Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-17 / 40. szám

HÉTFŐ, 1997. FEBR. 17. BELFÖLD 3 röviden Önmérsékletet! • Visegrád (MTI) A parlamenti pártok gyakran belpolitikai csatározásokra használják fel a határon túl élő három és félmilliós magyarság érdekeinek képviseletét. Ezen a té-v ren józan önmérsékletre lenne szükség, az igazi témákra kellene koncentrálni - jelentette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára szombaton Visegrádon, a Friedrich Naumann Alapítvány és a Magyar Televízió által szervezett, Visegrád '97 elnevezésű tanácskozáson. Az államtitkár kifejtette: a magyar külpolitika alapvető feladata, hogy az integrációs törekvéseknél a határon túl élő magyarság érdekeit figyelembe vegye. A Fidesz szándéka • Budapest (MTI) A magyar vállalatok versenyképességének erősítése érdekében Magyarország számára fontos az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ennek azonban a nemzetgazdasági érdekek figyelembevételével kell megvalósulnia - hangsúlyozta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szombaton, a párt gazdaságpolitikai konferenciáján. A fiataldemokrata politikus a kormány tevékenységét bírálva kifejtette: a gazdaságirányítást átszövi a korrupció, az állandóan változó jogi szabályozások pedig kiszámíthatatlan makrogazdasági környezetet teremtenek. Emellett kormányzati körökben az utóbbi időben érezhetően felerősödtek a vállalkozásellenes hangok. A Fidesz hatalomra kerülése esetén az üzleti világ számára kiszámítható, stabil működési feltételeket ígér, amely kedvező helyzetet teremt a kis- és középvállalkozások számára is - mondta Orbán Viktor. Vizsgálat • Budapest (MTI) Lezárult az OTP Bank saját belső vizsgálata a televízió előfizetési díjak átutalásához kapcsolódó adatszolgáltatási ügyben - közölte Emódi Anna Mária, az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. kommunikációs osztályának vezetője. A vizsgálat eredményei alapján állítható, hogy a pénzintézet nem követett el jogsértést. Tekintettel azonban az ügy többszereplős voltára, nem tartja célszerűnek, hogy további részleteket hozzon nyilvánosságra az adatvédelmi biztos teljes körű vizsgálatának befejezése előtt. Viharkárok • Kecskemét (MTI) Az áramszolgáltató szakembereinek még szombaton is munkát adott a Bács-Kiskun megyében csütörtökön késő este végigsöpört vihar okozta károk helyreállítása. A DunaTisza közén élő idős emberek sem igen emlékeznek arra, hogy tél vége felé, tavasz közeledtével a nyári viharokhoz hasonló — jégesővel, forgószéllel, villámcsapással és dörgéssel kísért - szélvihar tegye le névjegyét. A nagy erejű szél miatt Kecskemét környékén több száz család maradt áram nélkül. • Mit válasszak? És mennyiért? Pénzért a felsőoktatásba • MTI Press Március 1-je, az egyetemi, főiskolai jelentkezési lapok beadásának határideje sorsdöntő időpont lesz az 1997 őszén kezdődő tanévre. Az idei felvételi újdonsága, hogy 1997-tól a képzés teljes költségét vállalva is be lehet jutni a kivánt intézménybe. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban dr. Bakos Károlyt kérdeztük a részletekről. - A jelentkezések elején tartunk, azt azonban tudjuk, hogy a mindenben eligazító Felsőoktatási felvételi tájékoztatót nagyon sokan keresték - mondja a tanácsos. Megvásárolták a jelentkezési lapokat is, de ezek beérkezéséről még korai lenne szólni. Úgy gondolom, a legfontosabb információ minden érintett számára, hogy ha felveszik, mire számíthat - anyagilag is. # Hányan kezdhetik az ősszel? - Az állam által finanszírozott képzésben, nappali tagozaton 42 ezren, az esti, levelező tagozaton 11 ezren. A keretszámok egyeznek a tavalyival. Az ősztől azonban, a felsőoktatási törvény módosítása révén, költségtérítéses képzés is indulhat. Ám azt még az érintett intézmények sem tudják, hogy milyen a fizetőképes kereslet. Tény, hogy a nappali tagozaton kétezernéhányszáz helyet hirdettek meg, de ez az igények szerint bővíthető. A költségtérítéses képzésben pedig irányszámok vannak. Ezek meghatározásánál figyelembe kell venni a laboratóriumi féróhelyet, vagy éppen a székek számát. • Tudható-e, hogy 1997ben mely szakok a legkeresettebbek? - Évek óta nincs változás, nem hiszem, hogy az idén másként alakulna. A legnagyobb a túljelentkezés a művészeti felsőoktatásban, a jogászképzésben, az államigazgatási, a rendőrtiszti főiskolán, a gazdasági felsőoktatásban. Egyes bölcsész-szakok is ide tartoznak. A pszichológia és a művészettörténész szakra Nemcsak a pontokat, a pénzt is számolni lehet majd a felvételihez. (Fotó: Révész Róbert) sokszoros túljelentkezés várható. . • Költségtérítéssel a művészképzőkbe is be lehet jutni? - Az Iparművészeti Főiskolán, a Janus Pannonius Tudományegyetem művészeti karán van erre mód. Táncpedagógusok is képezhetők ilymódon. A Színházés Filmművészeti Főiskolára azonban így nem lehet bejutni. # Milyen támogatásra, illetve költségekre számíthatnak a jelentkezők? - Akit az államilag finanszírozott képzésre vesznek fel, az kaphat ösztöndíjat, kollégiumi helyet, vagy lakhatási támogatást és tankönyvtámogatást, különféle szociális juttatásokat. Fizet tandíjat, kollégiumi díjat és egyéb szolgáltatásokért meghatározott összegeket. Az ezzel kapcsolatos kormányrendelet alapján a felsőoktatási intézmények saját szabályzatukban határozták meg a konkrét összegeket, mint ahogy ez a kiadott táblázatokból is kitűnik. A költségtérítéses képzésbe felvett hallgató nem fizet tandíjat, nem kap kötelezően juttatásokat, ám fizeti a képzés majdnem teljes költségét. Az összesítésből is látható, hogy a fél évre megadott térítési összegek igen eltérőek. • Megnevezné a két végletet? - A legdrágább az orvosképzés, ez akár a félmillió forintot is meghaladhatja, egy szemeszterre számítva. Természetesen sokkal „olcsóbb" képzések is vannak, például a kevésbé eszközigényes humán területeken. A legolcsóbb az alapképzés néhány nappali tagozaton. • Ugyanazon az egyetemen, főiskolán, szakonként is változhat az összeg? - A bölcsészettudományi és természettudományi karokon például igen, hiszen eltérő képzési költségek lehetnek. Ezeket az összegeket a táblázatban alsó-felső határral jelöltük. Az érintett jelentkezőnek tehát az intézmény tanulmányi osztályán meg kell kérdezni, hogy az őt érdeklő szak hol helyezkedik el a költségskálán. • Lehet-e különbség az azonos képesítést adó intézmények költségtérítési igénye között? Vegyük például az orvosegyetemeket. - Van különbség. Mint említettem, az összeget az intézmény határozza meg. A budapesti orvoskar 534 ezer forint felett, a szegedi 350-431 ezer közötti összegben jelölte meg a féléves költségtérítést. • Leegyszerűsíthető a helyzet arra a szintre, hogy akinek pénze van, az biztosan bekerül, akinek nincs és ráadásul a szerencse sem társul a tudásához, az kívül marad? - Nem. A költségtérítéses képzés nem jelent más felvételi eljárást. Ha az intézmény úgy dönt, hogy minden pályázót felvételiztet, akkor a költségtérítést vállalókat is ilyen eljárással kell kiválasztani. Ebben az esetben csupán arról van szó, hogy az államilag finanszírozott létszám felettiek kerülhetnek a költségtérítéses képzésbe. A jelentkezési lapok kitöltésekor a B lapon nyilatkozni kell a jelentkezőnek arról, hogy vállalná-e a költségtérítéses képzést is. Ebben az esetben a számítógépes rendszer segítségével megvizsgálják valamennyi jelentkezési helyén, hogy eléri e a ponthatárt és ha egyikben sem éri el, csak akkor veszik figyelembe a költségtérítéses képzésnél. K. E. Lapunk hamarosan összefoglalót ad majd a szegedi, illetve a legfontosabb budapesti és vidéki felsőoktatási intézmények felvételi jelentkezési tudnivalóiról. • Kereszténydemokraták A párt és a választmány hajthatatlan • Budapest (MTI) Egy demokratikusan építkező pártban elképzelhetetlen, hogy valaki diktatórikusnak nevezze a pártvezetést csak azért, mert az képviseli a többségi akaratot és nem ő - hangoztatta elnöki beszámolójában Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt országos választmányának ülésén. A tanácskozást zárt ajtók mögött tartották. Az ülésre nem jöttek el a párttal peres viszonyban álló kereszténydemokrata képviselők. A sajtótájékoztatón Giczy György leszögezte: a párt és a választmány ragaszkodik saját döntéseihez. Amennyiben a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete megerősítené az elsőfokú döntést, a választmány újra összeül és ugyanazokat a határozatokat fogja meghozni, mint tavaly decemberben. • MDF Készül a program • Adóbevallás, egyéni vállalkozóknak Éjfél a határidő • Budapest (MTI) Az egyéni vállalkozók hétfőn éjfélig küldhetik el múlt évi adóbevallásukat az APEH-nek. A határidő ugyan általában február 15-e, ám mivel ez a dátum most hétvégére esik, ezért a hétfő éjfél a végső időpont. Az adóbevallásban a vállalkozóknak nemcsak gazdálkodási tevékenységükről kell számot adniuk, hiszen el kell küldeniük a személyi jövedelemadó számítását tartalmazó űrlapot is. Idén jó néhány újdonsággal kell megismerkedniük az egyéni vállalkozóknak a bevallás elkészítésekor. A múlt évi jövedelmekre vonatkozik először az a szabály, amely szerint, ha a pénzügyminiszter rendeletében a településekre és foglalkozási ágakra lebontott jövedelemhatárt nem éri el egy vállalkozó, akkor az adóhatóság nyilatkozattételre szólíthatja fel, illetve utóbb becsléssel állapíthatja meg jövedelmét. Úgyszintén új elem a bevallásban, hogy az egyéni vállalkozónak nyilatkoznia kell arról: van-e tartozása az állami adóhatóság, a vámszervek, a társadalombiztosítás, vagy az illetékhivatalok felé. Amennyiben ugyanis van ilyen tartozása és esetleg visszaigényelne múlt évi adóelőlegéből, akkor az adóhatóság a visszaigénylés terhére először a tartozásokat rendezi. Elvileg akkor is megteheti ezt az APEH, ha a vállalkozó nem ad számot tartozásáról. • Budapest (MTI) Az MDF készülő programja megfelelő választ ad az ország problémáira - jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF elnöke az Országos Választmány szombati ülését követően. - A program három pillére: a rend, a biztonság, a gyarapodás mondta a pártelnök. Kiemelte: a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelének gondolatait is figyelembe vették. MODUL BAU Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 SZE-MA téglák még tavalyi áron! 7 raklaptól ingyenes házhoz , szállítással Szeged területén! | múlt IMLUll Közérzetünk órája S

zétesett politikai kéve lett a Tocsik-ügy, csak az egymást követő hetek gyakori politikai incidensei, eseményei őrzik még a kíméletesen összefoglaló „Tocsik" címkét rajta. Ahogy az ügy gyűrűi elterpeszkedtek, a magyar politikai élet amúgy sem kristálytiszta vizét újabb játszmák kavarják fel. Amint közeledik a parlamenti bizottság vizsgálatának vége, aktivizálódik a két, csak politikailag deklarált tábor. Tocsik Márta valamilyen okból éppen ekkor nyilatkozza, hogy köze volt az MDF-Fideszszékházügyhöz, s ezzel saját rossz hírével próbál meg ártani a Tocsik-ügy politikai kivizsgálásában szerepet játszó két ellenzéki pártnak. Hogy a perbe fogott ügyvédnőnek vannak-e ma is működő kapcsolatai a kormánypártokkal, azt kevesen tudhatják. Mindenesetre a nyilatkozat válasznak hatott arra az ellenzéki követelésre, hogy a Tocsikbizottság vizsgálja meg a két kormányzó párt elnökének politikai felelősségét. Az ellenzéki pártszékházak és a szocialista-szabaddemokrata felelősséget felvető korrupciós ügy „árukapcsolása" sajátos jelensége a mai magyar politikai légkörnek. Az összekapcsolás nagyjelenetét maga Horn Gyula játszotta el a Parlamentben, amikor a sikerdíjból hatóságilag visszaszerzett összeget felemlítve az MDF-nek és a Fidesznek szegezte a kérdést, hogy e pártok mikor fizetik vissza a székházeladásból származó, jogtalanul szerzett 1,5 milliárd forintot? A székházügyben szintén parlamenti vizsgálat folyik, bár az ügy mintha egy kissé hervadt lenne a Tocsik-botrányhoz képest, hiszen az 1993-as székházjuttatást már egyszer lezárta az Állami Számvevőszék. A Horn-kormány két és fél évet töltött hivatalban, mire felfedezte a székházügyet, és nem biztos, hogy valaha is foglalkozott volna vele, ha az ellenzékkel szemben nem lenne szüksége éppen most egy korrupciógyanús adura. A képviselők egyébként a hét folyamán kézhez kapták a sikerdíj-ügy jelentésének tervezetét, de annak tartalmáról - a hírforrástól függően - más-más értesülések és olvasatok futottak be a szerkesztőségekbe. Politikailag a dokumentum két alapvető kérdése az, hogy az ÁPV Rt. testületi döntése előtt ki hatalmazta fel Tocsik Mártát a tárgyalásokra, illetve nehezedett-e kormányzati politikai nyomás az állami vagyonkezelő vezetőire? Ami a politikai felelősség vizsgálatát illeti, a parlamenti meghallgatásra beidézett Boldvai László, az MSZP pénztárnoka a bizottság előtt mindössze annyit fejtett ki, hogy szerinte a bizottság fideszes elnöke az MSZP elleni hangulatkeltésre törekszik. Ezzel szemben Horn Gyula hajlandó megjelenni a vizsgálóbizottság előtt. A legutóbbi felmérés szerint két ellenzéki párt: a Független Kisgazdapárt és a Fidesz vezeti a magyar pártnépszerűségi listát. Az a kisgazdapárt, amely a kereszténydemokratákkal látná magát szívesen egy kormányban, és az a Fidesz, amely az MDF-fel, illetve a néppárttal kormányozna legszívesebben. Ezzel az ellenzéki pártok köre ki is merült. A két élen járó párt a másik lehetséges szövetségesével szívesen összefogna, de egymással a legkevésbé sem. A választásokig hátralévő időszak az ellenzéki táborban előreláthatólag e rivatizálódás jegyében telik majd el. A szocialisták a közvéleménykutatáson bekövetkezett visszaesést a fogadkozás jegyében könyvelték el; Kósáné Kovács Magda Szegeden tett nyilatkozata arra mutatott rá, hogy a választásokig hátralévő ülő elegendő a népszerűség megalapozásához, s ez idő alatt nem a retorikájával, hanem a cselekedeteivel ér majd el eredményt a párt. A politikailag eléggé sztereotip nyilatkozat azért mégiscsak őszinte: a kormánypárt elvonási „húzd meg" időszaka után minden bizonnyal egy „ereszd meg" időszak következik a ciklus utolsó harmadára. Ebben különben már gyakorlott a magyar ember: állampolgári közérzetének lassan kialakul egy kormányzati ciklushoz szabott biológiai órája, amely jelzi a választások közeledtét. Ahogy az MDF-kormány ciklusának utolsó évében hozta meg azt a közalkalmazotti béremelést, amely a rendszerváltás óta máig egyedül abban az évben eredményezett reálbéremelkedést Magyarországon, úgy feltehetőleg a szocialista kormány tarsolyában is lesznek olyan intézkedések, amelyek a Bokros-hónapok, netán az 1996-os adószigoritások feledtetésére szolgálnak majd. Horn Gyula mindenesetre a magyar gazdaság alakulását úgy értékelte parlamenti beszédében, hogy épp 1998 májusára, vagyis a kormányzati ciklus végére fejeződik be a privatizáció és a piacgazdaság kiépítése, s - figyeljünk! - elkezdődhet a magyar vidékfejlesztésének programja. A

propó, privatizáció, A magyar vidék pillanatnyilag a szekszárdi húsüzemben történteket figyeli. Az üzemet január l-jétől a német Metraco bérli; ennek tulajdonosa február 15-ig tűzött ki határidőt arra, hogy a húsüzem dolgozói 18 százalékos béremelésért átigazoljanak saját cégéhez - önként felbontva ezzel kollektív szerződésüket. A tulajdonos ugyanakkor jogerős bírósági döntés ellenére sem engedi a helyi szakszervezetet a munkahelyen tevékenykedni. Az a mintegy 250 dolgozó, aki nem volt hajlandó az átigazolásra, a tulajdonos magatartása miatt mára sztrájkot hirdetett és tiltakozó demonstrációt szervezett a Parlament elé. A miniszterelnök szerint hamarosan kiépülő piacgazdaság egy fontos kérdése fog itt eldőlni. Az, hogy a versenyszféra a munkalehetőségek és a jobb kereset mellé értelmes munkaszabályokat is teremt-e Magyarországon vagy törvényi védelem híján kiszolgáltatottak és zsarolhatóak lesznek a munkavállalók? a iaj^I Cet*/ ±