Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

KEDD, 1997. JAN. 7. A HELYZET 7 • Kétszázezer a nyomravezetőnek Rablások, sorozatban • Gyógyulóban a gyógyszerügy? Januárban plusz 12 százalék Új gyógyszerárak is érlelődnek. (Fotó: Miskolezi Róbert) Aranyhal - Remek idő volt, igazi a pecázáshoz. No, fogtam a készséget, a botokat, lemotoroztam a Tiszához- Csali föl, horog be. Éppen csak megpihent az úszó, már vitte is a hal. Berántok, tekerek. Majd' hanyatt estem, amikor meglát­tam: aranyhalat fog­tam. Piszkosul csodál­koztam, mert megszó­lalt: - Három kívánsá­god teljesítem, ha elen­gedsz. Nem hittem neki, de azért visszadobtam. Egyszer a jó szívem visz a sírba... A hal nem tá­gított, kívánjak már va­lamit. Na, akkor legyen, a Verhovinám változ­zon Mercédesszé. Ab­ban a pillanatban a csotrogányom helyett gyönyörű autó cövekelt a parton. A botokat be­pakoltam, beszálltam, elindultam vele haza. Menet közben azt kí­vántam: a panellaká­somból legyen 10 szo­bás villa úszómedencé­vel. Mondani sem kell, úgy lett. Amikor meg­láttam a csodálatos há­zat, megijedtem. Mi lesz most? A maffia majd zsarolni kezd, tán még fel is robbantanak, vagy lelőnek. Gyorsan megfordultam a Merci­vel, vissza a Tiszához. Könyörögtem az arany­halnak, vegyen vissza mindent - ez a harma­dik kívánságom. Azt mondta, egy feltétellel, ha megcsókolom és megsimogatom. Ezen már ne múljon. Ahogy csókolgatom, simoga­tom, egyszer csak azt veszem észre, hogy az aranyhal egy helyes tíz­éves kislánnyá válto­zott. Hát, ez a színtiszta igazság, ezt tudom fel­hozni mentségül - tisz­telt bíróság... V. F. S. Alig több mint egy hónap alatt hét befeje­zett rablás történt Sze­geden, s egy Hódmező­vásárhelyen. Ezen túl még egy kísérletet is re­gisztráltak a megye­székhelyen. Ha a tette­sek személye között nincs átfedés, akkor ti­zenhat bűnözővel.kell számolnunk. Nagyobb viszont az esélye annak, hogy egy-egy személy több rablásban is részt vett. A kilenc bűncselek­ményből két esetben fogták meg a tettest. Az első rablás november 21-én történt. A szegedi, Or­tutay utca 1. szám alatti élel­miszerboltból négyezer fo­rintot vitt el egy álarcos fér­fi. December 2-án két rabló 50 ezer forintot zsákmányolt a József Attila utca 24. szám alatti üzletből. Egy hét múl­va az Attila utcai papírbolt­ból 30 ezer forintot raboltak el. 13-án két álarcos támadó lépett be a Hajós utcai ABC­be, s elvitték a 26 ezer forin­tos bevételt. 17-én Hódme­zővásárhelyen a Piros presszóban szintén álarcos támadás történt, s 15 ezer fo­rint értékben vitt el a rabló italt és cigarettát. A leglátvá­nyosabb eset a december 19-i szegedi postarablás volt, melynek során a több mint 400 ezer forinttal menekülő, fegyveres férfit tetőfedő munkások tették ártalmatlan­ná, kockáztatva saját életüket is. 21-én két fiatal egy taxist akart kirabolni, azonban a so­főr ellenállt, s a támadók el­menekültek. 29-én három férfi az algyői MOL-iparte­lep portásfülkéjét rohamozta meg, majd egy rádiótelefont zsákmányolva távoztak, azonban a rendőrök fél órán belül előkerítették őket. A sorban az utolsói ?) rablás ja­nuár 3-án, a Vedres utcában zajlott le, ahol fényes nappal • MTI Press Az utóbbi időkben gyakoriak a rendőrség­gel összefüggő sokkoló szenzációk: a vezető rendőrtisztek leváltása után legutóbb a bűnö­zőknek „súgó" rendőr­tiszt leleplezése borzolta a kedélyeket. A negatívumok mindig alkalmasak az általánosítás­ra, fennáll a veszélye annak, hogy a lakosság szemében ezek elfedik a tényt: a ma­gyar rendőrség betölti fel­adatát! Megváltozott társa­dalmi helyzetben, a nemzet­közi bűnözés hatósugarába kerülve kell kifejteniük tevé­kenységüket. A külső felté­telek nehezedésével sajnála­tos módon találkoztak a bel­ső körülmények anomáliái. Ezek csökkentik a rendrőség ütőképességének erejét. Az Állami Számvevőszék el­múlt években tartott alapos vizsgálata számos hibára és szabálytalanságokra is rámu­tatott. • Milyen időszakot vizs­gáltak? - kérdeztük dr. Sándor Istvántól, az Ál­lam Számvevőszék meg­bízott elnökétől. - A rendszerváltozást kö­vető négy évre teijedt ki és feltárta azokat a problémá­kat, amelyek részint az új társadalmi helyzetből, ré­szint a vezetés, az irányítás, a működés fogyatékosságai­ból fakadtak. Ezek jelentős részét sikerült kijavítaniok, ám akadnak a vizsgálatnak három férfi egy élelmiszerüz­letből ötezer forintot vitt el, s közben egy éles késsel meg­sebesítették az eladót is. Saj­nos, az esetek többségében nincs pontos személyleírás, azonban a legutóbbi tám­adókról meglehetősen pontos képet sikerült kapni. Az a férfi, aki beszélt, s a sérülést is okozta, 180-185 cm magas, kb. 120 kg súlyú. Kimondottan sötét bőrű, rö­vid, fekete haja és bajusza van, harminc év körüli. Orra az átlagosnál nagyobb, duz­zadt, feje kerek. Világosbar­na bőrdzsekit, sötét farmert, színes selyeminget és fekete bőrbakancsot viselt, nyaká­ban vastag, sima aranyláncot hordott, medál nélkül. A má­sik rabló szintén 180-185 cm magas, 90-100 kg súlyú, sö­tét bőrű, 30 év körüli férfi. Haja rövid, hullámos. Sötét­barna szemű, fekete bajuszt és szakállt viselt. Sötétzöld tollkabátban, sötét farmerben és sportcipőben volt. Szintén viselt nyakláncot. A harma­dik támadó 180 cm magas, 80-90 kilogram lehetett. Fe­kete, középrövid hajú, baju­szos, borostás, barna bőrű, barna szemű, 30 év körüli férfi. Vajszínű 3/4-es bélelt vászonkabátot, sötét farmert és fekete cipőt viselt. A Szegedi Rendőrkapi­tányság nyomozó alosztálya személyesen, vagy a 477­577/14-36-os, illetve a 07-es számon vátja azok jelentke­zését, akik információval tudnak szolgálni. Az első há­rom rablás után a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetője 100 ezer forint jutalmat ajánlott fel a nyom­ravezetőnek. Azt továbbra is fenntartva, kizárólag a leg­utóbbi rablással kapcsolatos érdemi információért további 100 ezer forintot ajánlanak fel. A bejelentő személyét természetesen titokban tart­ják. A. L. olyan megállapításai, ame­lyek tendenciákat jeleznek. • Melyek tekinthetők ilyennek? - A teljesség igénye nél­kül csupán néhányat emlftek meg. Ezek egyike a sokat emlegetett létszámkérdés. Gyakran hallott panasz: ná­lunk kevés a rendőr. Az ORFK a vizsgált években számottevő státuszfejlesztés­re kapott lehetőséget. Az egy rendőrre jutó lakosok száma - 1993. végén, a létszámfej­lesztések után: 397 fő volt ­továbbra is meghaladta egyes európai országokét. Ugyanakkor fennáll az is, hogy az ORFK központi szerveinél, valamint a háttér­intézményeknél a létszámot nagyobb mértékben emelték. Megjegyzem, az egy rendőr­re jutó lakosok száma példá­ul Dániában 386 fő volt a kérdéses időben. A hivatásos állomány 1994. végére meg­haladta a 40 ezer főt, ami 1990-hez képest 18 százalék növekedést foglalt magában. Jelentős volt a létszámemel­kedés a közlekedési és köz­biztonsági szférában, a legdi­namikusabb fejlődés a bűn­ügyi szolgálatnál mutatko­zott, négy év alatt a létszám 40 százalékkal emelkedett. • Csakhogy nagy volt a fluktuáció is a rendőr­ségnél • MTI Press Az állandó áremelke­dések sűrűjében is min­dig sokkoló hír, ha a gyógyszerek ára nő. Nem véletlenül, hiszen gyógyszert általában „muszájból" szed az ember. • Mi várható a belátható jövőben gyógyszerügy­ben? - kérdeztük Novákné dr. Pékli Mártától, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) osztályve­zetőjétől. - Egy hosszú folyamat ré­szesei - ha úgy tetszik, szen­vedő alanyai vagyunk. Ez a folyamat 1991-92-ben kez­dődött a gyógyszer importjá­nak liberalizációja idején. Et­től kezdve a külföldi gyógy­szergyártók sok új, modern készítménnyel örvendeztet­tek meg bennünket, ám bor­sos áron. Mi, bármennyire is igyekszünk folyamatos áral­kut folytatni, nem tudjuk ki­védeni ezeket az áremelkedé­seket, legfeljebb azt érhetjük el, hogy még mindig olcsób­bak e modem készítmények nálunk, mint másutt a világ­ban. A legutóbbi ártárgyalások során is sikerült úgy alkudni és megegyezni, hogy a tava­lyi 13,3 százalékos gyógy­szeráremelkedéshez képest januártól 12 százalékos lesz az áremelkedés. Hozzá kell tenni, hogy van sok olyan ké­szítmény, melynek lejárt vagy lejár a közeljövőben a világszabadalmi oltalma és a generikus gyártók ezeket ol­csóbban tudják adni. Erre alapozzuk távolabbi prognó­zisunkat. Reméljük, hogy a korábbi drasztikus áremelke­dés nem folytatódik. • Gondolom, a drágább gyógyszerek fogyasztása nem csupán státusszim­bólum, nem úri passzió... - A személyi mozgás a vizsgált időszak elején na­gyobb volt, később mérsék­lődött. A kiválási okokat te­kintve a hivatásos állomány esetében találkoztunk nem kívánatos arányokkal és ten­denciákkal. A pályát elhagy­ni kényszerülők közel 30 százaléka egészségügyi okokból távozott, többségük megrokkant. Fegyelmi okok­ból évente körülbelül 200 fő került ki a testületből. A jobb megélhetés, magasabb életszínvonal elérését remél­ve kérelmére vagy lemon­dással 33 százalék vált meg az egyenruhától. • Milyen okok rejtőztek ez utóbbi indíték mögött, a jobb kereseten túl? - A kiválási okok között - Semmiképpen sem! A drágább, nagy hatékonysá­gú, adott esetben életmentő készítmények esetében nem szabad figyelmen kívül hagy­ni, hogy drágaságuk csak vi­szonylagos és fogyasztásuk nem tekinthető pazarlásnak. Igaz, hogy az egyik oldalon megterhelik mind az állami büdzsét, mind a fogyasztó pénztárcáját ezek a szerek, de a másik oldalán sokkal na­gyobb a hasznuk. Azon túl, hogy életmentő szerepük van, kiválthatnak drága kór­házi kezelést, költséges orvo­si beavatkozást, hosszan tartó betegállományt. Tehát ez két­ségtelenül az az eset, mikor a drágább az olcsóbb. • Gyakran ér bennünket az a vád, hogy indokolat­lanul sok gyógyszert fo­gyasztunk. Vajon helytál­ló-e a megállapítás, hi­szen a magyar népesség egészségi állapota alátá­masztja a nagymennyisé­gű gyógyszerfogyasztást? - Nemzetközi felmérések szerint, Európában a franciák figyelmet érdemel, hogy a hivatásos állományúak ré­szére egyre kevésbé tudnak szolgálati lakást biztosítani. A meglévő lakások értékesí­téséből származó bevételből igen korlátozottan lehet új lakásokat építeni. Márpedig a szolgálati lakás kell, enél­kül a hivatásos állomány a munkaerőgazdálkodás szem­pontjából aligha stabil, ha­sonlóképpen az utánpótlást sem csábítja a helyzet. Ugyanakkor sajátos ellent­mondásként tapasztaltuk, hogy a lakásellátásra vonat­kozó belügyi rendelkezések indokolatlanul kiterjedtek a tárca civil szervezeteire, töb­bek között a már polgáriasí­tott Belügyminisztériumra. Ezáltal nemcsak kedvezőbb után mi fogyasztjuk a leg­több gyógyszert. Igaz, a do­bozszámot tekintve az utóbbi öt évben már némi csökke­nés mutatkozik, ám ez való­színűleg egyedül az áremel­kedések hatásának tulajdo­nítható. Itt nem csak az abszolút mennyiségről van szó, hanem az összetételről, a gyógyszer­fogyasztási szokásokról. Igaz, hogy a szív- és érrend­szeri betegségek, a daganatos betegségek gyógyszerigénye­sek, de nálunk elsősorban a nyugtatókból, altatókból, an­tibiotikumokból fogy túl sok és ebben mind az orvosok helytelen receptírási szoká­sai, mind a fogyasztók hiá­nyos informáltsága szerepet játszik. Éppen ezért a NEVI­vel közösen felvilágosító elő­adásokkal Járjuk az orszá­got", mi a megelőző-gyógyí­tó tevékenységet tartjuk fon­tosnak az ellenkező sorren­dűvel szemben és ehhez az etikus, időben elkezdett okta­tás, felvilágosítás elengedhe­tetlen. helyzetbe jutottak más pol­gári intézményekkel szem­ben, hanem a hivatásos állo­mányt megtartó erőt, a szol­gálati lakás-keretet is csök­kentették. így esett meg, hogy 4-5 szobás, 100-200 négyzetméteres lakások ke­rültek e kategóriába. A bel­ügyi lakásrendelet nem is­mert ugyan vezetői lakáska­tegóriákat, a gyakorlatban mégis a vezetők részére kü­lön osztogattak szolgálati la­kásokat. Ilyen egyedi kivite­lezésű 24 lakásos, garázsos házat építettek a főváros egyik kiemelt övezetében 1992-ben szolgálati lakás cí­mén a vezetők részére. 9 A pályáról való elván­dorlásban szerepe van bi­zonyára a kedvezőtlen kereseti lehetőségeknek is. - Feltétlenül. Az objektív helyzetet súlyosbította, hogy miközben hallottuk a pana­száradatot a rendőrök alulfi­zetettségéről, addig az illeté­kes vezetők folyamatosan „megrövidítették" az állo­mány tagjait: 1992-ben csak­nem egymilliárd-kétszázmil­lió forint béralapot és tb-já­rulékot csoportosítottak át más kiadásokra, ezzel min­den rendőrnek évi 37 ezer forintot „vettek ki a zsebé­ből". A következő évben to­vábbi 657 milliót emeltek le • A magyar gyógyszer­gyárak produktumai mi­lyen szerepet kapnak a gyógyszer piacon? - Dobozszámban 70 szá­zalékos a részesedési ará­nyuk, értékben pedig több, mint 50 százalék. Minőség­ben sem maradnak alul a külföldi gyógyszergyárak termékeivel szemben. Ám nagyrészt külföldi alap­anyagból dolgoznak, egy­egy gyógyszer gyártásáig sok az átfutási idő (kísérlete­zés, kipróbálás), ami nem te­szi olcsóvá ezen termékeket sem. A gyógyszerellátás ki­egyensúlyozott, hiánycikket csak az otthoni tartalékolás, illetve a forgalmazók alkal­mankénti spekulációja, áru­visszatartása okoz. Rövide­sen új, szabványos vénymin­ta készül az orvosok számára és ez is megkönnyíti majd, hogy szélesebb gyógyszer­skála alapján, a legkedve­zőbben döntsenek recept fel­írásakor. L. Oy. a béremelésre szolgáló összegből, majd 1994-ben 80 milliót különítettek el, az ORFK vezetői számára a bérfejlesztésből. • Nem tapasztaltak-e a vizsgálat során ellent­mondást a viszonylag nagyfokú elvándorlók és a rendőrség technikai fejlesztése között? - Tendencia értékű, hogy a vizsgált időszakban a hival tásos állomány egynegyede csupán két éve volt a rendőr­ség állományában, sőt ekkor még mintegy ötezer fő az alapképzésben sem részesült. Ugyanakkor a technikai fej­lesztés erőltetett ütemben történt. Estenként ez indoko­latlanul nagy költségeket emésztett föl. Igaz, hogy a számítástechnikai eszköz- és gépjármű beszerzések a kor­szerűsítést jelentették, csak­hogy ez nem állt összhang­ban a rendőrség akkori szer­vezési és képzettségi adottsá­gaival, s nem is volt kihasz­nálható. A vizsgált időszak­ban több beruházásnál mu­tatkoztak szabálytalanságok, hiányoztak a kötelező enge­délyek, a szerződéskötések­nél az előírásokat figyelmen kívül hagyták, átgondolatlan­ságok, áttekinthetetlen folya­matok jellemezték az egyes intézkedéseket. 9 Mi a végkövetkezte­tés? - Ha rendet akarunk, ak­kor a rendőrségnek minden­képpen jó példát kell mutat­nia! Takács Ilona Vasúti baleset • Munkatársunktól Súlyos közlekedési bal­eset történt vasárnap délután négy óra körül Hódmezővá­sárhelyen, a Népkert állo­másnál. A Szegedről Békés­csaba felé tartó vonatról egy 16 éves fiatalember akart leszállni, azonban eddig is­meretlen okból csak akkor lépett íe a peronra, amikor már mozgott a szerelvény. A fiatalember a vonat alá ke­rült, ami pedig mindkét lábát boka fölött roncsolta. Pisztolyt is keresnek • Budapest (MTI) Nemcsak 9 géppisztoly, hanem egy pisztoly is eltűnt a II. kerületi rendőrkapitány­ságról. Bánhegyi Gábor, a Budapesti Katonai Ügyész­ség helyettes vezetője el­mondta: a 9 géppisztoly el­lopása után lefolytatott leltár kiderítette, hogy a fegyver­készletből egy pisztoly is hi­ányzik a II. kerületi rendőr­kapitányságon. Miután a fegyverek kiadásáról és visszavételéről vezetett nyil­vántartás rendkívül hiányos, ezért az is lehetséges, hogy a pisztoly már hónapokkal ez­előtt eltűnt. • ÁSZ-vizsgálat a rendörségnél Hová mentek a bérek? Az A pénzüket is kurtították. (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents