Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-21 / 44. szám

PÉNTEK, 1997. FEBR. 21. A HELYZET 7 Kétezerig megduplázzék a lakbéreket • Mesterveretek i Géza műhelyéből Az érem harmadik oldala „Az éremverés alfája és ómegája a verötá elkészítése" - állítja az ötvösmester. (Fotó: Miskolczi Róbert) A múlt hét csütörtökjén elkezdett ülését tegnap folytatta a szegedi közgyűlés. Az önkormányzati képviselők délelőtt 14 témával foglalkoztak, de szinte alig vitáztak. A városatyák megalkották a lakbérekről szóló rendeletet. Ennek lényege: májustól Szegeden is piacositják a lakbéreket. Újdonság, hogy a lakbérszámla ezentúl elkülönítve tartalmazza a lakás bérleti diját és a fenntartási költségeket. Először a fenntartási költségeket, azaz például a házfelügyelői szolgáltatás, a szemétszállítás, a felvonó használatának díját emelik. A lakás bérleti diját a jövő év elejétől kezdve növelik, de fokozatosan. Ezt az összeget négy szempont, vagyis a lakbérövezet, a lakástípus, a komfortfokozat és a lakó szociális helyzete alapján állapítják meg. A szegedi önkormányzati lakások bérleti díja az ezredfordulóra 80-100 százalékkal emelkedik. A lakbéremelésből származó többletbevétel egy részét a rászoruló bérlők támogatására fordítják. Az SZDSZ-es képviselők szerint jövőre a lakbéremelésből származó többletbevétel 25 százalékát fordítsák támogatásra. A képviselők többsége szerint azonban a többletbevétel 50 százaléka is kevés lesz lakbértámogatásra. A lakások bérletére, valamint a lakáshoz jutás támogatására vonatkozó szabályok megváltoztatását az önkormányzat egészségügyi bizottsága kezdeményezte. A cél az volt, hogy a szobabérlők házában ne csak az önkormányzati intézményekben foglalkoztatott kulturális szakemberek, illetve művészeti, tudományos tevékenységet folytató kiemelkedő egyéniségek, az élsportolók, hanem egészségügyi szakemberek is helyet kaphassanak. Ám ezt a módosftást a képviselők többsége nem szavazta meg (3 voks hiányzott), azaz a klinikákon dolgozó szakemberek továbbra sem igényelhetik a lakáshoz jutás támogatásának ezt a formáját. A szegedi képviselők dönTudományos kuratórium: Kis Adrienn (külföldi tanulmányútra 30 ezer Ft), JATE Finnugor Egyesület (külföldi tanulmányútra 100 ezer Ft), Sági István (külföldi tanulmányútra 40 ezer Ft), Baláti Beáta (külföldi tanulmányútra 50 ezer Ft), György Katalin (külföldi tanulmányútra 30 ezer Ft), lost Norbert László (külföldi tanulmányútra 50 ezer Ft), Német László (külföldi tanulmányútra 50 ezer Ft), Török Gabriella (külföldi tanulmányútra 25 ezer Ft), Tóth Mihály (külföldi tanulmányútra 50 ezer Ft), JATE Növénytani Tanszék (a Füvészkert 75 éves jubileumi ünnepségének megrendezésére 90 ezer Ft), Molnár József (rákkutatási konferencia szervezésére 50 ezer Ft), JGYTF Diákköri Tanács (OTDK különdíj 50 ezer Ft), Blazovich László (könyvkiadásra 100 ezer Ft), B. Fejes Katalin-R. Molnár Emma (könyvkiadásra 70 ezer Ft), Budai Mária (kutatási támogatásra 50 ezer Ft), Fábián Gábriellőttek: az önkormányzat eladja a Kereskedő közi iparterületet. A vagyoni tárgyú előterjesztések között a városfejlesztési és tulajdonosi bizottság munkáját többen negatív jelzőkkel illették. (A bizottság több határozatának felülvizsgálata került volna terítékre, de e téma vitáját zárt ülésre utalták.) A Szegedi Mozgókép Kft. alapító okiratát módosították: a mozikban ezentúl vendéglő is működhet, mert a kft. tevékenységi körébe fölvehette a „cukrászdái és egyéb nyílt árusítású vendéglátást". Módosították a Központi Konyha szárazáru raktára bérleti szerződését. A Holt-Maros rehabilitációját idén elkezdik, s jövőre befejezik. Megkötötték a szegedi Tisza-hidak átadás-átvételét rögzítő megállapodást. így a régi híd az önkormányzat tulajdonába került, az új pedig a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság kezelésébe. A képviselők arról is határoztak, hogyan osszák 18 felé azt a 110 millió forintot, amit lakóterületi alapként az egyéni választókerületi képviselők használhatnak fel. A Gazdasszonyképző Szakiskolát a 624. számú Ipari Szakmunkásképző Iskolába helyezik, a 9. és 10. évfolyam a pályaorientációs képzésé, a szakképzés pedig 11. és 12. évfolyamra került. Szeged és Marosvásárhely között a gazdaságot és a művelődést érintő együttműködési megállapodás született. A szegedi önkormányzati képviselők 11 órától zárt ajtók mögött tanácskoztak. Többek között ingatlanok eladásáról, továbbá a Dégáz és Démász részvények sorsáról döntöttek a Torony alatt. A három dél-alföldi megye települései kezdeményezték, hogy ezeket a részvényeket közösen hasznosítsák. Szeged válasza: nem. Az indok: a Dégáz részvények hasznosítására nem érkezett írásbeli ajánlat, a Démász-részvények eladását pedig nem tervezik. A két részvénycsomag értéke összesen 1,5 milliárd forint értéket képvisel. Újszászi Ilona la (kutatási támogatásra 40 ezer Ft), Pál Viktor (kutatási támogatásra 40 ezer Ft), JATE Éghajlattani Tanszék (városklimatológiai észlelőhálózat létesítésére 90 ezer Ft). Művészeti kuratórium: Apróné Laczó Katalin (Dorogi Imre-album kiadására 60 ezer Ft), A. Sajti Enikő (Schwarc S. Gulag naplójának kiadására 50 ezer Ft), Árpás Károly (Baka István életművének kutatására 30 ezer Ft), Dér Endre (kisregény kiadására 30 ezer Ft), Dér Istvánná (katalógus kiadására 30 ezer Ft), Fiatal Művészek Egyesülete (szonáta-est megrendezésére 50 ezer Ft), Hász Róbert (regényírásra 40 ezer Ft), Hemmert János (70 éves jubileumi tárlat rendezésére 40 ezer Ft), Huszár Lajos (CD megjelentetésére 80 ezer Ft), Kulturális Tanácsadó Testület (A „Mikszáth Szegedről" c könyv kiadására 50 ezer Ft), Laudate Alapítvány (Keresztény Ifjúsági Zenei Találkozóra Ha vissza lehetne forgatni az idö kerekét, s itt élne közöttünk az egyik legelső éremgyűjtő, a tizennegyedik században élt költö, Petrarca, azt hiszem, csak elismeréssel szólna a szegedi Szabó Géza ötvösmester munkáiról. Szabó Géza mestervereteit nemrégiben mutatták be a Néprajzi Múzeumban. A mestert műhelyében kerestük fel. Nem gondoltam volna, hogy ilyen sikere lesz a budapesti tárlatnak - kezdte Szabó Géza a vendégkönyvet szorongatva. A kiállításra meghívták a szobrászművészeket, a megrendelőket és az éremgyűjtőket, így aztán inkább lehetett ezt szakmai találkozónak venni, mint hagyományos tárlatnak. Megtudtuk, hogy a szegedi éremverde alapjait édesapja rakta le, aki 1930-ban szerzett ötvös mesterlevelet. Apja idejében a műhelyben öntött, vert és domborított érmek, plakettek és veretek készültek. Szabó Géza elmondta, hogy az éremverés technológiáját már gyermekkora óta ismeri, hiszen édesapja műhelyében állandóan a prés- és verőgép mellett tátotta a száját. A vert érmek készítését egyébként önálló iparosként 1984-ben indította újra a régi berendezéseken és gépeken. Előtte huszonöt esztendeig ötvös-ékszerészként a szegedi ékszerész szövetkezetben dolgozott. „A nyolcvanas évek második felében az éremgyártás • Munkatársunktól „Pokolraszállás" címmel ma délután fél 5-kor nyílik emlékkiállítás Vinkler László festőművész alkotásaiból a Móra Ferenc Múzeumban. Az utóbbi időben szinte egymást érik a Vinkler-emlékki- _ állítások Szegeden és Budapesten - írja Szuromi Pál művészeti író a tárlat bulletinjében. Majd így folytatja: „Ám ahány felvonulás. 50 ezer Ft), Lord Könyvkiadó (Péter László: Tömörkény világa c. kötet kiadására 50 ezer Ft), Nagy János (Török Gábor kötetének kiadására 50 ezer Ft), Németh György (gyermekegészségügyi grafikai sorozatra 30 ezer Ft), Petri Csathó Ferenc (vers- és prózakötet kiadására 70 ezer Ft), Simái Mihály (verseskötet kiadására 80 ezer Ft), Százszorszép Gyermek Néptáncosok Alapítvány (országos néptáncfesztivál rendezésére 70 ezer Ft), Polgármesteri Hivatal Közoktatási és Közművelődési Iroda (III. Grafikai Művésztelep kiállítására 50 ezer Ft), Szög-Art Művészeti Egyesület (működési támogatásra 40 ezer Ft), Tésikné Knotik Márta (építőművészeti kiadványra 50 ezer Ft). Társadalmi-állampolgári kuratórium: Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért (zsinagógakert felújításra 100 ezer Ft), Bartók Béla Művelődési Központ (jubileumi várostörténeti vetélkedőre olyan lendületet vett, hogy teljesen abbahagytam az ékszerkészltést." Szabó Géza amellett, hogy folyamatosan fejlesztette és korszerűsítette a technológiát, ragaszkodott a hagyományokhoz. így aztán még ma is meghatározó a szerszámkészítésben a kézi vésés és a kézműves munka, amely egyedivé varázsolja a műhelyében készült érmeket. „Az érmek ma is ugyanolyan technológiával készülnek, mint háromszáz évvel ezelőtt. S bár fejlődünk, egy korszerű gépre nagyon ritkán telik, hiszen például egy felületmegmunkáló gép közel tízmillió forintba kerül. Az érem harmadik oldalát műannyiféle tematikai, stiláris összképpel szembesülünk. Mert a művész hallatlanul termékeny és sokszínű alkotó volt. A mostani alkalom Vinkler László legmerészebb, legvitálisabb alkotói periódusát villantja fel." A kiállított művek Baksa Zsolt magángyűjteményéből származnak. A tárlat április 30-ig tekinthető meg a múzeum első emeleti kiállítótermében. 100 ezer Ft), Bánki Horváth Béla (senior úszóversenyeken való részvételre 50 ezer Ft), Juhász Gyula Művelődési Központ (Baka István versmondó versenyre 100 ezer Ft), JGYTF Közművelődési Tanszék (közművelődési konferenciára 100 ezer Ft), Koch Sándor Csongrád Megyei TIT (Szegedi Közéleti Kávéházra 50 ezer Ft), Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Szegedi Munkacsoport (természetvédelmi ismeretterjesztésre 50 ezer Ft), Mozgáskorlátozottak Alkotó Közössége (működési támogatásra 80 ezer Ft), Odessza 11. Ált. Iskola (Mesét látok, mesét mondok versenyre 30 ezer Ft), Pavane Táncegyüttes (működési támogatásra 50 ezer Ft) Százszorszép Gyermekház (Egy-Más vetélkedősorozatra 100 ezer Ft), Szegedi Vízilabda Egylet (utánpótlásnevelésre 100 ezer Ft), Táltos Tehetséggondozó Alapítvány (tehetséggondozó iskola megszervezésére 90 ezer Ft). szaki, pontosabban szólva anyagi okok miatt nem tudjuk díszíteni, illetve feliratozni. E bonyolult technikához ugyanis külön gép kell, ami viszont szintén rendkívül drága." Szabó Géza éremverdéjében az ország legjobb szobrászművészeinek - Asszonyi Tamástól kezdve Fritz Mihályon és Kó Pálon át Varga Tamásig - tervei alapján készülnek a legváltozatosabb témájú érmek. Szabó Géza kizárólag vert érmeket, készít, melyek minőségét a Képző- és Iparművészeti Lektorátus zsűrije is megerősíti. A veretek mérete a 10 milliméteres átmérőAz utóbbi időben hétről-hétre forró dróttá változott a Csörög vonala, indulatos olvasók tucatjai tiltakoztak a szemétszállítási díj ellen. Miért kell heti szállításért fizetni, amikor sokan kéthetente is alig töltenek meg egy-egy kukát? - kérdezték elkeseredetten. A Környezetgazdálkodási Kht. munkatársától megtudtuk, hogy egyrészt közgyűlési rendelet kötelezi őket a heti szállításra, másrészt az összeg nem a konkrét munkavégzésre vonatkozik, hanem valójában a hulladékgazdálkodás átalánydíja. Nem túlzás, ömlött a panasz a telefonból. Naponta legalább hárman-négyen tiltakoztak a kötelezővé tett szemétszállítás kapcsán a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. eljárása ellen. Mondván, hogy természetesen vállalják a kukák ürítésének a díját, de el nem végzett munkáért nem fizetnek. Márpedig a Kht. mindenkivel heti egyszeri szemétszállításra köt szerződést, az egyedülállók, a nyugdíjas házaspárok pedig két hét alatt is alig töltenek meg egy kukát szeméttel. Akinek pedig régi kazánja van, az ráadásul a hulladék egy részét elégeti. A heti egyszeri kötelező szállítás nem a Környezetgazdálkodási Kht. lelkén szárad, ugyanis közgyűlési rendelet intézkedik a hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységről, a köztisztaságról, a hulladékszállítási díj kötelezővé tételéről. S ebben bizony az is szerepel, tői egészen a 60 milliméteresig terjed. A Szabó Géza műhelyében készült érmek jellegzetessége, hogy egyedi, kis sorozatban is kiadható, tartós - akár száz éven át folyamatosan újraverhető -, nemesfémből és bronzból készült, változatos képi- és formavilágú iparművészeti remekek. S itt fontos hangsúlyozni, hogy művészeti! A szegedi ötvösmester ugyanis azon van, hogy a páratlan szépségű érmek ugyanolyan helyet vívjanak ki maguknak a szépművészetben, mint a festmények vagy a szobrok. Szabó C. Szilárd hogy legalább hetente egyszer meg kell jelenni a kukásautónak minden polgár szemetésénél. - A kötelező díjat természetesen én is jogosnak tartom, ám nem értek egyet a közgyűlési rendelettel, véleményem szerint méltányosabb eljárásra van szükség mondta el kérdésünkre Katona Gyula, aki több képviselőtársával együtt felszólalt az önkormányzat múlt heti ülésén ez ügyben. - A havi ürítés természetesen nem elegendő, ám a heti egy túl sok. A 110 literes edényt az én négytagú családom sem tölti meg hetente. - De hát az Önök által megszavazott rendelet kötelezi a vállalatot a heti egyszeri szállításra... - Tudom, most a kht. mindent a képviselőkre ken. Civilben elmentem az ügyfélszolgálati irodájukra, s ott is csak ezt hallottam. De én már akkor tiltakoztam, amikor az önkormányzat megszavazta ezt a rendeletet. Eredetileg heti kétszeri ürítésről lett volna szó, ezt sikerült akkor mérsékelnem. De most újra lépni kell, a többi kertvárosi képviselővel összefogva a rendelet azonnali módosítását követeljük. Az önkormányzatnak ki kell javítania a hibáját. Egyébként nagyon szeretném azt is, ha a Környezetgazdálkodási Kht. nem csak hangoztatná az illegális szemétlerakók megszüntetését, hanem valóban tenne is valamit. A cégnél szívesen fogadnak bennünket, s rögtön megpróbálnak eloszlatni egy félreértést: a „heti szemétszállítási díj" fogalom csalóka. Kompetencia Némely szegedi önkormányzati bizottsági elnök megijesztéséről és lemondásáról, a szakértők politikai ok miatti leváltásáról, a helycserékről beszámoltunk lapunkban. Egyetlen testület, a jogi és ügyrendi bizottság azóta sem választott alelnököt. Az ok: a polgármester jelöltje, dr. Aradi Antal (PSZE) nem vállalta a megbízatást. Mondván: a rangtól és a vele járó nagyobb tiszteletdíjtól nem vakul el, s nem csinál úgy, mintha bizottsági alelnökhöz méltóan a paragrafusokból naprakész, gyakorló jogász lenne. A képviselő akkor is az elveire hivatkozott, mikor lemondott a Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. szintén tiszteletdíjas felügyelő bizottsági tagságáról. Mondván: a cég igazgatója az ő „pártja", a Polgári Szegedért Egyesület elnökségi tagja lett, vagyis összegyeztethetetlen, hogy a pártpolitikus képviselő a pártpolitikus kft.-ügyvezetőt ellenőrizze. A politikus képviselő maradt. A hasonló példák szaporodhatnának! E felügyelő bizottsági tagságot elvállalta Gila Ferenc tanácsnok (MSZP). A közgyűlési többség ezt szavazatával helyeselte. Ennyit a kompetenciáról. Ú. I. Szieszta • DM-információ Ma délben Szegedről és Szombathelyről jelentkezik a Szieszta. Tartalmából: Gálfi László a művészbejáróban; mit tud a fegyverkovács?; ismerkedés a bácsborsodi kastély történetével; természetgyógyászati magazin, a Varázspálca; pénzügyeink. - A hulladékszállításért fizetendő díj nem kizárólag az egyes lakásokat, üzleteket érinti. A környezetvédelemről szóló törvényben, illetve az önkrományzati rendeletben szereplő elvek szerint mindenki köteles hulladékszállítási díjat fizetni, mely a hulladékgazdálkodási tevékenység valamennyi folyamatára fedezetet biztosít magyarázza Katona Ildikó, a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság marketingosztályának vezetője. - így a szemétdíjból kell megvalósítanunk a hulladék elszállítását, ártalmatlanítását, kezelését, valamint a továbbfeldolgozást. Ez a bizonyos összeg tehát valójában átalánydíj. Kéthavonta számlázunk egyébként, az alapösszeg két hónapra 892 forint. Ez bizonyos nyugdíjasok, átutalásról fizetők, vagy éves előre fizetők esetében akár 60 százalékos kedvezménnyel is csökkenhet. Maga a szemétdíj már csak azért is átalánydíj, mert amíg nem volt kötelező a fizetés, addig közel 50 ezer köbméter hulladékot „szórtak el" a polgárok a város körüli kiserdókben, a bozótosabb területeken, a temetők mellett, az árokszéleken. Ezek a vadlerakók közvetlen talajszennyezést okoznak, veszélyeztetik már a város ivóvízkészletét is, ezért sürgető feladat mielőbbi felszámolásuk - ami persze súlyos milliókba kerül. Természetesen ezt is ebből a sokat emlegetett szemétdíjból próbálják megoldani. Takács Viktor A Szegedért Alapítvány támogatottjai Vinkler-emlékkiállítás Csalóka a heti dfij