Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-29 / 24. szám

SZERDA, 1997. JAN. 29., 87/24. ÁRA: 33 FT Telefüzet Lapunk mai melléklete a Vásárhely, illetve a Makó környéki új előfizetők adatait tartalmazza. A csecsen „Nagyfülü Maszhadov - az új elnök - szovjet főtisztként Kecskeméten is szolgált. (2. oldal) Bösdöngölö Az ellenzéki pártok tiltakoznak a szlovákokkal folytatott titkos tárgyalások miatt. (3. oldal) Román konzulátus Szegeden! • Munkatársunktól Egy kis túlzással azt is mondhatnánk: bombaként robbant a hfr: Szeged „konzu­látusi rangú" város lesz! Le­fordítva: egy szomszédos or­szág, esetünkben Románia, külképviseletet nyit a Tisza­parti városban. A hír elhang­zása után ki Így, ki úgy fogad­ta azt, az azonban kétségkívül a meglepetés erejével hatott, hogy sportnyelven szólva, megelőztük a sokkal esé-lye­sebb Debrecent. Mint ismere­tes, hosszú éveken keresztül ­1988-ig - ebben a tiszántúli városban volt a román főkon­zulátus. Most - megbízható forrásból szerzett értesülése­ink szerint - ez szinte teljesen bizonyos, Szeged ad helyet a román külképviseletnek. A hír kapcsán körkérdést intéztünk politikusokhoz, köz­életi és gazdasági képvisők­höz. (írásunk a 6. oldalon.) Sztrájkoló tanárok • Újvidék (MTI) Sztrájkba léptek tegnap a vajdasági általános és közép­iskolák tanárai. A tanítók és tanárok valamennyi elmaradt bérük és egyéb járandóságaik azonnali kifizetését követelik, s egyben garanciákat kérnek arra is, hogy az illetékesek a jövőben rendszeresen kifizetik majd az oktatásban dolgozók béreit. Az első jelentések sze­rint a munkabeszüntetés álta-. lános: az „állami" és függet­len szakszervezet közös sztrájkfelhívásához szinte va­lamennyi iskola csatlakozott. Újvidéken a 35 általános isko­lából, illetve 15 középiskolá­ból csak egy általános és egy középiskolában volt kedden tanítás. • Adria-kőolajvezeték Horvát „igen" a Mol-nak • Zágráb, Budapest (MTI) A horvát Privatizációs Alap igazgatótanácsa hozzájá­rult ahhoz, hogy a Mol Rt. megvásárolja az Adria kőolaj­vezeték részvényeinek egy ré­szét, ám a végső döntést a zágrábi kormány mondja ki. A zágrábi televízió hétfő esti híradójában ismertetett döntés szerint Milán Kovács privati­zációs miniszter, az alap elnö­ke arról tájékoztatta a testüle­tet, hogy a Mol Rt.-vel folyta­tott mintegy másfél évig tartó tárgyalásokon a magyar fél bejelentette: megvásárolja a kőolajvezeték részvényeinek 12,5 százalékát 96 millió né­met márkáért. Kovács közölte, hogy a Mol Rt. vállalta, a szerződés aláírását követő 20 napon belül kifizeti a teljes vételárat. A Mol Rt. vezetése egye­lőre nem kapott hivatalos érte­sítést arról, hogy vásárolhat részesedést az Adria-kőolaj­vezetékből - mondta Bihari Béla, a Mol Rt. üzemviteli igazgató-helyettese. Hozzátet­te, hogy a horvát féllel a leg­utóbbi tárgyalások a múlt hé­ten fejeződtek be, s akkor va­lóban - utolsó fázisként - a vételi szerződés részleteiről egyezkedtek. A Mol Rt. vételi szándéka nem új, ezért a ma­gyar olajtársaság most már ar­ra vár, hogy partnerei a konk­rét kérdésekben nyilatkozza­nak. Csongrád megyei település nincs az ASZ-listán • Munkatársunktól Tévesnek bizonyult azon országos hírforrások értesülé­se, melyek szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyolc­vanöt önkormányzat és a Vek­tor Rt. közötti szerződés ügyé­ben feljelentést tett, s a Köz­ponti Bűnüldözési Igazgató­ság (KBI) ismeretlen tettes el­len, hűtlen kezelés alapos gya­núja miatt indított büntetőeljá­rást. Birinyi Pétertől, az ÁSZ sajtóreferensétől megtudtuk, hogy ilyen ügyben egyáltalán nem tettek feljelentést. Egyéb­ként pedig nem nyolcvanöt, hanem húsz önkormányzat ügyében folytatnak vizsgála­tot. Kérdésünkre Bamberger Mária, az ÁSZ önkormányza­tokkal foglalkozó illetékes munkatársa elmondta, hogy a húsz önkormányzat között nem szerepel Szeged, sőt egyetlen Csongrád megyei te­lepülés sem. • Tisza Lajas szakközépiskola kontra önkormányzat Iskolaperek sorozata indulhat el A munkaügyi bíróság március 4-ére napolta el a kővetkező tárgyalást abban a perben, ame­lyet a Tisza Lajos Könnyűipari Szakközép­iskola 26 pedagógusa kezdeményezett az in­tézményt fenntartó ön­kormányzat ellen. A tantestület azért fordult bírósághoz, mert állás­pontja szerint az önkor­mányzat a közoktatási törvény által megsza­bott 5 százalékos órake­retbővítés halogatásával nem fizette ki a pedagó­gusokat megillető túló­radíjakat. V A Tisza Lajos Könnyű­ipari Szakközépiskola teljes tantestülete perelte be az is­kolaigazgató személyén át a szegedi önkormányzatot az­zal az indoklással, hogy a fenntartó nem biztosítja a közoktatási törvény által 1996. szeptember l-jétől előirt 5 százalékos óratöbb­letet. A törvény kimondja, hogy az iskolák órakeretük 5 százalékát többletként hasz­nálhatják fel az osztályfőnö­ki, illetve a munkaközösség­vezetői tevékenységre. Az évkezdés óta folyó vitában a közoktatási törvény nem egyértelmű fogalmazásába fogózkodva az önkormány­zat előbb úgy foglalt állást, hogy az 5 százalék nem jár kötelezően az iskoláknak, később pedig, amikor a költ­ségvetési törvény módosítá­sa egyértelművé tette a köte­lező jelleget (ámbár sajtóhi­básan jelent meg), vitás kér­A folyosón... A Tisza Lajos Könnyűipari döntésére vár. (Fotó: tantestülete a munkaügyi bíróság Csaba) dés maradt, hogy az illet­ménnyel járó plusz órakere­tet mikortól kapják az isko­lák. Ezzel a plusz órakerettel a pedagógusok havonta mintegy 2000 forintot kap­nának azért az osztályfőnöki és munkaközösségvezetői túlmunkáért, amelyet szep­tember óta fizetetlenül vé­geznek. Az önkormányzat véle­ménye szerint a bővítmény a törvény „kiigazításától" (ja­nuár l-jétől), míg a tantestü­let szerint - a törvény eredeti rendelkezését követve ­szeptemberig visszamenőleg járna. A munkaügyi per tárgyalásán Pásztor Imre, a tantestület szószólója kifej­tette, hogy a törvényszöveg javítása nem érinti az eredeti törvényhely lényegét, csak szövegpontosítást tesz, amelyhez nem rendeltek semmilyen hatálybalépési időpontot; tehát a közoktatá­si törvénynek ez a rendelke­zése is 1996 szeptemberétől érvényes. A munkaügyi bí­róság első tárgyalása a janu­ári túlórák összesítését és a sajtóhibás törvény kiigazítás pontos megjelenését hiá­nyolva március 4-re napolta el a döntést. A körültekintő elnapolás­sal a bírósági döntés bevár­ja az önkormányzat februári közgyűlését, amelyen ismét szó lesz az órakeretbővítés­ről. Ezzel, amennyiben a közgyűlés az iskolák számá­ra kedvezően foglal állást, a bírósági ügy is tárgytalanná válik. Ha viszont a képvise­lők nem szavazzák meg az 5 százalék visszamenőleges érvényesítését, akkor márci­us 4-én a bíróságnak kell ki­mondania a végszót, és le­hetséges, hogy olyan döntés születik, amely, akárcsak az F-kategóriás besorolások esetében, iskolaperek soro­zatát indíthatja el a város­ban. Panek Sándor • Pihenő a városon kívül Újabb benzinkút épül • ezúttal a kamionparkolóban • Munkatársunktól Munkagépek és lapátos, csákányos emberek jelentek ipeg a Dorozsmai úti volt ka­mionparkolóban. Az ok: ben­zinkutat alapoznak. Az ön­kormányzat ugyanis - mint ahogy arról lapunkban már beszámoltunk - tavaly július­ban bérbeadta a területet az Arai Hungária Kft.-nek, hogy az benzinkutat építhessen. (Az autósok már csak egy ki­csit csodálkoztak el, hogy mi­nek oda még egy benzinkút, de az engedélyezők biztosan jobban értenek hozzá.) A ka­mionokat pedig kilakoltatták a Budapesti útra, ami viszont már nagyon régen időszerű volt. Ott kész a parkoló, csak még az egyéb kiszolgáló léte­sítmények hiányoznak. A terv: a kamionparkoló to­vábbfejlesztése, csomó­ponttal, dorozsmai leágazó úttal. (Részletek a mai Egy százalék mellékletünkben.) Januári hideg, fagyos talaj. Aral-kutat alapoznak. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents