Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-25 / 21. szám

SZOMBAT, 1997. JAN. 25. A VÁROS 5 • Tarjáni félelmek A szatír szabadlábon garázdálkodik • A levegőért is fizetni kell? Pénzt fialnak a plakátok Beúszik a patinás épület elé a reklámvillamos. Van, aki mozgó „vizuális környezetszennyezésnek" tartja. (Fotó: Nagy László) Rablóiskola A

Z idős nő hangos kiállással vágódolt el a havas járdán, s a két hátitáskás gyerek rakétasebességgel rohant a közeli játszótér felé. Első pillantásra azt lehetett hinni, hogy akaratlanul lökték föl a nagymamát a pajkos unokák. De a néni tovább jajgatott, nem tudott fölállni, a gyerekek pedig már el is tűntek az utcasarkon. Aztán az idős nő nagy nehezen föltérdelt, de tovább már nem futotta a saját erejéből. Botja a kocsiút szélére dobva hevert. „Ki akarták tépni a táskát a kezemből, de olyan erősen szorítottam a szíját, hogy elrántottak... Itt lakom, ebben a házban; kopogjon már be a lányomnak, mert egyedül nem tudok bemenni..." mondta az idős aszszony, amikor fölsegítettem. A „rablóiskolások" már messze jártak: kicsit nőnek, erősödnek még, s akkor komolyabb ellenféllel is játszva elbánnak majd. Nem lehettek idősebbek kilenc-tízévesnél. Ny. P. „Szatír garázdálkodik Tarjánban" - ezzel az információval keresték meg szerkesztőségünket. Állítólagos szatírokról kapunk időnként híreket, azonban csak ritkán sikerül megerősítenünk létezésüket és ténykedésüket. Ez a mostani eset is eltér a többitől: a szatírként feltüntetett személy ugyanis létezik, de nem biztos, hogy szatír. Viszont alaposan belegázol sokak életébe. Az Írás végére az olvasó is látja majd, hogy mennyire nehéz egy ilyen kényes témát megközelíteni. Hiszen a tények, ha nincsenek bizonyítva, elvileg nem is léteznek. Ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül a kedélyeket felkavaró eseményeket. Történetünk negatív főhőse - épp az előbbiek miatt - anonim személy. Harmincon innen van, de már többször büntették. Általában valamely erőszakos cselekmény miatt. Rablás, testi sértés, erőszakos közösülés szerepel többek között a bűnlajstromán. Jól ismeri belülről a börtönöket, sokat tartózkodik előzetes letartóztatásban, ahonnan rendszerint kiengedik. Többek szerint az illető „csúszik". Ez azt jelenti, hogy nincs minden rendben a fejével, ott bent. Az illető taijáni ténykedése során molesztálja az embereket. Sok családot félelemben tart. Miatta nem mernek kimenni békés polgárok az utcára, üzletbe, a szomszédhoz. Tudják, hogy ha találkoznak „azzal" az emberrel, bajuk eshet. A minimum az, hogy durván becsmérli őket a férfi. Mivel általában egyedülálló nők az áldozatok, az illető közli: megerőszakolja őket. Alkalmanként ez elhangzik a családban lévő fiatal lányok vonatkozásában is. A férjeket, fiúgyermekeket pedig azzal fenyegeti, hogy elvágja a torkukat. Nem túl rózsás kilátások. Azok az emberek, akik magukra hagyatkozva próbálnak védekezni, egyrészt nem alszanak, másrészt folyamatosan rettegnek, mikor váltja be ígéreteit az az ember. Mi lehet a megoldás? Bár hosszas kutakodást végeztünk az ügyben, összességében kétféle megoldás létezik. A hivatalos és a nem hivatalos. A hivatalos, azaz rendőri-ügyészi álláspont, hogy a sértettek tegyenek feljelentést. Mint ahogy meg is történt ez tavaly ősszel, amikor a közutálatnak örvendő férfi egy kisgyermekes asszonyt pofozott fel, mert a nő nem engedett utat neki. Az előzetes letartóztatást követően hamarosan újra szabadlábon volt a pofozkodó, s azon a környéken rendezkedett be, ahol az őt feljelentő is él. A konfliktusok mindennapossá váltak. Nem csoda, ha ezt látva a későbbiekben meggondolják az érintettek, tegyenek-e feljelentést. Nem bíznak sem a rendőrségben, sem az igazságszolgáltatásban, ők egyszerűen félnek, ez pedig nem büntetőeljárásjogi kategória, hanem - sajnos életforma. A nem hivatalos álláspont már sokkal egyszerűbb. A szegedi éjszakában dolgozók szerint - akik ráadásul ismerik is a bajkeveró-köpködőfenyegetőző-pofozkodót legjobb az ilyet szűk körben elintézni. Mivel az illető útvonala ismeretes, nem nehéz kiszúrni, s egy félreeső helyen megbeszélni vele a dolgok állását. Ennek mikéntjéről is érkeztek tanácsok, azonban ezek közlése kimerítené a bűncselekményre való felbújtást. Vagyis van egy ember, aki megkeseríti mások életét, s egyszerűen nem látnak megoldást a megfélemlített polgárok. Megrendül a bizalmuk az igazságszolgáltatásban: hiába tettek feljelentést, pár nap múlva megint találkoznak a közellenséggel. Békés családok élnek feszültségben, olyan emberek, akiknek soha nem volt bajuk a törvénnyel, s el sem tudták képzelni, hogy ennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Marad a kérdés: mi a megoldás? Arató László Óriásplakát-ügyben két csoportra osztható az emberiség. Az egyik hasznot húz belőle, vagyis tetszik neki a dolog, a másik nem, tehát ez utóbbit roppant módon irritálja a reklámok tömkelege. Az autóval Soroksár főútvonalán suhantunk, amikor ismerősöm büszkén mutatott rá a régi szülői házra és a tetején a két óriás plakátra. Az egyik jobbra, a másik balra nézett. Az örömre az adott okot, hogy a család költségvetésén darabja 250 ezer forinttal lendít. Két nagyon jó nyugdíj, per év. Szegeden nem ilyen magasak az árak. Egy óriás plakát jó, ha 50 ezret hoz egy év alatt, természetesen bruttó, és természetesen adókötelesen. A szegedi önkormányzat skizofrén helyzetben van óriás plakát témában. Egyrészt nemet mondhat a reklámokra, mert nem esztétikus a plakát, mert „szennyezi a környezetet". Viszont amennyiben folyton csak nemet mond, saját költségvetését fosztja meg komoly összegektől. - Az óriás plakátok kihelyezése engedélyköteles magyarázza Nagypál Miklós, a polgármesteri hivatal műszaki irodájának vezetője. - Építési és közterülethasználati engedélyt kell kérnie annak, aki plakátokat szeretne felállítani. Sokat vitázunk az ügynökségekkel, mire az aláírásunkat adjuk. Egy friss eset, hogy Újszegeden, a Temesvári körút és a Liget sarkán álló óriás plakátot lebontatjuk, mivel nincs engedélye. • Mit kell tennie annak a cégnek, amelyik egy tízemeletes panel oldalát kívánja lefesteni? - Ebben az esetben csak építési engedélyt kell kérnie. A bérleti díj pedig a lakóközösséget illeti meg. A Budapesti krt. 2. számú ház falát borító Postabank-reklámot próbáltuk megakadályozni, de végül a másodfok, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal engedélyezte. Másképp látja a helyzetet az ügyfél, a Multireklám Kft., amely ügynökségek, cégek megbízására intézi az engedélyeket, köt megállapodásokat önkormányzatokkal, cégekkel, magánszemélyekkel. Gogolák Zoltán, a helyi képviselő az ő szemszögükből mesélte el a történetet. • Az Ön cége festette le a Csillag téri körforgalomnál található úgynevezett „cipzáras" házat. Ami nem aratott osztatlan elismerést a városban. - A Postabank reklámjának építési engedélye két évig húzódott. Egyszer olyan választ is kaptunk a várostól, hogy azért nem írják alá, mert nincs hozzá térkép- és helyszínrajzvázlat. Utánanéztünk, mire kiderült: volt. Ám emiatt újra ketyegni kezdett egy 30 napos határidő. Majd azt mondta a hivatal, a grafikusunk nem jogosult tízemeletes házak tervezésére. A munka ugyanis „homlokzatátalakításnak" nyilvánul. Amikor pedig esztétikai kifogások merültek fel, akkor szakértői véleményt nyújtottunk be, valamint környezettanulmányt készítettünk és az ott élő embereket kérdeztük meg. Tetszett nekik. Ez a példa is bizonyítja, hogy szívesebben tárgyalunk magánszemélyekkel. • Ilyenkor mit mond a rendelet? - Magánházak esetében, ha „saját lábon" áll a plakát, nem kell engedélyt kérni. Amennyiben túlnyúlik a kerítésen, közterületfoglalási-, ha rajta van a kerítésen, építési engedélyköteles. • Ezek szerint nincsenek jóban az önkormányzattal.. - Szegeden a közelmúltban élt egy rendelet, miszerint minden olyan reklám után fizetnünk kell, amely nincs közterületen, de onnan látható. Az Alkotmánybíróságnál kötött ki az ügy, amely töröltette. Ezen felbuzdulva különben kaptunk egy levelet egy telektulajdonostól, aki - arra hivatkozva, hogy az ő kertjén át lehet látni az óriásplakátot - „légtérhasználati" díjat követelt tőlünk. • Szegeden mennyit kérnek egy plakát kihelyzéséért? - Szerintem sokat. Egy óriásplakátért 130 ezer forintot fizetünk évente. Mivel nem azt az elvet vallják a városházán, hogy sok kicsi sokra megy, inkább magánszemélyekkel tárgyalunk. Beszéltem olyan háztulajdonosokkal is, akik boldogan adták oda kerítésüket reklámhordozónak. Egyikmásik társasházban ebből a pénzből oldották meg a panel szigetelését. Tudom, hogy „cippzáras" házban sem haragszanak a Postabankra. Titok, hogy menynyit kapnak érte, de úgy saccolom, évi 150 ezret. A pénz beszél, a kutya ugat. Hiába szidjuk a CocaCola és a Pepsi-Cola színeibe öltözött villamosokat, azok az SZKT kasszáját dagasztják. Nem tudjuk, mennyiért - ezt nem árulta el Radics János sem, a közlekedési vállalat közönségkapcsolatok irodájának vezezője -, de azt igen: a villamos két oldala együtt 250290 ezer forintba kerül évente. Kolléganőm nem szereti a reklámhordozó villamosokat. Kétéves kisfia azonban a tuják alapján tanulta meg, mi a különbség a Coca és a Pepsi között. A reklám tehát része az életünknek. Feleste Klára Jótékonysági est a Royalban • DM-információ A „Reménysugár a dél-alföldi haematológiai és onkológiai gyermekbetegekért" Alapítvány ma este fél 8-kor jótékonysági műsoros estet rendez a Royal szállóban, melyen közreműködik: a Sub Signo együttes, a Gén együttes, Nagy Bandó András és Ördög Ottó humoristák, valamint a Bella Móda Divatstúdió manökenjei. A műsor után svédasztalos vacsorával várják a vendégeket. A belépő ára: 1500 forint. • Az orvosi éremmüvészet könyve Feltárul a Batizfalvygyüjtemény • Közgyűlési döntésleltár Az igazgatóhelyettesek maradnak A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján több évtizede őriznek és gyarapítónak egy értékes éremgyü jteményt. Dr. Batizfalvy János (1895-1960) alapította és jórészt ő gyűjtötte. 1939-ben lett a női klinika igazgatója és szakmai munkája mellett a művészetekre, a kultúra- és orvostörténetre irányult az érdeklődése. Éremgyűjteményét a klinikára hagyta, őrzését és gyarapítását a mindenkori igazgatóra bízta. Dr. Kovács László egyetemi tanár, a klinika jelenlegi igazgatója most elérte, hogy a gyűjteményt szakszerűen feltárják és a nagyközönségnek is bemutassák: az Organon Hungary támogatásával könyvet adtak ki „A Szegedi Női Klinika Batizfalvyéremgyűjteménye" címmel. A kétnyelvű (magyar és angol) kiadvány nem pusztán katalógus. Dr. Váradi István - a budapesti Uzsoki úti Kórház szülészeti osztályának nyugalmazott főorvosa, maga is gyűjtő és numizmatikus - vállalkozott az országosan számon tartott, de részleteiben nem ismert gyűjtemény teljes feltárására, rendszerezésére és megismertetésére. A művészettörténeti szempontból mindeddig „lappangó", mert feldolgozatlan anyag szakszerű ismertetése mellett tanulmányokat is írt a könyvbe - általában a numizmatikáról, s ezen belül az orvosi numizmatikáról. így a kiadványt nemcsak a szakemberek, a numizmatikusok forgathatják érdeklődéssel, hanem azok is, akik az éremművészet révén kívánnak a múlttal, a történelemmel, különösen pedig az orvostörténelemmel megismerkedni. A gyűjteményben számos kultúrtörténeti témájú (Luther, Wagner, Beethoven, Klebelsberg, Madách Imre, Kodály Zoltán, Széchenyi István, stb.) érem mellett főként orvostudományi témájú művek találhatók: a tudomány nagyjainak emlékére készült alkotások, valamint a szűkebb szakma, a szülészet és a nőgyógyászat kiválóságait és jelentősebb eseményeit bemutató érmék. Mint dr. Kovács László a tegnapi könyvbemutatón elmondta, a kötet, az illusztrációi - Dusha Béla felvételei - is sokat elárulnak a gyűjtemény művészeti értékeiről, de az igazi élvezetet a személyes megismerés adhatja: ezért minden érdeklődőt szívesen lát a klinikán, igazgatói szobájában, az ott elhelyezett tárlók kincseinek megtekintésére. S. E. Az önkormányzat idei első közgyűlésén a tervezett 22 napirendi téma közül csupán két előterjesztés nem készült el, ellenben e két „hiányt" is sikerült egyéb probléma vitájával és megoldásával pótolni. A zárt ülésre utalt ügyek számát kettővel növelték, azaz zárt ajtók mögött 6 kérdésről döntöttek a képviselők. A legnagyobb vitákról és a legjelentősebb határozatokról pénteken beszámoltunk lapunkban. Most a csütörtöki közgyűlés egyéb döntéseit ismertetjük. A Dorozsmai úti kamionparkolót az önkormányzat tavaly júliusban bérbe adta az Arai Hungária Kft.-nek. A megállapodás szerint a bérlő ott benzinkutat éptt. Ehhez közmű (víz, szennyvíz és csapadékvíz csatorna) is kell. A képviselők hozzájárultak, hogy a közmű elkészítéséhez szükséges pénzt, 18,4 millió forintot, a cég átutalja az önkormányzat vízügyi építési alapjára. A Szabadság tér 8. számú épületet, az egykori ABC-t az önkormányzat eladta. A gazdasszonyképző szakiskolai oktatás átszervezésére elkészült a terv, mégsem tárgyalta a közgyűlés. Az oktatási bizottság javaslatára az iskolás gazdasszonyok sorsáról február 13-án döntenek. A pedagógus álláshelyek meghatározásakor két markáns vélemény ütközött. Az oktatási és ifjúsági bizottság álláspontja: az iskolákban a törvény szerinti igazgató-helyettesi létszámot csak szeptember l-jétől vezessék be, kivéve a több épületben elhelyezett intézményeket, ahol a jelenlegi állapot konzerválódna. A gazdasági alpolgármester szerint viszont kár álmodozni például az iparűzési adót fizetők kedvezményeiről, ha a képviselők ennyire engedékenyek, s nem akarják csökkenteni a pedagógus, pontosabban igazgató-helyettesi állások számát. A képviselők az önkormányzati bizottság álláspontját támogatták. Új nevet kapott két iskola: az egykori Osztrovszky Utcai Óvoda és Általános Iskola ezentúl: Sólyom Utcai Óvoda és Általános Iskola: a Kiskundorozsmai I. számú Általános Iskola pedig Orczy István Általános Iskola lett. A szegedi közgyűlés együttműködik a Nemzetközi Diákjátékok Bizottságával, az erről szóló okirat aláírására felhatalmazta a polgármestert. Regionális oktatóközpont alapítására pályázik a Csonka János Műszaki Szakközépiskola. Sikeres pályázat esetén mintegy 30 millió forint értékű csúcstechnológia érkezne ide, s létrejöhetne a Dél-Alföld egyetlen olyan iskolája, ahol tanítani lehet a számítógép-vezérlésű tervezést és gyártmány kivitelezést. E terv megvalósulásához az önkormányzattól körülbelül 1,3 millió egyszeri támogatást kér a Csonka. Az intézmény érveit az oktatási bizottság alelnöke, mellesleg az iskola tanára, Tóth Csaba (PSZE) ismertette. A közgyűlés megszavazta az „önerőt". A III. körút - a képviselői voksoknak köszönhetően ezentúl Móravárosi körút lesz. Az Alsótanyai Gazdasági Kisvasút megindulásának 70. évfordulója alkalmából februárban emléktáblát helyeznek el a Roosevelt tér 12-14. számú épületen. A közgyűlés elfogadta saját első félévi munkatervét. Az interpellációk után, zárt ülésen Orbán Hedviget nevezték ki a képviselők a Százszorszép Gyermekház igazgatójának. A megbízatás 2002-ig szól. Az Árpád Nevelőotthon vezetőjének munkájában feltárt hiányosságok miatt az igazgatónőt a közgyűlés „megrovás" fegyelmi büntetéssel sújtotta. A képviselők végül elbírálták az önkormányzati hatósági ügyekkel kapcsolatos fellebbezéseket. Ú|szászi Ilona