Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-07 / 5. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1997. JAN. 7. kommentár A szomszéd rétje • Már a közmondások igazában sem lehel hinni. IVi Avagy nekünk még az sem adatik, hogy a szomszéd (mindig zöldebb) rétjére irigykedjünk. Az elképesztő méretű romániai áremelkedésekről hallva legfeljebb részvétel nyilváníthatunk. De hát többen is vagyunk, itt, Kelet-Európában, akiknek meghalni sem érdemes (mert olyan drága a temetés). És egyes szakértők szerint ezek az árrobbanásos nációk ezután még szaporodni fognak. Kárognak a csehekről, hogy közel az idő, midőn kiderül, hogy a látszólagos (keleti viszonylatban) mintaország valójában - csehül áll. Vajon volt-e valami haloványlila fogalmunk ezekről a mai folyamatokról, amikor - a rendszerváltás idején - oly fiatalos (demokrata) hetykeséggel kérdeztük: „Mi lesz itt?" Hét év nem nagy idő - a történelem mércéjével. De a hét éve még fiatalos is hetyke egyén életében? Egyre elkeseredettebben olvassuk a híreket a szomszédoknál zajló árrobbanásokról - az itthoniak miatt már szívtunk a holtban; egyre öregebbeknek és kókadtabbaknak érezzük magunkat: belefáradtunk a sakkozásba (a számlákkal), az adókerülgető trükkökbe, a kispénzért túlmunkákba, a spórolási szisztémákba. És mi már azt sem hisszük el, amit a románok talán még igen: a pénzügyminiszterük szerint a most „alaptalanul" emelt árak majd visszazökkennek. Mi már kinőttünk az ilyen mesékből. O

lyanokból is, hogy a választási ígéretek megvalósulnának. Ennyiben előbbre tartunk, mint Románia. Az albán helyzetről momentán nincs elég információnk, de szerintem, hamar utolérjük őket. £ Jelcin maródi • Kenyértől a koporsóig Románia: év eleji árrobbanás • Bukarest (MTI) Az üzemanyagárak január 1-jei, csaknem százszázalékos emelése nyomán a kenyértől az ARO terepjárókon át a koporsók áráig számos más termék és szolgáltatás árát növelték máris Romániában, vagy jelezték, hogy hamarosan emelik. A kenyérgyárak 30 százalékos emelésre készülnek: a félkilós vekni 650 lej lesz az állami boltokban a korábbi 400-500 lej helyett - a magánpékségeknél eddig is többe került. A tejtermékek árát máris mintegy 30 százalékkal emelték. A húsárak emelkedése az Unicarne társaság igazgatója szerint elérheti a 60 százalékot. Az ARO gépkocsiüzem igzagatója bejelentette, hogy a terepjárók árát az üzemanyagárak és a lejárfolyam változásához fogják igazítani. A Daewoo autógyár ugyancsak emeli a Cielo gépkocsik árát, még januárban. A palackos gáz várhatóan mintegy 80 százalékkal fog többe kerülni, bár az importpalackok jóval magasabb - ára valamelyest csökken. Bukarestben már drágábban közlekednek a taxik, és a piacokon a termelők ugyancsak előre beszámították termékeik árába a benzinár növekedését. Mintegy 20 százalékkal megugrott a cigaretta ára is, és egy jelentés szerint a legolcsóbb fenyőfakoporsó az eddigi 92 ezer lej helyett a jövőben 180 ezer lejért lesz beszerezhető. Az inflációs várakozásokat tükrözi a dollár árfolyamának gyors növekedése mind a bankközi, mind a szabadpiacon. Az előbbin áttörve a négyezer lejes lélektani határt - 4 ezer 137 lejre nőtt, az utóbbin már 5 ezer 200 lej fölött tartanak. Ez keresztezheti a kormány gazdasági terveit, mivel a január 1-i üzemanyagáremelést legföljebb 4 ezer 500 lejes dollárárfolyamra alapozták. A kormányra nő a nyomás, hogy mielőbb tegyen eleget a választási ígéreteknek, és növelje a társadalmi juttatásokat, köztük a családi pótlékot és a mezőgazdasági nyugdíjakat - ez szintén növelheti az inflációs nyomást. Mireea Ciumara pénzügyminiszter a Jurnalul Nationalnak nyilatkozva indokoltnak nevezte a benzin és más üzemanyagok árának növelését, ezt a lej leértékelődése magyarázza, viszont szerinte a többi árat alaptalanul emelték fel, kihasználva a helyzetet. Véleménye szerint az árak végül helyrezökkennek majd. Májusig továbbra is a költségvetés támogatja a tej, a kenyér és a hústermékek bizonyos körének árát, az árnövekedés az élelmiszereknél a miniszter szerint nem haladhatja meg a 10 százalékot. Tajvani meghívás • Tokió (MTI) A tajvani kormány engedélyt adott az egyik buddhista szervezetnek arra, hogy tajvani látogatásra hfvja meg a dalai lámát. E döntés újabb feszültséggel terheli Kína és Tajvan amúgysem felhőtlen viszonyát. Kfna nem ismeri el Tibet önállóságát, sem a „törvénytelen" tibeti kormányt, amelyet Észak-Indiában alakított meg a dalai láma. Beteg birodalom, beteg „cár"? Jelcin fontosabb munkatársai körében. Balról jobbra: Dmitrij Rurikov elnöki tanácsadó, Viktor Csernomirgyin miniszterelnök, Borisz Jelcin elnök, Anatolij Csubajsz, az elnöki hivatal vezetője és Jurij Baturin, a nemzetbiztonsági tanács tagja. (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) Borisz Jelcin elnök megfázása miatt törölték az orosz államfő közeli programjait, köztük a nemzetvédelmi tanács szerdára tervezett ülését. Ezt Szergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő közölte hétfői sajtóértekezletén. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az erős meghűlés nem következménye az államfő két hónappal ezelőtti szívműtétjének. Jelcin és családtagjai elkapták a Moszkvában teijedő influenzát - mondta a szóvivő. Az államfőnek 37,5 fokos hőemelkedése van, és orvosai járóbeteg-kezelést írtak elő neki, ami miatt a közeli napokban lemondták több programját. Jelcin, akin november elején hajtottak végre szívkoszorúér-műtétet, december végén állt munkába, és mindössze néhány napot dolgozott eddig. Az elnök a korábbi tévéfelvételeken megfáradt és nem teljesen egészséges ember benyomását keltette, noha Helmut Kohl német kancellárral találkozva a múlt hét végén viszonylag jó formát mutatott. Kína „segíti" Észak-Koreát • Tokió (MTI) Kína különleges táborok építésébe fog, ezzel készül föl az észak-koreaiak tömeges menekülésére. A dél-koreai hírügynökség információi szerint Csilin, Liaoning és Hejlungkiang, a KNDK-val határos három északkelet-k(nai tartományban létesítenek táborokat kizárólag az északkoreai disszidensek elhelyezése céljából. Az építkezéseket júliusban kezdik el, Kim Dzsong II észak-koreai vezető kínai látogatására időzítve. A kínai kormány ezzel jelezni kívánja, hogy támogatásban részesíti a Kim-vezetést - írja ezzel kapcsolatban a szöuli hírügynökség. A hírek szerinl a pekingi vezetés egyben a Kínában dolgozó dél-koreai üzletemberek és keresztény misszionáriusok fokozottabb megfigyelésével is igyekszik elejét venni az észak-koreai menekültek országba való bejutásának. A katasztrofális élelmiszerhelyzetben lévő KNDKból a közelmúltban többen Kínán át jutottak el harmadik országokba és kértek ott DélKoreától menedékjogot. Szabálytalankodó ENSZ-diplomaták • New York (MTI) Giuliani New York-i polgármester követelte egy orosz és egy fehérorosz ENSZ-diplomata kiutasítását azzal az indoklással, hogy a szokásost messze meghaladó számú közlekedési szabálytalanságot követtek el. A The New York Times jelentése szerint ugyanis autójukra a rendőrök tavaly 386 büntető cédulát helyeztek el - naponta egynél is többet. Múlt vasárnap pedig őrizetbe vették a két diplomatát, mert autójukkal egy utcai tűzcsap előtt parkoltak, ami az Egyesült Államokban szigorúan tilos. Giuliani egyúttal határozottan visszautasította azt a hivatalos orosz verziót, amely szerint rendőrök bántalmazták volna a diplomatákat és rámutatott: éppen ellenkezőleg, ők tanúsítottak fizikai ellenállást. A polgármester közlése szerint a múlt év első hat hónapjában az orosz ENSZmisszió 122 járművén összesen 14 ezer 437 büntetőcédulát helyeztek el a rendőrök. A fehérorosz ENSZ-misszió 15 járművét 828 alkalommal kellett megbüntetni. • A NATO és Magyarország téved és" korrekciója Egy n • Brüsszel (MTI) Horn Gyula kormányfő jelentősen javított Magyarország NATO-csatlakozási esélyein, amikor Romániával aláírta az alapszerződést - írta a The Wall Street Journal Europe című gazdasági-politikai napilap. A cikk egyben idézte Róbert Huntert, az Egyesült Államok NATO-nagykövetét is, aki kijelentette, hogy az aláírásra nem azért került sor, mert a két ország szereti egymást, hanem a NATOhoz fűződő kapcsolataik miatt. Címoldalas, terjédelmes cikkében a brüsszeli kiadású lap a magyar példán keresztül próbálta felsorakoztatni a NATO-csatlakozás előnyeit és terheit. A cikk szerzője, Carla Anne Robbins rámutatott, hogy a magyar-román alapszerződéssel a NATO, illetve a szövetséget kiterjeszteni akarók hitele is megnövekedett. A hidegháború befejeződése óta ugyanis a NATO fő célja a térségben az új demokráciák megszilárdítása és történelmi vitáik hosszú távú rendezésének elősegítése. Magyarország számára a NATO-tagság a biztonsági garanciák mellett a hét éve folyó, fájdalmas gazdasági és politikai reformok elismerése is lenne, továbbá kiigazítana egy történelmi tévedést, amelynek folytán a hidegháború megosztottságának idején az ország ötven évig a hidegebb oldalon állt. A lap arra is rámutatott, hogy a szövetség szélesítése nem lesz olcsó és kockázatmentes. Magyar katonai vezetők szerint évekbe és a Nyugatnak is jelentős összegbe kerül a NATOszabványok minimális szintjére emelni a leromlott haditechnikát. Végh Ferenc altábornagy, a magyar hadsereg vezérkari főnöke - akivel kapcsolatban a lap emlékeztetett amerikai képzettségére és a NATO melletti elkötelezettségére - egyebek mellett az anyagi gondokat elemezte a lapnak. Elmondta, hogy például az idei költségvetésben szereplő 20 százalékos katonai kiadásnövekedés jóval kevesebb a szükségesnél. Elismerte mindazonáltal, hogy a piacgazdaság építésének jelenlegi szakaszában máshol is szükség van a pénzre. A hadsereg sok problémával küszködik: az elaggott keleti felszerelés karbantartásától kezdve a pilóták kiképzési idejének szinten tartásán át a hivatásos katonák megfelelő fizetettségéig számos területen szükség lenne további forrásokra. Végh azt jósolja, hogy a NATO-szintre kísérletképpen felhozni próbált tatai gépesttett lövészdandárnak is legalább öt-hat évre lesz szüksége e cél teljesítéséhez. Az alkalmazkodás egyébként a parancsnoki rendszer további decentralizálását, a hivatásos tisztikar új nemzedékének felnevelését; jobban képzett és fizetett önkéntesek beszervezését, az angol nyelvtudást is magában foglalja. A lap szerint a magyar politikai és gazdasági ajánlólevelek a NATO-tagságra sokkan meggyőzőbbek, mint a katonaiak. Az „újjászületett" Horn Gyula - akinek múltja a lap szerint nem mentes a zavaró ellentmondásoktól - az alapszerződés aláírásával, a taszári IFORbázis megnyitásával és a magyar műszaki alakulat Boszniába küldésével rendkívül jelentős lépéseket tett, hogy bizonyítsa az ország NATO melletti elkötelezettségét. A lap azt is megemlítette, hogy a NATO jelenlegi 4652 százalékos lakossági támogatottsága messze elmarad a 69 százalékos EU-támogatottságtól. Horn szerint az ellenzők egy része a költségektől fél, más része pedig megkérdőjelezi, hogy az országnak miért kell belépnie egy újabb szövetségbe, miután végre sikerült megszabadulnia a Varsói Szerződéstől. A kormányfő reményei szerint az idő előrehaladtával és a tájékoztatás javításával növekedni a NATO-tagság támogatottsága. hírek Új püspökök • Vatikánváros (MTI) II. János Pál pápa hétfőn a vízkereszt ünnepén - 12 új püspököt avatott ünnepélyes szertartás keretében a vatikáni Szent Péter bazilikában. Szentbeszédében a katolikus egyházfő az új püspökökhöz fordulva arról szólt, hogy a vízkereszt ünnepének központi figurái, a három királyok a Föld minden Krisztust kereső nemzetét és "népét jelképezik. A most avatottakkal együtt - akik között van lengyel, román, albán, togói, indiai és kelet-timori is - a katolikus egyháznak 4 ezer 369 püspöke van. Közülük 2 ezer 431 főpapot II. János Pál avatott 19-ik éve tartó pápasága során. Német katonák Boszniában • Szarajevó (MTI) Mintegy százhúsz német katona érkezett hétfőn Szarajevóba, hogy előkészítse a NATO-vezette) .boszniai stabilizációs erőkben részt vevő német csapatok főhadiszállását. Repülőn települtek át Kölnből a boszniai fővárosba, onnan pedig a Szarajevótól 12 kilométerre lévő Rajlovác laktanyába mentek gépjárműveken. Velük együtt már, mintegy ezer német katona van Boszniában. Összesen körülbelül háromezer vesz majd részt a 18 hónaposra tervezett küldetésben. Feszültség, könnygázzal • Szöul (MTI) Az új munkaügyi törvény ellen munkabeszüntetéssel tiltakozó dél-koreai dolgozók harca során hétfőn tovább nőtt a feszültség a távol-keleti országban. Szöulban, a fővárosban könnygázt vetett be a sztrájkolók mintegy tízezer fős tiltakozó menetével szemben. Összetűzések voltak a tüntetők és a gumibotokkal valamint pajzsokkal felfegyverzett, harci egyenruhát viselő rendőrök között. A tüntetők Kim Jung Szam államfő lemondását és a munkaügyi törvény visszavonását követelték. „Árucsere" • Washington (MTI) A washingtoni pénzügyminisztérium engedélyezte a Cargill Inc. amerikai vállalatnak, hogy árucsereügylet keretében ötszáz tonna gabonát szállítson a természeti csapások és kiteijedt éhfnség sújtotta Észak-Koreának. Hivatalos forrásokból hétfőn közölték, hogy a döntés része annak a megállapodásnak, amely Washington és Phenjan között született a tengeralattjáró-incidensért kinyilvánított észak-koreai bocsánatkérésről. A minneapolisi székhelyű Cargill Inc. a világ legnagyobb magánkézben lévő gabonacége. Gerillatáoiadás • Bogotá (MTI) Baloldali gerillák vasárnap megtáftiadtak egy börtönt Kolumbia keleti részén, és 15 társukat kiszabadították, majd elmenekültek. Ezt jelentette az AP a börtön szóvivőjére hivatkozva. A támadás a fővárostól 440 kilométerre keletre fekvő Arauca börtönét érte, közel a venezuelai határhoz.