Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-24 / 20. szám

6 KAPCSOLATOK PÉNTEK, 1997. JAN. 24. Köszönet A Szegedi Gyermekkór­ház kis betegei nevében sze­retném megköszönni a Ká­beltelevízió Rt.-nek, hogy kórházunkat a kábeltévé há­lózatba díjtalanul becsatla­koztatták. Ezzel számos olyan prog­ram vétele vált lehetővé, mellyel a gyermekek kény­szerű kórházi tartózkodását sikerül kicsit könnyebbé, el­viselhetőbbé tenni. Dr. T. P. Az otthonról Szeretném megköszönni a Kálvária sugárúti öregek ott­hona igazgatójának, főnővé­rének, valamint az intézet minden dolgozójának a fára­dozásukat. Azokat a meghatóan kel­lemes ünnepeket, amit az otthon lakóinak biztosítot­tak. Félretették gondjaikat, sokszor családjaikat és összefogva igyekeztek az ápoláson kívül a szereletük­kel fokozni az ünnep hangu­latát. További munkájukhoz nagyon sok erőt és kitartást kíván az intézet minden dol­gozójának az egyik gondo­zott hozzátartozója. Keresem... „Keresem férjem katona­társát, vitéz Tompái Balázs repülőzászlóst, aki jelenleg kb. 73-76 éves és a pápai re­pülőtéren szolgált, a 102 honvéd bombázó repülő cso­portnál, de 1945 óta nyoma veszett. Kérem a rokonokat, isme­rősöket, jóbarátokat, aki tud nevezett hollétéről, ismerik lakcímét, szíveskedjenek ér­tesíteni a 96/314-998-as tele­fonszámon. Nagyon kérem, aki tud róla, szíveskedjen ér­tesíteni, hogy féljem helyett összeköttetésbe kerüljek ve­le. Nem hiszem, hogy ha nem is Magyarországon la­kik, mindent felégetett volna maga mögött. Segítségüket köszönöm! S. L.-né Újbóli találkozás A Szeged 2. Postahivatal a közelmúltban ismét meg­tartotta a szokásos nyugdíjas összejövetelét. A Tóth vendéglőben a szakszervezeti titkár és a hi­vatalvezető asszony minden nyugdíjast kézfogással fo­gadott, és elbeszélgetett ve­lük. A szakszervezeti titkár köszöntött mindenkit, azok­ról sem feledkezett el. akik meghaltak: egyperces felál­lással adtunk kegyeletet ne­kik. A vezető ismertette a hi­vatal munkáját, és külön kö­szöntötte a nyugdíjasokat, ami jólesett nekünk. Utána ebéddel kedveskedtek a je­lenlévőknek. Ami jólesett, különösen az a kedvesség, amit kaptunk. Köszönet ér­te. Köszönjük a vendéglátók udvarias kiszolgálátás, a ze­nészeknek is megköszönjük, amiért hűségesen zenéltek nekünk. Kívánunk a Szeged 2. Postahivatal összes dolgozó­jának jó munkát! A nyugdíjasok Kinek nyíljon az utca? Feledésbe merült em­léket idézett fel bennem a „Lösz-e veled valami Francihögy? című beszá­moló. Megboldogult bi­zottsági elnök korom óta ritkán fordulván meg a Torony alatt, erő­sen érdekelt a Világ Ut­cája jelenlegi állapotáról szóló híradás. Megval­lom, hogy a friss hír­adást elolvasva most sem igen lettem oko­sabb. Akkor is az volt és most is az a vélemé­nyem, hogy ezt csak ak­kor lehetne megmonda­ni, ha az önkormányzat döntené el végre, hogy mi is lenne igazán jó a szögedi nemzetnek. Annyival most már többet tudok, hogy a program idő közben kiegészült az Inter­Spar bevásárló központjával. S, hogy olyan helyi kezde­ményezés ez, ami rengeteg új munkahelyet fog teremte­ni. A bökkenő csak az, hogy arról megint csak hallgat a fáma, hogy mennyi régit fog megszüntetni és hol? Mert­hogy valahol fog, az tuti. A boltosok immár a tor­kukon érzik, hogy az embe­reknek manapság kevés a pénze. Áru van bőven, bolt is akadna ezernyi, csak ép­pen a vevők tehötsége hibá­dzik. Minek hát nekünk a nagy InterSpar avagy annak bármelyik tisztes versenytár­sa. A nagy bevásárló köz­pontok világszerte többek között azért is szaporodtak el, mert viszonylag igen nagy forgalmat képesek le­bonyolítani viszonylag ke­vés (és képzetlen) eladó al­kalmazásával. Csökken a tu­lajdonos költsége, miközben felfelé kúszik a bevételi gra­fikon és a tulaj haszna. Ha tehát hirtelen nem bukkan fel a Tisza partján a mostaninál sokkal több pén­zes vevő, akkor az emberek­nek nem lesz sokkal vasta­gabb a bukszája, a bevásárló központ felvirágzásának pe­dig az ára, hogy sok kiske­reskedő vissza kell adja az ipart. Azok a környéken lakó telepiek, akik most a több száz garázskóceráj kuncsaft­jai, könnyen elcsábulhatnak. Feltéve, ha az IinterSpar tényleg a spórolósokon akar Ezt o rovatunkat olvasóink írják. Ai olvasói levelekel a sierzók mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett (ormában jelentetjük meg, Az itt közöli írások szériáik magánvéleményéi tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Játékok a végtelennel A „konzi" bensőséges kamaratermébe három zseniális mester látoga­tott az elmúlt hónapban: Földes Imre, a Zeneaka­démia szuggesztív és nagytudású professzora, Csalog Gábor zongora­művész és Csapó Gyula zeneszerző. A negyedik mester, korunk talán legnagyobb magyar ze­neszerzője, Kurtág György alkotásaiban és szellemében volt jelen; de valóban és mindvé­gig velünk volt, hiszen a délutántól estig húzódó hatalmas ívet ö rajzolta meg, interpretátorai se­gítségével. Földes e sorok íróját 27 éve ejti bámulatba: ha valaki közömbösséggel, netán elle­nállással közeledik száza­dunk zenéjéhez, csak egyszer hallgassa meg őt és Kurtág­elemzéseit, s menten más­képp fog gondolkodni. A legalaposabb zenetudományi analízis félpercenkénti poé­nokkal, s mindez a legkö­zérthetőbb nyelven: ez Föl­des. S micsoda konzseniális partnerre talált Csalog Gá­borban! A fiatal zongoramű­vész teljesen azonosult a ját­szani-vállalt darabokkal, sa­játjaként adta elő azokat; ha­lálosan precíz és átszellemült muzsikálása minden póz nél­kül, hihetetlen alázattal tárult elénk. A Kurtág-előadás után önálló zongoraestet is adott, ahol Kurtág: Játékok című zenetörténeti jelentőségű so­rozatából játszott két össze­állítást (a műsor elején és vé­gén) köztük pedig Csapó Gyula 21 prelűd Artaud avagy a művészet halálára című nagyszabású művét és Sáry László tökéletesen fölé­pített négy zongoradarabját interpretálta (Collage, Tan­gó, broadway-boogie-woo­gie, Mégis bunda a bunda.) Csapó Gyula nem szimpla bevezetőt: izgalmas művé­szetfilozófiai (szóbeli) ki­sesszét mondott darabja előtt, teljessé téve élményün­ket. Artaud szerint a lemere­vített formák gúzsbakötik a szellemet - hiszen ez törté­nik mindannyiunk személyi­ségével állandóan! - Kurtág, Földes, Csalog és Csapó a szabadulás útját mutatták meg: utat a Végtelenbe. Kiss Ernő segíteni. Csakhogy akkor azok a kisboltosok, akiknek jórésze vélhetően „kényszer­vállalkozó", gyorsan be­fuccsol majd. Ha a Világ Ut­cája valóban munkahelyeket akar teremteni, akkor jobban tenné, ha az ő számukra építtetne kicsi, olcsó, de ti­szességes üzlethelyiségeket. A budapesti Pólus Center befektetői kezüket dörzsölve állapították meg karácsony után, hogy a városnyi bevá­sárlóközpont megnyitása megváltoztatta a vásárlói szokásokat. De - mint ezt az illetékes budapesti főpolgár­mester-helyettes nyilatkoza­tából megtudhattuk - a válto­zás a peremkerületek kiske­reskedelmét máris meg­roggyantotta és hamarosan padlóra küldi. Azt is elmond­ta, hogy ez a tapasztalat Eu­rópa-szerte ismert és ezért tő­lünk Nyugatra már nem is engedélyezik még a budapes­tinél jóval kisebb bevásárló monstrumok fölépítését sem. Úgy veszem észre, hogy a szegedi önkormányzat ­nem megalapozatlanul - a telekspekulációtól fél. S fél­het is, hiszen áz ilyesmit nem tiltja a törvény. Az a garancia pedig, hogy amennyiben három éven be­lül nem lesz építkezés, a ve­vő a telket visszaadja az el­adónak, nem túl kecsegtető. Még akkor sem volna az, ha a vevő vállalná, hogy a véte­lár feléért tenné ezt meg. Hi­szen infláci^ is van a vilá­gon. Meg aztán ezek szerint a város három évig nem is nyúlhatna a kapott pénzhez, mert ugyan miből tellene a visszavásárlásra? A Világ utcája valószínű­leg akknr járna el bölcsen, ha hangzatos reklámszöve­gek helyett végre olyan megalapozott teljeskörű ha­tásvizsgálattal rukkolna ki, ami számszerűen mutatná be az utca elejét és végét is. Az­az mind a pozitív, mind a negatív következményeket. Persze a döntés most a közgyűlésé. Bízom benne, hogy a köz javát nézi majd. Ami pedig a jövőben építeni szándékolt bevásárló köz­pontokat illeti, nem hiszem, hogy azzal lenne okunk büszkélkedni, hogy nálunk lesznek a legnagyobb törpék. Borvendég Béla Lássunk tisztán! Az utóbbi két évben nemigen politizált dr. Csapó Balázs. Ezért is tartjuk figyelemre méltó­nak szerkesztőségünk­nek írt levelét, melyben provokációnak minősíti a Polgárosuló Szegedért Egyesület átváltozásá­nak történetéről novem­ber 29-én megjelent, A politika lehet „civil"? cí­mű írásunkat. A most már Polgári Szegedért Egyesületnek nevezendő szervezet tagjának állás­pontját közöljük. Az ügyészségi vizsgálat oka a jogszerűtlen összehívás és szavazás volt. Úgy emlék­szem, 246 jegyzett tagból Kővári Árpád meghívott 50 tagot, eljött 31 és a kizáráso­mat megszavazta 14. A vizs­gálat nem azt állapította meg, hogy a „régiek megvezették az újakat', hanem azt, hogy az új vezetőség törvénytele­nül működött. Dr. Csapó Ba­lázst nem 'vissza kellett ven­ni", hanem mivel a kizárá­som törvénytelen és szabály­talan volt, a tagságom tulaj­donképpen meg sem szűnt! A „Csapó nevéhez köthe­tő... 1-1,8 millió forint kifize­tetlen követelés... természetét homály fedi" - állítás nem igaz. Hiszen az 1995. január­jában megtartott egyesületi gyűlésen minden felmerült kérdést tisztáztunk. A tarto­zások nagy része eleve olyan megrendelésekből adódott, amelyeket olyan személyek adtak, akiknek erre nem volt meghatalmazása. De nézzük tényszerűen! Az egyesület rendezetlen tartozásai a kö­vetkezők voltak: Agóra Print Kft. 730 ezer forint, Partis­cum Kft. 200 ezer forint, Rá­dió 88 kb. 100 ezer forint, ez összesen 1030 ezer forint! Azonban az egyesületnek legalább ennyi kintlévősége is volt: kiállított számlák alapján és például Bénák László (volt választmányi tag) választmányi ülésen gaz­dasági vállalkozása nevében 100 ezer forintot ígért, mely összeget nem fizetett be! De sokkal érdekesebb Aradi An­tal, jelenlegi alelnökünk ugyancsak a választmányi ülésen elhangzott 300 ezer forintos ígérete: mikor meg­tudta, hogy az Agóra Print Kft -nek dr. Bába István is társtulajdonosa, „beintett", hogy: nem! Egyébként nem várhattunk a számlák és az ígéretek beváltására, hiszen a választások ideje rögzített volt, és sajnos a kiadások megelőzték a bevételeket. A kampány során keményen dolgoztunk, hogy jelöltjeink - többek között Kővári és Aradi úr is! - bejussanak a Torony alá. „Legitimmé vált az elnök, új vezetőséget választottak." Minden tiszteletem az új ve­zetőségé! De sajnos megint történt jó néhány törvényte­lenség. Nem lepne meg, ha ismét az ügyészség vizsgálná a jogszerűtlen választási fo­lyamatot. Egyszerűen a szer­vezők képtelenek szabályo­san megszervezni a válasz­tást? Nem kívánok kitérni a cikkben nem említett, de „köztudott" valótlanságokra. De tényleg jó lenne már egy­szer tisztán látni!" Dr. Csapó Baláss A TV 1 -en néztem január 11 -én az Éjszaka című mű­sort, mely a Petőfi Színházat mutatta be Veszprémből. Egy dallal kezdődött az est, amely a város himnusza volt, és mint később kide­rült, a veszprémi önkor­mányzat minden ülését a vá­rosi himnusz meghallgatásá­val és éneklésével kezdi. El­hangzott az is, hogy ez a szertartás állítólag jó hatású­vá válik a testület egész napi munkáját illetően. Amilye van Veszprém­nek, miért ne lehetne Sze­Kellene Szegednek himnusz ... gednek is? Elhatározás és akarat kérdése az egész. Két utat lehetne követni. Adap­tálni egy dalt, ami valami­lyen kapcsolatban van Sze­geddel, vagy egy speciális szegedi himnuszt íratni. Kell hozzá szövegíró, zeneszerző, zene és énekkar, amelyik előadja, ezután magnóról le lehet játszani, természetesen énekelhetik is a jelenlévők. Talán pályázatot írhatna ki az önkormányzat, több mű beérkezne, és a bölcsek taná­csa döntene a legjobb és leg­szegedibb himnusz elfogadá­sáról. Gondoljuk csak meg, minden városnak van címe­re, zászlaja. Van a megyék­nek is címere, érdekes mó­don külön megyei zászlóink nincsenek, miért ne lehetne minden városnak egy-egy himnusza is? Legyen a megyéknek is! Talán ha a szegedi önkor­mányzat, a Veszprémihez hasonlóan saját városi him­nuszával kezdené minden esetben a munkáját, még ha­tékonyabban, eredményeseb­ben és gyorsabban tudná 'szolgálni mind Szegedet, mind a szegedi népet. Meg kellene próbálni! Szegeden élő szlovákok Frantisek Buda egyik írásában olvasható, hogy szlovákok Dél-Ma­gyarországon is élnek, Szegeden is, ahová az első hullámban kerültek még a 18. században. Próbáltam ennek utána­Szegeden már 1578-ban Felsővároson volt Tót utca, 1522-ben 39, 1578-ban 34 házból állott. Vezetéknevük eredetére utal, hogy hat ilyen nevű lakost felsorol a tized­jegyzék, kettőt az 1578-i összeírás. Dr. Péter László szegedi történész Szeged ut­canevei című könyvében ír­ja, hogy a tót akkor nem szlovákokat, hanem szlo­vént, sőt, sok esetben szlo­vén földről Szegedre költö­zött magyart jelentett. Az 1828. évben Szegeden a tótok által lakott és róluk elnevezett utcát olajkárok (drogisták), gyolcsosok (fi­nom fehér vászonosok), posztókészítők és kereske­dők lakták. Egy másik fel­jegyzés szerint az 1875. év­ben a Szent-Háromság utca közelében volt a tótok utcája. Statisztikai adatok szerint a tót anyanyelvűek száma 1880-ban 177, 1892-ben 175 , 1910-ben 221, 1920-ban 343, 1930-ban 117, ez idáig tótoknak nevezték őket. Mi­vel ez az elnevezés a tót anyanyelvűek magukra néz­ve sértőnek, illetve gúnyos elnevezésnek tartották, így hivatalosan 1945-től elneve­zésük szlovák. A mai Magyarországon lakó idósebb emberek között ezt a tót megszólítást ezidó szerint ís hitelesnek tartják. Volt alkalmam néprajzi adat­gyűjtésem során olyan 81 éves adatközlővel találkoz­nom, aki kérdésemre mond­ta, hogy 6 nem szlovák, ha­nem tót. Nem anyanyelv, ha­nem nemzetiség szerint tar­tották számon a kisebbsége­ket. Magukat szlovák nem­zetiségűnek vallók száma már 1941-ben 844, 1960-ban 30 (?), 1980-ban 50 (?), és 1990-ben 509 volt. 1994-ben a szlovák kisebbségi önkor­mányzat jelöltjeire egyen­ként 817-1576 szavazatot adtak le. Szegeden mintegy 300-an tartják magukat a szlovák kisebbséghez tarto­zónak, s közülük mintegy 50 rendszeresen részt vesz a ki­sebbségi rendezvényeken. Az 1970-es években Sze­geden megalakult a Szlovák Klub azzal a céllal, hogy ápolódjék a szlovák nyelv és kultúra. 1990-ben alakult a Magyarországi Szlovákok Szervezete néven a Magyar­országi Szlovákok Szövetsé­gének helyi szervezete és 1993 óta Szegedi Szlovák Egyesület néven működik. A helyi önkormányzat 1991 óta támogatja az egyesületet. Amióta Szeged megyei központ, ez idótől kezdve több szlovák anyanyelvű la­kos költözött ide Békéscsa­báról, Tótkomlósról, Pitva­rosról, s így a szlovákok létszáma is emlekedik. Komoly Pál Egy szép délután A Mozgáskorlátozottak Szeged Városi Csoportja is megtartotta a szeretet ünne­pét. Az összejövetelhez a he­lyiséget az Alternatív Iskola biztosította, a készülődéstől a zárásig segítségünkre volt Földes Sándor, az iskola igazgatója. Zenés, irodalmi műsort a Sík Sándor Piarista Egyetemi Kollégium tanulói adtak, Sárközi Sándor igaz­gató irányításával. A színvo­nalas előadás mellé ajándé­kokat (banánt, narancsot és almát) is hoztak nekünk. Az ízletes uzsonnához a halat a Tisza Halászati Szövetkezet­től kaptuk, amelyet klubtár­saink készttettek el. A ke­nyérről Martonosi László, a dóci pékség tulajdonosa gondoskodott. A savanyúsá­got a Szegedi Konzervgyár ajánlotta fel. Az elmaradha­tatlan karácsonyi bejglit, sü­teményt a tagok sütötték. Az innivalót a Dél-magyaror­szági Sört Értékesítő Kft. Szegedi Kirendeltsége és Huszta Zsuzsanna adomá­nyozta. A jó hangulatot fo­kozta a tombolahúzás, ami­hez a könyveket a Nóvum Kft. bocsátotta rendelkezé­sünkre. Valamennyien jeles­re vizsgáztak emberségből. Köszönjük, hogy hozzájá­rultak közel hatvan klubtár­sunk szórakozásához. Földasi Uuléné Mozgáskorlátozottak városi csoport titkára Hálás kicsinyek Az „ÉRTÜNK" Szegedi Csecsemőotthoni Alapítvány Kuratóriuma, a Csecsemőott­hon vezetősége, dolgozói és gondozottai köszönetet mon­danak a Reinhold és Carmen Würth Alapítvány adomá­nyáért, egy videó lejátszóért és a két mesekazettáért. Köszönet illeti a MATTI bababoltot, az A-V-ig gyer­mekboltot, a Cók-Mók bizo­mányi üzletet a sok ruháért. Köszönetet mondunk a Dél­Tisza Menti Áfész gyümölcs­felajánlásáért, az Euro-Trade Bt. gyümölcsitalaiért, a Heli­omed Rt. gyermekápolási cikkeiért. A Szentmihályi ABC több kiló szaloncukor adománya sokat javított kará­csonyfáink gazdagságán. Kö­szönet a Smithkline Beecham képviselőinek adományai­kért, a több doboz Dupló épí­tőjáték és Mikulás-csomag sok örömet szereztek gyer­mekeinknek. Köszönet illeti az Egis-Nutriciát azért az életmentő készülékért, mellyel könnyebb a beteg gyermekek ellátása. Köszön­jük a Máltai Szeretetszolgálat szegedi csoportjának játék­és ruhaadományait, a Fabio Szövetkezetnek a bölcsőket. Az Országos Gyermekvédő Liga megyei csoportját, Sze­ged város körzeti védőnőit és az egészségügyi főiskola hallgatóit, a Krúdy Gyula szakközépiskolát is köszönet illeti. A Démász Rt., a Pick Szeged Rt. és a Novomed Bp. Kft. pénzadományai nagy segítségünkre vannak mindennapi gondjaink csök­kentésében és a gondozónők továbbképzésében. S termé­szetesen köszönet mindazon családoknak, amelyek ado­mányaikkal segítették intéz­ményünket. alapítványunkat. Dr. Kathencx Edina intézeti főorvos

Next

/
Thumbnails
Contents