Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-25 / 21. szám

SZOMBAT, 1997. JAN. 25. BELFÖLD 3 Határon túli vendégek • Lágymányos (MTI) Az elmúlt öt évben csak­nem 4 ezer 500 erdélyi és kárpátaljai általános iskolás vendégeskedett Magyaror­szágon a budapesti Szent Adalbert Misszió Alapítvány jóvoltából. Átányi László, a látogatásokat szervező tanár elmondta: az alapítványt a lágymányosi Szent Adalbert Plébánia esperese hozta létre azzal a céllal, hogy előké­szítse és megszervezze a ha­tárainkon túl élő magyar gyerekek kéthetes magyaror­szági tartózkodását. A kez­deményezéshez eddig nem­csak hazai nagyvárosok (Sopron, Zalaegerszeg, Pécs, Szeged), hanem apró falvak is csatlakoztak. A századik csoport harminc beregszászi és kisbégányi általános isko­lásból áll. Vendéglátójuk Budapest XI. kerülete. Családi tragédia • Szabadszentkirály (MTI) Családi tragédiához veze­tett egy gázkonvektor szak­szerűtlen üzemeltetése a Ba­ranya megyei Szabadszent­királyon. Pénteken reggel holtan találták Petőfi Sándor utca 59. alatti lakásuk szobá­jában a V. család három tag­ját: a 46 éves családfőt, V. S.-t, 43 éves feleségét és 19 éves fiukat. Halálukat felte­hetően az a gázkonvektor okozta, amelyet előző nap kaptak, és egy PB-palackra kötve maguk helyeztek üzembe, az égéstermék elve­zetéséről azonban nem gon­doskodtak. A helyszíni szemlén a rendőrök nem ta­láltak bűncselekményre uta­ló jelet, a vizsgálatot állam­igazgatási eljárás keretében folytatják. Régi hordék • Tihany (MTI) Tihanyban eddig tisztá­zatlan körülmények között tűz keletkezett a 300 négy­zetméter alapterületű nádte­tős, műemlék jellegű borfel­dolgozóban. A lángok a tető­szerkezetben és az épületben mintegy 10 millió forint ér­tékű kárt okoztak. A tűzol­tók gyors munkájának kö­szönhető, hogy az épület be­rendezései - a régi hordók és prések - csak csekély mér­tékben károsodtak, így mint­egy 15 millió forint értékű berendezés menekült meg a lángoktól. Kompromisszum • Pincehely (MTI) Megoldódni látszik a Tol­na megyei Pincehely kórhá­zának sorsa. Nemcsak a bel­gyógyászati, de a sebészeti részleg is megmarad a Szent Orsolya Kórházban - erról állapodtak meg a népjóléti miniszterrel a Tolna Megyei Közgyűlés, valamint a tele­pülés vezetői. A kórházi ágyszámcsökkentés miatt til­takozó pincehelyiek igénye: ne csupán egy 40 ágyas bel­gyógyászat, de a sebészeti és a szülészeti osztály fennma­radását is engedélyezze szá­mukra a népjóléti miniszter. A tárgyaláson született kompromisszum értelmében a megyei kórház részlege­ként ugyan, de a 40 ágyas belgyógyászat mellett egy 15 ágyas sebészet is működ­het Pincehelyen. • Közbiztonság '97 - vegyes a kép A szomszéd a biztos módszer • Budapest (MTI) A társadalom, a politi­ka, a kormányzat és az igazságszolgáltatás ez idáig nem tudott megfe­lelő választ adni a köz­biztonság romlására - je­lentette ki Horn Gyula miniszterelnök a Közbiz­tonság ,97 elnevezésű pénteki budapesti konfe­rencián tartott előadásá­ban. Mint kifejtette, a komoly eredmények el­lenére nincs érdemi vál­tozás ezen a téren. Az ál­lampolgárok nem érzik magukat biztonságban és ezt statisztikai ada­tokkal sem lehet megvál­toztatni. A kormányfő elmondta: a közbiztonság kiemelt fontos­ságú hazánk euro-atlanti in­tegrációjának vonatkozásá­ban is, az EU a társult orszá­gokkal szemben komoly kö­vetelményeket fogalmaz meg és brüsszeli támogatást he­lyez kilátásba. A legsürge­tőbb feladatnak azt nevezte, hogy a kormány pontos képet kapjon a rendőrség helyzeté­ről, illetve hogy 1997-ben komoly előrelépés történjen a létszámproblémák területén. A mindinkább elharapódzó autólopásokra vonatkozóan Horn Gyula komplex prog­ram kidolgozását tartja szük­ségesnek, amelynek alapján a műszaki-technikai fejleszté­sek is elvégezhetőek. Me­gemlítette az idegen munka­erő beáramlásának korlátozá­sát is. A közbiztonság javulá­sa egyik elengedhetetlen fel­tételének nevezte a tisztessé­ges rendőrök társadalmi megbecsülését, ami azt is magában foglalja, hogy az érintettek ne szoruljanak má­sodállásra. Szakértői véleményekre hivatkozva a miniszterelnök elmondta: habár még nem si­került visszaszorítani a feke­Ha a kommandósok nem jönnek, még segíthet a szomszéd. (Fotó: Gyenes Kálmán) tegazdaságot, annak térhódí­tása megállt. A korrupcióról szólva kijelentette: a szocia­lista-liberális koalíció 1994­es hivatalba lépése után meg­kezdődött a korrupciógyanús jelenségek kormányzati vizs­gálata. Hozzátette: az ÁPV Rt. sikerdíj-ügyének kivizs­gálását is a kormány kezde­ményezte. Hangsúlyozta, hogy ezeket a vizsgálatokat párt- és személyi érdekekre való tekintet nélkül végig fogják vinni. Az Európai Unió országai­nak bűnözési statisztikáit és a hazaiakat összehasonlítva Kuncze Gábor belügyminisz­ter megállapította: az esetek számát tekintve Magyaror­szág a középmezőnyben he­lyezkedik el. Ezt azért hang­súlyozta, mert az adatok nem támasztják alá az országun­kat kívülről érő bírálatokat. Ugyanakkor a magyar lakos­ság biztonságérzete is csök­kent, amiben kétségtelenül szerepet játszanak a társadal­mi, gazdasági körülmények is. Az állampolgárokat külö­nösen a zseblopások, az autó­lopások, valamint a közterü­leteken zajló leszámolások, robbantgatások zavaiják. - A mindenkori kormány­zat kiemelten fontos feladata kell, hogy legyen a fekete- és a szürkegazdaság visszaszo­rítása. Eredményes munka a kialakulásához vezető okok megszüntetésével, így példá­ul a közterhek csökkentésé­vel, valamint az ellenőrzés és a vonatkozó jogszabályok egységesítésével, szigorításá­val érhető el - mondta Med­gyessy Péter. - A törvények és az adó befizetésének meg­kerülése ugyanis - tette hoz­zá a pénzügyminiszter - rég­óta szinte virtus hazánkban. Vastagh Pál igazságügy­miniszter a közbiztonságot érintő jogalkotói feladatokról szólva hansúlyozta: a kor­mány nem nézheti ölhetett kézzel a bűnözés növekedé­sét, miközben a bűncselek­mények 90 százaléka az ál­lampolgárok személyi és va­gyoni viszonyait érinti. Kifej­tette, hogy az igazságszolgál­tatási reform keretében a tár­ca áprilisban nyolc törvény­javaslatot terjeszt az Ország­gyűlés elé. A rendőrség 3,4 milliárd forintos adósságának rendezését, az állomány bér­és lakáshelyzetének javítását kérte a költségvetéstől For­gács László országos rendőr­főkapitány. Hozzátette: van­nak viszont olyan feladatok, amelyeket a rendőrségnek sa­ját hatáskörében kell megol­dania. Ilyen például az új tí­pusú közterületi szolgálat ki­alakítása, a büntetéscentrikus fellépés helyett szolgálatori­entált viszony megteremtése a polgárokkal, vagy a gyors reagálókészség erősítése. No­váky Balázs, a határőrség or­szágos parancsnoka elmond­ta: testülete 31 ezer négyzet­kilométeren tevékenykedik az országban, ennek felét egészében ők ellenőrzik. Ta­valy több mint 171 ezer in­tézkedést hajtottak végre, ez a szám a ,90-es évek elején csak 45-50 ezer körül alakult. - A jó szomszédság a leg­jobb módszer a bűn megelő­zésére - mondta Kopácsi Sándor, a Polgárőrség Orszá­gos Szövetségének elnöke. Hozzátette: a rendőrök járőr­autója ugyan nagyobb terepet járhat be, de a bűnözők akkor cselekednek, amikor a kocsi elhalad. • Szeged (MTI) A súlyos bűncselekmé­nyek miatt elítélteket fogva tartó Szegedi Fegyház és Börtön a körülményekhez képest biztonságos - állapí­totta meg az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosá­nak általános helyettese ab­ban a vizsgálatban, amelyet tavaly október 31-én hivatal­ból indított és amelynek ki­emelt szempontja a fogva tartás biztonsága volt. • Vizsgálat a szegedi börtönben A Csillag biztonságos A vizsgálat során Polt Pé­ter foglalkozott az intézetből érkezett panaszokkal is. Az ombudsman általános he­lyettesének jelentése szerint az elítéltek befogadása, egészségügyi ellátása, val­lásgyakorlata és a hozzátar­tozókkal való kapcsolattartá­sa összeségében megfelel az alkotmányos előírásoknak. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a börtön- és fegyház­fokozatú elítéltek elkülöníté­se - és ennek megfelelő fog­va tartásuk módja - kívánni valót hagy maga után, az el­ítéltek számára nincs meg az előírt minimális lég- és moz­gástér. Nem teljesen kielégí­tő a gyógyszerellátás, szeré­nyek a munkáltatási lehető­ségek és az intézet szabály­zata sem felel meg maradék­talanul az előírásoknak. Mindez sérti az alkotmány­ban deklarált jogállamiság elvét. A feltárt hiányosságok orvoslása érdeklében Polt Péter ajánlásokkal fordult a büntetésvégrehajtási intézet igazgatójához. jegyzet Horn kimondta... A magyar miniszterelnök (végre) kimondta azt, amit e kis haza polgárai már régóta tudnak. Nevezete­sen azt, hogy „az állampolgárok nem érzik magukat biztonságban és ezt statisztikai adatokkal sem lehet megváltoztatni". Bizony, az elmúlt években - egy-egy gyilkosság, rablás vagy nagyobb értékű vagyon elleni bűncselekmény esetén - az illetékesek konstatálták, hogy megtörtént, ami megtörtént, ennek ellenére a honpolgárnak nincs oka a félelemre, testi épsége, va­gyona, a „csillaggarázsban " parkoló kocsija nincs veszélyben. Magyarán: nyugodtan hajtsa álomra a fe­jét otthonában, környezetében csöppet sem rosszabb a közbiztonság, mint más városban (?), vagy esetleg a civilizált Nyugaton. Mellébeszélés. Ködösítés. Tudniillik, amikor fényes nappal a főváros utcáin a bűnbandák véres leszámo­lása zajlik, a lakásfeltörések és „kirámolások" zöme akkor történik, amikor a becsületes adófizetők éppen dolgoznak, a kozmetikázott statisztikák ellenére a jó polgár tudomást szerez arról, hogy például tavaly 33 százalékkal növekedett az autólopások száma. Vagy: félmilliárdnyi összeget rabolnak el a pénzszállító biz­tonsági?) szolgálattól, s később kiderül, hogy az alvi­lág már ide is befészkelte magát, adja a tippeket, csak­úgy, mint a rendőrségen dolgozó (kiskeresetű) beosz­tott. S ha mindehhez még azt is hozzáadjuk, hogy a nemzetközi bűnözés, amelynek csapásiránya Nyugat, de kelet és dél felől érkezik, mind nagyobb teret hódít hazánkban (tavaly a határszervek 171 ezer intézkedést hajtottak végre, míg a '90-es évek elején „mindössze" 40-45 ezret), akkor tényleg aggódhatunk. Eszembe jut a történet, amelyet a minap egyik barátom mesélt, s amely arról szól, hogy néhány héttel ezelőtt a kocsiját, most pedig fényes nappal a lakását törték fel, és miu­tán a betörők kifinomult jóizlésükről tettek tanúbi­zonyságot, csak az értékesebb holmit vitték magukkal, angolosan és apró nyomot sem hagyva hátra - távoz­tak, azt mondta: - Jó, jó, betörtek. Ezen túlvagyunk. De nem tudunk szabadulni a gondolattól, hogy a laká­sunkban járt valaki, sőt, vissza is jöhet. Mert azt bizto­san megjegyezte, hogy valamit még itthagyott... n izony. De hogy ne kelljen aggódnia az állampol­MJ górnak, adjon már végre - érdemi - választ a mi­niszterelnök, vagy a belügyminiszter, vagy a többi na­gyon komoly közbiztonsági úr, hogy akkor hogyan to­vább? Mert azzal mi is egyetértünk, hogy nem válto­zott semmi a közbiztonság terén. De miért nem? • Csökken az állatállomány ff Kocavész ff • Budapest (MTI) Tavaly a sertések kivételé­vel tovább csökkent az or­szág haszonállat-állománya ­tájékoztatta a Központi Sta­tisztikai Hivatal a sajtót. Az adatok szerint szarvasmarhá­ból 2 százalékkal, juhból 11 százalékkal, baromfiból 12 százalékkal kevesebbet re­gisztráltak 1996. december 1­én, mint egy évvel korábban. Ugyanebben a viszonyítás­ban a sertések száma 5 száza­lékkal gyarapodott. A decem­ber havi házivágások miatt azonban az év végére ezen a téren is némi csökkenés volt tapasztalható. Bár a sertések száma 257 ezerrel nőtt egy év alatt, kedvezőtlen jel, hogy az anyakoca-állomány ugyanezen idő alatt 13 száza­lékkal csökkent, s ez erősen veszélyezteti a megfelelő arányú későbbi szaporulatot. • Kisebb reform is elég lenne A nyugdíjasok tárgyalhatnak Vári Ernő: - A pénzügyminiszter igazi tárgyalópartnernek tekinti a nyugdíjasokat. (Fotó: Karnok Csaba) A nyugdíjrendszer ter­vezett reformjának tár­sadalmi vitáját meg­hosszabbították. Ez a tény is jelzi, hogy nincs teljes egyetértés a nyug­díjasszervezetek, s a re­formokat kezdeménye­zők között. Bár a járu­lékfizetésben végrehaj­tandó változások már nem érintik a jelenlegi nyugdíjasokat, mégis síkraszálltak az elképze­lés ellen, hogy a nyug­díjjárulék egyharmada magánbiztosítók szám­lájára kerüljön. A Nyugdíjas Szövetség Országos elnöksége más, nyugdíjasokat tömörítő szervezetekkel együtt a kö­zelmúltban Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszterrel tár­gyalt a nyugdíjrendszer megreformálását célzó kor­mányzati elképzelésekről. Az egyeztetésen jelen volt Vári Ernő, a vásárhelyi Nyugdíjas Szövetség elnöke is. O Ez az első jelentős nyugdíjreform, melynek kidolgozásába bevonják az érintetteket is. Való­ban van beleszólási lehe­tőségük a dolgok alaku­lásába? - A pénzügyminiszter úr kompromisszumkészségéről biztosított bennünket, s állja is a szavát. Természetesen más a pénzügyi tárca, és más a nyugdíjasok elképzelése a reformot illetően, de remél­jük, az álláspontok megfele­lőképpen közelednek a to­vábbi egyeztetések során. O Ez azt jelenti, hogy nem mindenben értenek egyet? - A nyugdíjas szervezetek úgy vélik, nem indokolt a ter­vezett nagyságrendű, átfogó reform, kisebb változtatások­kal is megoldhatók a problé­mák. Konkrét véleménykü­lönbségek is vannak, például a nyugdíjemelések indexálá­sában. Eddig a nettó bérnö­vekedéshez igazították a nyugdíjak emelését, s ez nem érte el még az inflációt sem. Most, amikor úgy tűnik, mér­séklődik az infláció, nem len­ne előnyös számunkra, ha az új nyugdíjtörvény ennek mértékéhez kötné a nyugdí­jak összegének megváltozta­tását. Szeretnénk, ha tovább­ra is a nettó bérek emelkedé­sével állna arányban a nyug­díjemelés mértéke. O Milyen követeléseket akarnak érvényesíteni? - Hosszú évek óta küz­dünk azért, hogy elhunyt há­zastársa nyugdíjának egy ré­sze élete végéig járjon özve­gyi nyugdíjként az egyedül maradottnak. A mostani ja­vaslat szerint 30-40 százalék körüli összeget kapna a me­gözvegyült elhunyt házastár­sa nyugdíjából. O A tervezett nyugdíjre­form egyik sarkalatos pontja, hogy az aktív ke­resők a jövedelmük után fizetett nyugdíjjárulék egyharmadát magánbiz­tosítóknak utalják. Ez a változás nem érinti a már nyugdíjba vonultakat? - Nem, de az aktív kor­osztály iránt érzett szolidari­tásunkat kifejezve mi is tilta­kozunk a tervezet ellen. Nem látjuk ugyanis garantál­va a befektetések biztonsá­gát. A jelenlegi nehéz hely­zetben megoldást inkább a be nem fizetett, mintegy 200 milliárd forintnyi nyugdíjjá­rulék behajtása hozhatna. O Ha ez megtörténik, ja­vulhat a mostani nyugdí­jasok helyzete is? - Jelentős javulást a je­lenlegi gazdasági körülmé­nyek között senki sem re­mélhet, ám kis mértékben a javunkra változhatna a hely­zet. Egy jó nyugdíjreform azonban alapja lehet a jövő­beni nyugdíjasok jólétének. Kéri Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents