Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. FEBR. 20. HAZAI TÜKÖR 11 • Darvasi László drámapályázatot nyert A Bolond Helga díja Hetente kétszer jön kenyér Patai Pálné: - Van itt minden, ami alapvető élelmiszer.. (Fotó: Miskolczi Róbert) Összesen nyolcvan pályamű, azaz mai magyar dráma érkezett a kecskeméti színház pályázatára. Nemrég hirdettek győztest: Darvasi László új darabja, a Bolond Helga vitte a pálmát. A mű sorsa nyilvánvalóan - bemutató. Ha semmi nem jön közbe. Darvasit - alias Szív Ernőt - ugyanis a jelek szerint nem hordja a tenyerén Thalia, a színészet istennője. Vagy mégis. Nézőponttól függNézhetjük a jobbik oldalról a történteket: Debrecenben már két darabját is bemutatták. A Vizsgálat a rózsák ügyében ősbemutatója 1993-ban volt, két év múlva pedig Szív Ernő tárcaíró történeteit is műsorra tűzte a Csokonai Színház stúdiója. A Vizsgálatot most Pécsett adja az ottani Egyetemi Színpad, plusz franciául is hallható, egy párizsi felolvasó színházban... A Szív Ernő estéje után erős érdeklődést mutatott anno a budapesti Madách Színház és a Szegedi Nemzeti Színház. És most a másik oldal: az erős érdeklődés általában nem elég egy bemutatóhoz, nem is lett, se Pesten, se itt, Szegeden. Sebaj, gondolta a szegedi szerző, majd az új darab hódít a hazai deszkákról, hiszen ez is legalább annyira kelt lokális asszociációkat, mint a Szív Ernő estéje. A Bolond Helga ugyanis - bár a 17. századi Németországban játszódik - egy cukrászkgyilkosság apropóján • Munkatársunktól Március 19-20-a között immár negyedik alkalommal jelentkezik a Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. rendezvénye, a ReklámMix marketingkommunikációs szakkiállítás. A helyszín ezúttal a Csongrád Megyei Közgyűlés aulája lesz. Mint Tompa Ágnes kiállításszervezőtől megtudtuk, a helyszínváltoztatásra azért volt szükség, mert az emberek szívesebben látogatnak el egy olyan szakkiállításra, amely könnyen megközelíthető. A rendezők szeretnék bevonni nemcsak a dél-magyarországi régió marketinggel foglalkozó szakembereit, hanem a más régiók hasonló témában jártas partnereit is. A kiállítás megújulása érdekében elsősorban az akvirálás módján kell változtatni. A Szegedi Nemzetközi Vásár promóciós körutakat szervez új partnerek bevonására. Tehát nem csak a meglévőket kell a direkt marke• Munkatársunktól A Magyar Tudományos Akadémia belső életével, alapkérdéseivel foglalkozik Glatz Ferenc elnök abban a arról szól, hogyan lehet a bűnnel együtt élni... A szerző a budapesti Katona József Színház ösztöndíjasaként írta meg a darabot, ám a színház - nagyon egyszerűen mondva - nem tartott igényt rá. A darab ezután került a szegedi színház vezetőihez, akik be is jelentették: lesz majd Darvasi-premier. De mikor? Tulajdonképpen szokványos a történet: a szerző több helyre elküldi a darabot, például a kecskeméti színháznak is, amely éppen ekkor hirdet meg drámapályázatot. Ott a Bolond Helgát pályamunkaként kezelik, miközben a szerző a szegedi színház ajánlatára vár. A kecskemétiek válasza a gyorsabb. A nyertes művet közölni fogja a Forrás című kecskeméti folyóirat és a szerződés szerint egy esztendeig az ottani színház rendelkezik a Bolond Helgával, ám ha nem lesz a következő évadban bemutató, a darab márciustól szabad. S hogy bemutatják-e a mostani évadban - még nem tudni. A fentebb összefoglalt tények után jöhetne többféle kommentár. De minek? - ejtette le a rövid kérdőmondatot a szerző, s ment. írni. Mit tehetnénk? Ide másoljuk, amit egy interjúban (A történetírás csábítása, Magyar Napló, 1992.) mondott egyszer: „...a világban minden fontos, minden mozdulat, levéldarabka, egy elsuhanó arc, egy rossz szó, bármi, s a legapróbb dolgok olykor a legnagyobbakat takarják, csak tudni kell mögéjük nézni." S. I. ting eszközével kiértesíteni a partnerlista 300 kiállítót számlál'-, hanem személyes megkeresésekkel tájékoztatást kell adni a rendezvényekről. Az újdonságok sorába tartozik, hogy az idei eseményen a katalógusbejegyzéssel együtt olyan plusz szolgáltatást is ad, hogy a kiállítók egy hónapos időtartamra felkerülnek az Internetre, a Szegedi Nemzetközi Vásár home page-ére, illetve, aki már tagja a hálózatnak, annak egy lehetőséggel több, hogy tevékenységét publikálja. A szakmai nap március 19-én lesz, a kiállítás helyszínén. Kiemelt témakörei: a reklám szerepe a helyi sajtóban és televíziókban, illetve az Internet, mint reklámhordozó. Előadók: Bellavics István, a Délmagyarország Kft. kiadói és pénzügyi igazgagatója, Pavlovics Miklós, a Telin TV ügyvezetője. Vendégelőadóként Srdan Janev, a Petnica Science Center vezetője az Interaktív marketing az Interneten címmel beszél a kor kihívásáról. dokumentumban, amelyet a köztestület tagjai között vitára bocsátott. A dél-alföldi régió akadémikusainak vitája február 21-én 14 órakor lesz. Távolban pedig egyetlen fehér vitorla sincs. Csak kicsinyke tanyák, téli hideg alatt reszkető földek. Autónk ároknak partjáig menekül egy nagy traktor elöl, majd egy lusta kanyar után leparkolunk. Helyünket keressük a nagy alföldi pusztában. Gyaníthatóan ez már Vásárhely földje lehet - próbálgatjuk helyismeretünket, de a tanyacsokor központjában - mert mi más is lehetne az, ahol bolt is van, meg bort méricskélő büfé - elárulják: dehogy Vásárhely ez, kérem! Teljességgel Szeged. Vagy még pontosabban: Szeged-Algyö, Rákóczitelep. Amelynek minden polgára éppúgy szögedi most még, mint aki a Kárász utcán kerülgeti a sefteseket. Harminc tanya, egykor volt téesz épületei, dísznek való szekér. Ott, ahova a Dóm tornya még fénylő napsütésben sem látszik el... Márpedig ez akkor is Szöged, legföljebb a legtávolabbi pontja - magyarázgatják a büfé előtt üldögélők. Mutatva közeli Tiszára, ami tőlünk nyugatra kanyarog. Északra meg Nagyfa, a maga híres börtöngazdaságával. S hogy itt milyen a szegedi élet? Érre már Patai Pálné, a boltocska tulajdonosa adja meg a választ: - Milyen is lenne? Hát szegény. Megszűnt itt a téesz, az emberek saját kis földjükbél akarnak megélni, csak éppen nem nagyon sikerül. Tartanak jószágot, várják a tavaszt. Meg nálam vásárolnak. Van itt minden, ami alapvető szükségleti cikk. Hetente kétszer hozzák a kenyeret, de ide ennyi is elég. Harminc tanyának...? Hogy ekkora bevételtől aligha szakad boltosra a boldogság? Mosolyogva legyint az asszony, de ebben a mozdulatban azért ott a keserűség. - Megélünk belőle, mit is mondjak? És aki ezt nem állíthatja magáról? Az bizony árulja a házát. Mint megtudtuk: Szeged talán legeldugodtabb szegletében most 6-800 ezer forintért vehető a tanya, még 800 négyszögöl földet is adnak hozzá. De Ale András és Kotormán Tímea még véletlenül sem árulja a sajátját. A büfé asztalánál üldögélve mondják: jó itt, minek panaszkodni? Tanyájukhoz egy hold föld kapaszkodik, ott termelik a jószágnak valót. Van is tíz disznajuk, az árukból meg csak elélnek valahogy. - Nevelnénk mi 60 sertést-is, de hát olyan drága a takarmány, hogy a jóisten se tudja kifizetni - legyint Ale András, s már a múltról mesél. Olyan időkről, amikor volt itt még mozi is - igaz, hetente egyszer -, meg volt kocsma. Olyan igazi, nem féltetős büfé - mutat a mai valóságra. Vagyis lehetett hol szórakozni - magyarázza. - De higgye meg nekem, most már nem az hiányzik igazán, hanem a biztos munka. Én sokáig a tészben dolgoztam, mint traktoros, de hát hol van már az a téesz? Aztán itt van egy jó nagy épület, látja - mutat a szomszédba ahol egy vásárhelyi vállalkozó valami savanyító üzemet akart beindítani, ha igaz. Hát abból se lett semmi, lakat itt már minden kapun. - De legalább annyit megtermelünk magunknak, hogy nem kell venni a boltba. Talán ez köt ide minket - szól közbe az asszony, miközben a pulthoz támaszkodva egy mogorva úr éppen arra kíváncsi, mikor ballagunk már tovább. Vékony a düh szavaiban, így inkább csak mosolygunk. És mint minden magyar asztalnál, csak előkerül a politika is. - Velünk az nem nagyon törődik. De az is igaz, hogy amikor arról folyt a vita, váljék-e Algyő Szegedtől, vagy maradjon minden a régiben, minket is megtaláltak. Volt itt még gyűlés is. Aztán arra szavaztunk, hogy legyünk mink mán önállóak ezután - mondja Alé András. Majd hozzáteszi: - Akkor se lesz talán jobb, de hát mán csak így döntöttünk. Tudja, Szeged innen nagyon messze van. Kétszázötven forintért visz be, hoz ki a busz. Kinek van erre pénze? Ezért kéne ide valami káefté, vagy akármi, csak munkánk legyen. Biztos kenyerünk - búcsúzik el tőlünk. Mi meg elhoztuk üzenetét. Talán a Kárász utcán is elolvassa valaki... Bátyi Zoltán • Munkatársunktól A vizek vizsgálata. Ez a címe annak a bemutató foglalkozásnak, amin a Csongor Téri Altalános Iskola és Gimnázium harmadikos általános iskolás tanulói vesznek részt ma, csütörtökön, délelőtt fél tíztől, francia környezetvédelmi program alapján. A Franciaországból származó, vízminőséget vizsgáló demonstrációs eszközöket és anyagokat a Szegedi Vízmű Kft.-tői kapta az is• Megyei bűnügyi statisztika Csalóka számok Az elmúlt év bűnügyi statisztikai adatait böngészve igen meglepő számokat láthatunk. A dolgok mögé pillantva azonban mar a háttérré is fény derül. Egy biztos: a helyzet fokozódik, s korántsem rózsás. Első hallásra hihetetlen: míg 1995-ben hatvanezer bűncselekmény vált ismertté Csongrád megyében, tavaly ezek száma alig haladja meg a húszezret. Hasonló mértékű visszaesést produkált a csalások száma: az 1995-ös negyvenezerrel szemben 1996-ban már csak hatezerre derült fény. Az előbbi két számpár egymással összefügg, a hihetelen .javulás" magyarázata pedig egyszerű. Ugyanis 1995-ben volt a Microkerügy több, mint negyvenezer sértettel, tavaly pedig a kisebb volumenű Kopcsó-ker ügyet derítették fel. Mindkét csalásszéria a pilótajátékok egy-egy formája, s a vádlotti kör is részben azonos. így aztán nem csoda, hogy a két év vonatkozásában az ismeretlen tettesek felderítettségi mutatója 50,8, illetve 51,9 százalék, a nyomozás eredményességi mutatója pedig 87,7, illetve 57 százalék. Rendőrségi szakértők szerint a felderítési eredményesség egy jól működő rendőr-főkapitányság esetében - márpedig a Csongrád megyeit országos főkapitányi szinten ide sorolják - 25 százalék körül van. A rendőrségi munkában is vannak preferáltabb bűncselekmény-típusok, melyek kivizsgálására különös gondot fordítanak. Ide tartoznak az élet elleni cselekmények, a testi sértések, és a rablások. 1995-ben kilenc emberölés és hat kísérlet történt, tavaly pedig tizenegy gyilkosság volt, s nyolc esetben tettek rá kísérletet. Az ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények között mindegyik bűncselekményfajtában jelentős számbeli növekedés tapasztalható, kivéve a már említett csalást. Különösen súlyos a gépkocsilopások (138-ről 299-re), a lakás betörések (600-ról 1034-re) és a rablások (46-ról 94-re) ügyében tett feljelentések számának alakulása. Ötszázzal nőtt (4517-re) az ismertté vált tettesek, csökkent viszont (387-ről 305-re) a külföldi elkövetők száma. Arató László kola, dr. Stephane Ebalard vezérigazgató közvetítésével. Az órát Árva Anita, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola környezetvédelembiológia szakos hallgatója tartja, szakvezetője a Csongor téri iskolában tanító Joó Lajosné. A foglalkozást - melyen Stephane Ebalard személyesen is ott lesz főiskolai oktatók és hallgatók, s a Csongor téri iskola természettudományos munkaközössége előtt tartják. • ReklámMix: március 19-20. Az Internet korában Vita a SZAB-ban BIZTOS TÁJÉKOZÓDÁSI PONT / / BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR szeptember 12-21. Budapesti Vásárközpont Kevés biztos dolog létezik az életünkben, alig néhány, melyet garantálni lehet. Az Ön vállalkozásának is biztos tájékozódási, értékesítési lehetőség a BNV. mert Közép-Európa legnagyobb fogyasztói vásárán közel 500.000 látogató fordul meg. Ha Ön már volt kiállítónk, akkor nem kell részleteznünk a ragyogó lehetőséget. Ha még nem volt, kérje tájékoztatónkat! Jelentkezési határidő: március 31. Hungexpo Rt. 1441 Budapest, Pf. 44. Telefon: 263-6000, 263-6067, 263-6087 Telefax: 263-6342, 263-6066 Vízminőség-vizsgálat, francia módra