Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-31 / 26. szám

PÉNTEK, 1997. JAN. 31. BELFÖLD 3 2 röviden Váruradalom • Gyula (MTI) Gyulán, a Békés Megyei Levéltár kiadásában megjelent a Tanulmányok a gyulai vár és uradalma történetéhez című kötet, amelyben a szerzők, Szatmári Imre és Gerelyes Ibolya a középkori Békés és Zaránd megye területén működő váruradalom Gyula környéki régészeti, történeti s építészeti emlékeiről adnak számot. Közlik az először 1405-ben említett gyulai vár köré szerveződő uradalom területén végzett újabb ásatások eredményeit, a Gyula körüli középkori templomos helyeken (Szeregyházán, Fövenyesen, Szentbenedeken, Györkén és Szabadkán) az 1980-as évek derekán végzett régészeti feltárás anyagát. A tanulmánykötetben régészeti összegzés található arról a kutatásról is, amelynek során feltárták a török dzsámit, a külső vár területén pedig hitelesítő ásatásokat folytattak. falu" • Balatonfüred (MTI) Félkészen árválkodik Balatonfüred új bevásárlóközpontja, különböző okok miatt egyelőre nem épül tovább. Sokak szerint dózerekkel kellene megtisztítani a területet, ami nem megoldás, hiszen több mint száz kisvállalkozó pénze fekszik benne. A „görög falu" néven elhíresült, több mint száz üzletből álló épületegyettes, amelyet szórakoztató és bevásárló központnak szántak, az elmúlt évben a szakmai viták kereszttüzébe került. Az építkezés leállt, s a félig kész épületek a füredi nemzetközi kempinggel szemben csúfítják a tájat. Abban egyetértenek a tárgyaló partnerek, hogy némi tervmódosítás után reális esély van a befejezésre. Veszett állatok • Battonya (MTI) Békés megye több településén elrendelték a három hónapos ebzárlatot, miután az utóbbi hónapban ezeken a helyeken veszett rókákat találtak. Az első jelzést december végén kapták a szakemberek, amikor is Battonyánál, Magyardombegyházon és Dombegyházán találtak veszett róka tetemére, januárban pedig Kisdombegyházán és Orosházán fedezték föl a veszettséget. Magyardombegyházán veszett macskát is találtak. Az érintett településeken hatósági intézkedésként elrendelt ebzárlat miatt a kutyákat bezárva kell tartani s pótoltásra szükséges vinni. Ahol veszett macska kerül elő, ott a háziállattal érintkező embereket is beoltják. Csalássorozat • Zalaegerszeg (MTI) Éveken át folytatott, több mint 160 millió forintos csalássorozat zalai elkövetői kerültek lakat alá a Zala Megyei Bíróság jogerős Ítéletével. Az elsőrendű vádlott, Hőkéné egymaga 129 millió forint kárt okozott, amelyből 113 millió sosem térült meg. Őt 6 év négy hónapi börtönbüntetésre ítélték, a 34 millióval adós másodrendű vádlott, Horváth Lajos 4 év börtönt kapott. Mindkettőjüket teljes vagyonelkobzással sújtották. • Borúlátók a szarvasmarha-tenyésztők Magyar tejet akarunk? • Budapest (MTI) A II. világháború óta, még 1945-ben sem volt olyan mélyponton a magyar szarvasmarha-tenyésztés, mint jelenleg. Akkor ugyanis az országban több mint 1 millió szarvasmarha volt, most pedig valamivel több mint 900 ezer hangzott el a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Szarvasmarha-tenyésztői Országos Választmányának csütörtökön Budapesten tartott ülésén. Berend Ferenc, a választmány elnöke vitaindítójában igen borúlátó képiét festett az ágazat helyzetéről. Elmondta: még 1989-ben is több mint másfél millió szarvasmarha volt hazánkban, és a tejtermelés meghaladta a 2,3 milliárd litert. Tavaly viszont már csak 1,5 milliárd liter tejet állítottak elő a gazdaságokban. Drasztikus mértékben csökkent a tejelő tehenek száma is: 1989-ben mintegy 650 ezret tartottak az országban, jelenleg pedig már csak alig valamivel többet mint 400 ezret. A "csökkenés oka a szarvasmarhaNyírják a marhákat... (Fotó: Tésik Attila) tartás jövedelmezőségének jelentős mérséklődése. A tenyésztés a gazdaságok többségében ráfizetéses. A múlt évben a tej átlagos felvásárlási ára 34 forint 70 fillér körül alakult, míg az önköltsége meghaladta a 36 forintot literenként. Az idén a tenyésztők szerint 50 forintot valamivel meghaladó átlagos felvásárlási árat kellene elérni ahhoz, hogy jövedelmező legyen a tejtermelés. Az önköltség ugyanis mintegy 47 forint lesz, elsősorban a takarmány- és az energiaárak, valamint az egyéb járulékos költségek növekedése miatt. Ugyanakkor a tejüzemek általában a garantált 43 forint körüli áron vásárolják fel a tejet. A hozzászólók elsősorban azt sürgették, hogy a kormányzat foglaljon végre állást a magyar szarvasmarhatenyésztés ügyében. Van-e rá szükség, vagy sem? Amennyiben a válasz nemleges, úgy rövid időn belül több tízezer szarvasmarhát kell levágni, ám tervszerűen. Ennek következményeként azonban több százmillió dollárt kitevő tejimportra lesz szükség. Mások úgy vélekedtek, hogy a választások közeledése miatt nem szabad hinni a a kormány ígéreteinek. A szicíliai Gala-csoport vásárolta meg a Szeged tej Rt.-t • Róma, Szeged (MTI) Az II Sole 24 Ore olasz gazdasági napilap csütörtöki tudósítása szerint a legnagyobb szicíliai tejvállalat, a cataniai Gala-csoport tulajdonába került a közelmúltban privatizált Szegedtej Rt. Az újság azt írta, hogy a Gala-csoport megvette a Szegedtej részvényeinek 65 százalékát attól a magyar konzorciumtól, amely tavaly október végén nyerte meg a magyar tejipari cég privatizálására kiírt pályázatot. A Gala-csoport még az eredményhirdetés előtt felvette a kapcsolatot a később győztesnek bizonyult pályázóval. Az olasz gazdasági sajtó már október elején kész tényként közölte, hogy a szicíliai cégé a Szegedtej részvényeinek többsége. Akkor Alfio Puglisi Cosentino, a Gala tulajdonosa azt mondta az MTI római tudósítójának, hogy „ reméli: szoros együttműködést tud kialakítani a Szegedtej Rt. leendő tulajdonosával". Az II Sole 24 Ore értesülése szerint most többségi tulajdonos lett a Gala. A privatizáción nyertes konzorcium kezében a részvények 25 százaléka maradt, további 10 százalék állami tulajdonban van. A Gala-csoport az elkövetkező két évben összesen 7 milliárd lírát (nem egészen 700 millió forintot) szándékozik a Szegedtejbe beruházni. Már elkészült a szegedi cég üzemeinek modernizálási terve, kidolgozták az új kereskedelmi és marketingstratégiát. A Szegedtej jelenlegi forgalma 65 milliárd líra, dolgozóinak száma 823, de az alkalmazotti létszám csökken - írta az olasz gazdasági lap. A szicíliai vállalat tavaly mintegy száz alkalmazottal 120 milliárd lírás forgalmat és 1,6 millird Ura tiszta nyereséget ért el. Alfio Puglisi Cosentino ígéretesnek és biztosnak tartja Magyarországot, kedvezőnek a magyar jogszabályokat, melyek egyebek között lehetővé teszik a nyereség kivitelét az országból. A Gala távlati tervei között szerepel az is, hogy németországi termelőüzemét áttelepíti Magyarországra. • A végső döntést ugyan a pénteki közgyűlés mondja ki, de már szinte bizonyos, hogy olasz többségi tulajdonba kerül a Szegedi Tejipari Rt. A vevő a legnagyobb szicíliai tejvállalat, a Gala Italia - közölte Schopper János vezérigazgató. A Szegedi Tejipari Vállalat 1993 nyarán alakult részvénytársasággá. Egy korábbi eredménytelen privatizációs pályázat után 1996-ban az ÁPV Rt. ismét kiírta a pályázatot a részvények 85 százalékára. A jegyzett tőke 337 millió forint volt. A nyertes a dolgozókból és a szállítókból álló konzorcium lett, a vételárat az ÁPV Rt.-nek január 16-án ki is fizette. A konzorciumnak pénzre volt szüksége. Miután itthon nem talált partnert, határon kívül kereste a tőkeerős vevőt, tgy találtak egymásra a Gala-csoporttal. A cég korábban is érdeklődött a Szegedtej iránt, ám akkor még külföldiek nem pályázhattak. A szegedi társaság szerdai közgyűlésén 200 milliós tőkeemelésről döntött, s tárgyalnak a szicíliai partnerrel a részvények eladásáról. A pénteki közgyűlés már arról dönt, mekkora részt vásárolhat meg a társaságból a Gala Italia, amely egyébként 145 millió forint értékű részvényre vevő. ígérete szerint több száz millió forintot fordítana a jelenleg 600 dolgozót foglalkoztató Szegedtej korszerűsítésére - mondta a vezérigazgató. Tovább szegényedik a honvédség • Budapest (MTI) Honvédelmi kiadásokra az előirányzat szerint az idén 90 milliárd forintot meghaladó összeg jut, s ebből elvileg 13-18 milliárd forintot kellene haditechnikai fejlesztésekre, illetve hadieszközök beszerzésére fordítani. Ez azonban az elmúlt évekhez hasonlóan valószínűleg az idén sem teljesül. Minderről Takács Béla, az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium illetékes főosztályvezetője adott tájékoztatást szerdán. A részletekről elmondta: a honvédelmi kiadásokra előirányzott összeg a GDP 0,98 százaléka, vagyis az idén hozzávetőlegesen 90 milliárd forint. Ennek 15-20 százalékát kellene haditechnikai fejlesztésekre, illetve beszerzésekre fordítani, ez azonban évek óta lehetetlennek bizonyult, mert a hadsereg személyi kiadásai és fenntartási költségei a rendelkezésre álló pénz átlagosan 97 százalékát felemésztették. Némileg ellensúlyozta a kiesést, hogy Oroszország a Magyarországgal szemben fennálló államadóssága fejében 1993-94ben 800 millió dollár értékű MIG-repülőgépekkel, később pedig 300 millió dollár értékű csapatszállító gépekkel törlesztett. Ám az orosz államadósság lebontása után nem látszik biztosítottnak a hazai haditechnika fejlesztése. A szakember tudomása szerint Magyarországon jelenleg körülbelül 70 cég foglalkozik hadiipari termékek gyártásával, a termelési érték azonban a titokvédelmi törvény értelmében államtitoknak minősül. Annyit azonban elmondott, hogy 1988-ban mintegy 20 milliárd forint értékű haditechnikai terméket állítottak elő hazánkban, s ez az érték napjainkra csaknem tizedére csökkent. Az előállított termékek túlnyomó többségét egyébként külföldön értékesítik a magyar cégek. Az ágazatot az lendíthetné ki a holtpontról, ha a haditechnikai fejlesztési programok több évre biztosítanák a cégek számára a hazai felvevőpiacot. A rakétákat és radarokat importálni fogja az ország, mindkét témában tendert írtak ki. A rakétaprogramra érkező pályázatokat most értékelik, ennek értéke körülbelül 100 millió dollár, kifutási ideje pedig 3-5 év. A pályázatban kikötötték, hogy a hadieszközök szállítói áruban vásárolják le Magyarországtól az ellenértéket. jegyzet Létharmonizáíió Tja lassan is, de állítólag ballag felénk Európa. li A jogkovácsok ütik a jogharmonizáció vasát, a mértéktelenek már a közös pénzről álmodoznak, a szerényebbek meg csak arról, milyen jó lenne, ha a csatlakozás pillanatában a jövedelmi szintjük legalább félig emelkedne fel oda, ahol egy hasonló beosztású nyugati kollégáé van. Mondjuk a szegedi rendőr minimum félannyit keresne, mint müncheni kollégája. Egész más színekben tündökölne úgy a járőrözés! Szép álmok. Ha egy reggel azonban nem arra ébredünk, hogy a bilibe lóg a kezünk, hanem arra, hogy mindez legalább kis részben megvalósult, már az se lesz elviselhetetlen. Miképp fogjuk azonban „harmonizáltatni" a mentalitásunkat, az észjárásunkat, a létünket? Miképp érjük majd el, hogy ugyanarról beszélve, ugyanarra gondoljunk? A háború végéről beszélt egy londoni társaságban az idős magyar úr. Amikor megérkeztek a davaj katonák, mesélte, benyomultak a lakásokba, fosztogattak, órát vittek, ékszert, ételt, szüzet és ordast, öreget, fiatalt Egy darab idő múlva megszólalt egy idős angol hölgy, aki talán még a csillogó elzárkózás idején született a brit szigeteken, és egyre értetlenebbül hallgatta a történeteket; a jogba vetett feltétlen hittel megkérdezte végre: „De miért nem írták ki egy táblán az ajtóra, hogy magánlakás?" A

másik is amolyan vacsoraközi sztori A mi vad színekben pompázó életünk kútjából a végtelenségig lehet meregeti a világ más tájain hihetetlenül hangozó történeteket. Egy másik alkalommal már későbbi korszakról, az államosítás idejéről, és főleg módszereiről mesélt a magyar úr. Amikor odaért, hogy az államosítók még azt se hagyták, hogy a volt tulajdonos fbivegye a kabátját, és abban távozzon el, megszólalt egy angol úr: „És mondja, miért nem hívtak ilyenkor rendőrt?" Hát erről volna szó. Hogyan fogjuk majd összeilleszteni az agyunkat? A gyanakvásunkat? Hogy minden történetet élőiről kell majd kezdeni, hiszen a mi múltunk, a mi életünk nagy része nem az „éjjeliőr államhoz", hanem a rendőrállamhoz kötődik, amelyet az jellemzett, hogy fényes nappal is éjjeliőr állt mindenütt. De ki lesz kíváncsi erre? Alighanem senki MODUL BAU l'nrVVh Wnv Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 Falazó- és tetőfedő anyagok gyári áron J AMI NA, SZEMA, WIENERBERGER, BRAMAC, LINDAB, ETERNIT, DECRABOND, ONDUUNE (Bitumenes hullámlemez) | Epilepszianap • Munkatársunktól A WHO és a Nemzetközi Epilepszia Ellenes Liga közös kampányt hirdet az epilepsziában szenvedők helyzetének javítása, a betegséggel kapcsolatos előítéletek megszüntetése, az epilepszia természetére vonatkozó korszerű ismeretek minél szélesebb körben történő megismertetése érdekében. A Magyar Liga Tagozat az epilepsziaellenes kampány indításaként február 14-én, Valentin napján megrendezi a magyarországi epilepszianapot, csatlakozva az európai epilepszianaphoz. Ennek keretében Budapesten e betegségben szenvedő élő művészek közreműködésével, képzőművészeti kiállítással, koncerttel egybekötött előadóülést szerveznek. A kampány rendezői szeretnék, ha ezen a napon az egyetemek és főiskolák oktatási programjában helyet kapna e betegséggel kapcsolatos kérdések ismertetése. Az Epilap, amely a betegegyesület újsága, ezt a napot külön számmal ünnepli majd. Természetesen az epilepszianap rendezvényeit szeretnék kiterjeszteni a fővároson kívülre is, s bevonni a kampányba az epilepsziás betegekkel foglalkozó intézményeket. A magyar lakosság ismereteit hivatott felmérni a Szonda Ipsos, amikor közvéleménykutatást végzett az epilepsziával kapcsolatos társadalmi megítélésről, tájékozottságról. A megkérdezettek 92,2 százaléka Olvasott vagy hallott már valamit erről a betegségről, a legkevesebb infomációval a 15 és 19 évesek rendelkeztek. A megkérdezettek fele látott epilepsziás rosszullétet. A válaszadók többsége tisztában van azzal, hogy az epilepszia nem elmebetegség. A megkérdezettek mintegy harmada válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy az epilepsziával élők ugyanúgy végezhetnek- e munkát, mint egészséges társaik. A válaszadók 60 százaléka ellenezné, ha gyermeke olyan gyerekkel barátkozna, akinek epilepsziája van. A februárra szervezett epilepszianap vélhetően több pontos ismerettel, információval szolgál az epilepszia mibenlétéről, s csökkenti az e betegségben szenvedőkkel szembeni előítéleteket.