Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-22 / 45. szám

SZOMBAT, 1997. FEBR. 22. BELFÖLD 3 ül Kelet-Nyugat expo • Nyíregyháza (MTI) A világ minden részéből több mint 400 kiállítót várnak az idei, VII. Kelet-Nyugat Nemzetközi Kiállításra és Vásárra, amelyet június 38. között rendeznek meg Nyíregyházán. A nyírségi expo bemutatóhelyeinek nyolcvan százalékát február közepére már le is kötötték a kiállító cégek, amelyek között a külföldi vállalkozások vannak többségben. Különösen nagy az érdeklődés a kelet-európai térségből, Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából és Ukrajnából, illetve a FÁK-hoz tartozó országokból. Az utóbbiak közül eddig Oroszországból érkezett a legtöbb jelentkezés a vásárra. Az előzetes jelzések szerint német, olasz és osztrák vállalatok, társaságok szintén nagy számban lesznek jelen a rendezvényen. Lions szembank • Debrecen (MTI) Szembankot avattak a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) szemészeti klinikáján. A szaruhártya-átültetések biztonságát szolgáló, Budapest után hazánkban a második cornea(szaruhártya)-bank létrehozását is a Lions Clubok Magyarországi Szövetsége támogatta. A debreceni avatáson jelen volt Augustin Soliva, a Lions Clubok Nemzetközi Szövetségének hazánkban tartózkodó elnöke is, aki elmondta, hogy jótékonysági szervezetük „A látás elsősorban" című programjuk keretében az egész világon támogatja a látásjavító orvosi beavatkozásokat. Brit tökebevonás • Miskolc (MTI) Miskolc és a Magyar Fejlesztési és Befektetési Részvénytársaság (ITDH) vezetői által az Eszakkelet-magyarországi régió gazdasági fejlesztését szolgáló programok közös szervezéséről a közelmúltban aláírt együttműködési megállapodás alapján február 25-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeszékhelyen megrendezik „A brit tőkebevonás lehetőségei" című konferenciát. A tanácskozásra meghívott önkormányzati és gazdasági szakembereket, vállalkozókat és befektetőket az ITDH befektetésszervező szerepéről tájékoztatják. A brit kormány Magyarországra irányuló befektetési stratégiáját Simon Martin, a budapesti kereskedelmi képviselet első titkára ismerteti. Új évkönyv • Salgótarján (MTI) Salgótarjáni új almanach néven a várossá nyilvánítás ez évre eső 75. évfordulójára jelentette meg a Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre és a helyi önkormányzat a megyeszékhely történetét, neves személyiségeit bemutató kötetet. Megjelentetésével történelmi örökséget visz tovább Salgótarján: 1925-26-ban, várossá nyilvánítását követően alig néhány évvel adták közre ugyanis az első almanach két kötetét. Tfiskőrös nem enged a hétfői félpályás útelzárásokig. bál. Nem enged az utcából Hiába tárgyalt a héten több fordulóban a szőlősgazdák küldöttsége a tárca képviselőivel az adó- és tébéváltozúsokról, alig-alig közeledtek az álláspontok. Csütörtökön még mind a két oldal reménykedett a demonstráció felfüggesztésében, péntekre a szervezőbizottság elnökének levele eldöntötte a kérdést. Ha hétfő, akkor útelzárás. A gazdák nem akarnak részletkérdésekkel foglalkozni, lényegében a tavalyi szabályozórendszer visszaállltásást követelik. A problémák megoldásához azonban a kormány szerint olyan törvénymódosításokra is szükség van, amelyek néhány nap alatt nem vihetők keresztül. A tárca által ajánlott, már nem csak a bortermelők érdekeire, hanem az egész mezőgazdaságra figyelő, őstermelői szabályozással kapcsolatos néhány kompromisszumos javaslat nem volt elegendő a másik félnek. Azt senki sem vitatja, hogy a kiskőrösiek sok helyen jogos követeléseket is megfogalmaztak, arról azonban szó sincs, hogy egy egész ország azonosulna velük. A problémával, annak egy részével még csakcsak, de a megoldást az utcán kereső módszerrel már sokkal kevesebben. A történelmi borvidékek hegyközségei például az ismételt zászlóbontásnál, barikádemelésnél sem akarnak jelen lenni, egész Dunántúlon egyetlen demonstráló folt lehet a balatonfüredi. Az egri hegybíró nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy náluk nem harminc deka szőlőből készül egy liíer bor, hanem másfél kilogrammból. Elég íömör kritika, nem is kell nagyon magyarázni. Vagy Európában mégis Magyarországon legjobb a szőlő-bor kihozatali arány, mint ahogy a szlovákok a Kordax-olajból nyertek ki kontinensrekorddal felérő mennyiségű benzint? A legálisan működő szőlőtermelőknek, borosgazdáknak érdekük láthatóvá tenni bevételeiket és kiadásaikat, hogy költségeikel a bor árában érvényesíteni tudják, s hogy gátat vessenek a hamis bornak. r

ermészetesen borhamisítás van, volt és lesz még egy ideig, mint ahogy adó- és tébékikerülés is. Az optimális megoldás természetesen az lehet, hogy mindenből kicsit kevesebb. Vagyis valamivel több közös teherviselés, valamivel több igazi bor, valamivel több kompromisszum. Mind a két oldalon. • Nem választják, hanem delegálják majd a társadalambiztosítási önkormányzatok tagjait Az érdekegyeztetés alapelvei Harminc deka Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala támogatásáról biztosította a kormány javaslatát a társadalombiztosítási önkormányzatok tagságának megújítási módjára. A megállapodás az érdekképviseletek és a kormány pénteken, a Parlamentben tartott megbeszélésén jött létre. Eszerint a tb-önkormányzatok új tagjait májusban nem választással, hanem delegálással újítják meg a munkavállalói és a munkaadói részről egyaránt. Horn Gyula miniszterelnök az általa kezdeményezett megbeszélésen bejelentette: a kormány március 6án beterjeszti azt a törvénymódosítási javaslatot, amely lehetővé teszi az önkormányzatok ilyen módon történő megújítását mandátumuk lejártakor. A találkozón a résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van a munka világa intézményeinek megerősítésére, és megállapodtak ennek fő elveiben is. Ugyancsak meghatározták, hogy milyen feladatokat kell teljesíteniük a munkavállalói és a munkaadói szervezeteknek az európai uniós csatlakozás előkészítése során. Horn Gyula a tb-önkormányzatok megújftásáról Balról jobbra: Körösi Imre, az Agrár Munkaadói Szövetség elnöke, Medgyessy Péter pénzügyminiszter, Keller László, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára, Horn Gyula kormányfő és Kiss Péter munkaügyi miniszter a tegnapi tanácskozáson. (MTI Telefotó) szólva leszögezte: a téma aktualitását az adja, hogy az 1993-ban létrehozott tb-önkormányzatok mandátuma idén májusban lejár. Megújításukhoz törvényi szabályozás kell. Ennek érdekében a Munkaügyi Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium és a Pénzügyminisztérium vezetői januártól konzultációkat folytattak az ÉT-ben helyet foglaló érdekképviseletekkel. Ezek eredményeként az ÉT munkavállalói és munkaadói oldala egyetértett több alapelvben is. Élfogadták, hogy a tb-önkormányzatok megújítását mandátumuk lejártakor, azaz ez év májusában végre kell hajtani. Az önkormányzatokban ugyanazon szervezetek képviselői legyenek jelen a jövőben is, amelyek eddig részt vettek munkájukban, vagyis a szakszervezeteké, a munkaadóké és nyugdíjbiztosítás esetében az említetteken kívül - a nyugdíjasoké. Olyan álláspont kristályosodott ki hangsúlyozta Horn Gyula hogy a munkavállalói és munkaadói képviselők kiválasztása azonos módon, vagyis delegálás útján történjen. Negyedik alapelvként pedig rögzítették: a tb-önkormányzatokba az ÉT munkavállalói és munkaadói oldalán helyet foglaló érdekképviseletek delegáljanak személyeket. • Budapest (MTI) A Büntető Törvénykönyv (Btk.) tervezett módosításának egyik fó célja, hogy az új rendelkezések hatályba lépését követően - egyes esetekben - a mainál szigorúbb bírósági ítéletek szülessenek a kiemelkedően súlyos bűncselekmények elkövetőivel szemben. Ezt Koczka Éva, az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi főosztályának vezetője nyilatkozta pénteken. A főosztályvezető elmondta: a büntetési rendszer átalakításának talán legvitatottabb kérdése az életfogytig tartó szabadságvesztés szabályainak megváltoztatása. A büntetőjogászok többsége megfelelőnek tartja a mai szabályozást, ugyanak• Módosul a Btk. Szigorúbb Ítéletek várhatók kor a közvélemény és a szakma egyes képviselői is néhány kirívóan súlyos bűncselekménynél szeretnék, ha a feltételes szabadság lehetősége a 15-25 év helyett később nyílna meg, vagy erre egyáltalán nem lenne mód. A tervezet a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25-30 év között határozza meg, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabták ki, amelynek büntethetősége nem évül el. Ilyen bűncselekmények a minősített - például a több emberen elkövetett - emberölések. Az igazságügyi tárca szerint a Btk.-ban meghatározott büntetési tételek felső határai alkalmasak a megfelelően szigorú szankciók kiszabására, azonban egyes bűncselekményeknél indokolt kizárni az úgynevezett enyhítő rendelkezések alkalmazását. A módosítás szerint nincs helye a büntetés enyhítésének az emberölés, emberrablás, terrorcselekmény, légijármű hatalomba kerítése, valamint a rablás súlyosabban minősütő eseteiben, továbbá, ha a vádlottak a gazdasági bűncselekményt, illetve a vagyon elleni bűncselekményt 200 millió forintot meghaladó összegre követik el, és akkor sem, ha a bíróság többszörös halmazat miatt szabja ki a büntetést. Koczka Éva szólt arról is, hogy a Btk. módosítása szem előtt tartja a jog által védett érdekek sorrendjét is, amelyben kiemelkedő érték az emberi élet, a személyi szabadság, az emberi méltóság és szigorúbban ítélendő a bűntett, ha az áldozat kiskorú. Ugyanakkor a módosítás arra is törekszik, hogy a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőivel szemben hatásosan alkalmazhatóak legyenek a szabadságelvonással nem járó szankciók. Ezért javasolja bővíteni a közérdekű munka alkalmazásának lehetőségét, valamint bevezetni a részben felfüggesztett szabadságvesztés intézményét is. • Jelentós tudományos eredmény - szegedi kutatóktól Új mesterséges kromoszóma • Szeged (MTI) A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának Genetikai Intézetében olyan mesterséges emláskromoszómát fejlesztettek ki, amelynek hasznosítása forradalmasíthatja, alapjaiban változtathatja meg a biotechnológiát. A szegedi kutatási eredmény továbbfejlesztésére, hasznosítására Kanadában megalakult a CHROMOS Molecular Systems Inc. CHROMOS Molekuláris Rendszerek - elnevezésű cég, amely a Magyarországon folyó alapkutatások támogatására kötelezte el magát. Erről pénteken adott tájékoztatást a kanadai cég elnöke, Henry R. Geraedst, aki munkatársaival azért utazott Szegedre, hogy a helyi kutatókkal közös munkájukról a sajtó nyilvánossága előtt számoljon be. Az elnök elmondta: 1995ben kaptak információt a szegediektől az akkor még kezdeti szakaszban lévő új kutatás eredményeiről, s elhatározták, hogy a mesterséges kromoszóma alkalmazásához szükséges technológia, majd a későbbi hasznosítás kidolgozására céget alakítanak. A kanadaiak érdeklődését azért keltette fel a szegediek munkája, mert a mesterséges emlőskromoszóma, amennyiben sikerül továbbfejleszteni, alkalmas lesz arra, hogy általa meghatározott mennyiségű információt juttassanak a célsejtekbe, s a genetikai anyag folyamatosan ellenőrizhető lesz. A biotechnológiában jelenleg sincs lehetőség a genetikai anyag ellenőrzésére, a szükséges információt sem tudják teljes egészében a sejtbe juttatni, nem biztosított ezek megfelelő, tartós működése sem; emiatt például a génterápiában lassú az előrehaladás. Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti egészségügyi intézete egy évvel ezelőtt nyilvánosan ismerte el az említett hiányosságokat, amelyek kiküszöbölésére a jövőben a mesterséges kromoszóma már lehetőséget ad; hasznosítása jelentős előrelépéssel kecsegtet egyebek között a gyógyászatban is. A kanadai cég a magyar szellemi termék hasznosítása fejében kutatási támogatást nyújt az érintett szegedi kutatócsoportnak, s az eddigi együttműködést szeretnék erősíteni. • Újabb demonstráció lesz Kiskőrösön Nagy Frigyes a figyelmeztető jelről a Szentgáloskér (MTI) A kiskőrösi gazdák demonstrációját Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter figyelmeztető jelnek tekinti, ami azt jelenti, hogy még jobban oda kell figyelni a mezőgazdaságra. Sajnálatosnak tartja, hogy az őstermelők képviselőivel hétvégére tervezett tárgyalások a tárca szándékai ellenére elmaradnak és hétfőtől újabb demonstrációra kell számítani. Véleménye szerint a kiskőrösiek jogos követeléseket is megfogalmaztak, mások viszont éppen azt kérik, a tárca ne engedjen csoportérdekeknek. A miniszter minderről pénteken a Somogy megyei Szentgáloskéren szólt, ahol részt vett az Agrária szövetkezet közgyűlésén. Beszédében annak a meggyőződésnek adott hangott, hogy az elmúlt években beigazolódott: ahol a tagság nem hagyta tönkremenni a mezőgazdasági szövetkezeteket, e gazdaságok jelentős szerepet töltenek be egy adott település fejlődésében és megtartóerejében. A szentgáloskéri szövetkezet példa lehet az ország más gazdaságai előtt - mondta ki Nagy Frigyes -, az itteni eredmények, a 600 millió forintos árbevétel mellett elért 50 millió forint nyereség biztos alapokon nyugvó gazdálkodást mutatnak, ami jó esélyt nyújt a különböző támogatások elnyerésére is. Az önkormányzati rendszer megmentéséért • Munkatársunktól Két szervezet - a kaposvári Kós Károly Egyesülés és a budapesti Közösségszolgálat Alapítvány - felhívást fogalmazott meg a hazai önkormányzatiság megmentésére. A privatizálás, a kialakuló magántőke egyre inkább háttérbe szorítják az ország közösségi és állampolgári érdekeit, áll a kiáltványban. Az „Épített környezet alakításáról és védelméről" szóló törvénytervezetet nem tartják megfelelőnek, mert szerintük módosítja Magyarország egyik legnagyobb vívmányát, a hatalomnak és a felelősségnek a településeken való megvalósulását. A két szervezet - a polgármesterekkel, a képviselőkkel, valamint építészekkel karöltve - a programjuk népszerűsítése érdekében országszerte nyilvános szakértői megbeszéléseket tartanak a közeljövőben.