az ügyletekre. Ugyanis a magyar vállalkozói világban nem igazán tisztelik például a szerződéses fegyelmet. S azt is tapasztaltam, hogy a remélt, gyorsan megszerezhető haszon érdekében sokan nem riadnak vissza a legtisztességtelenebb módszerektől sem. Én viszont abban hiszek, hogy inkább a kisebb, s nem oly látványos profit vezéreljen egy társaságot, mert akkor nyugodtabb lehet a vállalkozó, s stabilabb a vállalkozása is. • Ma mennyire nyújt biztos megélhetést az építőipar? Pár éve ugyanis ez volt az ország talán legválságosabb iparágazata? - A mi cégünk szerencsésnek mondhatja magát, hiszen felfutóban van, megrendeléseink hosszú távon adnak munkát szakembereinknek. De ehhez sok év színvonalas munkája kellett. S persze az is, hogy sikerüljön kiépíteni egy megbízható üzleti ügyfélkört. Ezt vehettem át apámtól, s bízom benne, hogy sikerül tovább fejlesztenem. • Mennyiben különbözik a 20 éves vállalkozóként mind sikeresebb srác élete mondjuk egy olyanétól, aki még iskolás, vagy éppen alkalmazottként dolgozik? - Nem is tudom... Munkarendem roppant egyszerű. Reggel hétkor kezdek az irodában, majd délután négyig, ötig dolgozom. S persze ez után is bármikor hívhatnak üzleti ügyben, mert egy vállalkozó számára soha nem érhet véget a nap. Hogy aztán ez mennyivel nyújt magasabb jövedelmet az átlagnál? Erre hadd válaszoljak azzal, amit a családi ügymenetben már eddig megtanultam: ha biztos jövőt akarunk cégünknek, akkor minden befolyó pénzt a további fejlesztésekbe kell fektetni, s csak azt kivenni a kasszából, ami a tisztes, de nem fényűző élethez szükségeltetik. Akivel ugyanis gyorsan elszalad a ló, hamar elsüllyedhet az adósságok, zavaros ügyletek vizében - köszönt el ifjabb Tóth István tőlem, s már száguldott is a következő üzlet ügyében. Egy újnak aligha nevezhető kis Polski nyergében... Bátyi Zoltán Alapok és források A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Alapok és források címmel március 18-án, 9.30 órakor tájékoztató fórumot szervez a kamara második emeleti rendezvénytermében. A rendezvényen mód nyílik az állami pénzalapokból és gazdasági célelőirányzatokból a gazdálkodók számára is elérhető, 1997. évre már meghirdetett vagy hamarosan meghirdetésre kerülő pályázati lehetőségek megismerésére. Az érdeklődők többek között hallhatnak a területfejlesztési célelőirányzatból 1997. évre meghirdetett támogatási célokról, Csongrád megyei prioritásokról, a gazdaságfejlesztési célelőirányzatokból pályázható támogatásokról és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pályázati felhívásairól is. Marketing-klub Reklám - külsőkkel vagy mi magunk? címmel március 19-én, 17 órakor a megyeházán tartja soron következő összejövetelét a kamara Marketing-klubja. A rendezvényen a helyi reklámügynökségek és a reklámeszközöket alkalmazó cégek bemutatkozására és véleménycseréjére kerül sor. Telekommunikációs szakmai nap A CSMKIK március 20án, csütörtökön, 10 órától telekommunikációs szakmai napot szervez az Alcatel-lel együttműködve. A rendezvényen szó lesz a modern telefonközpontról, az Alcatel Kristály Technológián alapuló alközpontok kínálta új lehetőségekről (ATM, DECT-rendszerek). Az érdeklődők megtudhatják, hogy hogyan tehetjük jövőbiztossá (és olcsóbbá) információs és kommunikációs rendszerüket és újszerű adatkommunikációs megoldásokkal ismerkedhetnek meg. A rendezvény helyszíne a kamara rendezvényterme. Minőségről napjainkban A CSMKIK és a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központ Minőségről napjainkban címmel közös rendezvényt szervez neves előadók (IKIM, MSZT TT, MIK) részvételével március 25-én, kedden 9 és 16 óra között. Szó lesz az ISO 9000.9004 rendszerkövetelményekről, bevezetési és tanúsítási tapasztalatokról. A résztvevők tájékozódhatnak a minőség menedzsment legújabb módszereiről, valamint az elnyerhető pályázati, támogatási formákról. A rendezvény helye a CSMKIK rendezvényterme. A kamara rendezvényei a CSMKIK regisztrált tagjainak ingyenesek. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás kérhető a 321-512 és 321-343as telefonszámokon. A MOL és a környezet A szénhidrogén-bányászat szerte a világon a környezetet fokozottan igénybe vevő iparágak közé tartozik. De nem szabad megfeledkezni arról a környezetkímélő és javító hatásról sem, amelyet a szénhidrogének a kőolaj és a földgáz - felhasználása jelent különböző szilárd tüzelőanyagokkal, elsősorban a szénnel szemben. A MOL Rt. és azon belől a Szegedi Bányászati Üzem is tudatában van felelősségének, amellyel tartozik a környezet állapotáért. Az ágazat stratégiai céljai között szerepel a termelési tevékenység környezetkárosító hatásainak minimalizálása. Különös hangsúlyt helyezünk az olyan programok, eljárások alkalmazására, amelyek a hatékonyabb energiafelhasználás elérését, a kibocsátott szennyező anyagok menynyiségének csökkentését, a természeti erőforrások megőrzését és a környezet minőségének javítását célozzák meg. Az ágazat az elmúlt három évben mintegy 5 milliárd forint környezetvédelmi beruházást valósított meg. Helyi környezetvédelmi beruházás volt például az algyői hulladékgázok összegyűjtése és kompresszorral történő visszajuttatása a technológiai rendszerbe. Korszerűsítettük a földgázszagosító rendszert is a szivárgásból keletkező veszteségek légkörbe kerülésének csökkentésére. A jelenlegi legfontosabb beruházásunk az Algyői gázmező-fejlesztés és rekonstrukció, és az algyői kőolajtermelés rekonstrukciós programja. Mindkét projekt célja „életünk" meghosszabbítása, hiszen köztudott, hogy az algyői mező lemerülőfélben van. A lefúrt kutak száma 1996-ban elérte az ezret. Ez művelés alatt álló mezővel még sosem fordult elő Magyarországon, de világviszonylatban is ritka. Mindazonáltal a mező túljutott termelési csúcsán; folyamatosan csökkenő ütemben még 2015-ig termelhető ki itt szénhidrogén. A jövő biztosítása mellett e két beruházásnak is vannak környezetünk védelmét célzó intézkedést. A Szeged és Algyő között félúton elhelyezkedő fáklyák biztonsági berendezések: üzemzavar, hiba setén a kitermelt szénhidrogéneket közvetlenül a fáklyákra lehet bocsátani, ezzel tehermentesítve a meghibásodott rendszert. Az egyik legfontosabb környezetvédelmi projektünk a fáklyák korommentes égésének biztosítását célozza, valamint azt, hogy minél kevesebb gáz kerüljön a fáklyákra. Mindkét intézkedés jelentősen csökkenteni fogja a fáklyákról a környezetbe kerülő káros anyagok mennyiségét. Jelentős eredményeket várunk az új hidrogénmentesítő beüzemelésétől, melynek eredményeként csökkenni fog az égés során a levegőbe kibocsátott kéndioxid mennyisége ott, ahol a földgázt tüzelésre, fűtésre használják. Emellett csökkentjük a gázmotorok káros emisszióját, vagyis levegőszennyező kibocsátását. A gázmotorok kéményeit közös fejcsővel kötöttük öszsze. Ha a fejcsőre katalizátort helyezünk, jelentős mértékben csökken a kibocsátott káros anyag mennyisége. Folyamatosan ellenőrizzük az élővízfolyások alatti olajvezetékek állapotát, hogy megelőzzük az esetleges vezetéklyukadást és az azzal járó vízszennyezést. A veszélyesnek minősített hulladékokat az üzem szelektíven gyűjti, és gondoskodik a hulladékok szakszerű ártalmatlanításáról. A Környezetvédelmi Felügyelőséggel közösen elősegítettük a környezetvédelmi (levegőminőségi, talaj- és vízvédelmi) monitoring rendszer kialakítását, és részt veszünk ennek folyamatos fejlesztésében. E rendszer részei az algyői főgyűjtő körül telepített talajés vízminőséget ellenőrző megfigyelőkutak. A Szegedi Bányászati Üzem 1996. decemberében megszerezte az ISO 9002: 1994 rendszer szerinti minőségbiztosítási tanúsítványt, ezzel mi lettünk a magyar szénhidrogén-bányászat területén az elsőként tanúsított üzem. (x)