Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-13 / 37. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. FEBR. 13. A HELYZET 7 Kőszegi szurkáló • Kőszeg (MTI) Heves szóváltást követően késsel mellbe szúrta élettársát egy kőszegi férfi kedden reggel 7 óra körül. Az asszonyt a mentők a kórházba szállították, de kevéssel délelőtt 9 óra után a műtőasztalon belehalt sérüléseibe. A férfit a rendőrség őrizetbe vette. Az ügyben folytatják a nyomozást. Kegytárgyat raboltak • Nógrádszakái (MTI) Két álarcos férfi erőszakkal behatolt egy nógrádszakáli idős asszony lakásába. A néni fejéhez egy fegyvernek látszó tárgyat szorítottak, majd értékek után kutatva, felforgatták a lakást. Pénzt nem találtak, elvittek viszont a gazdájuk számára igen becses, egyébként azonban értéktelen kegytárgyakat. A zsákmány együttes értéke is alig éri el az 1500 forintot. A rendőrség gyors munkát végzett: egyhamar horogra akadt két helybeli lakos, O. A., illetve D. Gy. A 28 illetve 40 éves férfi előbb tagadott, a házkutatás azonban eredményt hozott, előkerült a műanyag játékpisztoly, egy szemnél kivágott kötött sapka, a padlásról pedig az összes ellopott kegytárgy. A két rablót őrizetbe vették. Az év importautója • Tokió (MTI) A Mercedes sportautója nyerte az év importautója címet Japánban. Az SKL 230as modell 27 importautót előzött meg és az első helyezését különleges minőségének, újdonságszámba menő tetőmegoldásának (a kocsi acéllemez teteje automatikusan nyitható és zárható), illetve a Mercedes kocsikhoz képest elfogadható árának köszönheti. Az autó közel 50 ezer dollárba kerül Japánban. A második helyezett a Volkswagen Polo modellje, harmadik a Porsche Boxster nevű kocsija lett. Amerikai autó nem jutott az első tíz közé. Maszekolnak a csehek • Prága (MTI) A cseh lakosság több mint egyharmada beismeri, hogy főfoglalkozása mellett a napi munkaidő után vagy a hétvégeken rendszeresen végez más munkát is, hogy kiegészítse keresetét - egyebek közt ez derült ki egy országos felmérésből. A megkérdezettek döntő többsége azt állította, hogy az így szerzett keresetkiegészttés havonta egy-két ezer koronát tesz ki, míg tíz százalékuk bevallotta, hogy meghaladta az ötezer koronát, vagyis a havi 30 ezer forintot. Szakértők elemzése szerint a cseh szürkegazdaság évi forgalma mintegy 120-200 milliárd koronát tesz ki. Ezek bizonyíthatóan fekete pénzek, melyek után senki nem fizet sem társadalombiztosítást, sem adót. Zabálócsütörtök, farsang farka A farsang három napját megelőző héten csütörtökön - aminek torkos-, zsíros-, kövér-, vagy Szeged környékén zabálócsütörtök a neve, már csak az idősek ajkán él - még megterhelték eleink a hasukat nehéz kosztokkal. Ittak rá bort, a férfiak naponta több tömés pipadohányt is elfüstöltek, sőt, mellé bújtak asszonyuknak a dunna alatt. A húshagyók sem voltak igazán hús és zsíros kosztok nélküli napok mindenki számára. Főként a katonaviselt legények törték meg ezt a sokszáz éves, bőjtkezdő hagyományt. Ám az idősek, és főként a fiatalság - közöttük a gyerekek - szigorúan alkalmazkodtak az elődeiktől jussolt szokáshoz. Ugyanis a kövércsütörtököt követő péntek már eleve böjti nap. A rávaló szombat a húshagyószombat, majd azt követte a húshagyó három napok: a vasárnap, a hétfő, és a kedd, amely napok egyúttal régen a farsangháromnapok nevet is viselte. Talán nem árt, ha megjegyezzük, hogy hajdani szögedi népünk egy esztendőben három alkalommal is farsangolt. A nagyfarsang Vízkereszttől Hamvazószerdáig, a zöld-, vagy bárányfarsang húsvéttól pünkösdig, majd az őszi kisfarsang Szent Mihálytól Katalinig tartó, lakodalmazásra és bálozásra való idő volt. Talán máris érzékelhető, hogy ezek a zajos mulatozással, olykor féktelen eszem-iszomságokkal is együtt járó alkalmak az egyházi jeles napok - a karácsony, a húsvét, és a pünkösd - közé esnek: azokat szétválasztják, illetőleg (talán) összakapcsolják. Es így kerek a naptári esztendőnk. Még akkor is, ha az egyház - szilajsága miatt - nem szerette a farsangokat, ám kialakulását már meg nem akadályozhatta. Megemlítjük még, hogy a farsang szó bajor-osztrák eredetű, és mulatozást jelent, amelyet ebben az alakjában 1238-ben jegyeztek föl nálunk legelőször. És mi sem természetesebb, hogy a főurak udvari lakomáit tisztelték meg a szóval, de nagyon hamar terjedt a polgárság, majd pedig a parasztság körében is. Amíg a polgárság, és az iparosság megőrizte az eredeti formáját, addig a parasztság sajátos változtatásokkal kapcsolta össze tilalmaival, vagy éppen - olykor - elszabadult szilajkodásokkal; arra vigyázva, hogy durvaságba ne essenek soha. Farsang vasárnapján és keddjén a falu korcsmáinak báltermei fiatalokkal teltek meg, miután a vecsemyének vége volt. Hajnalig is mulattak. Kedden az idősek számára rendezett a kocsmáros, és néhány tehetős gazda párosbált. A húshagyókeddi bált éjjel tizenegy órakor „szétharangoztatta" a pap, mire mindenki hazament. A lányok is, meg a legények is pihentek egy kicsit, hogy a hajnali játékos, félűző-tavaszváró eseményeket élvezni tudják. Alig derengett, amikor a legények az egyikük udvarában már előkészített, nagyobb fagyökeret kötelekkel fölkantározták. Nótaszóval húzták lányos háztól lányos házig. Egy legény papnak öltözött, arcát bekormozta. Kezében kormos aljú bográcsot cipelt, amelynek az aljáról újjával levett egy kis kormot. Aki útjába került, annak keresztet írt a homlokára: möghamvazta. Katonaviselt legények rezessel kísértették magukat. „Olyan öreglegényök (júzták a tuskót, akik kimaradtak a farsangbúi; akik nem tanáltak még asszonynak valót. De - az anyám mondotta - valamikor lányok is befogták magukat a tuskó elébe. Nevettek, de húzták, még kiabáltak is: Húshagyó, hun vágyó: engömet lánnak hagyó?" Egy-egy Szeged környéki faluban, de tudtommal a tanyavilág egyes részein is több tuskóhúzó legénybanda is szórakozott így. De csak a mise kezdéséig. A hamvazkodáson mind részt vettek. Azt követően elcsöndesedtek. Nem zajoskodtak, sőt, a nehéz kosztoktól is tartózkodtak, hiszen Hamvadószerdával kezdetét vette a nagyböjti időszak, a negyvenbűt. Igaz, a rávaló csötürtökön délelőtt még megették a zsíros maradékokat, amely napnak farsang farka neve már szinte teljesen elenyészett. Hj. Lelő József .Szilajkodás" - durvaság nélkül.. Kiállítás, február 28-ig • DM-információ A Móra Ferenc Múzeum vezetősége február 28-ig hosszabbította meg Kopasz Márta jubileumi kiállításának nyitvatartási idejét a Kass Galériában. A tárlat hétfő kivételével naponta, délelőtt 10-től délután 2 óráig tekinthető meg. • Vezetőváltás a tévé stúdióban Bubryák István: Őszig minden változatlan n A változás tulajdonképpen már egy hónapos. Peták István a Magyar Televízió elnöke viszont csak most talált idót, hogy Szegedre jöjjön és személyesen is megköszönje a nyugdíjba vonult stúdióvezető, Bán János munkáját. Egyszersmind megerősítse Bán eddigi helyettesének, Bubryák Istvánnak vezetői megbízatását. Az MTV szegedi stúdiójában egyébiránt ugyanúgy dolgoznak, mint eddig, legalábbis szeptemberig, a kereskedelmi adók indulásáig. A vezetőváltás január 3-i keltezésű: a nyugdíjba vonult Bán János posztjára akkor kapott megbízást addigi helyettese, Bubryák István. A megbízás az MTV szervezeti és működési szabályzatának (szmsz) hatályba lépéséig tart - ez két-három hét múlva várható; az szmsz rendelkezik majd a vezetői posztok betöltéséről. Peták István elnök tegnap azt mondta szegedi munkatársainak: a szabályzat várhatóan arról rendelkezik, hogy pályázat útján fogják kiválasztani, majd kinevezni a vidéki szerkesztőségek vezetőit. Bubryák István kérdésünkre megerősítette, hogy pályázni fog a posztra. A tévéelnök megköszönte Bán János eddigi tevékenységét, amelynek eredményeként sokszfnű és műfajilag változatos műsorokat előállító, szakmailag profi stúdió működik Szegeden. Elismeréssel beszélt arról, hogy Bánnak sikerült bekapcsolni az általa vezetett szerkesztőséget az Európai Regionális Televíziók Szövetségébe, egyszermind Szegedre hozni az európai tévéket: májusban ugyanis itt rendezik meg a Szövetség kongresszusát. A nyugdíjba vonult stúdióvezető ezért egyelőre egyáltalán nem pihen, ellenkezőleg: elnöki tanácsadóként megbízást kapott a kongresszus előkészítésére és szervezésére. Peták István köztudomásúan nagy pártolója a vidéki szerkesztőségeknek - most is megerősítette, hogy szükség van rájuk. Bubryák István egyelőre semmiféle nagyobb horderejű változtatást nem tervez a stúdió munkájában. Az elképzelhető, mondta, hogy már a műholdas program indulása - a tervek szerint június 30. - előtt is átkerül néhány közszolgálati jellegű műsor a TV l-es csatornára a TV 2-ről, de esetleges egyéb változások a TV 2 sorsának függvényei. S. E. Fogművesek - tb-kivonulás után Néhány évvel ezelőtt irigyelt szakmának minősük, s a közvélemény a jól jövedelmező foglalkozások között tartotta számon. Igaz, nem választhatta akkor sem és ma sem akárki, mert az átlagosnál jobb kézügyességet igényel. A fogtechnikus! szakma ma már korántsem tartozik a legnépszerűbb kézműves mesterségek sorába. A pótfogak és fogsorok iránti fizetőképes kereslet jelentősen csökkent, a fizetési terhek nőnek, a pálya telitett. - A tb-támogatás megváltozása a fogászatban jócskán megritkította a fogpótlásokat, fogsorokat készíttetők táborát. Körülbelül felére, de legalább 40 százalékkal csökkent a fizetőképes kereslet, aminek okán egyre kevesebb a munka - mondja a szakma képviseletében Simon Emil, a Csongrád Megyei Fogtechnikai Egyesület elnöke, aki egyben a megyei kézműves kamara fogtechnikusi tagozatának vezetője is. - A megrendelés egyre kevesebb, ugyanakkor egyre több a teher. Növekedtek a tb-járulékok, az alkalmazottak után fizetendő összegek, az anyagárak kúsznak a csillagos égig. - Az egészségbiztosító csak az alapellátót, magyarán a legegyszerűbb megoldásokat támogatja, azt is csak a nyugdíjasok esetében, az akítv dolgozónak nem ad támogatást - magyarázza a megrendelések visszaesésének okát Simon Emil. - Egy kivehető, teljes alsó-felső fogsor termelői ára - áfa nélkül - 16 ezer 300 forint, az aktív dolgozónak ezt az összeget kell megfizetni, a nyugdíjasok illetve rokkantnyugdíjasok ennek 50 százalékát fizetik, azaz 8 ezer 150 forintot. Rögzített pótlásnál 1 fémkorona ára 1 ezer 350 forint, ugyanez kemény műanyag leplezéssel 2 ezer 100 forint. Ebben a kategóriában az 50 százalékos támogatást csak a rokkantnyugdíjas kaphatja meg, mindenki más a teljes árat kell hogy megfizesse. Ezek természetesen a legegyszerűbb, műanyag alapanyagú pótfogak és fogsorok. Az igényes terméknek, a porcelán alapanyagú fogaknak, fogsoroknak ami nálunk sajnos luxusnak számít - nincs szabott ára, a technikus és a fogorvos alkuján múlik a betegnek felszámolt összeg. A fogtechnikusok általános tapasztalata az, hogy az aktív dolgozók elhalasztják a fogpótlást nyugdíjas éveikre, mert akkor 50 százalékot megspórolnak, persze, ha megérik azt a kort. Szegeden 30-35 vállalkozó - alkalmazottaikkal együtt közel 150 - fogtechnikus dolgozik legálisan. Nem tudni, hányan lehetnek a „hokedlis" fogtechnikusok. Azok, akik otthon, a konyhában, a hokedlin művelik a mesterséget. Magyarán: feketén dolgoznak, élvezve a feketemunka minden előnyét, az adó- és tb-mentességet. E terhek nélkül viszont könnyű olcsón - vagy legalábbis a nem feketén dolgozóknál olcsóbban - előállítani a bizonytalan eredetű, számla nélkül vásárolt anyagokból készült fogművet. A hokedlis fogtechnikusokat nem nézi jó szemmel a szakma másik része, azok, akik minden terhet viselnek, s áraikat is ehhez kénytelenek igazítani. A verseny tisztességtelen, hiszen úgy alámenni az áraknak, hogy közben költség alig van, nem a versenyszféra szabályai szerint történik. Pedig a feketén dolgozók jócskán leverik az árakat, jóllehet rossz minőségű portékát adnak ki a kezeik közül. Nagy Zoltán vállalkozó szerint ez korántsem sajátosan magyar jelenség, Európa szinte minden országában jellemző a sok „hokedlis" fogtechnikus, példaként említi Franciaországot, ahol tajvaniak lepték el a fogtechnikai piacot. Harmincan, negyvenen kibérelnek egy lakást és ott keverik a kerámiát. Itt nálunk az utóbbi években ugrott meg a illegalitásba kényszerülő fogtechnikusok száma. A fogtechnikusok többsége - egy-két régi maszekot kivéve - évtizedekig vállalati kötelékben dolgozott. A kiszorulás illetve a szakma megoszlásának folyamata a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején kezdődött, amikor fokozatos bomlásnak indult az egykori Fogtechnikai Vállalat szegedi laboratóriuma, amelyből az első lépésben 45 kft. szakadt ki. Voltak, akik a kft.-ben nem találták meg számításukat, s többségük vállalkozóként próbált boldogulni. Akik nem tudtak vállalkozni, azok beálltak alkalmazottnak vállalkozó társaikhoz, vagy pályát változtattak vagy a feketemunkát választották. Kevés megrendelésen sokaknak kell osztozkodni, a pálya megtelt - mondják egybehangzóan a fogtechnikusok - nem ártana leállni egy darabig az utánpótlásképzéssel. Pár év szünetet elbírna a szakma. A képzés azonban folyamatos, s vélhetően munkanélkülieket vagy már az elején pályamódosításra kényszerülőket képeznek. Betörni és megkapaszkodni legfeljebb a legkiválóbbaknak sikerül az elkövetkezendő években. Kalocsai Katalin Egykor irigyelt szakmának tartották a fogtechnikusi mesterséget. (Fotó: Nagy László)