Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-08 / 33. szám

SZOMBAT, 1997. FEBR. 8. A VÁROS 5 • A körintenzív húsz éve Vészhelyzetek intézete Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasz­talataikat ezen a héten Újszászi Iloná­val, ügyeletes újságíró munkatársunk­kal oszthatják meg. Munkanapokon 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra kö­zött a 06-20-432-663-as telefonszámot hívhatják. Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Ha ötletük van Fekete pont cimű rovatunk számára, kérjük, ugyanitt tudassák velünk! El­veszett tárgyakat kereső olvasóink ol­csó hirdetésben tehetik közzé mon­dandójukat. Hirdetésfelvétel 7-19 óra között a Sajtóházban. Busz. A járat számát miért nem íiják ki a buszok első és hátsó ablakába is? ­kérdezte G. J. A választ a Volán Rt. közönséglapcso­latok irodájának vezetőjé­től hallottuk: a járatszám elektronikus kijelzése a jö­vő útja. Ezen már csak azért sem változtatnak, mert e szerkezet szinkron­ba állítható a menetjegy ér­vényesítő géppel is. Az AHA 879-es rendszámú, 83-as buszon udvariatlanul adott jegyet a sofőr - pana­szolta D. E., akitől elnézést kér a Volán is. Járdasziget. A Boldog­asszony sugárúti villamos­megálló alkotta járdasziget mellett száguldozó autókat „fekvőrendőrrel" nem lehet lassításra kényszeríteni ­reagált I. O. olvasónk föl­vetésére Nagypál Miklós, az önkormányzati hivatal múszaki irodájának vezető­je. Ugyanis azon a városi, főközlekedési útvonalon ilyen eszközt nem helyez­hetnek el. Ellenben sebes­ségkorlátozó vagy ve­szélyt jelző közlekedési táblát ki lehet helyezni.. Távirat. Egy dísztávirat „Szegedtől Szegedig" kedd reggeltől péntek délelőttig utazott, s persze lekéste azt az alkalmat, melynek szü­letését köszönhette - „csör­gött" mérgesen Wittmann Sándor (486-246). „Géphi­ba és kezelői figyelmetlen­ség okozta a bajt" - vála­szolt Pópity János, az 1. számú postahivatal vezető­je helyettese. Aki kiderítet­te, hogy az 5. számú posta­hivatalból faxon szokták az l-esbe átküldeni a távirat szövegét, de most ez nem sikerült, s a hibát a kezelő is csak akkor vette észre, mikor az ügyfél panaszko­dott. „Sűrű elnézések kö­zepette" tegnap „szolgálati hiba miatt késett" jelzéssel továbbították a gratuláló sorokat. Porlód. „A Belvárosi hidat nem takarítják" ­mondta dr. Kiss Lajos.,J3e a Hági és a Fekete Ház környékét se" - folytatta a sort Bakai Tibor. „Száll a por, Szeged tényleg Por­lód" - dohogott K. E. „Pénteken délután elindult a seprőgép!" - örvendez­tette meg a hírrel a szege­dieket a Környezetgazdál­kodási Kht. marketingese. Ha nem lesz fagy, akkor hétfőtől hajnalban is két söprögető gép járja a vá­rost, hogy Szeged mielőbb tiszta lehessen. Betörők. Figyeljünk egymásra, a közeli lakásból kiszűrődő zajra is - java­solta egy asszony, akinek lakásának ajtaját fényes nappal, a szomszéd füle hallatára törték be. Tábla. A kamionok és az országon átszáguldó tö­rök vendégmunkások sem tévednének Szeged Belvá­rosába, ha időben megtud­nák, merre kell kanyarodni, hogy a várost elkerülve, a Móravárosi körúton siet­hessenek úticéljuk felé. Kriska László javaslata: Budapest felől, az Izabella híd után, a Kossuth L. sgt. és a Rókusi krt. sarkán, jobbra mutató nyíllal ki ké­ne tenni a táblát: Belgrád; illetve a Szabadkai úton ki­tennék a balra kanyarodást javasló táblát a Budapest fölirattal. Az ötlet jó, a ja­vaslatot megvizsgálják, s az önkormányzat egyezteti a tennivalókat a Közúti Igazgatósággal - válaszolt a fölvetésre Nagypál Mik­lós, a polgármesteri hivatal műszaki irodájának vezető­je­Album: Darázs József Vészhelyzet - a valóságban. (Fotó: Miskolczi Róbert) • DM-információ Az Album című sorozat­ban a következő vendég: Darázs József festőművész. A róla készült rövidfilmet szombaton 20 óra 10 perctől láthatják a nézők a Telin TV-ben. A portrét szerdán 20 óra 10 perckor ismétlik. Kevés szegedi lehet, aki nem ismeri a klinika­kert jellegzetes épületét, aminek már látványa is borzongást szül az em­berben, hiszen tudja, akik a kerengöben fek­szenek, élet és halál kö­zött lebegnek. A SZOTE belgyógyászati intenzív osztályát, a körintenzí­vet, több mint húsz esz­tendővel ezelőtt Julesz Miklós professzor ál­mondta meg, s Csanády Miklós - aki azóta szin­tén professzor, - orvos­szakmai közreműködé­sével valósították meg a terveket. Első vezetője, a közelmúltban elhunyt Sági István több mint másfél évtizedig állt az osztály élén. A húszéves fennállását most ünneplő belgyógyászati intenzív osztály jelenlegi vezetője dr. Rudas László egyete­mi docens. Az évforduló kapcsán ót kérdeztük a vészhelyzetek intézeté­ről, betegekről, esetek­ről, döntések embertpró­báló súlyáról. O Úgy gondolom, az in­tenzívet - az orvos old­aláról nézve - az külön­bözteti meg a többi gyó­gyító osztálytól, hogy itt pillanatok alatt kell meg­hozni a beteg sorsát meg­határozó döntéseket. - Valóban, az intenzív osztályon az orvos mindig, szinte folyamatosan döntés­helyzetben van, s ezek a dön­tések gyakran érzelmileg és etikailag motiváltak. Dönte­nünk kell arról, hogy a ren­delkezésünkre álló erőket ho­gyan csoportosítsuk, mikor végezzünk újraélesztést, s ez mikor nem szolgálja már a beteg érdekét, azaz élet-halál kérdésében döntünk. Éppen mert ezeket a döntéseket azonnal meg kell hozni, egy intenzív osztályon nem lehet meg az a feudálisnak is ne­vezhető hierarchia, ami azt követeli meg, hogy csak a fő­nök dönthet. Amennyiben a gyakornok kerül olyan szitu­ációba, hogy határoznia kell, akkor ő dönt. 0 A döntések folyamata már akkor kezdődik, ami­kor arról kell határozni, ki kerüljön a legnagyobb hatásfokkal működő osz­tályra, s kinek elégséges a normál ellátás. - Az intenzívet a többi osztálytól az különbözteti meg, hogy itt a technikai és a szakmai erők koncentrálva vannak, a tempó gyors. Mindezek lehetővé teszik, hogy a lehető legmagasabb hatásfokú ellátást és ápolást az esetek többségében itt kapja meg a beteg. A kérdés csak az, önmagában elégsé­ges ok-e ez arra, hogy valakit az intenzív osztályra felve­gyünk. A beteg, illetve a hoz­zátartozója erre a kérdésre gyakran azt válaszolja: igen. Csakhogy nekünk ezt a lehe­tőséget el kell osztanunk, hi­szen nem tudjuk mindenki számára biztosítani a legna­gyobb hatásfokú ellátást. Az itt koncentrált erőket azokra a súlyos állapotban levő be­tegekre kell fordítanunk, akiknél a betegség kimenete­lét még várhatóan pozitív irányba tudjuk fordítani. 0 Egy időben hány beteg számára elérhető itt a belgyógyászati intenzív ellátás? -Tizenkét ágyunk van, magas ágykihasználtsággal dolgozunk, s állandóan fi­gyelnünk kell arra, hogy ki az a beteg, akit szükség ese­tén át tudunk helyezni általá­nos osztályra, ezzel helyet biztosítva az újonnan érkező számára. A „régi" beteg vi­szont a koncentrált kezelés után esetenként átmenet nél­kül kerül az általános osz­tályra, amely egészen más feltételekkel működik. Az intenzív osztály a világon mindenütt a jéghegy csúcsa, ám nálunk sok tekintetben a csúcs alól hiányzik a jég­hegy. Az intenzív osztály a nyugati országokban min­denütt úgynevezett szubin­tenzív osztályokra épül. Ez a lépcsőfok nálunk, Magyar­országon kimarad. 0 Az ön által koncent­ráltnak nevezett orvosi ellátás milyen betegsé­gek, állapotok esetében indokolt? - A betegek döntő több­sége a fenyegető infarktus, illetve a már kialakult in­farktus miatt kerül ide. Sok az agyvérzéses beteg, de közülük csak azok számára van helyünk, akik már a be­tegség súlyos stádiumában vannak, amikor már légzése­légtelenség lép fel náluk. Ám az ő esetükben már ke­vés remény van a gyógyu­lásra. Az agyvérzés enyhe fázisában levő betegeket vi­szont a helyhiány miatt nem tudjuk felvenni, hiszen 12 ágy sokszorosa sem elegen­dő a sok agyvérzéses beteg elhelyezésére. Jóllehet az agyvérzés korai stádiumában levő beteg sok hasznát látná az intenzív osztályos ellátás­nak. Nálunk hiányzik egy in­tézménytípus, az úgyneve­zett stroke unit, ahol ezeket a betegeket kezelni kellene, így azzal a szörnyű ellent­mondással kell szembenéz­nünk, hogy akin még segít­hetnénk az nem kerülhet ide, akinek viszont igen cseké­lyek az életben maradási esélyei, annak adjuk a leg­magasabb szintű és leginten­zívebb kezelést. 0 Veszteségi arány? - Évente átlag ezer beteg fordul meg az osztályon, 20 százalékukat elveszítjük. 0 A halál mindennapos közelségét meg lehet szokni? - Nagyon megviseli az intenzíves orvosokat, sokan kiégnek. Igazándiból nem is tudjuk ménnyit kopunk eb­ben az évtizedig tartó, állan­dó, életért való harcban, stresszben, gyors tempóban. Ez persze nálunk, Magyaror­szágon van így, hiszen a nyugati országokban az in­tenzíves orvosoknak vannak menekülési útvonalaik. Ott az intenzív osztályok sok szakvizsgára készülő gya­kornokkal (rezidenssel) dol­goznak. Ők addig maradnak, amíg megkapják a kiképzést, s aztán mennek tovább. A bedolgozó orvosok is pár év után váltanak, kardiológus­ként, belgyógyászként dol­goznak tovább. így kellene lennie nálunk is. 0 Nem egy olyan, gép­pel életben tartott beteg vegetál az intenziven, akinél szinte biztosra ve­hető, nincs segítség. Megkerülhetetlen az eu­tanáziára vonatkozó kér­dés. - Az aktív eutanázia nem kerülhet szóba az osztályun­kon, nálunk ez sohasem volt vita tárgya. Most halt meg az a 24 éves lány, akit a kli­nikai halál állapotából élesz­tettünk újra. Kómában fe­küdt három hónapig, géppel lélegeztettük. Tudtuk, kevés az esély. Közel 2 millió fo­rintot költöttünk ellátására, de mi nem ezt számolgattuk. Nem ez a dolgunk, hanem az, hogy amíg a beteg szá­mára van esély, tegyünk meg mindent. Kalocsai Katalin A SZOTE belgyógyászati intenzív osztályának 20 éves fennállását tegnap, pénte­ken tudományos üléssel ün­nepelték az orvosegyetem oktatási központjában. • Szegedi közgyűlés - félidőben Mire emlékszik a polgár? Sokféle dologra jó egy közvélemény-kuta­tás. Például arra, hogy a számokkal, a százalé­kokkal és indexekkel egy koncepciót igazolja­nak. De arra is, hogy ­ha a megrendelő érdeke éppen úgy kívánja - egy másik feltételezést cáfol­janak. A szegedi önkormányzat az Informen nevű helyi cég­gel egymillió forintért köz­vélemény-kutatást készítte­tett. A magyarázatokkal kie­gészített adatsor címe: Félú­ton. A szegedi közvéle­mény-kutatás eredményéről először dr. Ványai Éva al­polgármester, aztán dr. Sza­lay István véleményét kö­zöltük. Most kezdődő 3 ré­szes sorozatunkban bemu­tatjuk a sokjelentésű adat­halmazt. Hézagos a polgár emlé­kezete (is). A megkérdezett 500 szegedi fele úgy gon­dolta, elment szavazni 1994-ben a helyhatósági vá­lasztáson, holott valójában 27 százalékos volt a részvé­tel. Csak minden harmadik személy tudta megnevezni valamelyik polgármester-je­löltet, a helyi képviselő-je­löltre még kevesebben, mindössze a kérdezettek 20 százaléka emlékezett. Az országos és a helyi politika keveredésének jele, hogy önkormányzati képviselő­jelöltként megemlítették or­szággyűlési képviselőink többségét is. De dr. Szalay István pol­gármestert nem csupán ez a fajta tájékozatlanság lepte meg. Hanem például az is, hogy „a válaszadók kilencti­zede úgy véli, itt az MSZP nyerte meg a választást", s hogy a polgármester „erős befolyással bír, holott nem így van". Hiszen - magya­rázta a félidős jelentést be­mutató sajtótájékoztatón - a város kormányzása a köz­gyűlés és az önkormányzati bizottságok kezében van, s a kormányrúdnál nem egyet­len ember, hanem a város vezérkara - a polgármeste­ren kívül az alpolgármeste­rek és a tanácsnokok - ül. Azt sem kéne elfelejteni, hogy a 44 fős közgyűlésben csak 14 tagú a szocialista frakció, s éppen hogy csak a többséget adja a bizonyos kérdésekben a szocialisták­kal együtt szavazó Fidesz­MDF-KDNP-FKGP frak­ciószövetséggel. A hatókört firtató kérdés­re minden második válaszo­ló nevezte meg az SZDSZ-t a városházi döntésekre erős befolyással bírónak, míg az MDF-et, az alpolgármester­asszony pártját csak 15 szá­zalék. A polgárok szerint a politika erők helyi sorrend­je: polgármester, MSZP, SZDSZ, míg a szocialisták­kal a legfontosabb kérdések­ben együtt szavazó „koalí­ció" tagjai, a Fidesz és az MDF frakció csak a 11., il­letve 12. helyen szerepel, mögöttük már csak a KDNP áll. E helyi frakciószövetség erejénél jelentősebbnek tart­ják a kormány, a városházi apparátus, a helyi nagyválla­latok, a jegyző, a „pénz és maffia", sót a külföldi nagy­vállalatok és a PSZE hatását is. Ha mondjuk most, vasár­nap lennének a választások, a megkérdezettek 31 száza­léka menne el szavazni. A távolmaradók felének vála­sza: „értelmetlen szavazni, úgysem változik semmi". Az önkormányzati választáso­kon a győztes - a voksok 29 százalékával - a Fidesz len­ne, második helyen - 16-16 százalékkal - az FKGP és az MSZP, a harmadikon (13%) az SZDSZ végezne. A további sorrend: függetle­nek csoportja, MDF (9%) és a KDNP (5%). Az ország­gyűlési választások dobogós helyein a Fidesz (36%), az FKGP (22%), az MSZP (13%) állna. A Fidesz rendkívüli nép­szerűségét mással nem tudja magyarázni a polgármester, mint azzal az általános ész­revétellel, hogy az emberek összekeverik az országgyű­lési és az önkormányzati vá­lasztások eredményét. A fel­mérés ezen kérdéscsoportja a pártok kérésére került a polgárok elé. Az eredmény azonban nem „előrejelzés", mert ilyen csak választási kampány idején készíthető. (Folytatjuk.) Ú|sxá*zl Ilona Megállapodás a Vektorral? • Munkatársunktól Szeged Város Közgyűlé­sének 1996. december 19-i határozata szerint dr. Sza­lay István polgármesternek meg kell tennie a szüksé­ges peren kívüli, illetve pe­res intézkedéseket, miután a Vektor Rt.-vei kötött megbízási szerződés meg­szűnt. Ennek a határozat­nak az értelmében ült tár­gyalóasztalhoz a város ve­zetése Lovas Péterrel, a cég vezetőjével. A tárgyalások után a Vektor ajánlatot tett arra, hogy lemond a még neki járó 4,5 millió forint értékű részvényjutalékról, vala­mint megegyezés esetén hajlandó 2 millió forintot befizetni az önkormányzat által megjelölt közalapít­vány számlájára. Ezenkívül a cég vállalná - négy százalékos nettó megbízási díj mellett - , hogy felméri és érvényesíti az önkormányzat további követeléseit, amelyek a ké­sedelmes, illetve nem tör­vény szerinti vagyonátadá­sokból következnek. A város vezetése ezt az ajánlatot a képviselők elé teijeszti a február 13-i köz­gyűlésen. Fórum Méravároson • • Munkatársunktól Szeged általános rende­zési terv programjának - az érintett városrészekben élő lakosok előtti - ismertetése január végén kezdődött meg. Á soron következő fó­rum hétfőn, 10-én lesz a Kolozsvári téri iskolában. Az eseményre 17 órakor várja a móravárosiakat Ka­tona Gyula, valamint dr. Mécs László képviselő. Schubert-koncert a Munkásban • Munkatársunktól A Bálint Sándor Műve­lődési Ház gyermekeknek szervezett „Hang-Csend­Játék Időországban" című játékos hangversenysoroza­tának első előadására hét­főn délután 4 órakor kerül sor a Munkás Művelődési Házban (Fő fasor 9.). A sorozat Schubert-kon­certtel indul, márciusban Kodály-művek csendülnek fel, áprilisban zenei játé­kokkal, májusban pedig a Nyár zenéjével ismerked­hetnek az iíjú zenebarátok. A négy koncertre bérlet is váltható. Énekszóval a szivünkben • Munkatársunktól A szegedi ifjúsági gitáros énekkarok tartják talalkázó­jukat holnap, vasárnap dél­után fél 4-től a móravárosi Szent kereszt templomban. A fellépő együttesek: PAX, Újszegedi családi énekkar, Sali és barátai, valamint a Veritas. Este fél 8-kor pedig kö­zös zenés szentmisévej, majd teázás melletti baráti társalgással zúródik a dalo­sok napja.

Next

/
Thumbnails
Contents