Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-08 / 33. szám

2 KITEKINTŐ SZOMBAT, 1997. FEBR. 8. Történelmünk - a „titkosított" • Magyar szempontból a párizsi béke Trianon huLV1 szonhét év utáni szentesítése volt - néhány apró „kiigazítással". Beszélni kell róla, mivel a sebek csak akkor hegednek, ha a „ráolvasás" a tényeken alapszik. Manapság forrongó szomszédunk, a titói Jugoszlávia utódtérsége (minek nevezzük?) kínál számtalan, oktatófilmbe illő példát arról, mi minden történhetett volna velünk... Ha csak erre az egy területre összpontosítjuk a figyelmünkéi, s fellebbentjük a fátylat „titkosított" történelmünkről - mindarról, amiről ötven éve szót sem ejtettünk -, kiderül, számtalan tanulság vár reánk. „Waltér elvtárs", azaz Joszip Broz Tito nagy rátörő tervei között szerepelt Felső-Bácska és Baja, valamint Baranya és Pécs kikanyarítása a magyar fennhatóság alól (senkit se vigasztaljon, hogy emellett egész Albániára, Trieszt környékére, Ausztria déli részére és a görög Szalonikire, az „ősi szláv városra" is szemet vetett). A „területkügazítási" igényeknek az akkori érvei nem számoltak a demográfiai, tehát a népességi adatokkal; a proletár internacionalisták, így Tito is, sokkal inkább stratégiában és az esetleges következő háborúban gondolkodtak. Akkor ők voltak az emberiség „nagyjai". Hídfőállásokat és ideológiájuk számára újabb meghódítandó területeket láttak lelki szemeik előtt. Manapság már az sem titok, hogy a szürke pártmunkásból a marsaili rangig „menetelő" Tito mindenáron szerette volna megszerezni az akkor még „nagy testvér" Sztálin hozzájárulását a vajdasági magyarok kitelepítéséhez. Az öregedő Joszif Visszárionovics azonban ráérzett a balkáni akarnok távlati terveire, s csak ez, semmi más nem mentette meg Szabadka, Zombor, Ada, Újvidék, Kanizsa, Becskerek és vidéke magyarságát. Tito már akkor túl sokat akart. A történések utólag azt bizonyították, hogy amit elért, az is sok volt. Tito életmüve összeroppant a belekódolt etnikai, gazdasági és politikai - feloldhatatlan - ellentmondások alatt. A térség mai népei mindazt a békekötésben szentesttett nagyratörést, ami az akkori Jugoszláviára, mostani példánkra vonatkozik, többszörösen megszenvedték. A nagyhatalmak annyira „megerősítették" Belgrádot, hogy ötven év után néhány ezer egyetemistának kellett immár a hetvennyolcadik napja a földre leszállítani a Tito-utódok legjelesebbikét, Milosevicset. Aki némi fondorlatért azért nem kell, hogy a szomszédba kopogtasson... \Még egy adalék a párizsi békeszerződéshez: az akLY1 kori magyar külügyminiszter. Gyöngyösi János vezette küldöttség javaslatot nem, csak megjegyzéseket tehetett. Ott tartottunk. Technológiai és épületgépészeti szerelő Kft. keres egyéni vállalkozókat, csoportokat önálló szerelési munkák kivitelezésére. Jelige: „Hosszú távú együttműködés". Jelentkezéseket a Sajtóházba kérjük leadni I • Belgrádban folyamatosan tüntetnek A 78. napi séta üzenete • Belgrád (MTI) Belgrádban felvonulással és nagygyűléssel tiltakoztak az ellen, hogy a szerb vezetés még nem ismerte el a tavaly novemberben tartott szerbiai helyhatósági választások eredeti eredményeit. A diákok, akik már 78. napja követelik tüntetésekkel a választók akaratának tiszteletben tartását, a választási csalások felelőseinek megbüntetését, valamint a hatalom pártjára állt rektor és a diákokat képviselő rektorhelyettes lemondását, pénteken az eddigi leghosszabb sétával hozták a hatalom tudomására, hogy valamennyi követelésük teljesítéséhez ragaszkodnak. A diákok „írásban" is a nagyvilág tudomására hozták: tüntetnek... (MTI Telefotó) • Ötven éve írták alá a párizsi békét Rendet akartak Európában • MTI Panoráma Ötven éve, 1947. február 10-én irták alá a második világháborút lezáró békeszerződést a győztes nagyhatalmak és Magyarország képviselői. Magyarországot a trianoni béke megfosztotta területének kétharmadától, lakosságának 58 százalékától, ezért a vezetés fő törekvése a két világháború között a revízió volt, amihez támogatást csak a tengelyhatalmaktól remelhetett. Az első bécsi döntés (1938. november 2.) 12 ezer négyzetkilométert adott vissza Csehszlovákiától, 1939. március 15-én a magyar honvédség bevonult Kárpátaljára. 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés Észak-Erdélyt, 43 ezer négyzetkilométert csatolt Magyarországhoz. 1941. április 11én Magyarország megtámadta Jugoszláviát, megszállta Bácskát, a baranyai háromszöget és a Muravidéket, összesen 11 ezer négyzetkilométert. Magyarország 1941. június 26-án lépett be a II. világháborúba a Szovjetunió elleni hadüzenettel, melyre a kassai bombázás adott okot. 1941. december 7-én NagyBritannia hadat üzent Magyarországnak, négy nap múlva Magyarország az Egyesült Államoknak. A háború végén a béketárgyalások 1946. július 29-én kezdődtek meg Párizsban Olasz-, Magyar-, Finnországgal, Bulgáriával és Romániával. Az alapkérdés korán eldőlt. A nagyhatalmak 1946. május 7-i párizsi külügyminiszteri értekezletükön eldöntötték: Trianon marad. A magyar szerződés szövegét 1946. október 12-én fogadták el, a nagyhatalmak külügyminiszterei New Yorkban 1946. november 3.-december 12. között véglegesttették az öt állammal kötendő megállapodás szövegét. 1946. november 11-i jegyzékében a magyar kormány eredménytelenül kérte a politikai és gazdasági feltételek enyhítését. A békeszerződést fél évszázada, 1947. február 10-én Párizsban írták alá. A Gyöngyösi János külügyminiszter vezette magyar delegációnak nem volt javaslattevési joga, csak megjegyzéseket tehetett. Remélték azonban a román határ mentén a népességi elv részleges figyelembe vételét, és ragaszkodni kívántak a kisebbségvédelemhez. Ugyanakkor Szlovákia, amely Hitler-csatlósból a győztes Csehszlovákia részévé vált, 200 ezer magyart akart kitelepíteni, és öt faluból álló hídfőt követelt Pozsonynál, a Duna déli partján, Románia és Jugoszlávia a trianoni határokat akarta helyreállítani. A Luxembourg-palotában lezajlott tárgyalásokon a magyar küldöttség - noha Nagy Ferenc kormányfő is megjelent - nem tudta érvényesíteni elképzeléseit, sem a vesztes Romániával, sem a győztesnek számító Csehszlovákiával és Jugoszláviával szemben. Hiába törekedtek a trianoni magyar-román határ módosítására, nem fogadták el a 22, majd az 5 ezer négyzetkilométeres korrekciót, amit a népességi eloszlás indokolt volna. Viszonylagos siker volt, hogy a 21 győztes nemzet konferenciája elutasította a csehszlovák kitelepítési követelést, s a kérdést a két kormány elé utalta. (Csehszlovákia 1945. április 5-én megfosztotta állampolgárságuktól a magyarokat és a németeket, 1946. február 26-án aláírtak egy lakosságcsereegyezményt, 1946. június 17én pedig kiadták a reszlovakizálásra vonatkozó rendeletet. A végleges megállapodást 1947. május 24-én írták alá.) A pozsonyi hídfő öt községéből csak hármat, Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsúnyt csatolták el, mivel a rajkai zsilip átadása hatalmas magyar területek árvízvédelmét szlovák kézbe adta volna. (E hídfő tette lehetővé a bősi gát megépítését.) Nem sikerült elérni azt sem, hogy a békeszerződéshez kisebbségvédelmi határozatot csatoljanak. Magyarország 300 millió dolláros jóvátételi kötelezettsége (a Szovjetunióval, Csehszlovákiával és Jugoszláviával szemben) érvényben maradt. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság megszűnt, az idegen csapatokat kivonták, kivéve a szovjet egységeket, melyek az ausztriai megszállási övezetet ellátó közlekedési útvonalakat biztosították. (1955-ben, az osztrák államszerződés megkötése után a varsói szerződés teremtett újabb jogalapot a megszálláshoz.) Magyarország hadereje legfeljebb 65 ezer fő lehetett, és különböző kultúrjavak átadására is kötelezték Csehszlovákia és Jugoszlávia számára. A párizsi békében Románia visszakapta Észak-Erdélyt, viszont a Szovjetuniónak át kellett adnia Bukovinát és Besszarábiát. Bulgária sem tarthatta meg a görög és jugoszláv területeket, Finnországtól Karélia került a Szovjetunióhoz. Olaszországtól elvették gyarmatait, Isztriát Jugoszlávia kapta. A szovjeteké lett még Kárpátalja is, a veszteseket jóvátétel fizetésére kötelezték. Az 1947-es párizsi békeszerződés az 191920-as békékhez hasonlóan diktátum-jellegű volt. Ahogy a második világháború az első folytatásának tekinthető, ez a békekötés is csak elodázta a problémák megoldását. Ugyanúgy nem vették figyelembe a népek önrendelkezési jogát, sem a néprajzi viszonyokat, inkább rendet akartak Európában, mint a feszültségek feloldását. Vita főleg a győztesek között volt, mindegyik a saját hatalmi övezetét szerette volna kiteijeszteni, de ez főleg a szovjeteknek sikerült. A legnagyobb területi változást, Lengyelország nyugatra tolását Potsdamban határozták el, ez a németek gyengítésére és a Szovjetunió megerősítésére szolgált. A békerendszerre a szovjet fölény nyomta rá a bélyegét, mert a nyugatiak, konkrét elképzelés htján, ezzel vajmi keveset tudtak szembeállítani. Fábri Ferenc Menesztették az elnököt • Quito (MTI) Az ecuadori törvényhozás csütörtök esti rendkívüli ülésén megfosztotta államfői mandátumától Abdalá Bucaramot, és helyére ideiglenes megbízatással Fábián Alarcont, a kongresszus elnökét választotta. Bucaram a bejelentés után a kongresszusi szavazást „valóságos államcsínynek"- minősítette. A nemzeti kormány - hangoztatta - elítéli ezt a magatartást, elutasítja ezt a döntést, és az ország összes hatóságát rendre szólítja fel. Patthelyzet • Ljubljana (MTI) Janez Drnovsek kijelölt szlovén miniszterelnök új kormánya csütörtökön nem kapta meg a képviselők többségének támogatását. Mint a Reuter jelentette, negyvenöt képviselő szavazott mellette, és ugyanennyien ellene voksoltak. „A szavazás 45-45 arányú volt. A miniszterelnöknek tíz napon belül új kormányt kell felsorakoztatnia" - közölte Janez Podobnik parlamenti elnök a titkos szavazást követően. Aknagránátok • Mostar (MTI) Két aknagránátot lőttek ki csütörtökön este a hercegovinai Mostar horvátok ellenőrizte nyugati felére a bosnyákok és a horvátok között megosztott város keleti feléből. Az egyik lövedék égy lakóház hetedik emeletén egy lakásban robbant. A gránát átütötte a ház falát, de szerencsére nem abban a szobában volt a lakás tulajdonosa. A robbanás jelentős anyagi károkat okozott a lakásban, az épület valamennyi ablaka is kitört. Súlyos adat • Bonn (MTI) Kancellári tevékenysége leglesújtóbb adatának nevezte pénteken Helmut Kohl a munkanélküliség alakulásáról előző nap közzétett hivatalos statisztikát. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal adati szerint januárban 4,66 millió állástalant tartottak nyilván, amennyit legutóbb csak 1933-ban a világgazdasági válság idején. A Rheinpfalz című lapnak adott interjúban a kancellár bizakodóan nyilatkozott a kiltásásokról. GYŐRI Albert keksz GLÓBUS Martiamójkróm 65 g GYŐRI Gyümölcspehely cukorka } MINDENHOL OH VAGYUNK Ál oldó a készlet önjéig érvényesi Az enllogoi nyomdai hibáéért Melősséget nom rólalimkl C<*>p A fCCf ŐS 1997. FEBRUJlR IO—lS-ig RAJNA sózott margarin 250 g II, SPORT ostya 25 g 26, KNORR Fen csirkeleves bésgonbóccal 73 j 14.KNORR Erőleves tlOg 104, VEGETA BdÉesN 75 j 71, NAGYKQROSI ZSdborsé 450 § 91, NAGYKŐRÖSI Véfott vegyes savoefiság 430] 103, NAGYKŐRÖSI Natw lecsé 450 g 17, SZEtBiDorft sertésbe 100] 117, TQMO Ment 250] 329, UNIVERMustár IN] 71, RUUKX Sláger instant kmkmrck 100] 297, NUGál HAarkakésleves kocka 144] 106, SZERBKSITejkartiMllo 100] 55, SZ0BI MÜHKiöip 0,51 139, ULTRA Mosíbái 6S 500] 131, D0SIA TextilAllő 41 315, NOIM-MD Soda Bicarboaote lojkrém 75 ml 242, PANTENEPro4f2• 1 (4féle) 20Cd 323, N0MN Autoeiata itmrtJti 2,4 kj 613, BI0P0N Automata Color irtait olt o 2^4 iuj JACOBSRLetridoMocca 250] Dr. 0E1KER Tejsiielrabpotio por 45 g Dr. 0E1KER izvioK cieszte 7 g ARANYWIEKévékeverék 200] 9R NORTON Ganoe fheres tea 25 db-os VADÁSZ Sieiet 25] HAPPY GUM gyumaítsu • rágó 10 nemes NUVOJUMM II PEPSI Cola PH 21 UlfftE Fresktésztoségé betel 20* 262, 49, 22, 145, 91, 24, 27, 74, 125, 179, BIP Mosogató 500 ml