Délmagyarország, 1997. március (87. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-10 / 58. szám

6 A DÉL SPORTJA HÉTFŐ, 1997. MÁRC. 10. A legnagyobb veszély: ha elmaradnak a változások Nagykövetünk, Habsburg György szerint nem a címek a fontosak. (Fotó: Nagy László) Habsburg György 1964. december 16-án szülelett a bajorországi Starnbergben, dr. Habsburg Ottó és Regina von Sachsen-Meiningen hercegnő fiaként. 1984-ben érettségizett a felső-bajororszdgi Tutzing Gimnáziumban. 1984-85ben Ausztriában, az Innsbrucki Egyetemen jogot hallgatott, majd egy szemesztert a madridi Euro-Centerben töltött, ahol megkapta a Sociedad Cervantina diplomáját 1985ben. 1986-ban beiratkozott a müncheni Ludwig-Maximilian egyetemre, történelem és politikai tudományok szakra. 1989-ben egy évig spanyol és iszlám törHarminchárom év ténelmet hallgatott a Complutense egyetemen Madridban. 1990 és 1993 között történelmet tanult a Ludwig Maximilian egyetemen. 1987-88-ban a német ZDF televízió kortárs történelem és európai politikai részlegénél dolgozott. 1989-ben három hónapot töltött az Ománi Szultánság televíziójának hírrészlegénél. 1990-92-ben vállalatával, a müncheni székhelyű Márkus Filmmel vallási és politikai témájú dokumentumfilmeket készített. Független tudósítója volt számos európai lapnak. Afganisztánból, Pakisztánból, Kínából, a Karib szigetekről, Maghrebből, Japánból, Panamából, Ukrajnából, Csehszlovákiából, Szlovéniából, Horvátországból, Olaszországból, Ausztriából, Magyarországról tudósított. 1979-ben 1984-ben 1989ben és 1994-ben közreműködött az Európa parlamenti választásokon. 1993 óta Budapesten él, dr. Habsburg Ottó hivatalának vezetőjeként a magyarországi Páneurópai Mozgalmat építi. Tagja a Magyar Nemzeti Múzeum Kuratóriumának. A Budapesti Műszaki Egyetem szenátora. 1995 óta igazatója az MTM Kommunikációs Irodának, mely Közép-Európa legnagobb filmgyártó és filmforgalmazó cége. 1996 óta az MTM-SBS Television Rt. igazgatótanácsának tagja. 1996. december 16-án kinevezték a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé. Anyanyelve német, felsőfokon beszél angolul, franciául, spanyolul és magyarul, alapfokon olaszul. Habsburg Györgyöt, dr. Habsburg Ottó és Regina von Sachsen-Meiningen hercegnő fiát nemrégiben nevezték ki a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé. Feladata hazánk európai integrációs törekvéseinek támogatása. Budapest II. kerületében lévő irodájában kerestük meg a 33 éves fiatalembert. 9 Először is, tisztáznunk kellene: hogyan szólíthatom? Hiszen ha még létezne a monarchia, ön trónörökös főherceg lenne, akinek a fenség titulus járna. - Azt hiszem, a címek aligha fontosak. Egyébként országa válogatja, hogy milyen megszólítás képzelhető el az adott helyen. Ausztriában a törvények szerint egyszerűen Herr Habsburgnak szólítanak. Németországban, ahol még léteznek a főnemesi címek, elképzelhető lenne, hogy egyesek hercegnek szólítsanak. A Magyar Köztársaság területén pedig a „nagykövet úr" megszólítás látszik kézenfekvőnek. 9 Akkor maradjunk abban: nagykövet úr. Nemrég kapta meg kinevezését a miniszterelnöktől, aki az integrációs folyamat körüli teendőkkel bízta meg. Miben áll az ön munkaköre ebben az ügyben? - Nos, eléggé jól körülírtak teendőim. Természetesen van egy kiváló magyar nagykövet Brüsszelben, aki az Európai Uniónál dolgozik. Nekem elsősorban a Miniszterelnöki Hivatallal kell együttműködnöm, és az a dolgom, hogy Magyarországról segítsem előkészíteni az európai integrációt. Azt kell elsősorban figyelembe venni, hogy Magyarország európai csatlakozási szándékáról már döntés született. Ám végülis a valódi csatlakozás nem Strasbourgban vagy Brüsszelben fog eldőlni, hanem az Európai Unió tizenöt tagállamában. Ha ugyanis csak egyetlen tagország parlamentje Magyarország csatlakozása ellenében foglalna állást, akkor az ország nem lesz EU-tag. Ezért is nagyon fontosak a kétoldalú kapcsolatok, amelyek alakításában akarok elsősorban dolgozni. Hála Istennek, nagyon sok családi és politikai kapcsolattal rendelkezem az EU tagállamaiban, amelyeket remélhetőleg előnyösen tudok majd fölhasználni Magyarország javára. Munkámban különben a Miniszterelnöki Hivatalon kívül nélkülözhetetlennek tartom a Külügyminisztérium és a magyar pártok támogatását. 9 A nagypolitikában a dolgok részben nyilvános diplomáciában dőlnek el, részint pedig informális kapcsolatokon keresztül. Gondolom, elsősorban ez utóbbiban számít az ön segítségére a miniszterelnök úr. - Természetesen fontosak az informális kapcsolatok. Az édesapám már 1979 óta az Európa Parlamentben dolgozik, a bátyám most már szintén ott van. Mindketten sokat tettek Magyarországért. NemESZIK Siakt;na"ddas ^^Pk Szeged. ^^^^ Tisza L krt. 75. OPTIKA Tel.: 311-442 Számvizsgálat Kontaktlencse SZTK-ványbeváltás Expressz szemüvegkászltás 4146/10 csak hivatalos pozícióikban, hanem a személyes és családi kapcsolataik révén is, amelyek valóban fontosak. 9 Édesapjáról valóban köztudott, hogy elkötelezettje Magyarország EUcsatlakozásának és eredményesen képviseli Európa-szerte a magyar érdekeket. De lépjünk tovább! Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a NATO-tagság Magyarország számára az EU előszobája lehetne. Erre nézve is ellentmondó hírek érkeznek, kezdve Törökország lehetséges vétójával, vagy egy brüsszeli sajtóhírrel, miszerint kimaradunk a felvétel első köréből, egészen a legfrisebb amerikai információig, miszerint Kovács László külügyminiszternek azt mondták, hogy Magyarország nagyon nagy eséllyel ott lesz az első körben. Ön hogyan látja a NATO-tagság esélyeit? - Én úgy érzem, a NATOés az EU-tagság két külön dolog. Az, hogy Magyarországot felvegyék az észak-atlanti szervezetbe, valóban nagyon fontos az ország számára. És ez szerintem hamarosan be is fog következni. Erre nézve véleményem szerint az a legfontosabb, amit az amerikai külpolitika irányítói mondanak, s nem az ilyen-olyan hírek. Én úgy gondolom, Magyarország mindenképpen ott lesz az elsők között, csakúgy a NATO, mint. az EU bővítésekor. Különben az ország tagsága e két szervezetben valóban összefügg egymással. Méghozzá abban, hogy mindkettő Magyarország biztonságára nézve hordoz garanciákat. Sokan különválasztják ezt a kérdést, úgy, hogy a NATO biztonsági garanciákat nyújthat, míg az EU-tagság elsősorban gazdasági ügy. Én úgy érzem, az Európai Unió is jelentős biztonsági garanciákat hordoz. Mert Magyarország meglehetősen veszélyes helyzetben van. Senki nem tudja megmondani, mi fog történni közép-, illetve hosszú távon például Oroszországban, Szerbiában, vagy Boszniában. Ilyen bizonytalan térségben az EU-tagság sokoldalú biztonsági garanciákat nyújt olyképpen, hogy politikai stabilitást biztosíthat, amely egyben föltétele a gazdasági stabilitásnak. 9 Valóban. Ami azt illeti, föltehetően az EU-fólvétel lesz a nehezebb Magyarország számára. Ön hogyan látja: milyen tennivalóink vannak annak érdekében, hogy megkönnyítsük fölvételünket? - Ami a legfontosabb: Magyarországon szerencsére jól működő demokrácia van. Erre kiváló bizonyíték az elmúlt hét-nyolc év. Az is nagyon fontos, hogy valamennyi magyar parlamenti párt egyetért abban, hogy az országnak minél hamarabb az EU tagjává kell válnia. Ez a politikai háttér biztató arra nézve, hogy az EU-fölvétel gyorsan meg fog történni. Nagyon jó példa erre Spanyolországé, ahol hasonló volt a helyzet, s ahol a politikai pártok paktumot is kötöttek egymással az ország mielőbbi fölvételét elérendő. Azt is nagyra kell értékelni, hogy bármely magyar parlamenti párt megbízottja megy is külföldre, mind azonosan nyilatkozik az ország EU-tagságát illetően. 9 Ez kétségkívül szerencse. De nézzük például a magyar jogrendszert. Ön szerint hány lépést tettünk meg és mennyi van még hátra a szükséges jogharmonizációban? - Úgy érzem, Magyarország már sok szükséges'lépést megtett, mint ahogyan még sok hátravan. És nem is csak a jogra gondolok, hanem azokra a normákra, amelyek kialakítása nélkül az EU-tagság illuzórikus lenne. Ez természetesen nem egy vagy két nap kérdése. A változtatáshoz idő kell. Az, hogy az ország EU-konformmá váljon, csak egy folyamat eredménye lehet. Ezt az Unióban is tudják. Az biztató, hogy ez a munka jól kezdődött. 9 És például gazdasági téren hogyan állunk? - A legkeményebb dió alighanem a mezőgazdaság, amelyről még sok kemény Európáról mondták Lyuk a falon Versengés van a kelet-európai népek között. Melyikük tud leghamarabb beslisszolni Európába, a többiek rovására. Vitányi Iván szocialista politikus, Vas Népe, 1993. október 12. Talány Nagyon nehéz lesz bejutni Európába, mert nem tudjuk, éppen hol van most. Hankiss Elemér szociológus, Délvilág-Csongrád Megyei Hírlap, 1994. július 26. Egy fedél alatt Európa ott kezdődik, ha a szomszéddal legalább elviselhető társbérletben élek. Kányádi Sándor kolozsvári költő, Kisalföld, 1995. május 13. Említési index Manapság politikai kötőszó lett Európa. Bodor Pál közíró, Rádió és Televízió Újság, 1995. december 11. Európai Unió Nem a bemenetel kötelező, hanem a kimaradás lehetetlen. Szabó Iván MDNPpolitikus, Kurír, 1996. február 29. „Csak" Már csak az orrunk előtt becsapott ajtó választ el bennünket az Európai Uniótól. Kópiás Sándor szolnoki hírlapíró, Jászkun Krónika, 1996. december 31. tárgyalás lesz. Lehetőségeinkre nézve azonban mindenképpen biztató, hogy nem mi vagyunk az első olyan, erős mezőgazdasággal rendelkező ország, amelyet fölvettek az Unióba. Nyilván még hosszú tárgyalásokra van szükség, de úgy látom, magyar oldalról minden területen jó szakemberek készftik elő a megbeszéléseket. 9 Ha ilyen bizakodó a részletekel illetően, miként látja felvételünk valószínű időpontját? - Nos, Chirac elnök szerint ez 2000-re várható. Ezt mondta Kohl kancellár is. Az időpont technikailag éppenséggel megvalósítható, de a tényleges felvétel ideje múlik azon: milyen gyorsan képesek a tagállamok érintett parlamentjei dolgozni, és milyen jól tudjuk mi is előkészíteni fölvéletünket, no meg milyen jól tudjuk bemutatni országunkat az érdekelteknek. Úgy gondolom azonban, hogy mindez meglehetősen gyorsan megy majd. És ha 2000-re nem is sikerül fölvételünk, de a belépés nagyon közel lesz ehhez az évszámhoz. 9 A csatlakozás politikai, jogi oldala nyilván elsősorban szándék kérdése. Nem így a gazdasági tényezők. Nem okoz-e majd nehézséget, hogy Magyarországon az egy lakosra jutó GDP (nemzeti össztermék) csak mintegy tizede a fejlettebb tagországokénak? És néhány nyugateurópai nyilatkozatból is mintha félelem érződne ki újabb, szegény országok fölvételével kapcsolatban. Ön szerint vannak-e averziók tagságunkkal szemben és legyőzhetőek-e ezek? - Hadd mondjak egy példát. Számomra nagyon érdekes volt egy utazás, most decemberben, Andalúziában. Amely nemcsak Spanyolország, hanem Európa egyik legszegényebb területe volt. Most kocsival bejártam, és nem is hasonlított arra az Andalúziára, amit pár éve megismertem. Az EU strukturális támogatásaiból nagyon sok pénzt kapott ez az elmaradott országrész, amire alig lehet ráismerni, annyit fejlődött ott az infrastruktúra, az utak, a mezőgazdaság. Az, ami az utóbbi években Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban történt, jól jelzi, mennyit profitálhat Magyarország az EU-tagságból. Mindenekelőtt az elmaradottabb területek: Észak-, Kelet- és DélMagyarország. És nem is csak azoknak az infrastrukturális fejlesztéseknek az eredményeként, amelyeket az Unió támogatni fog. Hanem annak révén, hogy a fejlettebb infrastruktúra csakúgy sok befektetőt fog vonzani ezekbe a régiókba, mint maga az uniós tagság. Ennek természetesen alapfeltétele, hogy Magyarország hogyan tudja bemutatni e térségek adottságait, igényeit és lehetőségeit. 9 Lassan lejár az időnk, így hát végül hadd kérdezzek rá még valamire. Sokan igazán nem tudják, miért is fontos és jó nekünk az EU. Mit tudna mondani lapunk olvasóinak: miben fogják leginkább érezni majd a tagság előnyeit? - A legfontosabbnak azt tartom, hogy manapság Európában egyedülálló ország nagyon kevés van. Ha egy ország magára marad, nagyon nehéz dolga lesz egy olyan világban, amit meghatároz egy i erős USA és egy valószínűleg 1 újból megerősödő Oroszor- i szág. Szerintem az Európai Unió, illetve ahnak tagsága ilyen helyzetben a túlélés feltétele. Alapkérdés, elfeledjüke, hogy Szent Jstván ezer esz- J tendeje úgy döntött, Magyarország Európához tartozzék. Ezt nem feledhetjük. És ha mi az EU tagja leszünk, akkor mi is dönthetünk jövőnkről. Egyedül maradva erre nem lenne lehetőségünk. És még egy dolog. Minden változás nehéz. De mi történik, ha elmarad a változás? Láthatjuk a példákat, mi történik például Bulgáriában és Albániában. Azt hiszem, a legnagyobb veszély a változások elmaradása lenne. Szávay István ÉPÍTTETŐK ÉS FELÚJÍTÓK P ÁRUHÁZA E Szeged, Fonógyári út 24. •= Tel.: 321-085 Kezdje az alapozást nálunk! TAVALYI ÁRAKON! - Cement, mészhidrát, homok, kavics - Falazóanyagok, betonelemek, födémszerkezetek és áruházunk bemutatótermének megannyi egyéb terméke várja Önt az idő jobbra fordultával. BETONACEL-ERTEKESITES! Szálanyag: 67 Ft/kg + valamint: méretre szabás és hajlítás Hegesztett háló több méretben! CB \ Gyors, pontod ELSŐ BETON KFT. udvarias ügyintézési Szeged, Dorozsmai út 5-7. 62/324-612,326-903 KOMPLETT Rt. AKCIÓS RUHÁZAT (Mars tér „H" pavilon) Minőséget — olcsóbban / Méteráru,gyerek-ruházat, sportruházat lerfi-ni -női konfekciá es f 7 , Keresse fel - érdemes! Nyitva: H-P.: 8-17-ig. Szombaton: 8-12-ig.