Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-10 / 8. szám

6 HAZAI TÜKÖR PÉNTEK, 1997. JAN. 10. • „Csörög-panasz" nyomán... Gyorsfénykép egy félreértésről Ha tizenhárom fényképfölvétel majd' 1300 forintba kerül, akkor a „kedves ügyfelet" az sem nagyon vigasztalja meg, hogy a képek mellé még ajándékokat is kap a fotóüzlettől. Egy olvasónk nagyfiával esett meg ez az eset: a panaszt, s a hozzávaló választ mindenki tanulságára tesszük közzé. Mint kiderült, félreértés történt, mert a bolt alkalmazottja elmulasztotta az előzetes, alapos fölvilágosítást. Olvasónk lassan felnőttsorba lépő fiát btzta meg azzal. hogy hívassa elő a harminchat kockás, színes filmet. A fiú az Oskola utcai Sooter's-üzletbe vitte a filmet, s azt kérte, hogy egy óra múlva készüljenek el a képek. Előre fizetett: 1299 forintot hagyott a boltban. Amikor egy óra múltán visszament, igencsak meglepődött: a harminchat fölvételből mindössze tizenhárom sikerült, ennyiről készítettek papírképet. Átadták még a bolt ajándékait is: egy huszonnégy kockás filmet, s egy fényképtartót. Otthon azonban sokallták a közel százforintos képenkénti árat, s telefonon, majd személyesen is érdeklődtek, mit lehetne tenni - különös tekintettel arra, hogy ha valaki utólag, az elkészült képek száma után fizet, akkor mindössze 29 forintba kerül egy fölvétel. A telefonbeszélgetésben még az is elhangzott, hogy utólag levásárolhatják a különbözetet. Aztán az üzletben kiderült, hogy erről szó sincs: utólag már nem reklamálhat az, aki előre fizet. • Fölhívtuk az Oskola utcai Sooter's vezetőjét, s megkérdeztük, ő hogyan értékeli a történteket. Halmai Attila készséggel válaszolt kérdéseinkre. • Miért nem fizették vissza a panaszos pénzét? - Ha az ügyfél az átalánydíjas fizetési formát választja, akkor kockáztat: nem tudja előre, hány fölvétele sikerül. Ha jók a képek, akkor az ügyfél is jól jár: automata gépekkel egy 24 kockás filmre akár 26-27 fölvétel is készíthető. Ha azonban csak kevés kockáról tudunk papírképet készíteni, akkor bizony már nem kifizetódő az átalánydíj. 0 És ha valaki csak a jó képekért akar fizetni? - Akkor minden fölvételt előhívunk, s az ügyfél kiválogathatja azokat, amelyeket el akar vinni, s csak ezekért kérünk pénzt. így azonban ki kell fizetnie az előhlvási dijat, valamint a képek darabonkénti árát. És nem kap ajándékot. Ha valaki bizonytalan abban, hogy minden fölvétele sikerült, annak inkább az utóbbi fizetési módot ajánlom. 0 Ugyanezt nem mondhatták volna el előre a hozzánk forduló panaszosnak is? - Elismerem, hogy ügyfelünket nem tájékoztattuk megfelelően. A mulasztásért már figyelmeztettem azt a dolgozónkat, akit felelősség terhel az ügyben. Ny. P. • Balogh László városi elnök: n Az MDF-et minden tizedik ember elfogadja ii A dolgok szabályos menete szerint a Magyar Demokrata Fórum szegedi szervezetében a két választás között, félidőben is tisztújítást tartanak. Az MDF régi-új városi elnöke - mint arról hírt adtunk - Balogh László, akit az eddigi munka értékelésére, terveinek vázolására kértünk. 0 Nehéz helyzeten jutott túl a Magyar Demokrata Fórum. E szervezethői megalakulása óta több párt is alakult, s kormányzóból ellenzéki szerepbe került. Mindez hogyan érintette az MDF szegedi szervezetét? - Egyik változás sem rengette meg alapjaiban a szegedi szervezetet. Az „MDFszeletelósdi" történetében Szeged és Csongrád megye üdítő kivételt jelent, ugyanis tagjaink abból a szempontból is konzervatívok, hogy hűségesek maradtak pártjukhoz. Legutóbb az MDF korábbi minisztereinek többsége alakított új pártot, s távozásuk az országos politika szempontjából „nem jött jól", de azzal az előnnyel járt, hogy lehetővé tette a tisztulást, az egységes fellépést. 0 Az MDF szervezeteinek erősorrendjében hol a szegediek helye? - Nagy hírű a szegedi szervezet! Alapító tagként is számon tartják a szegedi szervezetet, mely már létezett, mikor a lakiteleki sátorban bejelentették a Magyar Demokrata Fórum megala,,Nagy hírű a szegedi szervezet!" (Fotó: Schmidt Andrea) kulását. Kezdettói fogva olyan emberek alkották ezt a szervezetet, akik tekintélyük, tudásuk alapján erősítették a szegediek meghatározó szerepét. Ez vonzerőt jelent a fiatalok, az egyetemi és fóiskolai értelmiség számára is. 0 Egy helyi szervezetben a pártmunka vagy az önkormányzatban játszott szerep a fontosabb? - Kétirányú a tevékenységünk. A párton belül - a Lezsák Sándor elnöksége óta erős demokratikus játékszabályoknak megfelelően - a helyi szervezetek részt vesznek az MDF stratégiai és politikai döntéseiben. Olyan konkrét, de országos hatókörű feladatokat is végez egyegy szervezet, mint például mi, mikor a belgrádi eseményekre való MDF-es reagálást szerveztük. A szegediek jelentós szerepére utal, hogy dr. Pordány László személyében országos elnökségi tagot adunk, illetve hogy dr. Mécs László megyei pártelnökkel egyetemben nem csupán részt veszünk az országos választmány munkájában, hanem e testület egyegy bizottságát is vezetjük. Másik, jelentős mozgásterületünk az önkormányzati tevékenység. A szegedi Torony alatti munkával nem lehetünk elégedettek. Többször ütközünk, s a vitában többször alul maradunk. így például a 3. híd építését mi szorgalmaztuk, de javaslatunkat leszavazták az MSZP és az SZDSZ képviselői. Amit az önkormányzaton belül nem tudunk végigvinni, azzal pártszinten próbálkozunk. Példaként említem környezetvédelmi akcióinkat. 0 A választásokig hátralévő időben mi a legfontosabb megoldásra váró feladat? - A pártok székházügye. A nagyvárosok közül Szegeden ugyanis nem oldották meg a problémát. Szerintünk az lenne a szerencsés, az stabilizálná az önállóságukat, ha a pártok tulajdonosai lehetnének székházuknak, irodájuknak. Ha a pártok finanszírozása nem oldódik meg, akkor teret kapnak azok a pénzügyi körök, melyek az anyagi támogatás fejében a politikai döntéshozók közé kívánnak nyomulni. A kampányban elkölthető pénzösszeg nagyságát, illetve a hirdetési lehetőségek körét és jellegét is szabályozni kellene. A közvélekedéssel szemben tény: a parlamenti pártok költségvetési támogatása nincs annyi, mint hajdanin az egyetlen párt, az MSZMP által fölemésztett pénz. 0 Most, a félidőn túl szaporodnak a jóslatok: melyik párt milyen eséllyel indul a választásokon. Mi az MDF célkitűzése? - Közvélemény-kutatást végeztettünk, ami kimutatta: az MDF elfogadottsága Szegeden 10 százalék körül mozog, ami jobb, mint az országos eredmény. Célunk, hogy itt az önkormányzatban eddig is sikeresen kooperáló négy párt együtt induljon a választásokon. Nem kérdéses: pártunk bekerül a Parlamentbe! S az sem, hogy a választásokat az ellenzéki pártok fölényesen megnyerik, ha összefognak. Ú. I. Madarak jönnek • i 'F A képen látható hattyúk a minap érkeztek meg Szegedre. (Fotó: Miskolezi Róbert) Londonban néhány nappal ezelőtt az utolsó pillanatban mentettek meg ötszáz éhező és kihűlt hattyút. A hideg tél azonban nemcsak a szigetországban okoz gondot az égi üzenetek hordozóinak, a lélek szimbólumainak, hanem szúkebb pátriánkban is. Dr. Csizmazia György, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Biológia Tanszékének docense szerint, ha tovább tart a hideg tél, akkor a cinegék, pintyek és rigók után valószínűleg a karvalyok és a réti sasok is beköltöznek Szegedre. Az ornitológussal a téli madáretetésröl beszélgettünk. 0 Ön szerint miért etetik az emberek a madarakat? - Ennek különböző okai vannak. Ki puszta racionalitásból, ki szeretetből, ki pedig már szerelemből eteti az ég állatait. Egy biztos: az „így meg úgy csináld"-tanácsokkal szemben inkább emocionálisan kell megmozgatni az embereket. Főleg a mai világban, amikor az emberi kapcsolatrendszert leginkább a közömbösség jellemzi. Kérdem én: ilyen helyzetben mit várhatnak a madarak? Válaszolok is: közömbösséget. Amelynél még mindig jobb, amikor az ember úgy szeretné megismerni a madarat, hogy begyűjti, preparálja. Ezt a zsákmányolással, gyilkolással összefüggő módszert úgy hívják tudományosan, hogy neandertáli-pedagógia. A józan gondolkodású ember a „jó tett helyében jót várj "-motívum alapján eteti a madarakat. Tudja, mennyi haszna lesz például a gyümölcsösének abból, ha télen táplálja a madarakat. Ha ezen gondolkodásmód kifejlesztése kicsi korban kezdődik, akkor az egyénben kialakul a felelősségtudat, a gondoskodás érzése, az élő iránti törődés. Ezek a gyermekek biztosan nem dugják majd szüleiket nyugdíjas otthonba. Aki szeretetből eteti a madarakat, az ösztönösen, aki pedig szerelemből, az affektív módon azonosul az állattal. 0 Szegeden etetik-e a madarakat ilyen vagy olyan módon? - Igen. Szívből mondhatom, hogy ebben a városban madárszerető emberek laknak. Ez egyébként köszönhető a Délmagyarországnak is, amely 1930-tól kezdve folyamatosan közöl cikkeket a téli madáretetésről. 0 Az ittlévők mellett még milyen fajok jönnek be télen a városba? - A tájjlálék és a melegebb idő miatt a szén- és kékcinegék, a feketerigók és a különböző pintyek húzódnak be a külterületekről a városba, s itt a panelrepedésekben és a kéményekben vészelik át a telet. A jószándékú emberek bármivel etethetik őket az ételmaradéktól kezdve a kenyérmorzsán át az almáig. De ne csak a hasznos madarakat, hanem a kukából felreppenő verebeket is táplálják, hiszen ők is élőlények! 0 Gondolom, még így sem sikerül mindengyiknek átvészelni a telet. - Szegeden eddig még nem, a Fehér-tavon viszont már találtam megfagyott ökörszemeket. Egyébként, ha továbbra is ilyen hideg telünk lesz, akkor valószínűleg a ragadozómadarak, a karvalyok és a réti sasok is „beköltöznek" a városba, és portyáznak majd a Tisza fölött... Sx. C. Sz. Az adózás ordogi kore - A bérekhez kapcsolódó, Európában kirívóan magas elvonások sem munkahelyteremtésre, sem magyarországi beruházásokra nem ösztönzik a nyugati cégeket - szögezi le egy külföldi gazdasági tanácsadó cég által szerkesztett lap. A Central European Productivity Reporter legutóbbi számából az is kiderül, az osztrák menedzserek szerint a magyar vezetők nem törődnek kellóképpen ügyfeleikkel és beosztottjaikkal. - A munkabérhez kapcsolódó elvonások sehol sem olyan magasak Európában, mint Magyarországon - szögezi le a Central European Productivity Reporter című lap legutóbbi számának vezető cikke. A társadalombiztosításhoz való munkáltatói hozzájárulás például 1996ban 42,5 százalék volt - ez az elvonási hányad (Olaszország kivételével) egész Európában 40 százalék alatt van. Nem csoda tehát - írja a Czipin and Partner gazdasági tanácsadó által szerkesztett kiadvány -, ha a cégek inkább más, e rendszeren kívüli foglalkoztatási módozatokat részesítenek előnyben. Ez az egyik oka a magas munkanélküliségi rátának is, hiszen a vállalatok nem érdekeltek a munkahely-teremtésben. A kifizetett bérekhez kapcsolódó kiadásaik ugyanis olyan magasak, hogy inkább a létszámcsökkentésre törekednek. Ez azután csökkenti a TB-fizetők körét. A nagyobb probléma mégis az - Írja a lap -, hogy hiába tervez a TB évről évre többszáz milliárdos bevételt, ez sem elegendő a társadalombiztosítás működtetéséhez. Márpedig a kormányzat fokról fokra csökkenteni kénytelen a költségvetés hiányát, a tavalyi 4 százalékról idén 3,5-re, majd 1998-ban 3,4 százalékra. Ez nyilvánvalóan a társadalombiztosítási befizetések további emelését vonja maga után. A külföldi befektetők pedig szívesebben választják azokat az országokat, ahol az adóteher kisebb. - E tekintetben Magyarország hátrányos helyzetben van a térség többi államával szemben vonja le a következtetést a lap. - A magyar vállalatok felsó- és középvezetői nem elég rugalmasak, nem figyelnek kellőképpen ügyfeleikre és beosztottjaikra, nem a minőségre való törekvés áll figyelmük fókuszában - vélik magyar kollegáikról az osztrák menedzserek. A Czipin and Partner készítette felmérésből, melyben 151, kétszáznál több alkalmazottat foglalkoztató cég vezetőjét kérdezték meg, az is kiderül, minden második, magyarországi partnerrel rendel kezó osztrák cég a magyar vezetést hibáztatja az együttműködési nehézségekért. Márpedig tetszik, nem tetszik, a nyugati cégek kénytelenek leányvállalatokat létesíteni a kelet-európai régióban, hiszen itt a munkaerő ára tizede a nyugatinak. Ám - talán éppen a fenti előítéletek miatt - a termelési folyamat legfontosabb elemeit, a végső minőségellenőrzést, a termékfejlesztést az anyavállalatok maguknál tartják. Vagy egy másik megoldást választanak: saját tapasztalt vezetőiket ültetik a leányvállalatok vezetői székeibe. - Egészen addig, amíg partnerre nem lelnek a képzett, motivált és széles látókörű magyar vezetőkben - véli a lap. K. G. Csukott könyv Jelenet a filmből. (Budapest Film Rt.-fotó) Peter Greenaway a Prospero könyve után vászonra nyomta a második könyvét, a Párnakönyvet, amely egy japán nő, emberi bőrre írott szövegek, könyvek iránt érzett elfogulatlan szerelmének történetét használja fel ahhoz, hogy festői szépségű képek burjánzó sokaságával árassza el a nézőt. Ismerve Greenaway filmjeit, erre számítani is lehetett, arra viszont kevésbé, hogy mindezen képsorok pergése mellett elenyészik az a szellemes nézőpont, ahonnan már-már megtanulhattunk greenawayül látni. Greenawaynél igazából soha nem a történet fogta össze a filmet, azt mindig felemelte, és többnyire egy izgalmas látnoki kohézió tartotta egyben a művet. Itt viszont, mintha ez nem akarna megszületni, nem üt át. Néha az az érzése támadhat az embernek, hogy a rendezőnek nem volt kedve megcsinálni ezt a filmet, vagy pedig nagyon is, túlzottan akarta volna, ám mintha a választott anyagon nem tudna úrrá lenni, vagyis mintha az uralkodna rajta, a szép ötlet, a bőrre írott könyv „nem tud kinyílni". Nincs átjárás ebbe a világba. Az eddigi filmjeiben is többnyire ő maga volt az, az az elme, amely gyönyörű konstrukciókat hozott létre, de itt, a Párnakönyvnél, elelveszik, s a film nem a szép művet mutatja, csak a szép mű szándékát. Egy európai kultúrán nevelkedett néző felteszi magának, hogy nyilván azért nem tudja magára venni a filmet, mert nem ismeri a keleti kultúrák idevonatkozó szellemi tereit. De megkockáztatom, nem ezen múlott. Podmaniczky Szilárd