Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-25 / 47. szám

KEDD, 1997. FEBR. 25. HAZAI TÜKÖR 9 ou/off ERICSSON Nk ( ó kii MNO Készülék ésmj 29.900. Most választhat a Number One slágerekből! Ha csak egyet is elvisz. TÖBB MINT 70 EZER FORINTOT TAKARÍT MEG! az Ericsson GH 388 vagy a Nokia 2110Í mobiltelefon WESTEL 900 előfizetéssel most mindössze nettó 29.900 forintért az Öné lehet! Az ajánlat része a ,, BEST OF" szolgáltatáscsomag, amely egy éven át havonta csak 990 forintba kerül. A csomag a következő szolgáltatésokat tartalmazza: GSM távirat. Hívószámkijelzés, Postamester és kedvezményes Megapress 900 hívás. Tehát a legnépszerűbb mobilsztárokkal várjuk a WESTEL 900 mintaboltjaiban, valamint a FOTEX, az OFOTÉRT, a KERAVILL és a Westel Rádiótelefon Kft. üzleteiben csak amíg a készlet tart! Információ: 265-9090 és 06-30/30-30-30 Részletek az üzletekben! CSÚCSMODELLEK - IGÉNYESEKNEK! lilesU czrp A Nemzeti Alaptanterv (NAT), a közoktatási és a szakképzési törvény, valamint az érettségi vizsgakövetelmények (még el nem fogadott) dokumentuma alapján 2000 környékén a magyar iskolák fokozatosan egy új közoktatási rendszerre állnak majd át. Az új oktatási program elsőtől tizedikig egységes általános műveltségi képzést ir elő, a tizenegyeik és tizenkettedik évfolyamon pedig az érettségire felkészítés, illetve a szakmai képzés folyik majd. Az új rendszer tudnivalóiról Szalai Józseffel, a Szegedi Tarján III. Számú Altalános Iskola igazgatójával beszélgettünk. 9 Igazgató úr, olyan beszélgetésre szeretném kérni, amely a szülőknek segít megismerni a magyar közoktatásban küszöbön álló változásokat. Kezdjük azzal, hogy milyen fő szakaszokra tagolódik a Nemzeti Alaptanterv szerinti képzés? - Az új rendszerben az iskolai oktató-nevelő munka egy általános műveltséget megalapozó szakaszra és egy érettségire, szakképzésre felkészítő szakaszra oszlik. Első osztálytól tizedikig az iskolák számára egységes, általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik majd. A iskolai rendszerű szakképzés legkorábban a tizedik évfolyam befejezése után kezdődhet. E rendszerben az iskolák tartalmi egységét és az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti Alaptanterv, valamint az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsgakövetelményei szabják majd meg. • Tudnivalók a NAT bevezetéséről A magyar iskola 2000 után zetem szerint a leghelyesebb döntés, ha a hatodik évfolyam befejezése után hatévfolyamos gimnáziumi oktatásra kerülnek át. A NAT ugyanis a műveltségi területekhez kapcsolódó átfogó követelményeket 6. és 10. osztály végén határozza meg, s így a tanuló e négyéves általános műveltségi szakaszt azonos iskolában töltheti. 9 A gyerekek többsége azonban várhatóan ezután is nyolcadik után fog középiskolát választani, annak ellenére, hogy az általános műveltségi szakaszt ez kettéosztja: a 7. és 8. évet általános iskolában, a 9. és 10. évet középiskolában töltik majd el - A magyar iskolarendszerre természetesen ezután is a 8 évfolyamos általános iskola és a 4 évfolyamos középiskola lesz a jellemző. A gyerekek többsége ezután is nyolcadik évfolyamot elvégezve lép majd ki abból a programból, amit elsőben elkezdett, és ekkortól folytatja középiskolában vagy szakiskolában. Valószínűleg kevés olyan általános iskola lesz, amelyik a 9-10. évfolyamot tovább viszi, noha erre lehetőség volna, hiszen a NAT az első 10 évre határozza meg a képzés egységes tartalmát. Szegeden a közgyűlés - az iskolaigazgatók szerint helyesen - úgy döntött, hogy a város általános iskolái 8 évfolyamosak maradjanak. Ami a 8. osztály utáni váltást illeti, a hetedikben megkezdett általános műveltségi szakasz a középiskolában folytatódik. A különbség az lesz, hogy a fennmaradó időkeretet a középiskolában egy más tantárgyi struktúrában töltik ki. Panek Sándor 9 Mit határoz meg a Nemzeti Alaptanterv? - A NAT egy kerettanterv, amely megszabja az 1-10. évfolyamon történő nevelőoktató munka közös és kötelező követelményeit, avégett, hogy a tanítás alapvető tartalma egységesen és arányosan érvényesüljön minden iskolatípusban. Erre a közös alapra a iskolák, pedagógusok és tanulók sokféle tevékenysége épülhet majd. Ezért a NAT az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azokat minden iskola teljesíteni tudja a törvényben megszabott időkeret 50-70 százalékában. A NAT további jellemzője, hogy a tanítandó iskolai anyagot és a tanulók tudásában elvárható követelményeket átfogó műveltségi területekre fogalmazza meg, és nem tantárgyanként. A műveltségi területek általános követelményeit a 6. és a 10. évfolyam végére, a részletes követelményeket pedig a 4., a 6., a 8. és a 10. évfolyam végére állapítja meg. 9 Gondolom, ez új szemléletet is igényel majd a pedagógusoktól. - A Nemzeti Alaptanterv szellemében az ismeretek elsajátítása pusztán eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs" és cselekvési képességének kialakításához, fejlesztéséhez. Ehhez valóban szemléletváltozásra van szükség. Sajnos, ma még sok példát tudnék mondani arra, hogy az iskolákban fölösleges ismeretek memorizáltatásával töltjük az Szalai József iskolaigazgató (diákjai között): „Sajnos, ma még sokszor fölösleges ismeretek memorizáltatásával töltjük az időt, ahelyett a gyerekek képességeit fejlesztenénk". (Fotó: Miskolczi Róbert) időt, ahelyett a gyerekek képességeit fejlesztenénk. A NAT a képességek fejlődéséhez szükséges követelményeket is meghatározza, ami szerintem ösztönzi majd a személyiségfejlesztő oktatást. Eredményes azonban csak akkor lehet, ha az iskolák a helyi nevelési-oktatási folyamatban helyt adnak a színes, sokoldalú iskolai életnek, és igyekeznek a gyerek önismeretét, együttműködési készségét, akaratát fejleszteni, s a tanulókat bátorságra, átgondolt kockázatvállalásra nevelni. 9 Az iskolákban jelenleg az alsó tagozatok négy évfolyamosak. A Nemzeti Alaptanterv viszont négy helyett az első hat évfolyamot jelöli meg előkészítő szakaszként. Ez azt jelenti, hogy az eddigi négy év anyagához ezentúl hat év áll rendelkezésre? - Azt nem lehet elmondani, hogy ami eddig négy évben történt, az a NAT nyomán lazábban, hat évben folyik majd. Az oktatás tartalma ugyanis alapjaiban változik meg. A Nemzeti Alaptantervvel az elemi iskolában egészen más tartalom- és követelményrendszer jelenik meg. Változhatnak például a tantárgyak, hiszen a NAT műveltségi teriiletekben gondolkodik és az iskolára bízza, hogy ezeket a területeket hogyan alakítja át tantárgyakká. Vannak persze olyan műveltségi területek, mint a matematika, amelyek önmagukban is tantárgyként taníthatóak, de az is lehetséges, hogy több terület alkosson egy tantárgyat. 9 Felsorolna néhányat e műveltségi területek közül? - Ilyen ismeretkörök például a társadalmi és a gazdasági ismeretek, az emberismeret, a természetismeret, a környezetismeret, az egészségtan, a tánc- és drámakultúra, a mozgóképkultúra, a médiaismeret, a számítástechnika, a könyvtárhasználat, a háztartástan, az életvitel- és pályaorientáció. 9 A Nemzeti Alaptanterv 10+2 (6+4+2) éves pedagógiai szakaszolása hogyan változtatja meg az iskolaváltás lehetőségeit? Nem jelenti ez azt, hogy az általános iskolában zökkenőmentesen csak hatodik után válthat iskolát a gyerek? - A Nemzeti Alaptanterv lehetővé teszi a zökkenőmentes iskolaváltoztatást negyedik és nyolcadik után is. A váltás mindössze annyit jelent, hogy a gyerek egy másik iskolában teljesíti majd a NAT követelményeit, az új iskola pedagógiai programja szerint. Ez, bár lesznek különbségek, nem azt jelenti, hogy a gyereknek az új iskolában alapjában véve más követelményrendszer szerint kell teljesítenie. A NAT ugyanis egységesít, hiszen a követelményeket úgy állapítja meg, hogy azokat 50-70 százalékban minden iskola teljesíténi tudja. Ha például egy általános iskolai osztályból a gyermek elmegy egy nyolcvagy hat évfolyamos gimnáziumi osztályba, a kötelező óraszám 50-70 százalékában ott is ugyanazt fogja tanulni. A különbséget pedig az új iskola helyi oktatási struktúrája határozza majd meg. 9 Az iskolaváltoztatás tehát 4., 6., 8. és 10. év végén is bekövetkezhet, vagyis aki általános iskolából középiskolába készül, választhat nyolc, hat és négy évfolyamos gimnáziumot. Ön szerint melyik választás optimális az új rendszerben? - Azoknál a gyerekeknél, akik kezdettől a gimnáziumi munka felé orientálódnak, né-