Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-19 / 42. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1997. FEBR. 19. 1 % Pótkerék ­Technika (Február 26.) Tervezett tartalom Autó- és motortech­nika, autós szolgáltatá­sok, helyi és távolsági közlekedés. Számítás­és híradástechnika, táv­közlés. Heti gazdasági hírek. Hozam (Március 5.) Tervezett tartalom Bankok, biztosítók, brókercégek, lízingcé­gek, adó, társadalom­biztosítás, nyugdíjpénz­tárak, lakástakarék­pénztárak. Heti gazdasági hírek. Energia * (Március 12.) Tervezett tartalom Energiaszektor, épí­tés, erőműtechnika, környezetvédelem, egyes lakossági szol­gáltatások. Heti gazdasági hírek. Munka, képzés (Március 19.) Tervezett tartalom Foglalkoztatás, kép­zés, fejvadászat, vásá­rok, kamarák, érdekvé­delmi szervezetek, fo­gyasztóvédelem, önkor­mányzatok. Heti gazdasági htrek. • Otthoni szakápolás: felírják, mint a receptet Az egészségügyben is a pénz beszél Korbayné Eta ápoló­nő, programozó mate­matikus és egészség­ügyi közgazdász, kö­zel húsz esztendőt töl­tött el az egészségügy­ben. Az, hogy a mér­nök közgazdász mel­lett ilyen párosítás is szükséges, jól példáz­za, hogy ma Magyar­országon, amikor az egészségügyről beszé­lünk, akkor privatizá­cióról, gazdaságosság­ról, pénzügyekről is beszélünk. Még akkor is, ha nem szívesen tesszük. Az általa működtetett Korbay Otthoni Szakápolási Szolgálat is egy vállalkozás - diplomás ápolókkal, szak­ápolókkal, gyógytornászok­kal, pszichológussal -, tisz­teletre méltó, humanitárius célokkal, de a vállalkozások­ra jellemző piaci magatartás­sal. 9 Hogyan kezdődött a vállakózása? - kérdeztük Korbayné Etától. - Közel két éve dédelge­tem a gondolatot, hogy ne csak egy szakdolgozat, egy álom legyen, hanem valóság is a home care szolgáltatás Magyarországon, ami az egészségügy privatizációjá­nak szerves részeként vál­lalkozásban működtethető a leghatékonyabban. Ma már jól körülhatárolható jogsza­bályhalmaz keretezi mun­kánkat, amit 1996 novem­bere óta meghatározott ke­Korbayné Eta: Humanitárius és piaci magatartás. (Fotó: Miskolcxi Róbert) ret erejéig finanszíroznak az egész ország területén az megyei egészségbiztosítási pénztárak. • Mit jelent az otthoni szakápolás? - A beteget saját otthoná­ban részesítjük az orvos ál­tal előírt ápolásban, keze­lésben - fizikoterápia, gyógytorna gondosko­dunk a kórház kezelés utáni gyors tapra állásról, illetve, ha a körülmények megenge­dik, biztosítjuk a szakápolá­si hátteret, hogy egyátalán ne kelljen kórházba menni a betegnek. Az elmúlt három hónapban indulásként közel száz beteget részesítettünk otthoni szakápolásban, kö­szönetük megerősít bennün­ket az új szolgáltatás jövőjét illetően. 9 Mibe kerül mindez a betegnek, az egészségbiz­tosításnak? • - A társadalombiztosító az otthoni szakápolási szol­gálatot a beteg önellátó ké-. pessége és a végzeg munka arányában finanszírozza. Ed­dig, aki otthoni ápolást igé­nyelt, annak meg kellett fi­zetni az ápolónő munkáját, ezután az orvos által felírt ingyenes szakápolás lehető­ségével a beteg jelentős ki­adást takaríthat meg. Megta­karítás ez az egészségügy­nek is, hiszen az orvos diag­nózisa alapján a beteg, szak­ápolói segítséggel, akár ott­hon is meggyógyulhat, ami mindenképpen olcsóbb, mint a kórházi beutalás. A kórhá­zi ágy a legdrágább megol­dás. 9 Hogyan történik mindez a gyakorlatban? - A beteg részére a házi­orvosa, a járó- vagy fekvő­beteg-ellátás szakorvosa a szakápolást elrendelő lapon felírja a szolgáltatást. 9 Önök pedig benyújtják a számlát az egészségbiz­tosításnak. De mi törté­nik akkor, ha egy beteg­nek nem sikerül felíratni a szolgáltatást, mint re­ceptre a támogatott gyógyszert? - Ha a beteget nem finan­szírozza a tébé, vagy az or­vos nem látja szükségét az otthoni szakápolásnak, térí­téses alapon a beteg, vagy hozzátartozója megrendelé­sére bármilyen egészségügyi szolgáltatást elvégzünk, a már bevezetett gyakorlat szerint. A gazdasági változá­sok nyomán gyökeresen átalakult a munkaadók ás a munkavállalók kö­zötti viszony. Az elmúlt években alaposan meg­szaporodott a Csongrád Megyei Munkabiztonsá­gi és a Munkaügyi Fel­ügyelőség tennivalója is. Hírlik, minél kisebb egy cég, annál több a gond i Munkabiztonság - sötét kép A hagyományos, nagy társaságok sokkal szigorúb­ban betartják a munkajogi szabályokat. A „maszek vi­lágban" viszont sok esetben még munkaszerződése sincs az alkalmazottaknak. - A munkabiztonsági tör­vények betartása mellett né­hány éve már mi ellenőriz­zük a külföldiek illegális foglalkoztatását és a fekete­munkát is - mondja a fel­ügyelőség vezetője, Maróti Gyula. Milyenek a tapasztalatok? Lesújtó a kép. A dolgozók ­lehetőségek htján - egyre ki­szolgáltatottabbak, s szinte minden feltételt elfogadnak, még akkor is, ha tudják, hogy törvényellenesen dol­goztatják őket. Szinte tipi­kus, hogy káefték, béték be­jelentés nélkül foglalkoztat­nak dolgozókat, így spórolva meg a társadalombiztosítási költségeket. A baj akkor te­tőzik, amikor baleset éri a dolgozót, esetleg beteg lesz. Kiderül, egyetlen fillér sem jár neki. - Nagyon nehéz úgy be­tartatni a jogszabályokat, hogy maguk a munkaválla­lók is összejátszanak a mun­kaadóval. Sok esetben azonban nincs más választásuk, ha pénzt akarnak keresni. Olyan kirívó példa is akadt, amikor a mentővel bevitt, súlyosan sérült dolgozó egy­szerűen letagadta, hogy munkabalesetet szenvedett volna. Nem volt ugyanis be­jelentve. Manapság „divat" lett, bogy a cégek nem alkal­mazottakat foglalkoztatnak, hanem kiváltatják a vállalko­zói engedélyt a munkaválla­lóval, s ettől kezdve minden ellenőrizhetetlen: nincs tör­vényes munkaidő, nincs hét­végi pihenőnap. Ma már az sem ritkaság, hogy sok vál­lalkozó és társaság fiatalko­rúakat dolgoztat - illegáli­san. - Az ellenőrzést nehezíti, hogy hiába megyünk ki va­lahová bejelentésre, a mun­kavállaló nyíltan nem mer fellépni munkaadójával szemben. Gyakorlatilag min­dent eltűr, olykor pedig még azt sem tudja, mennyi fize­tést kap majd a hónap végén. A társadalombiztosítási szabályok most némi válto­zást hoztak: januártól ugyan­is megszűnt az alkalmi mun­kavégzés lehetősége. Elvben minden munkavállalóval ­akár egyetlen napra is - szer­ződést kell kötnie a munkál­tatónak. Ráadásul tavaly no­vember óta munkaügyi bír­ság címén 50 ezertől 3 millió forintig sújthatják a törvé­nyeket megszegő cégeket. R. O. Az utóbbi években elég sokszor taposztalat­hattuk, hogy az emberek haszonszerzési vágya olyan méreteket ölt, amely már „elfeledteti" velük a lelkiismereti, il­letve a törvényi elvárá­sok betartásának fontos­ságát. Sajnos, igaz ez a munkaegészségügy ese­tében is, annak ellenére, hogy az előírások meg­szegése emberek egész­ségét veszélyeztetheti. A munkavállalók pedig ­állásuk féltése miatt ­nem merik nyilvánosság­ra hozni a problémákat. A rendszerváltás óta a gazdasági átalakulással pár­huzamosan a munka-egész­ségügyi feladatok is na­gyobb figyelmet igényelnek. A felszámolásra került na­gyobb vállalatok telephelye­in lévő épületekbe ugyanis több, más-más tevékenysé­get végző gazdálkodószerve­zet is települhetett. Sőt: nem ritka a családi házakban, el­hagyott tanyákon - zömmel a szükséges közegészség­ügyi engedély megszerzése • Állás- és nem egészségvédelem Mikor indulnak a perek? nélkül - indított vállalkozás. A megyében tapasztalható szabálytalanságokról, az ak­tuális gondokról érdeklődve, dr. Kiss Edit megyei tisztior­vost, a Csongrád Megyei ÁNTSZ közegészségügyi osztályvezetője elmondta: a megyében jelenleg 858 - eb­ből 139 az elmúlt évben ala­kult - gazdálkodóegységet tartanak nyilván. Ezek 80 százaléka 50-nél kevesebb embert foglalkoztat. Három­száz feletti munkavállalóval 2, ötszáznál többel pedig mindössze egy százalékuk rendelkezik. A munka-egészségügyi problémák - országosan is ­leginkább a tőkeszegény vál­lalkozások esetén jelentkez­nek. Elavult termelőberende­zéseket használnak, a „bete­lepülések" miatt a helyisé­gek kialakítása technológiai szempontból sem mindig megfelelő és a mesterséges szellőztetés - a helyi és az általános elszívás - feltétele sem biztosítható. A szociális létestímények felújítása, kar­bantartása - különösen, ha azt több gazdálkodó egység is használja - szintén gondot okoz. Az egyéni védőeszkö­zök biztosításáról szintén gyakran elfeledkeznek a munkáltatók. Mások pedig nem minősített védőruhát adnak dolgozóiknak. Ez utóbbinak egyik oka az, hogy hiányzik a veszélyezte­tő körülmények - műszeres méréssel is dokumentált ­pontos meghatározása. Hallani olyan híreket is, hogy megyénkben sem ritka - és ezt megerősítette a tisz­tiorvos is - a bizonytalan forrásból beszerzett vegyi anyagok felhasználása. A külföldről behozott, fantázi­anévvel ellátott, gyakorlati­lag ismeretlen összetételű vegyszerek óriási veszélye pedig abban rejlik, hogy nem tudni, hosszú távon mi­lyen hatással vannak az em­beri szervezetre. A jelenlegi körülmények azonban azt sejtetik, hogy néhány eszten­dő múlva számítani kell az ezzel összefüggő bírósági perek felszaporodására. Változást hoz majd a ve­gyi anyagok felhasználásá­ban az a rendelet, amely sze­rint február 24-től csak a megyei ÁNTSZ adhatja ki a szükséges engedélyt. Csong­rád megyében egyébként je­lentős előrelépést jelent, hogy az itt előállított vegyi anyagokat csak minősíttetés után hozzák forgalomba. A törvényi előírásokat megsze­gők ellen a tisziorvosi szol­gálat - szabálysértési eljárás keretében - 30 ezer forintos pénzbüntetést róhat ki, vagy felfüggesztheti a vállalkozói tevékenységet. A munkáltatónak egyéb­ként a munkavédelmi tör­vényhez kapcsolódóan - az 1995-ben életbe lépett ren­delet alapján - biztosítani kell a foglalkozás-egészség­ügyi orvosi szolgáltatást. De bejelentési kötelezettsége van arra vonatkozóan is, hogy hány embert alkalmaz, ők milyen foglalkozás­egészségügyi osztályba so­rolhatók be és miként bizto­sított számukra a fent emlí­tett ellátás. Ezt a rendelet ha­tályba lépése után kellett be­jelentenie a cégeknek, de még napjainkban is vannak, akik ezt elmulasztották. Az emberi egészség vé­delme érdekében - a munka­védelmi törvényhez kapcso­lódóan, illetve a jogharmoni­záció szellemében - új ren­delet jelent meg a munkahe­lyek kialakítására vonatko­zóan is. Egy másik pedig azt határozza meg, hogy az egészségre esetleg ártalmas körülmények között mennyi az a napi munkaidő, amely alatt a dolgozó szervezete még nem károsodik. A har­madik jogszabály értelmé­ben a foglalkozási megbete­gedéseket és a fokozott ve­szélyt jelentő eseteket a me­gyei tisztiorvosi szolgálatnál kell bejelenteni és az azzal kapcsolatos vizsgálat is most már rájuk hárul. N. Rács Judit • Árengedmények az ünnep alkalmábál Egyéves a TiszaNet! TLFÍ^LÍT http://www.tlszanet.hu Pontosan egy esz­tendővel ezelőtt kezd­te meg működését az Internet-szolgáltatásra szakosodott TiszaNet Kft. Az első önálló vi­déki szolgáltató a Ma­táv partnereként bizto­sítja már egy éve ma­gánszemélyeknek és cégeknek az informá­ciós szupersztráda el­érhetőségét Szegeden. Az induláskor Budapest felé 64 K-s vonal biztosítot­ta a kapcsolatot a számító­gépes világhálózattal, a be­telefonáló ügyfelek hívásait pedig 8 darab 28,8 Kb/sec sebességű modem fogadta. Az eltelt év alatt dinamiku­san gyarapodott az ügyfelek létszáma, s ennek megfelelő tempóban fejlesztették fo­lyamatosan a rendszerüket, így 1997 március elsejétől már Szegeden is amerikai szinvonalat tudnak biztosí­tani: a Zenith szervereket 256 K-s vonal köti össze Budapesttel - ez a vidéki szolgáltatók között a legna­gyobb sávszélesség s nem kevesebb mint 32 darab nagysebességű - 33,6 kbit/sec - modem gondos­kodik arról, hogy az összes telefonáló ügyfél azonnal rákapcsolódhasson az Inter­netre. A megbízható technika figyelmes ügyfélszolgálattal párosul. A teljeskörű kiszol­gáláshoz a modem forgal­mazás is hozzátartozik. Két­szeresen is érdemes a Tisza­Netnél megvenni ezeket az eszközöket: csak HIF en­gedélyes modemeket árul­nak, az itt vásárolt modem­hez pedig kéthavi ingyen In­ternet is jár. Nemcsak Internet elérést biztosít azonban a Tisza­Net, erősségei közé tartozik a tartalomszolgáltatás is. Számtalan cég bemutatko­zó anyaga, hirdetése mel­lett ugyanis szerveriikön ta­lálható a Virtuális Városhá­za, illetve a legnépszerűbb magyar online napilap, az Internetto szegedi mutáció­ja is. Az évfordulóra születés­napi meglepetésekkel ruk­kolt ki a TiszaNet: csökken­tette az árait és ajándék mo­dem akciót indított. így egy havi korlátlan Internet el­érés március 1-től mind­össze 4000 forintba kerül ­ez a szolgáltatók közötti legkedvezőbb ár. Ha valaki pedig egy évre fizet most elő, akkor ajándékba kap egy kiváló minőségű mode­met. Hajtson fel Ön is az in­formációs szupersztrádára ­várjuk ügyfélszolgálati iro­dánkban. TiszaNet Kft. (http://www.tiszanet.hu) Szeged, Tisza L. krt. 41. Tel: (62) 402-360. (x) Tájékoztató a foglalkoztatásbővítő bértámogatásról Szemelvények a Munkaügyi Központ eszköztárából A foglalkoztatásbővítő bértámogatás célja, hogy a hosszabb ideje munka nélkül levő munkavál­lalók munkába helyezését elősegítse. A támogatás formája: Az érintett munkavállalók részére kifizetendő bruttó munkabér 50-100%-ig történő megtérítése. A támogatás időtartama: legfeljebb egy év, amelyet a támogatás idejével meg­egyező mértékű, nem támogatott továbbfoglalkozta­tási kötelezettség egésztt ki. Ki után igényelhető a támogatás? Olyan regisztrált munkanélküli után igényelhető a tá­mogatás, aki legalább hat hónapja, pályakezdők ese­tén már három hónapja szerepel a Munkaügyi Köz­pont nyilvántartásában és az állásra a Munkaügyi Központ közvetítette ki. Ki igényelheti a támogatást? - Minden olyan bel- és külföldi jogi személy, aki tar­tós, munkaviszony keretében történő foglalkoztatási lehetőséget biztosit és munkaerőigényét a Munka­ügyi Központ illetékes kirendeltségén bejelentette. - A munkaadó a támogatott munkanélküli alkalmazá­sát megelőző hat hónapban hasonló munkakörben, dolgozó munkavállaló munkaviszonyát a működésé­vel kapcsolatban rendes felmondással nem szüntette meg. A támogatás mértéke: - segéd- és betanított munkás 20 400 Ft/hó - szakmunkás- és középfokú végzettséggel rendelkezők 25 200 Ft/hó - felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 36 000 Ft/hó A támogatás igénylésének módja: A foglalkoztatás megkezdése előtt a munkaadó adja be a kérelmet az illetékes kirendeltségen. Csongrád Megyei Munkaügyi Központ

Next

/
Thumbnails
Contents