Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-27 / 49. szám

6 HANGSÚLY CSÜTÖRTÖK, 1997. FEBR. 27. I Az agrárkamara 100 milliárdot harcolt ki Nem lehet az utcán dönteni Csikai Miklós: - Az államnak jogában áll visszakérdezni. (Fotó: Enyedi Zoltán) Ellenvélemény j járomgyermekes családapa vagyok, bár ezzel mail. napság nem szokás dicsekedni. Eleinte közönyösen figyeltem a gazdák egyezkedését a kormánnyal, de az Aktuális című tévéműsor felháborított. Kiderült, hogy eddig a gazdák egy fillért sem fizettek a tb-nek, a bevétel legnagyobb részét a bérből és fizetésből élők fizették meg. Az ő érdekükben is írom e levelet, ugyanis már régóta óhajtja ez a réteg, hogy ahhoz a bizonyos „nagykalaphoz" mindenki fizetéséhez és bevételéhez mérten járuljon hozzá. Most, hogy a kormány 3560 forintos tb-járulékkal sújtja őket és nyugdíjjárulékkal, ami ahhoz kellene, hogy a későbbiekben nyugdíjat, illetve kórházi ellátást kapjanak. Erre ők az utakra vonulnak demonstrálni! Mellesleg ez kb. 10 ezer forintot jelentene nekik, ami ugyanannyi, mint az, ami az én 35 ezer forintos nettó jövedelmemhez kiszámított tb- és nyugdíjjárulék. A pénzügyminiszter úr előrevetítette, hogy mi lesz akkor, ha nem sikerül megegyezni a gazdákkal és nem fognak tb-t fizetni, ez egy „Bokros csomag 2"-t jelentene. Ennek a levét is mi innánk meg. Már azt is hallani, hogy a vállalkozók sem akarnak fizetni. Azt képzelik, hogy az egész országot a bérből és fizetésből élők fogják eltartani?! Horn miniszterelnök úr, egyik beszédében, a családosoknak is beígért egy kis jobblétet (családipótlékemelést... stb.), de ha abból a bizonyos „nagykalapból" hiányozni fog az a pénz, akkor megint nem kapunk semmit! x nsszatérve az Aktuálisra. Megkérdezték a gazdákat, \ hogy miért vonultak fel? Némelyik azt sem tudta, hogy miért van ott, ebből is látszik, hogy némelyik érdekcsoport hasznot húz belőlük. Ha a gazdák átolvasták volna a rájuk vonatkozó törvényeket, most biztos nem állnának az utakon. A portástól az orvosig, az utcaseprőtől a vezérigazgatóig mindenki fizet tb-t. Ók miért akarják kihúzni magukat belőle? Azt kellene csinálni, hogy aki nem járul hozzá a tb költségeihez, a Nyugaton már bevált módon fizesse meg a kórházi kezelés teljes költségét! Név és cim a szerkesztőségben • Közteherviselés: kistermelők adója Negyedannyi, mini a bérből élőké? Megszólalt az ellenzék • Munkatársunktól Tegnap Szegeden sajtótájékoztatót tartottak az MDF, a KDNP és a Fidesz-MPP városi vezetői. Balogh László (MDF) szerint a szociálliberális kormány politikája, pontosabban az általa javasolt törvények parlamenti elfogadása idézte elő a kistermelők tüntetését. Balogh szerint a termelők - a kormány tájékoztatásával ellentétben - péntekig nem hagyják abba a tüntetést, továbbra is kivonulnak az utakra. Kalmár Ferenc (KDNP) véleménye, hogy a „Divide et impera!" (Oszd meg és uralkodj) elve szerint zajlik napjainkban a kormányzás. Tudniillik, mind többet tapasztaljuk, hogy a társadalom egyes rétegeit szembeállítják egymással, mesterségesen szítják a hangulatot. Példaként említette, hogy a kormány „közérzetjavító" intézkedései csak a fővárosra szorítkoznak. Rákos Tibor (FideszMPP) három zavaró körülményt emelt ki az előállt helyzet kapcsán. Az egyik a közvélemény és a termelők tájékozatlansága, az érdekegyeztetés hiánya, valamint a már említett különböző társadalmi rétegek „egymásnak ugrasztása". Az ellenzéki pártok vezetői szorgalmazták a társadalmi szolidaritás megteremtését, és a közös érdekeket szem előtt tartó megegyezést. Olyan megállapodást, amelynek révén a magyar paraszt és a gazdatársadalom is jól jár. Elmarad az útlezárás Makón? • Munkatársunktól Tegnap délután megkereste szerkesztőségünket dr. Sánta Sándor a makói és környéki mezőgazdasági termelők szervezőbizottsága nevében, s a következő nyilatkozat közzétételére kérte lapunkat: „Kifogásoljuk, egyben megfellebbezzük az Állami Közútkezelő Kht. azon állásfoglalását, miszerint az 1997. február 26-ihoz hasonló, óránkénti 15 perces útlezárás »nem elfogadható«. Ez a mi pozíciónkat oly módon gyengíti, mintha feladtuk volna tüntetésünket. Kéljük a febr. 27-re, és 28-ra a makói rendőrség által engedélyezett, 15 perces forgalomfeltartás engedélyezését. Dr. Sánta Sándor (és még 3 aláíró)." - Dr. Sánta Sándor mindehhez még hozzátette: mivel az engedélyezésre már nincs idő, a febr. 27-i (azaz mai) tüntetést nem tartják meg. - A törvényesség betartása fontosabb számunkra, mint egy egynapos demonstráció - mondta. Az ügyben fölhívtuk a Csongrád Megyei Áll ami Közútkezelő Kht.-t, melynek ügyeletvezetője, Kárász József így tájékoztatott: a kht. tegnap levelet juttatott el a tüntetőkhöz, mely a következőket tartalmazza: „A 43-as főút 32,8-33,5 km-szelvényei között a febr. 26-27-28-én, reggel 9 és délután 4 óra között tervezett forgalomlassító, félpályás útlezárást - hivatkozva az 1989. évi III. törvény 8. paragrafus 1. bekezdésére - az út jellege (elsőrendű, nemzetközi főút) miatt nem tartjuk elfogadhatónak." Levonulóban az agrárdemonstráció keltette tavaszi áradás. A vitatott kérdések legnagyobb részében egyetértettek a tüntető kistermelók, valamint a kormány képviselői. Jelentós módosításokról ugyan nincs szó, de legalább megnyugodtak a kedélyek. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke ezúttal annak az érzésének ad hangot, hogy az elégedetlenséget az információk hiánya is kiválthatta. • Azt mondták a termelők odakint az utakon, hogy az agrártámogatásokhoz bonyolult pályázati rendszerrel, rengeteg adminisztrációval lehet hozzájutni. Igaz-e? - A dolog mindenütt a világon így működik. Az állam biztos akar lenni a dolgában, hogy az adófizetők pénze a lehető legjobb helyekre kerül-e. Tehát jogában áll visszakérdezni, s elvárni, hogy a termelők kitöltsék a nyomtatványokat. A pályázati feltételeket nem látom teljesíthetetlennek. A gazdajegyzők minden településen ott vannak, segítenek a kérdőívek kitöltésében, formanyomtatványok, minták állnak a rendelkezésre. A határidők viszont szorosak. Aki még a március végéig adott pályázati lehetőségeket ki akarja használni, és eddig nem tudott dönteni, annak A Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetsége nyílt felhívással fordul a kormányhoz. Ezen felhívásban követeljük a kormánytól az azonos közgazdasági környezet és versenyhelyzet miatti szektorsemlegesség azonnali bevezetését és érvényesítését a mezőgazdasági termelők körében. A mezőgazdasági termelést szövetkezetekben végzők évek óta vállalt óriási terhei ez évben is nőttek. Egy szövetkezetben dolgozó mezőMagyar József ügyvezető igazgató (Hungerit és Gold M Kft.): - Az egész tiltakozó megmozdulást értelmetlennek tartottam, hiszen számomra teljesen egyértelmű: mindenkinek egyformán hozzá kell járulnia a közteherviseléshez. Minden társadalmi rétegnek kell adóznia és társadalombiztosítási járulékokat fizetnie. Ugyanakkor zavart az is, amit tapasztaltam az utak mellett: azok a gazdák tüntettek, akiknek futotta a légkondicionált traktorokra. Nem hiszem, hogy örökölték a pénzt, amiből vették a gépeket. Ha a talicskások állnak ki az utakra, akkor azt mondtam volna, nekik valóban kenyérkérdés az adó- és tb-terhek csökkentése. valóban sietnie kell. A második telepítési forduló az ősz addig még bőven van idő. 0 A termelők azt mondják, nem ismerik a támogatások rendszerét sem. - Az 1997-es agrártámogatások formái, az igénybevételhez kapcsolódó előírások időben megjelentek a Magyar Közlönyben és a Magyar Mezőgazdaság mellékleteként. Bárhol, de leginkább a megyei agrárkamaráknál és a gazdajegyzőknél meg lehet tekinteni valamennyit. Januárban és februárban az adóhatósággal és az gazdasági termelő átlag több mint 40 ezer Ft/hó költségvetés befizetése mellett kevesebb mint 30 ezer Ft/hó-t tud hazavinni a családjának. A szövetkezetben termelt termékei után még megmaradt jövedelme alapján további 18 százalék adót kénytelen fizetni. Hosszú évek óta a különböző kormányok által el nem is ismerve, mert különböző befizetésekkel büntették, a szövetkezetek komoly szociális terhet is vállalnak tagjaik érdekében. Sponner Jenő vezérigazgató (Első Magyar Kenderfonó Rt.): - A termelők a mezőgazdaság ciklikusságára hivatkoztak. Ezért fordult meg rögtön a fejemben: a mi cégünk a kenderből él, amit egy évben egyszer veszünk meg és egyszerre fizetünk ki. A kötözőzsineget is csak egy szezonban vásárolják meg tőlünk a termelők. De ezt az adózásnál senki se veszi figyelembe! A közterherviselés pedig szerintem az, hogy egyformán kell viselni a terheket. Ugyanakkor elismerem, hogy az adózással kapcsolatos jogszabályok kissé bonyolultak. Hogy az átlagember megértse, egyszerűsíteni kell rajtuk. FM-hivatalokkal közösen minden községben tájékoztatókat tartottunk, hogy mire kell felkészülni. Akkora érdeklődés mellett, hogy például Szentesen harmadszorra a sportcsarnokot kellett kibérelni. Minden kérdésre válaszoltunk, az emberek megnyugodva mentek haza. 0 Maradjunk a támogatásoknál: sérelmezik a termelők, hogy csak azok a magángazdaságok pályázhatnak állami pénzekre, amelyekben a tehenek száma eléri a harmincat. Jogosnak tartja-e a kérést? így évente közel 2 milliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe.Ebből következik, hogy fejlesztésre nem jut, eszközállományuk teljesen amortizálódott, termelésük bizonytalanná vált, a tagok életszínvonala folyamatosan romlik. Ez már az elviselhetetlenség szintjéig jutott. Mivel a piacon való megjelenésük teljesen azonos más termelők helyzetével, tehát a költségük és értékesítési lehetőségeik megegyeznek, így nagyfokú versenyhátrányt Dr. Kunos József pénzügyi üzletág-vezető (Excellenc Tanácsadó Rt.): - A kormány előzetes hatásvizsgálat nélkül hozza meg a törvényeket és sorozatban hibázik. Ráadásul nincsenek adatai a hazai mezőgazdasági termelők helyzetéről sem. A mostani demonstráció is azt mutatja, az érdekvédelem nálunk még mindig formális. Úgy gondolom, ésszerű kompromisszumot kötni, hiszen a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége ma mindössze 9-11 százalékos. De az is igaz, hogy egyetlen társadalmi réteg sem vonhatná ki magát a közterhek viselése alól. Az új adószabályok viszont arra jók, hogy a termelők is szokják, létezik bizonylati fegyelem is. - Ki kellene már végre mondania valakinek, hogy az egy-két tehénnel, meg a nem ellenőrzött tejjel nem gazdagodni fog egy család, hanem szegényedni. Néhány állatból nem lehet megélni, az ilyen gazdaságot nem szabad állami pénzekkel támogatni. 0 Ön szerint hol követett el hibákat a kormány? - A kormány és a tárcák olyan megbeszéléseket spóroltak meg, amiket nem lett volna szabad. Nem lehet ugyanis az érdekeltek életébe úgy beleszólni, hogy velük ne beszéljenek. Nekünk, termelőknek is tudomásul kell vennünk, hogy vannak ebben az országban szakmai szervezetek, érdekképviseletek, kamarák, amelyek komolyan veszik a dolgukat. Nem tartom jónak, hogy most egyszerre mindenkit utálni kell. Ezek a szervezetek harcolták ki, hogy nem 80, hanem 100 milliárd forint áll rendelkezésre támogatások formájában. Az agrárkamara 2500 fórumot tartott az országban az őstermelői igazolványokkal kapcsolatban és sehol sem volt tiltakozás. A demokrácia nem arról szól, hogy a szakmai problémáknak az utcán kell eldőlniük. Bölcsebb, okosabb dolog időben leülni a tárgyalóasztalhoz, mint ilyen istenáldotta időben az utcán ácsorogni. Emiatt megint a kisember húzhatja a rövidebbet. Fokoto Klára kénytelenek elviselni az állami terhek vállalása miatt. Ezért követeljük az azonos elbírálást és megítélést a többi piaci szereplőhöz hasonlóan, és az ott érvényesített teherviselést. A szövetkezetek szociális teherviselése miatt külön támogatást kapjanak erre a célra. Amennyiben a kormány figyelmen kívül hagyja és nem érvényesíti a felhívásunkban szereplő követeléseinket, akkor mi is kénytelenek leszünk a demonstráció eszközével élni. (febr. 26.) Stadlsr Ferenc ügyvezető Bánáti Antal igazgató (Centrum Áruház, Szeged): Aki irigyli a másfél milliós adókedvezményt a kistermelőktől, azoknak csak azt tudom ajánlani, cseréljenek helyet velük. Bár én is az egyenlő és arányos közteherviselés híve vagyok. A megmozdulás még egy nagy tanulsága, hogy komolyan kell venni a társadalmi rétegek elégedetlenkedéseit. A termelőknek abban igazuk van, hogy az ő hasznuk és a közvetítők jövedelme még köszönő viszonyban sincsenek egymással. A kormány számára viszont az lehetne a tanulság, hogy beszélő viszonyba kellene kerülnie a társadalmi rétegekkel, mert minden spontán szerveződés veszélyes. . A meglehetősen bonyolult és olykor követhetetlen adójogszabályok dzsugelébe keveredik az, aki tisztán szeretne látni, hogy ki is viseli a közterheket. Az azonban elsó ránézésre is kiviláglik, hogy a bérből élők jóval nagyobb terheket cipelnek továbbra is, mint a vállalkozók, vagy a mezőgazdasági kistermelök. Egyes számítások szerint félmillió forintos jövedelemből a fizetést kapók legalább négyszer annyit adnak majd az adóhivatalnak, mint a kistermelök. Nézzük, hogyan alakul az idén az adókötelezettsége annak, ki 500 ezer forint bért visz haza. Ennek teljes adója: 123 ezer forint, amiből 43 ezer 200 forint alkalmazotti kedvezményt lehet jóváírni. így a bérből élők 500 ezer forint jövedelem után 79 ezer 800 forintot fizethetnek majd be a kincstárba. Sokkal nehezebb kiszámolni a mezőgazdasági kistermelők adókötelezettségeit, mert az adótábla bonyolult, többféle kedvezmény is létezik. Általános, hogy a bérből élők 43 ezer forintos kedvezményével szemben a kistermelők 100 ezer forintos adójóváírást kaptak, azaz 450 ezer forintos jövedelemig nincs befizetési kötelezettségük. Nézzünk egy példát. A növénytermesztéssel foglalkozó kistermelő 834 ezer forintos bruttó bevételének 40 százalékát számla nélkül .jóváírhatja", s (gy 500 ezres jövedelemről kell csak számot adnia, amelynek mindössze 20 százaléka számít adóalapnak. Ezután 12 és fél százalékos adót kell fizetnie, ami az évi 20 ezer forintot sem éri el. Ha állattenyésztéssel foglalkozik, akkor ez az adókulcs még szerényebb, mindössze 8 százalékos, ami azt jelenti, hogy az előbbi jövedelem után az adó 10 ezer forint körüli. Aki pedig a tételes költségelszámolást választja, a gyakorlatban minden bizonnyal egyetlen fillér adót sem fog befizetni. Ha például az 1 milliós bevételt elérő mezőgazdasági kistermelő 175 ezer forintot képes számlával igazolni, már nem is kell adót fizetnie. Ez heti egyszeri budapesti szállítás költségeit sem éri el. Ha a „szélső értékeket" vesszük figyelembe, akkor félmilliós jövedelem után a bérből élők 80 ezret, a kistermelők maximum 20 ezret fizetnek majd be az idén. A különbség négyszeres. A társadalombiztosítási kötelezettségek területén a pénzügyi tárca mindössze 45 milliárd forintnyi bevételre számít az őstermelők idei járulékaiból, ami elenyésző az 1196 milliárdos bevételi tervhez képest. Mlg tavaly a járulékbevételek 90 százalékát, az idén csupán „csak" 89 százalékát fizetik a bérből élők. Januártól a mezőgazdasági dolgozóknak legalább a tavalyi 14 ezer 500 forintos minimálbér után kell 11,5 százalékos járulékot fizetniük. Az őstermelőknek is le kell róniuk az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást. így a mezőgazdasági szférában a havi minimum társadalombiztosítási teher 3468 forintra rúg. Igaz, tavaly az orvosi ellátásért kötelezően egyetlen fillért sem kellett fizetniük. Mihez képest sok a kistermelők közterhe? A semmihez mindenképpen. R. O. Mit szól a kompromisszumhoz? A szövetkezetek is?