Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-25 / 47. szám
2 KÜLFÖLD — = KEDD, 1997. FEBR. 25. 51 lül kommentár Kódolt láz A Z egykori, titói Jugoszláviát szétforgácsoló eseményekbe bele volt kódolva a „szkipetárok lázadása" is. Hogy ez csak most következhet be, annak számtalan oka van, s elsősorban talán az anyaország, a piramisjáték árnyékában marakodó Albánia szerfölötti gyengeségében keresendő. Magyarán: a Koszovót döntő többségben lakó albánok ma már csak magukban bízhatnak. Ibrahim Rugova és társai szélmalomharcot vívtak a belgrádi hatalommal; ma sem tanítanak az oktatók az albánok egyetemein és iskoláiban... Hosszú távon a tanuláshoz való jog elvonása csakis radikalizálódáshoz vezethet. Felnőtt egy nemzedék, amelynek alapvető élménye a minden szinten kimondatott „nincs". Akkor fegyvert fogEz a télutó és tavaszelő - koszovói alhán szempontból - a belgrádi adok-kapok jegyében telik. Milosevics a szerbek előtt is bebizonyította, hogy a demokrácia szabályait sajátosan értelmezi. Akkor éppen az albánoknak kedvezne...? Mivel e kérdéskört, a belgrádi helyzetet számtalan alkalommal megvilágítottuk, érdemes kitérni egy másik ellentétre, amelyről a koszovói radikálisok (forradalmárok, terroristák stb.) is első kézből, a sajtóból értesültek. Ugyanis egyre élesebb hangnemet ölt a mai Jugoszláviát alkotó szerbiai és montenegrói (crnagorai) vezetés közötti vita: Milo Gyukanovics montenegrói miniszterelnök egy hetilapnak kinyilatkozta, hogy Szlohodan Milosevics szerb elnöknek távoznia kellene a szerb és a jugoszláv politikai életből - nos, a szerb televízió kommentárjában azzal vádolta a podgoricai politikust, hogy csatlakozott azon erőkhöz, amelynek célja a belgrádi kormány megdöntése és az ország destabilizálása. Az éles hangú kommentár szerint Gyukanovics - Milán Panics volt jugoszláv miniszterelnökhöz hasonlóan - mindig az erősebbel ért egyet. Ez alapvető emberi tulajdonsága lehet egyes politikusoknak, nem vitás... Mégis, a belgrádi és podgoricai vezetés közötti vitát súlyosbítja, hogy Milo Gyukanovics közleményben határolta el magát a jugoszláv külügyminisztériumtól, amely elítélte azokat az amerikai képviselőházi tagokat, akik Szerbiában járva „durván és elfogadhatatlan módon beleavatkoztak" Jugoszlávia belügyeibe. „Nagyon elszomorított a külügyminisztérium közleménye, s úgy vélem, hogy a nyilatkozat visszalépést jelent a demokratikus reformok terén. Szerbia és Montenegró az úgynevezett Jugoszláv Szövetségi Köztársaság egyenrangú tagja, ám az amerikai képviselőkhöz fűződő kapcsolatok terén teljesen más a két köztársaság álláspontja" - áll Gyukanovics nyilatkozatában. A Belgrád és Podgorica közötti vita a múlt év novemberében rendezett szerbiai helyhatósági választások eredeti eredményeinek részleges megsemmisítése után kitört belpolitikai válság kezelése miatt éleződött ki: a montenegrói vezetők a kezdetektől fogva azt hangsúlyozták, hogy Belgrádnak el kellene ismernie a választási vereséget, s mindent meg kellene tennie annak érdekében, hogy minél előbb megoldja az ország elszigetelődését előidéző krízist. Nos, ezek az ellentétek a koszovói albánok színe előtt éleződtek. Csoda, ha elérkezettnek látták az időt? • Koszovói „tavasz"? Felhívás fegyveres felkelésre • Pristina (MTI) A Nemzeti Mozgalom Koszovó Felszabadítására nevű szervezet fegyveres felkelésre szólította fel a többségében albánok lakta, Szerbiához tartozó Koszovó tartomány polgárait. „A belgrádi hatalom legutóbbi, albánellenes terrorista cselekedetei, a letartóztatások, a kínzások, a büntetések és a gyilkosságok arra kényszerítenek bennünket, hogy a fegyveres felkelés nehéz útját válasszuk, mivel ez az egyetlen mód a szabadság kivívására és a szerb megszállók legyőzésére" - áll a szervezet által Pristinában teijesztett felhívásában. A szervezet egyben bírálta a koszovói albánok politikai szervezeteinek vezetőit, akik a mozgalom vezetői szerint „pacifikálják" a tartomány lakosságát, s ezzel elsősorban Szerbia érdekeit szolgálják. „Ibrahim Rugova és Adem Deinaqi (koszovói albán vezetők - a szerk.) po-„ litikája lehetővé tette, hogy a szerb rendőrség tömegesen tartóztassa le a Koszovói Felszabadttási Hadsereg és a Nemzeti Mozgalom Koszovó Felszabadítására tagjait" - áll a szervezet közleményében. A békés ellenállást hirdető koszovói albán vezetők több alkalommal cáfolták, hogy a tartományban léteznének szervezett terrorista csoportok, s hangsúlyozták: a koszovói albánok továbbra is békés eszközökkel kívánják elérni céljukat, Koszovó függetlenségének megteremtését. I A magyar nagykövetség előtt, Moszkvában NATO-ellenes tüntetés Nagyobb volt a füstje, mint a lángja - avagy több volt a riporter és rendfenntartó, mint a tüntető. (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) A moszkvai magyar nagykövetség előtt a NATO-bővítés ellen tüntetett hétfőn az ultranacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij tucatnyi párthíve. A korábbiakhoz hasonlóan az újságírók többen voltak, mint a megmozdulás résztvevői. Zsirinovszkij emberei a magát Liberális Demokratának nevező párt két mikrobuszával érkeztek, de vezérük nem volt jelen. - íme az ideológiai deszant. Tüntetni fogunk - nyújtotta át a kétórás megmozdulásra szóló hatósági engedélyt a követség előtt posztoló rendőröknek a csoport vezetője. Magasba tartották Zsirinovszkij portréját és a párt lobogóit. „Nem a NATO bővítésére!" és „A NATO keleti kiszélesítése Oroszország pusztulásának terve!" - ilyen és ehhez hasonló jelszavak voltak olvashatók a transzparenseken. Közben a cosport vezetője hangosbeszélőn ismételgette: A NATO kiszélesítése veszélyezteti a békét és a harmadik világháborúhoz vezet! A mostani szélsőjobboldali megmozduláshoz hasonló érdektelenség közepette tüntettek Zsirinovszkij hfvei két hete a lengyel nagykövetség előtt. A járókelők még a fejüket sem fordították feléjük. Egy közvéleménykutatás szerint egyébként az oroszok 21 százaléka ellenzi a NATO-kiszélesítését, a túlnyomó többséget viszont teljesen hidegen hagyja a kérdés. Az embereket sokkal inkább az foglalkoztatja, hogy mikor fizetik ki hónapszámra elmaradó béreiket, amit hétfőn az ország számos városában követeltek. • Moszkva (MTI) Oroszország TOR-MI légvédelmi rakétarendszereket készül eladni az ázsiaicsendes-óceáni térség több államának - jelentette hétfőn az ITAR-TASZSZ hírügynökség a rakétarendszert előállító Antej vállalat képviselőitől kapott tájékoztatás alapján. Jelenleg a térségben egyeÁrulják a légvédelmi rakétarendszereket dül a kínai légvédelem szerzett be ilyen, a legkorszerűbb haditechnikán alapuló rendszereket, de várható, hogy a közeli jövőben az orosz cég megállapodást tr alá a TOR-MI rendszer eladásáról Indiával, a Koreai Köztársasággal és több „szigetállammal". Ezek szerint tehát előfordulhat, hogy Kína, illetve több potenciális ellenfele - India és Tajvan is rendelkezik majd ugyanazzal a rakétarendszerrel. A TOR-MI légvédelmi rakétarendszer hatékony védelmet nyújt a szárnyasrakétákkal, lézeres irányítású bombákkal és egyéb távirányítású támadóeszközökkel szemben, és sikeresen alkalmazható repülőgépek, helikopterekek és alacsonyan repülő manőverező robotrepülőgépek ellen is. • A hárommmillió akna országában (7.) Vissza Európába. Egy hét alatt több százkilométert autóztunk a Balkánon, átvergődtünk néhány korridoron, a megáradt Száván, ébredtünk aknarobbanásra, felkerestük a XX. század bizonyára egyik „legelaknásítattabb és művészien szétrombolt" negyedét Szarajevóban, a Dobrinjét, beszélgettünk politikusokkal, katonai vezetőkkel, EBESZszakértökkel, újságírókkal, az utca emberével. Az egyhetes boszniai tartózkodás végén, a Miljacka folyó partján sétáltunk (éppen azon a tájékon, ahol 1914-ben Gavrilo Princip, szerb egyetemista meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét), amikor megpillantottuk az Oslobodjenje lapkiadó feliratát. Ismeretes, hogy a szarajevói napilapot, amely magyarul felszabadulást jelent, annak idején országos terítésű, jónevű sajtótermékként, nemcsak a volt Jugoszlávia területén olvasták, hanem külföldön is. Most, Emir Habul főszerkesztő-helyettes szerint, alig tízezer példányban kel el a lap, s egyelőre csak Boszniában terjesztik. Nem kis erőfeszítések árán. Tudniillik, sem a városi, sem a vidéki infrastruktúra még nem épült ki olyan mértékben, hogy az egy napilap gyors teijesztésére alkalmas legyen. A vidéki szerkesztőségeket még nem sikerült igazán felújítani, részben azért, mert a háborúban szétlőtték őket, a munkatársak is odavesztek a vérzivataros időkben, s most elölről kell kezdeni mindent. Az Oslobodjenje kiadóval Hétköznap Szarajevó belvárosában. (Fotó: Schmidt Andrea) kapcsolatban kell elmondani azt is, hogy 1992-ben a szerbek ennek a lapnak a székházát rombolták le először. A 12 emeletes impozáns épület azóta „műemlékként" áll a főváros bejáratánál: a hat felső emelet „rárogyott" a hat alsóra, a földszinti termek teljesen kiégtek. Borzalmas pusztítást végzett a becsapódás. A főszerkesztőhelyettes szerint az épület használhatatlan, teljesen újjá kell építeni, akkor kezdődhet ismét az érdemleges munka. Ahhoz azonban pénz kell... Egy-egy utazás mérlegét, különösen, ha ilyen „kirándulásról" van szó, mindenképpen meg kell vonni. Azt hiszem, mindabból, amit e sorozatban sikerült az Olvasónak elmondani, kétségkívül a legfontosabb és a legtöbb információt tartalmazza. Hazaérkezésünk után azonban sokan kérdezték: És mi lesz ezután? Mármint Boszniában. Talány. Tudniillik, ha azt veszem alapul, amit a nemzetközi béketeremtők és békefenntartók részéről megvalósított eredmények sugallnak, akkor derűlátónak kell lennem. Ám, ha azt tartom szem előtt, amit az utcán, a kisember szájából hallottam, akkor már kevésbé vagyok optimista. Az előbbiekről részletesen szóltam, most egy példa az utca emberéről. Kolléganőmmel a Grbavica városnegyed szétlőtt, romos házai között sétáltunk, amikor megláttuk az egyik tízemeletes épület földszintjén a környék egyetlen zöldség-gyümölcs boltját. Beszédbe elegyedtünk a tulajdonossal, Fadro Sehoviccsal, aki mesélt nekünk a környéken dúló harcokról, arról, hogy miként mentette ki az égő ház 10. emeletéről a szomszédját, mennyien vesztették életüket a háborúban a barátai közül. Beszélgetésünk végén megkérdem: Mikor lesz béke e tájékon? Míg gondolkodik a válaszon, a pult mögött gubbasztó fiatalember (aki beszélgetésünk ideje alatt szótlanul ült a helyiségben) felpattan, felrántja egyik kaiján az inget, rámutat a gránátrepesz-tépte sebre és azt mondja: Amíg ez látszik, addig itt nem lesz béke!.. Szóval, ez is egy változat, egy lehetséges mód a béketeremtésre. Amikor elbúcsúztunk házigazdánktól és boszniai kalauzunktól, a szegedi Tóth László alezredestói, elhagytuk Szarajevót, még hosszú, megpróbáltatásokkal teli út várt ránk. Szerencsésen átjutottunk ismét a bosnyák, a szerb és horvát korridoron, nehezen ugyan, de épségben a Száva folyón közlekedő kompon is. Az igazi öröm viszont Drávaszabolcsnál ért bennünket, amikor megláttuk Lázár Mihály kollégánkat, lapunk gépkocsivezetőjét, aki négyórás késésünket nagy türelemmel „élte túl", s szerencsésen haza is fuvarozott bennünket. Európába. Szegedre. (Vége.) Kisimra Ferenc Mihez ragaszkodnak az osztrákok? • Bécs (MTI) Az IMAS osztrák közvéleménykutató intézet legújabb, hétfő nyilvánosságra hozott felméréséből kitűnik: az osztrákok 67 százaléka szerint a Viktor Klíma vezette kormány legfontosabb feladata, hogy elszántan vegye fel a harcot a munkanélküliség ellen. Minden második osztrák - a megkérdeztettek 49 százaléka - úgy vélte, hogy ugyanilyen fontos a külföldiek Ausztriába való költözésének megakadályozása. A köz vélemény kutatásban résztvevők 57 százaléka fontos kormányfeladatként az osztrák üzemek külföldre helyezésének megakadályozását és a munkahelyek Ausztriában tartását nevezte meg. Tajvani rakéták • Tajpej (MTI) Tajvan Patriot típusú amerikai gyártmányú rakétákat állított hadrendbe azzal a céllal, hogy ktnai rakétatámadás esetén ezek szolgáljanak fő védelmi fegyveréül. Csiang Csun-ling tajvani védelmi miniszter jelezte: „A Patriot tfpusú fegyverrendszer, amelyet az Egyesült Államoktól szereztünk be, megérkezett Tajvanra, s hadrendbe állítása bonyodalmak nélkül halad". Castro „kirohanása" • Havanna (MTI) Kubában az utóbbi napokban a rendőrség intézkedéseket foganasttott az ellenzék egyes vezetői ellen: elsősorban azokkal szemben, akik anyagi segítséget kapnak az USA havannai érdekképviseleti irodáján keresztül. Egyidejűleg „forradalmi megerősítési akciókra" került sor, amelyek során a hazafias tüntetők „Hazaárulók, tűnjetek el!" kiáltásokkal támadtak az ellenzék képviselőire. Fidel Castro legutóbb nyilvános beszédben heves támadást intézett Bili Clinton ellen. Visszaküldött törökök • Ankara (MTI) Törökország a Bulgáriából érkező bevándorló tömegektől tartva úgy döntött, hogy visszaküld Bulgáriába 200 ezer törököt. A török belügyminisztérium januárban kiadott rendelete lehetővé teszi az 1993. január 1. után Bulgáriából turistavízummal érkezett török bevándorlók kitoloncolását. Az 1993. előtt érkezett menekültek közül 320 ezer ember kapott török állampolgárságot. Többségük azután döntött Bulgária elhagyása mellett, hogy a kommunista bolgár vezetés elrendelte: a török nemzetiségűek is kötelesek bolgár nevet viselni. Bulgáriában ma mintegy 800 ezer török él. A merész pápa • Vatikánváros (MTI) II. János Pál pápa május 10-11-én Libanonba látogat, három évvel azután, hogy egy templomi merényletet követően biztonsági okokból törölték útját. Katolikus egyházfő évszázadok óta most először látogat Libanonba. A pápa szóvivője most jelentette be a dátumot, miután a pápa fogadta al-Hariri libanoni kormányfőt.
