Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-27 / 49. szám

II. EURÓPA-KAPU CSÜTÖRTÖK, 1997. FEBR. 27. Csatlakozni, de nem feloldódni! Dr. Hack Péter: - Az EU kihívást jelent, de (Fotó: Gyenes Kálmán) 9 A jogharmonizáció a csatlakozás egyik feltétele... - ...Ami több ezer jogszabály felülvizsgálatát igényli. Ezt a folyamatot nagyon fel kellene gyorsítani ahhoz, hogy egy 2000-ben bekövetkező csatlakozás minden feltételének megfeleljünk. 9 Az új alkotmány kifejezi azt a személetbeli változást, hogy a Magyar Köztársaságban a polgár az első. E magyar polgár uniós állampolgárként nem érzi majd még a jelenleginél is kisebb pontnak magát? - A tapasztalatok azt mutatják, hogy az olyan fejlettségű EU-tagok számára, mint Magyarország, kifejezetten előnyére vált a csatlakozás. Elég csak Görögország, Portugália vagy Spanyolország példáját említeni. Mert profitál, többet vesz el a közösből, mint amennyit betesz. Ez persze nagyobb kihívást és versenyt is jelent, hiszen a magyar mezőgazdasági termékeknek például a görög és spanyol termékekkel egyenlő feltételek alapján kellene majd érvényesülniük. De azt az előnyt is jelenti, hogy a magyar polgár vámmentesen vásárolhat például autót, s minden egyéb „nyugati" terméket. Nem lesz kötöttség a munElolvadhat a nemzet megszűnhet az állam? A

i •• •• > • •• • •• •• kozos és kulonos • A Phare-iroda Békéscsabára került Lobbyzni tudni kell! Tanács • Munkatársunktól Magyarország 1990-ben írta alá, hogy csatlakozik az 1949 óta létező Európa Tanácshoz (Council of Europe), mely a demokratikus szabadságjogok védelmének elkötelezettje. Ellenben hazánk még nem tagja az Európai Uniónak, így e szervezet egyik alapvető intézményének, az Európai Tanácsnak (European Council) sem. Ez az EU állam- és kormányfői, külügyminiszterei, valamint a bizottság elnöke alkotta testület többnyire félévente más-más városban ülésezik. Tehát az Európa Tanács strasbourgi székháza előtti zászlóerdőben ott a magyar lobogó, míg az Európai Tanács ülésének otthont adó épület előtt nem lehet ott piros-fehér-zöld zászlónk. Ekkora különbséget jelölhet egyetlen „i". így az első Európa-kapu mellékletünk első oldalát illusztráló fotó alatti szöveg - a szerző szándékával ellentétesen - az olvasót félrevezethette. A marhakör és a válság • Strasbourg (MTI) Az Európai Unió intézményi válságot került el azzal, hogy parlamentje nem szavazta meg honatyái egy csoportjának a brüsszeli bizottság ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványát - közölte Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke. A bizottság ellen azért kezdeményeztek bizalmi szavazást, mert a honatyák egy része szerint a BSE marhakórral kapcsolatban többet törődött az üzleti szempontokkal, mint az emberek egészségével. A bizottság 1,6 milliárd ECU segélyt nyújtott Londonnak a marhakór továbbterjedésének megakadályozására. A bizottsági elnök januárban azt mondta az Európai Parlament egyik vizsgálóbizottsága előtt, hogy nem fogják visszakérni az összeget, mert azzal a brit kormány kárpótolhatja a termelőket a marhakór miatt keletkezett anyagi veszteségükért. Vétő a kicsik ellen? • Hága (MTI) Az Európai Unió külkapcsolatokkal megbízott felelőse, Hans van den Broek azzal a javaslattal állt elő, hogy a jövőben csak az Unió három legnagyobb hatalmának biztosítsanak vétójogot, mégpedig közösen gyakorolva. Az európai hatalmak ugyanis még nem készültek fel arra, hogy felhagyjanak előjogaikkal és tudomásul vegyék, hogy nemzetközi befolyásuk akkora legyen, mint a kicsiké. Példaként hozta föl az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amelynek atomfegyverrel rendelkező tagjai vétójogot élveznek. Újságírók egybehangzó véleménye szerint a direktórium Németországból, Franciaországból és NagyBritanniából állna. Midőn az EU 24-26 vagy még több tagú közösséggé válik, óhatatlanul felmerül a döntéshozatal megváltoztatásának kérdése. Hiszen egyhangúlag nehéz volna határozni, ezért többségi alapokra kellene helyezni a döntéshozatalt. Az alaptörvény, az alkotmány újraszabása előtt arra is kell gondolnunk, hogy ez a jogszabály már az „uniós Magyarországot" szolgálja. Az alkotmány és az EUtagság viszonyáról dr. Hack Péter, a SZDSZ országgyűlési képviselője, a Parlament alkotmányés igazságügyi bizottságának elnöke véleményét kértük. 9 Addig nem is érdemes alkotmányozni, míg nem csatlakozunk az Európai Unióhoz - hallottam jogvégzett emberek véleményét. Ez „a tyúk vagy a tojás" esete? - Én azt hiszem, az alkotmány teremtheti meg a csatlakozás kedvező feltételeit. Az összes nyugat-európai országnak megvolt az alkotmánya még a csatlakozás előtt. Nem kívánatos és nem cél, hogy a nemzeti jogrendek teljes mértékben feloldódjanak az európai jogrendben. Mert akármennyire is kritikus a magyar közvélemény a Parlamenttel kapcsolatosan, mondván, hogy Szegedtől távol van Budapest, vagy egyáltalán Budapesttől az Országház, ám Brüsszel vagy Strasbourg sokkal távolabb található és sokkal kevésbé lehet a polgárok véleményét rákényszeríteni a döntéshozókra. Ezért nagyon lényeges, hogy a belépés előtt stabil és szilárd jogrendünk legyen. A szilárd gazdasági alap mellett a törvény uralma és a demokratikus döntéshozatali folyamat az EK sikerének titka. A szigorú jogszabályok és a kompromisszumra törekvő döntéshozatal kettősségéről beszélgettünk dr. Várnay Ernővel, a JATE docensével. 9 A tagállamok egymáshoz való viszonyainak szabályozásában meddig terjed az EU kompetenciája? - Az Unió kompetenciái: folyamatosan bővülő kör. A kezdet kezdetén, '51-ben csak a szén- és acéltermelésre, illetve kereskedelemre terjedt ki. Ez '57-ben tovább szélesedett a közös piac ügyeire. A cél a tagországok egymás közötti kereskedelmének totális felszabadítása, a vámunió megteremtése, az áruk, a személyek, a tőke, a szolgáltatások szabad mozgása. A következő lépés: a közös politikák. Vagyis, ha az Unió önálló célt fogalmaz meg, az ennek eléréséhez szükséges eszközöket és feltételeket megteremti. Ez az eszköz lehet jogszabály, közösségi szintről a nemzeti jogok harmonizációja azokon a területeken, ahol az Unió kompetenciát nyert. Ilyen terület például a közösségi agrárpolitika, a regionális ügyek, a szociális- és iparpolitika, a környezetvédelem, a kutatásfejlesztés, a közegészségügy, a fogasztóvédelem. 9 A közösségi kompetenciák mellett uniós kompetencia lett a kül- és biztonságpolitika. Ez közös védelmi politikát takar? - A tagállamok nem léphetnek föl a saját szakállukra külországgal szemben. E kompetencia a külkapcsolatok ellenőrzésére teijed ki. E politika tartalma leginkább egy kormányközi, külpolitikai egyeztetési fórum, folyamat. A közös kül- és biztonságpolitika elvezethet egy közös védelmi politikához. De kérdés, a nyugat-európai unió mint védelmi jellegű szervezet és a NATO összeegyeztethető-e? Az integráció terjedése felfalja-e az államilag szabályozott létszférákat? 9 Mit jelent a belügyi és igazságszolgáltatási együttműködés ? - A határokon túl nyúló problémák, például a bűnözés, a kábítószer kereskedelem, a bevándorlás, a menedékjog területén hirdet közös politikát, ezt intézményesíti. Az együttműködés jellege: kormányközi, azaz megmarad a tagállamok vétójoga, csak egyetértésükkel lehet határozni. 9 Tehát a tagországok életének egyre nagyobb szelete kerül az EU ellenőrzése alá. Ez azt jelenti, hogy elolvad a nemzeti szuverenitás, az államok hatóköre? - A közös politikák esetében sem tűnik el az adott terület (például mezőgazdaság) önálló nemzeti jellege. Ezt a szubszidialitás elvének érvényesítése biztosítja. A kizárólagos közösségi kompetenciákat leszámítva a Közösség ott és annyiban léphet fel - szabályozóként vagy közös akciók lebonyolítójaként -, amennyiben az a feladat alacsonyabb szinten nem oldható meg hatékonyabban. Tehát a közösségi fellépés hatékonysági elven alapszik. Ám buktatót jelent, hogy nincs pontosan körülhatárolva, melyek a kizárólagosan közösségi kompetenciák, illetve nincs kijelölve az a fórum, mely döntene: melyik a hatékonyabb megoldás, az uniós, a nemzeti, a regionális vagy a települési szint. 9 Az Uniót létrehozó nemzetközi szerződések mind a nemzetközi, mind a nemzeti jogtól eltérő önálló jogrendet hoztak létre. Mi ennek a lényege? - Az Unió három pillére - a közösségi pillér, ahol a három közösséget (ÉSZAK, Euroatom, Európai Közösség, ami az Európai Gazdasági Közösség utóda) találjuk; a közös kül- és biztonságpolitika; illetve a igazságszolgáltatási és belügyi együttműködés - közül csak új életteret is. kavállalási lehetőségek terén sem. Tehát a kihívások mellet új élettér nyílik a magyar polgár számára. 9 A politikusok uniópártiak, de végiggondolták-e, hogy az EU tagországának nemzeti parlamentje önként csorbítja lehetőségeit? - Egy országgyűlési képviselő befolyása csökkenni fog. Ilyen módon a polgár befolyása is. Ezért értek egyet minden olyan véleménnyel, mely nem akarja totálisan feloldani a nemzeti intézményeket, hanem ezek erősítése mellett képzeli el a csatlakozást. Ú. I. a közösségi pilléren belül, annak keretei között és arra vonatkozóan létezik jogalkotási kompetencia. A másik két pillér estében nincs közösségi jog. 9 Milyen mélységben kell ismernünk az EU-jogot? - A társulási megállapodás széles sprektumú társulási viszonyt hozott létre. Ez kiterjed például az export kvótákra, á vám tarifális rendelkezésekre, a termék (pl. a bor) eredetének megjelölésére, a fogasztóvédelemre vagy a növényegészségügyi előírásokra. Ezek többnyire nem jelentenek újdonságot a magyar gazdaság szereplői számára. A Phare-program keretében ide érkező pénztámogatás felhasználásának módszere is rögzített. A tagnak jelentkező államok, így Magyarország is egyoldalúan vállalta a jogharmonizációt. Ezt irányítja a bizottság úgynevezett Fehér könyve. 9 Befolyásolható a döntéshozatal? - A készülő jogszabályok tervezete közismert, így tartalma befolyásolható. Az információ könnyen beszerezhető a különböző, Magyarországon, sót, Szegeden is hozzáférhető kiadványokból. De a kapcsot a tagállamokban működő információs irodák is biztosítják. A jó értelemben vett lobbyzást Brüsszelben a döntéshozatali eljárás legitim részének tekintik. Újszászi Ilona Tanácsadó szervek, lobbykörök élik világukat az EU intézményrendszerének holdudvarában. A lobby az 1983as kiadású Idegen szavak szótára szerint az Amerikai Egyesült Államok képviselőházának előcsarnoka. Itt történik a lobbyzás, a „kijárás", azaz a képviselők megvesztegetése és befolyásolása a törvényhozáson kívüli köröktől. Manapság mit jelent ez a szá, hogyan kell lobbyzni? A lobby: pozitív tartalmú fogalom - dr. Szalay István, Szeged polgármestere szerint. Törvényes módja annak, hogy egy cél eléréséhez szükséges eszközöket és erőket megmozgassuk. Mert egy döntés megszületésének nem egyetlen kritériuma, hogy „logikus". A logikával szemben például egyéni és csoport érdekek érvényesülése döntő lehet. A dél-alföldi régió, a Duna-Tisza-Maros Eurorégió természetes középpontja. Szeged - a polgármester véleménye szerint - messze van attól, hogy az eredményes lobbytechnikákat ismetje. Szeged nagyságrendjéhez az lenne „méltó", hogy például a 2,8 milliárdos szennyvíztisztítóhoz ne 511 millió forint, hanem ennél nagyobb arányú, mondjuk Győr követelése nyomán 75 százalék állami támogatást szerezzen. Eredményes lobbyzásként az öreg híd rekonstrukcióját vagy a Logisztikai Központot nevezte meg a polgármester. • Munkatársunktól Az EK döntéshozatali mechanizmusa meglehetősen bonyolult - olvasható Farkas Beáta és Farkas Orsolya Az Európai Unióról - röviden című kötetében. A lényeg a következő pontokba foglalható. 1. A Bizottság javaslatát a Tanács elé terjeszti. 2. A Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményezi a javaslatot, egyes esetekben közös álláspontot alakít ki a Tanáccsal. 3. A Tanács elfogadja a javaslatot, ami ezzel jogszabállyá válik. Bizonyos esetekben ezt a jogkört a Bizottság gyakorolja. Az EK a döntéshozatali eljárás során a következő jogszabályokat alkotja. Rendelet (regulation): minden tagállamra nézve kötelező erejű, anélkül, hogy a nemzeti jogban bármilyen intézkedést igényelne, közvetlenül alkalmazható. Rendeletet a Tanács és a Bizottság egyaránt alkothat. Jellegét tekintve inkább normatív, mint egyedi intézkedés. Irányelv (directive): szintén kötelező erejű jogszabály, mely az elérendő célt jelöli meg. Végrehajtásának módját és mikéntjét az adott állam határozza meg, de a nemzeti jog részévé kell tenni. Döntés, határozat (decision): közvetlenül alRosszul lobbyztak a Gábor Dénes szakközépiskola érdekében. A tanulság: az ügyesen kialakított középarány érdekében kell lobbyzni. Az Ipari Parkra, bár Szeged mindössze félmillió forintot kért, mégsem nyerte el, mert a városból három pályázat érkezett. Azaz a lobbyzáshoz az is hozzátartozik, hogy tisztázzák és rendezzék a helyi ellentéteket. A lobbyzást talán azzal kell kezdeni - véli a polgárok közt az első hogy a pénzszerző intézményt „megszerezzük". A Phareiroda esetében nem most, hanem az előző ciklusban történt ügyetlenség: akkor a Beruházási és Fejlesztési Intézet Békéscsabára került. Ezt korrigálni úgy próbálták, hogy a Magyar Fejlesztési Bank egy nyúlványát, a Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Kft.-t létrehozták. Ez azonban kevésnek bizonyult akkor, amikor a fővárosban a Phare-iroda telepítéséről döntöttek. Egy jó lobbysta már a pályázati kiírás megjelenése előtt tudja, mire érdemes mozdulnia és készülnie például egy városnak. Aztán: ismeri, ki kicsoda, utána tudja, hogyan kell eljárni egy ügyben, de arra is válaszol, hogy a kiírásban szereplő feltételeken túl mi legyen még a pályázatban ajánlatként. Egy ilyen személy megfizethető egy ekkora város számára állítja a polgármester, aki el tudja képzelni, hogy Szeged egyszer majd kéri egy brüsszeli, lobbyzással foglakozó cég szolgáltatásait. Ú. I. kalmazható, nem szükséges a belső jog részévé tenni. Csak azokra (egyénre vagy tagállamra) kötelező, akikre vonatkozóan megalkották, igazgatási szabályozásnak tekinthető. Ajánlás (recommendation), vélemény (option): nem jogszabály, kötelező ereje nincs. Az EK jogforrásai a következők. 1. Az alapszerződések: a római szerződés és a hozzá kapcsolódó jegyzőkönyvek, az egyesülési szerződés, a csatlakozási szerződések, a költségvetési szerződések, az egységes európai okmány, a maastrichti szerződés. 2. Rendeletek, irányelvek, határozatok. 3. Azok a nemzetközi szerződések, amelyekben a Közösség félként szerepel (GATT, Loméi Konvenció). 4. A bíróság által alkotott jog. Ezek a jogszabályok kötelezőek a tagállamok szempontjából. A jogszabályi hierarchiában a közösségi jog a nemzeti jog felett áll. Ellentmondó szabályozás esetén a nemzeti jogot kell a közösségihez igazítani. A rendeleteket, irányelveket és határozatokat a Közösség Hivatalos Közlönyének (Official Journal) L-sorozatában teszik közzé. A C-sorozat a nem kötelező érvényű elemeket és információkat tartalmazza. A bírói ítéletek a döntvénytárban (European Court Report) lelhetők fel. • Bonyolult a mechanizmus Döntés és jog