Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-06 / 31. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. FEBR. 6. »————————————————— A HELYZET 5 Tjogy múlik az idő! Minden idők legnépszerűbb rá­£1 diós sportriportere már 75 éves (egy húszast nyu­godtan letagadhatna)! Mennyi minden történt a há­romnegyed század alatt... Annak idején az .^Aranycsa­pattal" futott be, vált ismert, elismert személyiséggé. Népszerűsége vetekedett Puskásékkai, Ocsiék (bocsá­nat, nekem Öcsi bácsiék) a zöld gyepen, az utánozha­tatlan sportriporter a pálya szélén, mikrofonnal a kezé­ben aratta a sikereket. A legjobb volt a szakmában. Ő még a televízió népszerűségét is legyőzte. Emlék­szem, valamikor a hatvanas évek végén, vagy a hetve­nes elején a magyar labdarúgó-válogatott Koppenhágá­ban játszott Dánia legjobbjaival. Természetesen az egész család ott ült a „kockadoboz" előtt, mereven bá­multuk Alberték megmozdulásait. Igen ám, de volt egy trükkünk, ami abban nyilvánult meg, hogy levettük a hangot. Tettük mindezt azért, hogy a Szokol típusú rá­diónkból hallgassuk a látványhoz társuló kommentárt. Ugye, kitalálták, hogy Szepesi György volt az élőhang gazdája... A második félidő derekán a következő jele­net játszódott le. Fazekas - miután egyetlen viking sem támadta meg - jó 30 méterről lövésre szánta el magát. A rosszul eltalált labda kínosan lassan, az ötös vonalán végiggurulva hagyta el a játékteret. Ezzel szemben mit hallottunk a rádióból bömbölve: „Fazekas kapja a lab­dát. Egy csel, még egy csel, dőlnek a dánok, majd a 16­os vonaláról óriási erejű lövést ereszí meg, de sajnos a labda, ha csak egyetlen arasznyival is, de a jobb kapufa mellett süvít el"... Hát igen, ilyen ember volt (mit volt, hiszen a legjobb egészségnek örvend) Gyuri bácsi. Mindig is tudta, mi kell ennek a sokat szenvedett népnek. Népszerűsége az eget ostromolta, nem sok szakmabeli lehetett később nagykövet, majd a Magyar Labdarúgó Szövetség elnö­ke. Ö ezt is elérte! Csak a mai utódokat sajnálom, na­gyon magasra állította előttük azt a bizonyos lécet... Yjetvenötödik születésnapján mi mást is kívánhat­li nánk Gyuri bácsinak (természetesen az egészsé­gen kívül), minthogy érje még meg a magyar foci fel­emelkedését. Ennek biztosan örülne. Szélpál László Híd az Unán • Tél, vadaspark, füvészkert Csak a felszín csendes A zebra étvágya télen sem csökken. (Fotó: FAohos Angéla) • Munkatársunktól A híd lábát ellőtték; gerince megroppant, szalagjai megnyúltak, fél métert rogyott - de nem szakadt ketté. A délszláv háborús pusztítás egyik következményét mostan­ra szerencsére már szak­mai kuriózumként lehet tálalni. A budapesti központú, de Szegeden is kirendeltséget működtető Hídépítő Rt. mér­nökei a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület közúti szak­csoportjának felkérésére is­mertették tegnap az MTESZ­ben azt a szakmai kihívást je­lentő. alkotói fantáziát is igénylő munkát, amelyet ­IFOR megrendelésre és a magyar műszaki kontingens­sel együttműködve - a bosz­niai és horvátországi hidak helyreállításában eddig vé­geztek. A Hídépítő Rt. új te­rületeken című szimpóziu­mon ott volt Darók József ez­redes, a magyar kontingens parancsnoka is. A cég szak­emberei - Németh Kálmán igazgató, Berkó Dezső fő­mérnök, Hoffmann György építésvezető, Tátrai Alfréd létesítményvezetó - nemcsak erről a kedvező nemzetközi visszhangot kiváltott és táv­latilag is piaccal kecsegtető külföldi vállalkozásról tartot­tak videofilmekkel illusztrált előadásokat. Az utóbbi idő­ben számukra új szakmai te­rületen is sikerrel dolgoznak: közreműködnek" szennyvíz­tisztítók, vízkezelóművek, erőműberendezések építésé­ben. A közelmúlt egyik leg­nagyobb kommunális beru­házása (közel 4 milliárd fo­rint) volt a csepeli ivóvízke­zelőmű, amelynek kivitelezé­sét a Hídépítő Rt. fővállako­zóként végezte el. (Az új te­rületeken vállalkozó cégről következő Egy százalék mel­lékletünkben olvashatnak.) A kellemes időjárás mindig sétára csalogat, mondjuk a füvészkertbe vagy a szegedi vadas­parkba. A csípős hideg azonban a legkevésbé tartozik a kellemes idő­járás rokonértelmü kife­jezései közé, így téli ál­mát alussza mostanság mindkét intézmény, láto­gató nemigen jár feléjük. A csendes felszín azon­ban csalóka, hiszen szor­gos kezek dolgoznak mindkét helyen, hogy ta­vasszal új látnivalók vár­janak a vendégseregre. A téli pangást és a fölösle­ges munkabéreket megelő­zendően zárták be a nagykö­zönség elől a vadasparkot. A téli szünet azonban csak az egyéni látogatókra vonatko­zik, hiszen iskolai csoportok előzetes bejelentés után jö­hetnek nézelődni. Más kér­dés, hogy jóval kevesebbet látnak mint nyáron, a fázó­sabb állatok ugyanis a tempe­rált hőmérsékletű faházakba húzódtak vissza. Nem tarto­zik ezek közé a zebra és a strucc. A futómadárról talán kevesen gondolnák, hogy jól tűri a hideget, pedig még a legnagyobb zimankóban is kint lépdelt a kerítés mellett. Most is érdeklődve méreget bennünket, a kerítés fölött ki­dugja a fejét, közelebb azon­ban nem megyünk, hisz na­gyokat tud csípni a csőrével. Néhány méterrel odébb a kenguruk kucorognak fázó­san a földön - ritka pillanat, Hópelyhecske, az albínó pél­dány épp a hó szélén szökdé­csel. Az egyik Benet-kenguru erszénye már mozog - hívja fel a figyelmet Egyházi Ist­• Munkatársunktól A Minerva Bt. a buda­pesti Pénzügyi és Szám­viteli Főiskolával meg­kötött szerződése értel­mében Csongrád me­gyében továbbra is indít kihelyezett posztgraduá­lis képzéseket mérnö­kök, üzemmérnökök számára. A cég olyan műszakiak jelentkezését várja, akik a közgazdaságtan területén ke­vésbé jártasak. A diploma alkalmas arra is, hogy a vég­zősök pályát módosítsanak. ván, a vadaspark igazgatója, tavasszal biztos a gyermekek kedvence lesz a kis jövevény. Nemcsak a gyér látogató­szám miatt hirdettek téli szü­netet a szegedi állatkertben, hanem ezért is, mert így nyu­godtan tudnak dolgozni az át­alakításokon. Ám a nagyobb munkákba nem kezdhettek még bele, a fagyos föld eb­ben megakadályozta óket. Mindenesetre idén szeretnék átalakítani a bejáratot, ide költözne többek között a ta­valy favorittá vált vidrapár. Nagyobb pihenőt építenének ki a Dél-Amerika bemutató közepén, ahol megállhatná­nak, leülhetnének és a pam­pán nézelődhetnének a láto­gatók. A majomsziget és a majomerdő is a megvalósí­tandó tervek közé tartozik, de ezek valószínűleg csak au­gusztusra készülnek el. Örömhír viszont, hogy meg­• Minerva Bt oldódik a papagájok helyze­te. A néhány napja felavatott nyíregyházi madárházat sze­gedi példányokkal népesítet­ték be, a minisztériumi akció ellentételezéseként pedig eu­rópai színvonalú röpde épül Szegeden. Az újdonságokkal, friss jövevényekkel és kis ál­latkölykökkel március 15-e után találkozhat a nagykö­zönség, akkor lesz vége ugyanis a téli szünetnek. A füvészkert a hidegben sem zár be, igaz március 31­ig téli nyitva tartással üze­melnek, mindennap reggel 9­től 4-ig "váiják a látogatókat. Szünnap nélkül tegyük hoz­zá, hiszen még karácsonykor is nyitva voltak, sót, újév napján csoportot fogadtak. A tavalyi esztendővel kapcso­latban sem elégedetlenek, hi­szen a hűvös a nyár inkább a strandoknak és a fagyialto­soknak okozott bosszúságot. Télen a botanikusok és a kertészek visszahúzódnak az üvegházakba, ez ugyanis az átültetések és a palántaneve­lés időszaka. A füvészkert több mint 450 botanikus kert­tel és arborétummal tartja a kapcsolatot, s magcsere útján a világ minden tájáról érkez­nek hozzájuk különleges nö­vények. Áz egzotikus mago­kat is ilyenkor vetik el, hogy nyáron már teljes pompájuk­ban fogadhassák a látogató­kat az évelő növények - tud­tuk meg dr. Pulics Julianná­tól, a kert vezetőjétől. • Nagyobb fejlesztések nem várhatóak, tavaszra azért át­alakítják a rendszertani gyűj­teményüket. Az idei egyéb­ként jubileumi esztendő sze­gedi botanikus kert életében, hiszen fennnállásuk 75. év­fordulóját ünnepelhetik. Takács Viktor iránya. A mérnökképzések keresztfélévesek, vagyis mindig februártól indulnak, mfg a szakközgazdászok szeptemberben kezdhetik el tanulmányaikat. A Minerva Bt. székesfehérvári székhe­lyű, az első tanfolyamait ott indította el a budapesti Pénz­ügyi és Számviteli Főiskolá­val közösen. Szegeden jelen­leg egy közgazdasági sza­kokleveles mérnök csoport a harmadik, a szakközgazda pénzügyi szak pedig a máso­dik félévét kezdi. Hasonló két csoport Csongrádon is szerveződött. Véradás • Munkatársunktól Az év első hónapjában a Vöröskereszt és a szegedi véradó állomásszervezésében 1800-an 715 liter vért adtak: Kisteleken 119-en, Röszkén 54-en, a Szegedi Sütödék Kft.-nél 7-en, a MÁV Nagy­állomáson 40-en, Tiszaszige­ten 25-en, Domaszéken 55­en, Újszentivánon 14-en, Zsombón 46-an, Kiskundo­rozsmán 42-en, a Mol Rt.-nél 44-en, a konzervgyárban 70­en, Balástyán 28-an, Mihály­telken 12-en, a szegedi kór­házban 40-en, az ÁNTSZ-nél 25-en, a véradó állomáson 1175-en adtak vért. Január­ban 39 szívműtétet, 18 érmű­tétet és 3 veseátültetést vé­geztek. A véradó állomáson szerdánként egész nap, 8 és 18 óra között lehet vért adni. Új elsé osztályok • Munkatársunktól A szegedi Odessza II. számú Általános Iskola az 1997/98-as tanévben három első osztály indítását tervezi, testnevelési tagozat (l/a), német nyelvi tagozat (1/b), valamint úszó és művészeti osztály (1/c). Az iskolában nyílt napot tartanak február 19-én, 8-11 óra között. A testnevelés tagozat felméré­se, illetve a másik két prog­ram nevelőivel elbeszélgetés és ismerkedés február 20-21­én, 16-18 órakor lesz. A testnevelésre jelentkezők tornafelszerelést hozzanak magukkal. Boltosok, figyelem! • DM-információ Ezen a héten ismét váijuk azoknak a szegedi kiskeres­kedőknek a jelentkezését, akik a következő napokban őrölt pirospaprikát, mézet, papír zsebkendőt, egészség­ügyi papírt, pelenkát, mosó­port, kávét, rizst, cukrot, mo­sogatószert és sajtot a szoká­sosnál olcsóbban kínálnak. (A „nevezéshez" egy termék árának csökkentése is elég!) Szerdán és csütörtökön 9-12 óra között kollégánk, Agárdi Gabriella fogadja az ajánlato­kat, a 481-281/302-es telefo­non. Péntekenként a Délma­gyarország „Itt olcsóbb!" cí­mű rovatában csak a legked­vezőbb árakat közöljük! Mérnökből közgazdász A Pénzügyi és Számviteli Főiskola jelenleg Szegeden több, Csongrádon pedig egy kihelyezett tagozatú csoport­tal rendelkezik. Mint ahogy azt Maler László, a Minerva Bt. ügyvezetője lapunknak elmondta, februárban megint indult kihelyezett levelező tagozat Szegeden közgazda­sági szakokleveles mérnöki másoddiploma megszerzésé­re vállalkozási szakirányon. A képzés négy féléves (to­vábbi féléves meghosszabbí­tás esetén mérlegképes könyvelői oklevelet is lehet szerezni). A másik képzési forma a szakközgazda pénz­ügyi szak vállalkozási szak­• Auditálták az egyetemet A küldetés helyes, a pénzhiány káros A megmérettetések időszakát éli a József At­tila Tudományegyetem. Tavaly az Országos Akk­reditációs Bizottság fel­mérte és kiválónak mi­nősítette az egyetem képzési rendszerét és diplomáit, nemrég pedig az európai rektori konfe­rencia értékelte - Ma­gyarországon elsőként ­aJATE-t. Az európai rektori konfe­rencia az Európai Egyetemi Társulás 500 tagjának felkí­nálta a lehetőséget intézmé­nyük auditálására, melynek során egy nemzetközi, ko­moly tapasztalattal rendelke­ző egyetemi vezetőkből álló bizottság felméri az intéz­mény errősségeit és gyenge­ségeit, fejlődési lehetőségeit. A József Attila Tudománye­gyetem egyike annak az első 14 európai - köztük három közép-kelet-európai - egye­temnek, amelyek először ve­tették alá magukat a vizsgá­latnak. Nemrég megérkezett a JATE-ra az auditálásról szóló értékelő jelentés. - A vizsgálat középpontjá­ban nem az oktatás vagy a kutatás minősége állt, hanem az intézmény szervezete, az intézményi vezetés, a straté­giai tervezés és a minőségel­lenőrzés mechanizmusai ­bocsátja előre dr. Mészáros Rezső rektor. Az egyetem működésének pénzügyi feltételeivel kap­csolatban a jelentés leszöge­zi, hogy 1989-től a felsőokta­tásra és kutatásra vonatkozó törvénykezés az egyetemeket bizonytalan működési kere­tek közé kényszerítette. Az állandó küzdelem a szüksé­ges források megszerzésére és növelésére káros hatással van az alkotó gondolkodásra. Az alacsony finanszírozás geijeszti a gazdasági szektor­ba való agyelszívást is. A ku­tatási támogatások megnyir­bálása és a hatalmas hallgatói létszám az egyensúlyt a kuta­tás kárára tolja el. Az egye­tem, valamint a gazdaság és a társadalom viszonyáról a bi­zottság megállapította, hogy helyi és regionális szervekkel való kapcsolatok jók, de az iparral való együttműködés rendkívül korlátozott. Az ipar mindössze 5 millió forinttal járul hozzá az egyetem 350 millió forintos kutatási költ­ségvetéséhez. Ennek oka egyrészt a gazdaság privati­zálása, másrészt az, hogy az újdonsült vállalkozók javaré­sze nem részesült egyetemi képzésben. Az intézmény szervezeti struktúrájával kap­csolatban a bizottság észre­vételezte, hogy a vezetők, vagyis a rektor és a dékánok feladata az emberi erőforrá­sokkal való gazdálkodásban korlátozott, mert a fizetések országos közalkalmazotti bérskála alapján történő meg­állapítása kevés rugalmassá­got tesz lehetővé e területen. A bizottság megállapította, hogy a JATE matrjoska-sze­rű vezetési struktúrájában a széttagoltság jelenti a kriti­kus pontot. A fontosnak Ítélt javaslatok a tanszékektói az intézeteken és a kari tanácso­kon keresztül jutnak el az egyetemi tanácsig. A bizott­ság hiányolja az egyetem in­tézményi politikáját. Az egyetemi képzési rendszer sokszínűbbé válását a bizottság negatívan értékel­te, mondván, a diverzifikáció aláaknázhatja a JATE által képviselt kurzusok egységes­ségét. A hároméves képzés bevezetése pedig szembeál­lítja az intézményt a főisko­lákkal. Az auditáló csoport növekvő önbizalmat és a ki­hívásokkal való szembeszál­lás eltökéltségét tapasztalta a JATE-n. Egyetért az egye­temnek azzal a - küldetésnyi­latkozatban megfogalmazott - törekvésével, hogy meg­őrizze a minőséget, közben egyre inkább megfeleljen a társadalmi követelmények­nek. A jelentéssel kapcsolatban dr. Mészáros Rezső rektor el­mondta, a bizottság helyesen látja az elégtelen finanszíro­zás és az állandó pénzért való küzdelem káros hatását az al­kotó gondolkodásra. A jelen­legi gazdasági helyzetben azonban kevés az esély arra, hogy az ipar rövid távon és jelentős mértékben hozzájá­ruljon a kutatás finanszírozá­sához. A szervezeti működést illető kritikának lehet alapja, de jelenleg nincs törvényi mód az egyetem irányítási rendszerének átalakításához. Az egyetem minőségét egyébként is inkább a képzés és a kutatás színvonala, mint a menedzsment határozza meg. Való igaz viszont, hogy az Universitas létrejötte jó al­kalmat teremthet a változta­tásokhoz. A rektor szerint rendkívüli fontossággal bír, hogy az auditáló csoport tel­jes mértékben egyetértett az egyetem küldetési nyilatko­zatával és kiválónak minősí­tette á hosszú távú célokat megfogalmazó stratégiai bi­zottság munkáját. Az intéz­ménypolitika hiányáról dr. Mészáros Rezső úgy véleke­dett, a jelenlegi, alapjaiban és gyorsan változó feltételrend­szer és a nyugat-európaitól eltérő körülmények közepette nem is lehet hosszú távú in­tézménypolitikát kialakítani. Határozottan megfogalmazó­dott viszont az intézményfej­lesztés iránya, melynek alap­jai az integrációra való fel­készülés, a regionális kapcso­latok erősítése és a képzési paletta bővítése. Ez utóbbival kapcsolatban a rektor kifej­tette: egyáltalán nem ért egyet a bizottságnak azon né­zetével, hogy a képzési di­verzifikáció káros hatású. A kelet- és nyugat-európai egyetemek eltérő gazdasági és társadalmi környezetben működnek, így képzési stra­tégiájuk sem lehet ugyanaz. A JATE érdeke, hogy olyan képzési irányokat és formá­kat vezessen be, melyek megfelelnek a társadalmi igé­nyeknek. A vizsgálat és a je­lentés egészével kapcsolat­ban a rektor elmondta: az auditálás hasznos volt, mert az intézmény biztosabb lehet erősségeiben és gyengeségei­ben, és. külső szakértők véle­ményét is figyelembe tudja venni stratégiája kialakításá­nál. Keczar Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents