Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-12 / 36. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1997. FEBR. 12. Lehet-e itt élni? Uj területeken a Hídépítő Rt Lágymányostól Szarajevóig ÁLLÁSBÖRZE SZEGED '97 szeged 1997. március 4-5. JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM KÖZPONTI ÉPÜLET, DUGONICS TÉR Az előző év sikere után újra megnyitja kapuit a Szegedi Állásbörze. Ebben az évben 30 multinacionális cég kínál a végzősök és a tapasztalt diplomás munkaerő számára több mint 200 állásajánlatot. A jobb tájékozódás érdekében a börzén részt vevó cégek legfontosabb adatait tartalmazó Állásbörze Kalauz kerül kiadásra, melyet a látogatók megkaphatnak. Mindenkit szeretettel várnak a középiskolástól a már korábban végzett diplomásig, hiszen az elvárásokat itt lehet leginkább megismerni. A rendezvény szervezői azokra is gondoltak, akik nem találnak megfelelő lehetőséget a helyszínen, ők egy számítógépes adatbázisban keresgélhetnek cégek, iskolák és egyéb intézmények ajánlatai között. Ezt az adattárat folyamatosan bővíteni kívánják új elhelyezkedési lehetőségekkel. Várják cégek és intézmények jelentkezését, ha jogi, pénzügyi, gazdasági, egészségügyi, műszaki, tanári, élelmiszeripari, informatikai, fiatal, kreatív, diplomával rendelkező, dinamikus munkaerőra van szükségük. Jelentkezni folyamatosan lehet az alábbi szervezeteknél: Universitas Szegedi Diák-Szolgáltató Központ Közhasznú Társaság Tel./Fax: 62-454-131 és 62-455-880 Szegedi Közgazdászhallgatók Egyesülete Tel./fax: 62-312-842 • CB Bróker-befektetőiskola Opciós ügyletek és kockázatok Az Una folyó fölött: „A két tartót betoló kocsikra helyeztük, az orrára csórt szereltünk..." (Fotó: Hoffmann György) „Nálatok nem lehet élni" - mondta ismerősöm, aki pár napra hazalátogatott Brazíliából -, „ennél minden jobb." - Rio de Janeiro színesek lakta szegénynegyedében, a Copacabana világhírű strandjától nem messze, a Cukorsüveg meredek oldalán, bádogvárosok kúsznak föl. Elképesztő a szegénység, ám a viskókból, ahogy éjjel végighalad az ember a sikátorsoron ha végig mer haladni a falak résein, és az ablakokból hangok hallatszanak, villódzó, színes fénycsíkok, -pászták világítanak ki, s útja során végigkísérik a lopott árammal működő televíziókból áradó fények és zajok. Elektronikus égboltozat borul a világváros nyomornegyede fölé, s nincs villanyszámlás, aki az áramot kikapcsoltatná. Másik ismerősöm Nürnbérgben élt jó ideig, s most, hazatérve, élménybeszámolót tart. Előfelvételis lányokkal lakott együtt, albérletben, hetekig. A lányok este ébredtek, éjfélkor bementek a városba, másnap reggel jöttek haza, és aludtak megint estig, nap-nap után, kivétel nem volt, nem van, nem lesz. Miből éltek? Egyikük pl. postán dolgozott, amikor dolgozott, s ez úgy történt, négy hónap alatt megkeresett 9700 márkát, aztán kilépett, és majd, hogyha elfogy a pénz, belép újra. Teljesen átlagos német lányok voltak, tartózkodtak a legelemibb dolgoktól is, amit egy hasonló korú magyar fiatal természetesnek tartana: amennyiben ismerősöm tenyérnyi helyet akart szorítani a konyhaasztalon, akkor ahhoz el kellett mosogatnia az ott lévő kazalnyi „tányért s pohárt", mert a lányok csak ettek (nem sokat), ittak (valamivel többet), slussz. Van egy érzésem, a német precizitás - legalábbis ami az újabb generációra vonatkozik - nem áll, illetve olvasmányélményeken alapul. - Az etalon a United States - mondja harmadik ismerősöm. Fölajzva meséli, Amerikában megszokott, ha az egyén, fiajalabb éveiben legalábbis, lakókocsiban él, melyhez Chrysler is tartozik természetesen, és ha a New Yorkban a munkahelye paptrdobozolóból csirkegyárrá alakul át, továbbáll mondjuk lowa City-be, onnét pedig akár San Franciscóba, és így tovább, mindeközben, teljességgel mellékesen, bejárta Amerikát. Ez nem Kerouac-i beat-romantika, hanem valóság, olyannyira: az eközben összegyűjtött pénzből az egyén házat vesz, ahol akar. Magyarországon a fölsoroltak teljesen elképzelhetetlenek. A lassan kialakuló nyomornegyedek valóban nyomornegyedek lesznek, ahol az áramot, ha nem fizeted - hogy miért, egyéni szoc. probl. -, kikapcsolják, a szabál' az szahál'; a munkahely munkahely („ Hó elején belépni, hó végén kilépni? Ez nem szocializmus!"); a lakás pedig csak arra jó, hogy röghöz kösse az embert, ha van. Ha nincs, a helyzet kilátástalan. Hogyan is mondta világlátott ismerősöm? „Nálatok nem lehet élni." Farkas Csaba Nem csak földrajzilag volt új a terület: a háborúban megrongált hidak helyreállítása olyan szakmai-technológiai feladványokat is jelentett, amelyek békés viszonyok között nemigen tornyosulnak az építók elé. A Horvátországban és Boszniában vállalkozó Hídépítő Rt. munkatársai a cég hazai piaci terjeszkedéséről, a profil bővítéséről is beszámoltak a közelmúltban Szegeden, a Közlekedéstudományi Egyesület MTESZ-ben tartott szimpóziumán: a közel négy milliárdos csepeli víztisztítómü fővállalkozójaként és más kommunális beruházások közreműködőjeként az rt. bizonyította, hogy mérnökei szakmai váltásra is képesek és a több lábon állás - helyes stratégia. A budapesti központú, de Szegeden is kirendeltséget működtető - a többi között a városi hidak építőjeként ismert - Hídépítő Rt. persze nem holmi kalandvágyból vállalkozik új földrajzi és szakmai területeken. Amint itthon megcsappant a kereslet a közlekedésépítésre, új piacok után néztek. - öt évvel ezelőtt még olyan munkákból állt össze a forgalmunk 60 százaléka, amelyeknek a forrása az útalap volt; ma ez az arány 20 százalék - mondta Németh Kálmán területi igazgató, azt is világossá téve, hogy a piaci felismerést követő szemléleti és szakmai váltás erőpróba elé állította a cég vezetőit és mérnökeit. A szakmai továbbképzések, esetenként az átképzések, új szakemberek megnyerése, a megfelelő partneri kör kialakítása - és persze a cég tőkeereje, a tulajdonosi háttérre támaszkodó nyugat-európai technológiai transzfer alapfeltételek voltak a sikeres váltáshoz, az új vállalkozásokhoz. A Hídépítő közreműködésével az utóbbi években megvalósult kommunális és erőművi beruházások - mint Dunavarsány és a társult községek komplex szennyvíztisztító telepe, a szombathelyi, a szentendrei telep bővítése, a már említett, fővállalkozóként épített csepeli vfztisztftómű, a paksi erőmű gyakorló központjának építése, a kelenföldi hőerőműben elvégzett munka - jó referenciák. Azt mutatják, hogy a Hídépítő Rt. az új szakmai területen kulcsrakész megoldásokra képes: akár folyamatos üzemelés körülményei között olyan komplex feladatok elvégzésére, amelyek számos közreműködő, alvállalkozó munkájának összehangolását is igénylik. Természetesen továbbra is közreműködnek a nagy közlekedési beruházásokban: szerződtek az M5-ös autópályát építő magánberuházóval, benne vannak a nyertes konzorciumban, amely állami beruházásban építi az M3-as Füzesabonyig tartó szakaszát, a 44-es út Gyulát megkerülő szakaszát Phare-támogatással építették; folyamatosan dolgoznak budapesti hídfelújításokon (a Lágymányosi új híd alépítményeit fővállalkozásban készttették), a metróépítésben (a kisföldalatti felújításának egyik fővállalkozója volt a cég). A délszláv háborúban megrongált hidak különleges szakmai kihívást jelentő helyreállításában - a magyar műszaki kontingenssel közösen - IFOR és SFOR érdekkörben vállalkozhattak. A Doboj és Tuzla közötti kis falunak - mint annyi másnak a muzulmánok és a szerbek közötti zónában - két neve is van: Bosanska Petrovo Selo és/vagy Mircina. Csak hídja nem volt, mert egyik pillérét 1993-ban felrobbantották. Valóságos csoda, de mindenesetre szakmai kuriózum, hogy a megroppant gerincű híd fél métert rogyott, mégsem szakadt ketté. Mint Berkó Dezső főmérnök elmondta, a Szarajevóban készült korrekt terv szerinti nyolc hét helyett 21 nap alatt végezték el a helyreállítást. Pedig a magyar módosító javaslatban nem szerepelt holmi csodaszer, „csak" egy fantáziás, okos ötlet. Az ilyen ötletek persze nem születnek akárki fejében: az alkotó képzelőerő csakis nagy szakmai tapasztalatú mérnökök képessége. Szükség volt rá a volinjai vasúti híd helyreállításakor is! Az Una fölött 1875-ben magyar katonák építettek hidat az akkori Monarchia és Bosznia határán; az egyik boszniai oldali 36 méteres nyílását robbantották fel a háborúban. A magyar szakemberek - a katonák segítségével - a horvátországi oldalról „egyszerűen" (szinte milliméterenként) betolták a nyílások folé a vasúti provizóriumokat, aztán közel két métert süllyesztették, hogy a megfelelő szintre kerüljenek, végül megépítették a 70 méteres sínpályát. Hoffmann György építésvezetőnek még a szakmai különlegességnek számító műveletek filmezésére is futotta... S. I. Múlt heti cikkünk a származékos piacokon belül a határidős ügyleteket mutatta be, s most is az opciós ügyletek bemutatásán van a sor. A határidős ügyletek abban hasonlítanak az opciókra, hogy egy adott értékpapír valamely jövőbeli időponban történő megvételére vagy eladására szólnak. A legfontosabb különbség azonban az, hogy a vételi opció tulajdonosa nem köteles - csak joga van - vásárolni, ha az üzlet nem nyereséges. A vételi opció olyan kétoldalú ügylet, amelyben az egyik fél az opciós díj jelenbeni megfizetése fejében jogot szerez arra, hogy egy meghatározott jövőbeni napon valamely termék megadott mennyiségét előre megállapított árfolyamon, az ún. kötési árfolyamon megvehesse. Az opciós ügylet másik résztvevőjét, aki a díj ellenében kötelezettséget vállal, az opció kiírójának nevezik. Az eladási opciónál a jogosult a díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejáratkor a kötési árfolyamon adhassa el az opció tárgyául szolgáló árut az opció kiírójának. Az opció tárgya lehet pénzügyi termék: deviza, értékpapír, arany, részvényindex, illetve ezekre szóló határidős pozíció is. Az opció lehívásának nevezik, ha az opció jogosultja él a jogával. Európainak nevezik az olyan opciókat, amelyeket csak a lejárat napján lehet lehívni, amerikainak azokat, amelyeket a lejáratig bármikor le lehet hívni. Lejárat után már nem lehet lehívni az opciót. A vételi opció vevője eldöntheti, hogy vásárol-e, ám ha vásárolni akar, azaz élni akar jogosultságával, akkor a vételi opció eladója köteles számára értékesíteni a „terméket". Az eladási opció előadója dönthet, hogy él-e eladási jogával, viszont az eladási opció kötelezettje köteles vásárolni, ha az eladó az opció lehívása mellett dönt. Vételi jog vásárlása és vételi kötelezettség vállalása árfolyamemelkedésre, eladási opció vásárlása és eladási kötelezettség vállalása pedig árfolyamcsökkenésre spekuláló stratégiát jelent. Az opciós ügyletek nagy előnye, hogy itt maximum az opciós díjat lehet elveszíteni, hiszen az opció jogosultja legfeljebb nem „hívja le" az ügyletet, amennyiben az veszteséges lenne, míg a határidős ügyleteknél a kezdeti befektetés többszöröse is elveszíthető. V, A kockázat mértéke és az elérhető hozam nagysága szempontjából az opciós ügyletek a részvényvásárlások és a határidős ügyletek között helyezkednek el. Egy részvényvásárlásnál a befektetett tőkének maximum egy részét veszíthetjük el, opciós ügyleteknél teljes befektetésünket (az opciós díjat), határidős ügyleteknél viszont a kezdeti befektetésünknek akár többszörösét is. Ezzel együtt a határidős ügyleteknél szinte határtalan az elérhető hozam nagysága, opciós -ügyleteknél a befektetés néhányszorosa, míg részvényvásárlásnál ugyanannyi idő alatt többnyire csak 100 százalék alatti hozam érhető el. Sajnos az opciós piac Magyarországon még nagyon gyenge, de a határidós piac hirtelen fejlődéséből okulva, jó, ha időben megismerkedünk az opciós ügyletekkel, hogy a piac felfutásakor már „profiként" üzletelhessünk! Zódori Judit CB Bróker • Fűtőérték után: légköri nyomás, átlaghőmérséklet Mi mindentől függ a gázszámla? A háztartási gázórák köbméterben mérik a fogyasztást, s nagyon sokáig a lakosság is csak egyszerű müvelettel számolta ki a forintokat. Ehhez csak a tarifát kellett beszorozni az elfogyasztott köbméterrel, s már nem is érhette meglepetés a háziasszonyt a gázszámlás érkezésekor. Nemrégiben azonban meg kellett barátkozni a fűtőérték fogalmával is, vagyis azzal, hogy egy köbméter gáz mekkora hőmennyiséget tartalmaz. Történt mindez fogyasztói nyomásra, hiszen gyakran hanzott el az a kifogás, hogy nem elég „erős" a gáz, mégis ugyanannyit kell fizetni érte. Ma már nem egyedül a köbméterek után fizetünk, még akkor sem, ha ugyanaz az óra pörög az előszobában vagy a ház falán, hanem a számlának két összetevője van. A térfogat és a fűtőérték. A lényeg pedig az utóbbi, vagyis az, hogy egy köbméter földgáznak mekkora a hőmennyiségtartalma, az árat pedig forint per mega joule-ban határozza meg a szolgáltató. Az a lényegen nem sokat változtat, hogy a fogyasztó még ma is inkább a köbméterek számát figyeli, vagyis a számla végösszegét elosztja a köbméterek számával és azt mondja, mit nekem fűtőérték, ennyiben jön ki egy köbméter. És várja a gázszámlást, de meglepetésre most sem kell számítani, mert a fűtőérték azért annyira nem ingadozik, azaz előzetes számításaihoz közeli forintösszegnek kell kijönnie. A köbméter az köbméter, mondtuk korábban, esetleg korrigálják a fűtőértékkel, de az óra pörög tovább. Igen ám, mondja a mindig gyanakvó fogyasztó, de a gázhalmazállapotú anyag térfogata korántsem olyan egyértelmű fizikai mennyiség, mint például az összenyomhatatlan vízé. (Lásd háztartási, lakószövetkezeti stb vízóra.) Vagyis a gázórán mért értéket - és ezt már a szolgáltató mondja - szükséges átszámolni gáztechniki normál állapotra, amiből pesze az ügyfél első hallásra még a mega joule-nál is kevesebbet ért. Ezen nem kell csodálkozni, a szolgáltatók is csak most barátkoznak a korrekció gondolatával. A földgáznak, mint minden más gáznak, a hőmérséklet és a nyomás változásával megváltozik a térfogata. A fogyasztó jogos igénye szerinti pontos köbméter kiszámttásáshoz tehát szükséges mind a hőmérséklet-, mind a nyomás korrekció. A barometrikus nyomással kapcsolatban azt nehéz lenne megmondani, hogyan kell beszorozni a barométer állását a gázóra köbméterével. Hasonlóképpen nehéz egyszerű összefüggéssel leírni azt, hogy a hőmérő higanyszála milyen korrekciós tényezőn keresztül hat a köbméterek számára. Ez persze a szolgáltató gondja, neki kell bizonyítania, hogy az ügyfél pontosan annyit fizet, mint amennyit elfogyaszt. Minden világos, a fűtőérték egyértelműen mérhető, s a korrekciókkal együtt már a köbméter is, lévén, hogy a hőmérsékleten és a légnyomáson túl más változó faktora nincs a térfogatnak. (Egyelőre a nyomáskorrekcióval kezd a szolgáltató, a hőmérséklettel nem.) A pontosságra való törekvés esetenként a gázszámla emelkedését is jelentheti, azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az enegiahordozók áremelkedésének ütemétől messze elmaradóén emelkedett a gáz ára, s ma már hőmennyiségét tekintve a legalacsonyabb árú szénnél is gazdaságosabb. (*)