Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. JAN. 2. BELFÖLD 5 • Holnap Iskola Alapítvány Vissza a szülőkhöz Mindössze kétszer találkoztam Petri Péterrel, először amikor a Holnap Iskola Alapítvány szegedi óvodájáról beszélt, másodszor szinkrontolmácsiként fordított angolról magyarra a Déltáv vezérkar decemberi, múzeumi sajtótájékoztatóján. Első alkalommal nem említette, hogy a gyerekek mellett a felnőttekkel is ilyen jól szót ért. A Holnap Iskolája Alapítványt 1991-ben jegyezték be Budapesten, nonprofit jelleggű, s ma négy iskolát Győr, Kaposvár, Szekszárd, Szeged - működtet. Szegeden jelenleg még csak egy iskolaelőkészítő csoport van, vagy inkább óvoda, de jövőre szeretnének iskolát is indítani. Az alapítványnak egyik városban sincs saját épülete, hanem jellemzően önkormányzati vagy egyházi ingatlanokat bérelnek. Szegeden ez kicsit másképpen fest, a Vasutas Művelődési Otthonban fizetnek egy teremért és a hozzá tartozó helyiségekért - piaci bérleti díJat-.. Önmagukat úgy határozzák meg, hogy egy felekezetközi keresztény iskola, amely katolikus, evangélikus és nazarénus szülők gyermekeit éppen úgy szívesen látja, mint bármilyen egyházhoz tartozó vagy nem tartozó szülők gyermekeit. A lényeg, hogy az iskola alapelveivel egyezzenek. Vissza Istenhez, vissza a szülőkhöz, vissza az alapokhoz, vissza az egyénhez. Jelenleg tömegoktatás folyik Magyarországon, ez az iskola azonban szeretne egyénre szabottat adni a 12-15 tanulólétszámos osztályoknak. Ma a szegedi óvodában tizenegy gyerekkel - indulásképpen tizenkettőre kaptak engedélyt folyamatosan két pedagógus foglalkozik, felügyel rájuk, de az oktatás a gyerekek által irányított. A tananyag egy részét egyénileg, munkafüzetek segítségével dolgozzák fel, mindenkinek külön kis irodája van. Szegeden mindez még csak a kezdet, de Győrben az iskola már a negyedik évfolyamnál jár és ott működik a három óvodai csoport is. A tananyag teljes mértékben konform a magyar nemzeti alaptantervvel, s a megfelelő átjárhatóságot is magától értetődően biztosítja. A gyerekek különböző tempóban haladnak, s ha valamelyikük gyorsabban végez, akkor hozzáfog egy másik, talán nehezebben emészthető tantárgyhoz. Még fontosabb, hogy a kicsik megtanulnak célokat kitűzni, maguk határozhatják meg a napi penzumot, de nem csinálhatnak azt, amit akarnak. Az iskola jelentős hangsúlyt helyez a nyelvoktatásra, nagycsoporttól kezdődően heti három angolóra van. Ebből, illetve más tantárgyakból is folyamatos a saját tananyag fejlesztése. Mind az iskolai, mind az óvadai csoportok tagjai után jár az állami normatíva, Szegeden is minden rendben ment az önkormányzatnál, illetve a jegyzői engedélynél. (Az oktatásért felelős alpolgármester asszony is pozitívan nyilatkozott a szekszárdi iskolában tett látogatása után.) A finanszírozás másik csatornája a szülői, alapítványi hozzájárulás. A bevételek körülbelül megegyeznek a kiadásokkal két pedagógus, terembérlet stb. -, ezért nincs saját épületük. Az óvodai termet a szegedi szülők induláskor önerőből újították fel, s a vissza a szülőkhöz alapelvhez méltóan, a kis gyermeklétszámnak köszönhetően, amúgy is szorosabb kapcsolatot tudnak tartani az apukákkal és az anyukákkal. K. A. • Milyen Szegedet szeretnénk? Híd, reptér, kikötő A város rendezésének programtervéről hamarosan széleskörű vita kezdődik. Az új ÁRT (általános rendezési terv) kidolgozása apropóján gyűjtünk véleményeket arról, hogy a város lakói milyen változásokat látnának szívesen Szegeden. Schiller Lászlót, a nemzetközi szállítmányozással foglalkozó Masped Rt. vezetőjét is arra kértük, mondja el, hogyan látja a város fejlődésének lehetőségeit. 0 Az Ön cége „szállítmányoz", nem pedig szállít. Mi a különbség? - Az, hogy nekünk nincs járműparkunk, „csupán" meszervezzük a szállítást közés vasúton, levegőben és vízen. Munkámból következőleg én a közlekedés területén érzem magam otthonosan. A közlekedés állapota most még (!) tűrhetőnek mondható. Szeged városszerkezete igen szerencsésen alakult ki: a körutak és sugárutak jól vezetik a forgalmat. A zsúfoltságon további körutak építésével lehetne segíteni: minél messzebb húzódik a városmagtól a körút, annál távolabb tartja a belvárostól a forgalmat. A környezet védelme pedig azt kívánná, hogy mielőbb építsék meg a tranzitforgalom kivonására alkalmas elkerülő utakat is. VisszakaSchiller László szerint logisztikai központunk is lehetne. (Fotó: Somogyi Károlyné) nyarodva a Belvárosba: égetően sürgős lenne a átalakítani a kiskörút Dugonics tér és a Centrum Áruház közötti szakaszát. Középre tenni a villamost, és kétszer két sávossá építeni az úttestet. Ha jó a Tisza Lajos körút, akkor kivonja a forgalmat a belső területről. • Ön mit építtetne meg először? - Nehéz sorrendet fölállítani, de nagyon hiányoznak a hidak: száz éve két híd volt Szegeden - most is kettő van. A déli közúti hídról már sokan beszéltek, de gondoljunk a vonatokra is: a vasúti hidat újjáépítve, a régi nyomvonalon ismét megindulhatna a Budapest, Szeged, Temesvár, Bukarest állomásokra irányuló vonatközlekedés. A vasútnál maradva: méltatlanul elhanyagolt az újszegedi állomás. Hat-nyolc kilométernyi vágány lerakása után (és persze az állomás korszerűsítésével) már indulhatna is a vasúti forgalom a volt Jugoszlávia országai felé. 0 Ön hajóval és repülővel is szállíttat. E területeken milyen lehetőségeket lát? - A szegedi reptéren megfelelő kifutópályát kellene építeni, ami nagy beruházás ugyan, de biztosan megtérülne, hiszen akkor kisgépeikkel leszállhatnának nálunk a nyugati üzletemberek. És itt a medencés kikötő is, amelyben tudomásom szerint még nem fordult meg kereskedelmi hajó. Némi lobbizással elérhető lenne, hogy a nemzetközi hajóforgalom eljöjjön Szegedig. S akkor már csak egy lépés, hogy az árumozgási' folyamatot szabályozó logisztikai központ épüljön ki városunkban, ahol ehhez minden föltétel megvan: a repülőtér, a vasút, a közút és a víz. Ny. P. A hideg a hibás, nem a gáz • Munkatársunktól - A gáz fűtőértéke jelenleg magasabb, mint a nyári időszakban - tájékoztatta lapunkat a DÉGÁZ Rt. a Délmagyarországban megjelent olvasói panaszok miatt. A gázszolgáltatótól kapott információk szerint a Szegeden szolgáltatott földgáz fűtőértéke a MOL Rt. mérései szerint a 49-52. hetek átlagában meghaladta a 37 megajoule értéket köbméterenként, vagyis magasabb volt, mint a nyári időszakban. A mérést korszerű eszközökkel, az emberi beavatkozás lehetősége nélkül végzik, a DÉGÁZ pedig kezelés nélkül továbbítja a fogyasztókhoz a MOL-tól átvett földgázt. A gázminőség mérésének helyszíni ellenőrzésére az önkormányzatoknak lehetősége van, ezzel többször éltek, de soha nem találtak minőségi problémát. Annak, hogy a lakosság mégis úgy érzi, a gáz kevésbé fűt, több oka is lehet. A hálózati víz lényegesen hidegebb, mint az év előző részében, ezért az átfolyó rendszerű vízmelegítő nem tud ugyanolyan forró vizet előállítani, mint nyáron. A főzésre vonatkozó észrevételek nagy része ugyancsak a vízhőméréskletnek, valamint a helytelenül megválasztott lángnagyságnak tudható be. A fűtési panaszok esetében lényeges tényező a külső hőmérséklet: minden egyes Celsius fok külső hőmérsékletcsökkenés a fűtési hőigény 6-7 százalékos növekedésével jár. További lakossági tájékozódásra az üzem Szent István téri üzletében van lehetőség. ÁB-bébi, Sándorfalváról Még csak tizenöt perc telt el az új esztendőből, amikor Szegeden, a női klinikán világra jött Kecskeméti Ivó Máté, akinek nevét kihúzták az idei ÁB-bébik sorsolásakor. Szülei: Ferenczy Ágnes és Kecskeméti József Sándorfalván élnek, s természetesen nagyon örülnek a kisfiúnak, akit két nővére vár otthon. A tizenhármas szám ezúttal is szerencsét hozott a családnak, hiszen Ivó Máté már a tizenharmadik unoka a sorban, édesanyja pedig ugyancsák tizenharmadik gyerekként született. A szerencsés kisbaba édesanyja, Kecskeméti Józsefné Ferenczy Ágnes a szegedi női klinika egyik első emeleti szobájában fogadott minket, három másik kismama társaságában. Valamennyiük mellett ott feküdtek a bepólyált csöppségek, akik épphogy kipihenték a nemrégiben megtett út fáradalmait. Ivó Mátét ébren találtuk, édesanyját pedig először családjáról kérdeztük. < • - Sándorfalviak vagyunk, és két kislányunk is van már - mondta az anyuka. - Anett hat és fél, Brigitta három és fél éves. Nem tudtuk előre, hogy kisfiunk születik. A féljem most is kislányt várt, én inkább fiúra számítottam. • Gondoltak rá, hogy a kisbaba az ÁB-bébik között lehet? - Nem, hiszen csak január 9-ére vártuk a szülést. De aztán megjöttek a fájások, és minden baj nélkül megszületett a kisfiú. • Hogy érzik magukat? - Mindketten jól vagyunk. A baba negyed egykor született, és fél kettőkor már szopott is! 0 Biztosan várják már Önöket otthon. - Nagy a család: én vagyok a szüleim tizenharmadik gyereke, a kisfiam pedig a tizenharmadik unoka... Ny. P. Többet tojni, mint enni A

tyúklét főszabályát mint óhajt, és a lehetetlen megkísérlését egyszersmind - fogalmazza meg a címben foglalt szentencia. A vállalkozásokra, s ekként az egész életre vonatkozik a fölszólító erejű megállapítás: vegyünk ki mindenből többet, mint amennyit betettünk. Ez a polgárosodás útja: az üzletszerű gyarapodás, amely a mai tyúknyelvre fordítva így hangzik: evés nélkül tojni rendületlenül. Van ennek szakirodalma, nehezen hozáférhető, de a Somogyi-könyvtárban biztosan elérhető a Szegeden 1942-ben megjelent két könyvecske. Az egyik, Seiler Ernő: Szegény ember gazdag konyhája már alcímével is programadó: hogyan csökkenthetjük háztartási kiadásunk összegét felére? „Ma minden lehetőség kihasználására szükség van hívja fel figyelmünket a szerző. - A hazai polgárságnak ma egyetlen kötelessége volna minden lehetőséget megragadni, minden helyet kihasználni, hogy élelmet termelhessen, ez kötelessége mindenkinek hazánkkal éppúgy, mint szövetségeseinkkel szemben, és nem utolsósorban saját magunk és családunk érdekében. " Szövetségesek nélkül, de a polgárra mint mértékadó társadalmi szereplőre hivatkozik a háborús Szeged másik háztartási szerzője, Madár Imréné is, az Attila utca 11-ből. Egy korábbi könyvében, a Filléres főzés és hústalan napokban, az összes „polgári étel" takarékos és ízléses elkészítési módját ígéri. ízletes hadiételek - Ötletek - Aranytanácsok című munkácskájában pedig útmutatást nyújt „kedves háziasszony testvéreinek", hogy az „állandóan vagy csak itt-ott kapható élelmiszerekből, polgári takarékos alapon, mit hogyan " készítsenek el. Seiler Ernő polgára, ha 1942-ben nincs éppen a fronton, igen kedveli a nyulat, mint hús- és prémállatot. A receptcímek: gulyás házi nyúlból, vadászleves házi nyúlból, malacaprólék leves házi nyúlból, magyar gulyás osztrák módra házi nyúlból, nyúlkroket, nyúl borsostokány, rizses nyúl, káposztás nyúl, házi nyúl szalámi, kolbász, májashurka, töltött káposzta, házi nyúlból sült tepertős pogácsa. És egy kulináris műremek: „Házinyúlvérből véres kolbász - a házi nyulat először tarkón vágjuk, majd nyakát elfogjuk és a vért felfogjuk. A kapott vérhez adunk ugyanannyi tejet és egyhatod résznyi apróra vágott zsemlyét és ugyanennyi házinyúlhájat. Ezt összekeverjük, belekbe töltjük és főzzük. Ez a kolbász úgy frissen, mint gyengén füstölve is fogyasztható." A csiga is húspótló. A háziasszonyokat nem kell külön meggyőzni arról, állítja a szerző, hogy jól elkészítve, a csigákat velő ételek helyett lehet fogyasztani, azzal a különbséggel, hogy ezért nem kell egy fillért se kiadni, sőt még a vásárlás fáradságától is megkíméljük magunkat. Panellakók figyelem! „A csigaketrec méretére szabályt felállítani nem lehet." Az a legideálisabb, ha a csigaketrec négy méter hosszú, másfél méter széles, és harminc centi magas. A csigák azt szeretik, ha ketrecüket náddal fedjük. „Gourmandok kedvelt étele a csiga vigasztalja közönségét Seiler úr de kevesen tudják, hogy a csiga már magyar export cikké nőtte ki magát, és Bécs, Páris, London előkelő éttermeiben a pincérek magyar csigát szolgáltak fel a háború előtt." Mi sem természetesebb annál, hogy a családjáról gondoskodni akaró felnőtt ember „saját tejszükségleténekfedezésére egy jó tejelőfajkecskét tart." A kecske megél a konyhai hulladékon, napi két litert ád, ennek felét a család megissza, másik felét összegyűjti és sajtot készít belőle. így ezért sem kell a boltba menni. Mint tudjuk, a méhek tartása sem kerül pénzbe. És ha méhészkedünk, akkor „cukorszükségletünket mézzel nagyban pótolhatjuk". Ha mindez sikerül, akkor bizonyosan túléljük a nehéz időket, és elkezdhetünk a felemelkedésünkkel foglalkozni. „Miután udvarunkban eperfával úgyis rendelkezünk ", a selyemgubó-termelés az anyagi önalapozás nagy lehetősége. Az egységnyi - tizennyolc gramm - petéből kibújt hernyók még a huszonnegyedik nap, a negyedik vedlésük idején is megelégszenek napi hetven kiló eperlevéllel. YYáború ide, háború oda, Jíl Madárnét nem lehetett elkeseríteni. „Kedves Testvéreim! - kezdi az előszót. Százezer és százezer háziasszony áll tanácstalanul a megváltozott életrenddel szemben... Ne csüggedjünk, itt a tavasz: tojás, tej, tejfel, túró, vaj bőven lesz: marhahús állandóan beszerzehető; amíg a Duna-Tisza folyik országunkban, halunk mindig lesz; Kárpátalja, Erdély kimeríthetetlen vadállománya rendelkezésünkre áll; áldott földük termékei frissen, zölden és konzerválva mindig bőségesen kaphatók. A jegylisztmennyiség kellőképpen fedi szükségletünket; cukor - bár szűken -, de jut, amihez kell. Egyetlen súlyos problémánk a napi zsírfejadag. A magyar háziasszony nehezen tud belenyugodni abba, hogy egy kis fánkkal, palacsintával, kirántott szeletekkel, finom, mártogatni való „szaftos" pörkölttel ne tudjon szolgálni családjának. De ez is megoldható, ha kissé átreformáljuk eddigi főzésmódszerünket oly módon, hogy hetenként két-három napon úgynevezett hadiebédeket szolgáltatunk, teljesen zsír nélkül. Nem kell megijedni, igen jó, tápláló dolgokról lesz szó. Ez azután hozzásegít ahhoz, hogy a többi napokon a megtakarított zsírral, áldott, békebeli ételeket készíthessünk. " A takarékos mai olvasónak akkor esik le az álla, ha végiglapozza Madárné hadiebédjeit, vacsoráit. Egy átlagos hadiebéd: angol bélszín zsír nélkül. A hadivacsora-recept pedig azzal kezdődik, hogy egy kiló marhamájat feldarabolunk... A háborús hiánygazdaság hamisításra kényszeríti a háziasszonyt. Madárné hamisításai a középosztályi, polgári léthez való ragaszkodás dokumentumai. Lángol az egész világ, mindenütt dörögnek a fegyverek, a frontról ömlenek haza a sebesültek, de Madárné ellenáll, és elszántan téf-" színhabot hamisít. Egy konyhapartizáh akciója: 1(1 dkg cukrot kevés vízzel főzzünk sűrű sziruppá, azalatt két tojás fehérjét verjünk fel kemény habnak, és folytonos keverés mellett kanalanként adagoljuk a.fővő sziruppá, mellyel még 3-4 percig verjük jó kemény, hófehér hamis tejszínhabbá. Ajánlatos a főző fazekat forrásban lévő vízben tartani. 0 M

a miképp ragaszkodik a nem létező magyar polgárság megszüntetett középosztályi létéhez? Ma, amikor a Madárné-féle megszorított hadiebéd a jólszituált családok hétvégi kosztja. Ma, amikor Seiler Ernő kreativitását, vállalkozó kedvét, szívós kiútkeresését, önállóságát olvassuk: sírjunk vagy nevessünk? Tömegméretekben élve olyan lakásokban, amelyek lakóikat teljesen - a rég szétszakadt! - állami köldökzsinórhoz kötötték, az önállóság minimális lehetőségeitől is megfosztva őket. Zalai Miklós