Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-11 / 59. szám

lÉJvynö* fsélCvDo^|« ... . " tí '->c 2 KÜLFÖLD KEDD, 1997. MÁRC. 11. kommentár Kosz és vér A

szerbiai „véres cukrász" - Zeljko Raznatovics Arkan - „tigrisei" nagy valószínűséggel már elfelejtették Baranyát és Boszniát. Annak idején a gyilkológépek mentek tájról tájra, házról házra, s öltek, pénzért, parancsra vagy anélkül, csak úgy, megszokásból. Nőket, öregeket és gyermekeket. Nem számított nem és kor. Mert a szokás nagy (had)úr - tartja a mondás. Még a gyilkolásban is - teszem hozzá halkan. Arcukra kosz, rengeteg kosz és vér, rengeteg vér tapadt. Felismerhetetlenné váltak a nagy menetelésben és bájkálásban. A legvérmesebb szabadcsapatok - köztük Arkan „tigrisei" - mindenkin túltettek a nők megerőszakolásában, a férfiak kínzásában, a falvak fosztogatásában és elnéptelenttésében. Az maradt utánuk, amilyenek ők maguk is voltak: kosz és vér. Felismerhetetlen tájak, falvak és házak. Csinálták mindezt parancsra, pénzért. (A legrosszabb fajta nemcsak azért.) Aztán kitört a béke a Balkánon. Ezek a kosztól és vértől csuszamlós figurák nem találták a helyüket, elvonási tünetekkel küszködtek. Mondhatnánk úgy is, hogy deklasszálódtak, marginalizálódtak, a társadalom perifériájára sodródtak. De ez teljesen természetes, hiszen mitől, miért maradtak volna a centrumban. Felelősségre senki sem vonta őket, minek következtében tötyörögtek-toporogtak, léptek egyet jobbra, majd balra, de a helyüket sehogyan sem tudták meghatározni. Lefojtott agresszivitásuk csak családi vagy bajtársi körben, pátinkázgatás közben robbant ki, s akkor biz' elmondták, kinek a torkába állítanának tőrt, kit lőnének szitává. M

indeközben rabolt pénzük egyre fogyott, s már azon gondolkodtak, hogy újra összeállnak, amikor jött a zaire-i ajánlat... O Hágai Nemzetközi Törvényszék • Zaire Ötezer jugoszláv zsoldos • Belgrád (MTI) Zaire területén már mintegy ötezer, Jugoszláviából érkezett zsoldos harcol Mobutu elnök csapatainak oldalán - írta hétfői számában a Dnevni Telegraf című belgrádi napilap. Az újságnak nyilatkozó, neve mellőzését kérő személy elmondta: a Jugoszláviából érkezettek mellett még mintegy 3 ezer 700 krajinai szerb harcol az afrikai országban, s a zsoldosok havi fizetése 3 ezer dollár. „A zsoldosok három hónapot írnak alá, s haláluk esetén családjuk 100 ezer dolláros kártérítést kap" nyilatkozta a neve mellőzését kérő férfi, aki a zsoldosok egy csoportját elkísérte a belgrádi repülőtérre. A lap értesülései szerint nem lehet tudni, hogy ki áll a zsoldosok tömeges toborzása mögött, az azonban mindenképpen gyanús, hogy a katonák vízum nélkül hagyják el Jugoszláviát, s a belgrádi repülőtéren egy összegben kapják meg két hónapra szóló fizetésüket. „Valakik nagyon meggazdagodtak ezen az akción. Megbízható forrásból tudom, hogy egy jugoszláv férfi 350 ezer dollárt kért a három hónapos ügylet lebonyolításáért" - idézte a lap a neve mellőzését kérő férfit. Albánia A megbékélés kormánya? • Tirana (MTI) Sali Berisha albán elnök tíz ellenzéki párt képviselővel a nyugalom helyreállítását célzó megállapodást kötött több külföldi közvetítő részvételével. A megállapodás a következő pontokból áll: - Az előrehozott választásokig az összes párt részvételével megalakuló „nemzeti megbékélési kormány" irányítja az ország ügyeit. - Júniusig előrehozott választásokat tartanak nemzetközi felügyelettel. - Az összes pártok kérik a külföld segítségét a választások lebonyolításához. - A lázadók az ország déli részén további egy hetet kapnak, hogy letegyék a fegyvert. - Március 16-án állami gyásznappal emlékeznek meg a zavargások 30 áldozatáról. - A parlament amnesztiát hirdet mindazon polgárok és katonák számára, akik részt vettek a zavargásokban. - A rendkívüli állapotot fokozatosan feloldják. - Folytatják a politikai pártok közötti párbeszédet. - Az egykori kommunista pártból alakult szocialista párt elfoglalja tíz képviselői helyét, amelyet a választási csalások elleni tiltakozásul a tavaly májusi választásoktól kezdve bojkottált. Per - bosnyákok ellen Balról jobbra: Mucsics, Landzo, egy ár, Delalics és Délies a bíróság elótt. (MTI Telefotó) • Hága (MTI) Bosnyák és horvát háborús bűnösök ellen kezdődött tegnap per a hágai nemzetközi törvényszéken. Ez az első eset, hogy a boszniai szerbek rovására elkövetett bűncselekmények vádjával állítanak valakit a bíróság elé. A vádlottak - a bosnyák Zejnil Delalics, Hazim Délies, Eszad Landzo és a horvát Zdravko Mucsics - a cselebicsi koncentrációs tábor őrségének vezetői, illetve őrei voltak, és közvetlen felelősség terheli őket a szerb foglyok megkínzatásáért és legalább 14 ember haláláért. Az ügyész 40-60 tanút kíván felvonultatni, mindannyian szerbek, akik a tábor foglyai voltak 1992 tavasza és ősze között. • Belgrád (MTI) A belgrádiak 48 százaléka azt szeretné, ha Szerbiában, vagy Jugoszláviában visszaállítanák a királyságot, míg 36 százalékuk ellenzi a monarchia kikiáltását. Dt Magazin című belgrádi hetilapban közzétett közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 16 százaléka nem tudott, vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy támogatná-e az alkotmányos monarchia megteremtését. • A belgrádiak fele mondja: Királyságot akarnak A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy királypártiak közül a legtöbben - 29 százalék - az utolsó jugoszláv király jelenleg Londonban élő fiát, Aleksandar (Sándor) Karadjordjevicset látnák szívesen a trónon. A többiek Sándor fiát, Tomislavot, vagy valaki mást fogadnának el királyként. Sándor ellen a fő kifogás, hogy a herceg szerbtudása komoly kívánnivalót hagy maga után. A királypártiak szerint a második világháború után megszüntetett monarchia helyreállítása javítaná Szerbia nemzetközi megítélését, s elősegítené a külföldi befektetések növekedését. A királyság visszaállításának lehetőségét a Vuk Draskovics vezette ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom vetette fel, s elképzelhető, hogy az ellenzéki erők hatalomra jutása után népszavazáson döntenek majd arról, hogy milyen legyen Szerbia, illetve Jugoszlávia államformája. Az Együtt ellenzéki pártkoalícióban csak Draskovics pártja támogatja a monarchiát, míg a Demokrata Párt és a Szerbiai Polgári Szövetség a köztársasági államforma fenntartása mellett száll síkra. A nagylétszámú szerb diaszpóra belgrádi vélemények szerint egyértelműen királypárti. • Victor Ciorbea nyilatkozata „Lehetséges a történelmi megbékélés" • Bukarest (MTI) Ahogy be tudtuk bizonyítani, hogy lehetséges az etnikum- és felekezetközi együttmunkálkodás a román többség és a magyar kisebbség között, hitem szerint ugyanúgy bizonyítékát tudjuk szolgáltatni Európa és az egész világ számára a Románia és Magyarország közötti rendkívül szilárd partnerségnek. Ez a térségben egy stabilitási pólus alapját képezi és egyike lesz a fö érveknek amellett, hogy a két ország betagolódjék az európai és euroatlanti struktúrákba - hangsúlyozta szerdán kezdődő budapesti látogatása előtt adott interjújában Victor Ciorbea román miniszterelnök. A politikus, aki hivatalában nyilatkozott az MTI tudósítójának, személyes pályájáról szólva megjegyezte, hogy erdélyi lévén, természetesen sok magyar iskolatársa, egyetemi kollégája, a hadseregben katonatársa volt, akikkel kiválóan megértették egymást. Mint fogalmazott, sohasem voltak előítéletei. Az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban véleménye szerint „amennyire hasznos, annyira szükséges és természetes is, még ha premiert is jelent az ország történelmében". Az RMDSZ-es kollégákkal való együttműködést nagyon jónak nevezte Victor Ciorbea. Belépésük a kormányba, mondta, hozzájárult mind a belpolitikai helyzet megszilárdításához, mind a romániai változások pozitív nemzetközi visszhangjához. Az euroatlanti betagolódással kapcsolatos időszerű kérdésre válaszolva, amely arra vonatkozott, hogy milyen hatással járna a kétoldalú viszonyra, ha - bár egymás felvételét kölcsönösen támogatja a két ország - csak egyikük kerülne be az első hullámban a NATO-ba, a miniszterelnök kifejtette: megőrizte optimizmusát, meggyőződése szerint a NATO-nak is érdeke, hogy mindkét ország a szervezet tagjává váljék. „Mind Önök, mind mi Európához tartozunk, európai demokráciák vagyunk, és nyilvánvaló, hogy az euroatlanti integráció további garancia lenne a demokratizálási és reformfolyamat kiteljesedéséhez. Ezért meggyőződésem, hogy a madridi NATO-csúcson, számos más tényező alapján is, a mindkét ország számára megfelelő bölcs döntést fogják meghozni". Victor Ciorbea hangsúlyozta: „Azzal, hogy első külföldi látogatásunk színhelyéül Magyarországot választottuk, alá akartuk húzni azt, hogy milyen különleges fontosságot tulajdonítunk kétoldalú kapcsolataink fejlesztésének". A miniszterelnök elmondta, hogy a látogatás alkalmából több együttműködési dokumentum aláírására, kapcsolatokat építő bizottság felállítására kerül sor. A kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás közeli megkötésével és Románia nyárra megvalósuló CEFTA-tagságával kedvező feltételek jönnek létre az eddig is jelentős gazdasági kapcsolatok további növelésére. Ezt a szándékot húzza alá, hogy a küldöttségben több gazdasági tárca vezetője is helyet kap és számos üzletember kíséri el. Tokay György, az újonnan létrehozott kisebbségvédelmi hivatalt felügyelő miniszter ugyancsak tagja a delegációnak, mivel szó lesz a románmagyar alapszerződés kisebbségi cikkében foglaltak megvalósításáról is. Victor Ciorbea ezzel kapcsolatban ismertette a várható konkrét lépéseket: - Az oktatási törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat tartalmaznak a kisebbségi anyanyelvi oktatásban, például a szakoktatás, az egyetemi oktatás, a felvételi vizsga nyelve tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a Babes-Bolyai egyetem keretében jön létre magyar tagozat. Ez nagyon fontos, egyetértettek' benne a politikai vezetők, az RMDSZ vezetői és kormánybeli kollégáink is. Ugyanakkor még ebben az évben olyan tanulmányi csoportot akarunk létrehozni a kolozsvári egyetemen, amelyben magyar nyelven oktatnak jogot. A kétnyelvű feliratok kérdése a helyi közigazgatási törvény módosításával nyer majd megoldást. Az 1947 után elkobzott egyházi és közösségi javak tekintetében a vallásügyi és kisebbségi törvény keretében kerül sor általános rendezésre, de már most is elfogadtunk kormányhatározatokat egyes ingatlanokról. Végül arról kérdezte a román kormányfőt az MTI tudósítója, hogyan tekint a hazatérése után két nappal esedékes március 15-i megemlékezésekre, amelyek a legutóbbi években ismételt polémiák tárgyát képezték Romániában. Victor Ciorbea válaszában hangsúlyozta: - Tanulnunk kell a történelemből, abból a tényből, hogy a forradalom bukása mind Magyarországon, mind Erdélyben, vagyis mind Kossuth, mind Avram Iancu kudarca végső soron éppen a megnemértésnek volt a következménye, annak, hogy nem tudtak megegyezni és együtt cselekedni, harcolni. Most, csaknem másfél évszázaddal később bebizonyíthatjuk, hogy lehetséges a történelmi megbékélés. Az idei március 15-i megemlékezéseken a román hatóságok képviselői is részt vesznek majd - jelezte a miniszterelnök. hírek Nincs halotti bizonyítvány • Varsó (MTI) Lengyelországban tovább terebélyesedik az egészségügyi dolgozók december közepe óta tartó tiltakozó akciója. A legújabb módszer, hogy a kórházak egyes körzetekben nem állítanak ki halotti bizonyítványokat, csupán egy olyan helyettesítő igazolást, amely lehetővé teszi a temetést. A lépés, amellett, hogy a hatóságok számára rendkívül megnehezíti a nyilvántartások vezetését, komoly bonyodalmakat okoz az elhunytak hozzátartozóinak is. Nem kell NATO-verseny! • Prága (MTI) Václav Havel cseh és Emil Constantinescu román államfő meggyőződése szerint senkinek sem használna, ha a kelet-közép-európai volt kommunista országok között verseny alakulna ki az Északatlanti Szövetséghez (NATO) való csatlakozás ügyében. A két köztársasági elnök Prágában nyilatkozott újságíróknak azt követően, hogy a Hradzsinban egyórás négyszemközti megbeszélést folytattak. Constantinescu Havel meghívására kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a cseh fővárosba. Életre szóló pártelnökség • Iszlámábád (MTI) Benazir Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök asszonyt pártja, a Pakisztáni Néppárt (PPP) egész életre szólóan elnökévé választotta. Erről pakisztáni újságok számoltak be hétfőn. Ezt megelőzően találgatások folytak arról, hogy Bhutto esetleg hamarosan megválik pártvezetői tisztétől. A PPP-t Benazir Bhutto apja, az 1979-ben kivégzett Zulfikar Ali Bhutto alapította. imm fénymásolók 109.900 Ft+ÁFA 12 másolat/perc H IRODAGÉP Kft Tel.: 493-186 Csongrádi sgt. 106 aBribus DisztriBÚTORok kerestetnek! A Bribus Kft. bútorai forgalmazására disztribútorokat keres. Várjuk azon leendő partnereink jelentkezését, akik 150200m2-es, forgalmas helyen lévő bútorüzlettel rendelkeznek. További információk: Bránáth Beáta Bribus Kft. Budapest, XIII. Béke út 51-55. Tel.: 270-4830