Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-24 / 20. szám

PÉNTEK, 1997. JAN. 24. BELFÖLD 3 Japánul oktatnak • Lakitelek (MTI) A Lakitelki Népfőiskolán folyó japán nyelvoktatáshoz nyújtott segítségről, az e téren megvalósuló stratégiai együttműködésről, ösztöndíj-lehetőségekről tárgyalt csütörtökön Yoshitomo Tanakával, Japán magyarországi nagykövetével Lezsák Sándor, az MDF és a Lakitelek Alapítvány elnöke. A japán nagykövet látogatást tett a népfőiskolán, ahol 18 diák tanulja a japán nyelvet. Rövidesen a helyi általános iskolában is megkezdődik a japán nyelv oktatása. Hulladóktárolá • Jásztelek (MTI) Két évvel ezelőtt határozták el a jászsági önkormányzatok egy regionális hulladéktároló építését. Az elképzelés megvalósításához a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége (JÖSZ) igyekezett mihamarabb befogadó települést találni. Ez a döntő feltétel immár adott: a telephelyként kiszemelt terület. Jásztelek lakossága falugyűlésen nagy szavazattöbbséggel hozzájárult a tároló ottani elkészítéséhez. A Jásztelken kapott lakossági zöld űt után a környezetvédelmi felügyelőség engedélyére várnak. A számítások szerint a leendő tároló a Jászság 18 településének hulladékelhelyezési gondjait 25-30 évre megoldaná. A közös beruházás még tavalyi árakon számolva kereken 800 millió forintba kerül. Oktatási központ • Bátonyterenye (MTI) Átmeneti otthont, illetve speciális oktatási központot tervez létrehozni a volt kányási bánya irodaépületében a bátonyterenyei Esélyteremtés Alapítvány. A nyolc minigarzonból álló átmeneti otthon már a nyár közepére elkészül, szeptembertől pedig a tervek szerint megkezdődhet a népi kismesterségek oktatása is, a származásuk vagy esetleg fogyatékosságuk miatt hátrányos helyzetű fiatalok számára. Az átmeneti otthon már nyolcvan százalékig elkészült, részben a Népjóléti Minisztériumtól pályázat űjtán nyert másfélmillió forintnak, illetve a PHARE Ifjúsági Alapjának 35 ezer ECU-s támogatásának köszönhetően. Toborzá • Kaposvár (MTI) Egyházzenei tábort szervez Sármelléken a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániahivatal. A július 21-től augusztus 5-ig tartó, kétszer egyhetes táborozásra várják mindazoknak a 14-20 éves, hitüket gyakorló keresztény fiataloknak a jelentkezését, akik szeretnének megismerkedni a liturgikus zenével, a gregorián énekekkel, s rendelkeznek zenei és kottaolvasási alapismeretekkel. A tábor az egyházi művek megszólaltatásán tűi a lelki és a testi élet felfrissülését is szolgálja előadásokkal. kirándulásokkal, vetélkedőkkel. Jelentkezni lehet levélben, válaszboríték küldésével az alábbi címen: Szili Zoltán 7400 Kaposvár, Buzsáki u. 6/b. • A kisgazda főtitkár szerint Győzelemre készülnek Dr. Bernáth Varga Balázs 1997. január 1-je óta főtitkára a Független Kisgazda-, Földmunkás ás Polgári Pártnak. Ebben a minőségében először látogatott a minap Szegedre, ahol találkozott a párt megyei vezetőségével, több alapszervezet tisztségviselőjével is. A szegedi származású főtitkár a Tisza-parti városban tett, látogatása idején interjút adott lapunknak. • Napjaink egyik legvitatottabb kérdése az MDF által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány Horn Gyula ellen. Mi az álláspontja az ön pártjának az indítvánnyal kapcsolatban? - A FKGP még igazán nem tekintette át ezt a javaslatot, de az én megítélésem szerint - ügyvédként jogi dolgokkal is foglalkozom, a mai helyzetben és alkotmányjogi keretek között az MDF ezt a csatát eredményesen nem tudja megvívni. A kisgazdapárt a mostani helyzetben inkább eltekint ennek a javaslatnak a megvitatásától és támogatásától. Ez nem jelenti azt, hogy a későbbiek során nem lehet és nem kell e témáról tárgyalni, a javaslat Dr. Bernáth Varga Balázs (középen): A kisgazdapárt nem akar kockáztatni. (Fotó: Miskolczi Róbert) még annyira kidolgozatlan, hogy a jelenlegi konstrukcióban nem látom értelmét. • A Tocsik-ügyet vizsgáló bizottság kisgazdapárti képviselője igen „aktív" volt a minapi ülésen, amikor az országos rendőrkapitányt és a Központi Bűnüldözési Iroda vezetőjét hallgatták meg. Ez azt jelenti netalán, hogy önök valamivel többet tudnak a szövevényes ügyről, mint a többiek? - Nem, nem azt jelenti. Csak azt, hogy mi is szeretnénk tevőlegesen hozzájárulni a gubancos ügy felderítéséhez és a kormánykoalíció belső emberei által eddig átláthatatlanná tett ügyletek kibogozásához. • Torgyán elnök úr egyre inkább elhatárolódik az ellenzék többi pártjával való választási együttműködéstőL. - Ezt rosszul közvetíti a sajtó. Tudniillik, mi nem zárkózunk el a közös választási fellépéstől. De csak az első fordulót követően. Erről azonban tárgyalásokat kell folytatni. Ha ugyanis választási szövetségre lépünk valakivel vagy valakikkel, s a szövetség tagjai' közül bármelyik az 5 százalékos küszöb alatt marad, akkor egyik párt sem jut be a Parlamentbe. A kisgazdapárt tehát nem óhajt'kockáztatni, s olyan pártokkal választási szövetségre lépni, amelyek nem kerülnek be a törvényhozásba. • Mely pártokkal hajlandók tehát a második fordulóban együttműködni? - Minden ellenzéki párttal, amelyek az első fordulóban megelőzték a kisgazdák jelöltjeit. Országos határozatunk van erről. K. F. Egy éve lépett hatályba a médiatörvény, ám az érintettek mégsem születésnapi ünnepségre gyűltek össze a Magyar Rádió márványtermében. Az illetékes szaktárcák és testületek képviselői, valamint a Magyar Rádió Rt. és a helyi rádiók vezetői találkoztak a fórumon, melyen a törvény végrehajtásának idei eseményeiről tájékozódtak. Hogy áll a médiatörvény? A legfőbb kérdésre az a válasz, hogy áll, pontosabban nem halad a törvényben meghatározott ütemterv szerint - derült ki Wéber Jánosnak, az Országos Rádió és Televízió Testület tagjának előadásából. A törvény végrehajtása azonban, ha döcögve is, de elindult. A közszolgálati intézmények átalakultak, az új országos kereskedelmi televízióra kiírták a Magánrádiólc, közsarcok pályázatot, s heteken belül megjelenik a két rádióadóra is a pályázat. A helyi rádiók majd csak ezek után következnek a sorban, hiszen a regionális frekvenciák sorsa függ az országos pályázat nyerteseinek terveitől is. Dátumot nem mert mondani a helyi rádiósoknak Wéber úr, csak reménykedett abban, hogy az első negyedévben elindul a folyamat. A már működő helyi rádiók egyébként előnyt élveznek majd a pályázaton, s az ORTT nem pártolja a frekvencián való osztozkodást sem. Természetesen a korábban határozott időre kiadott engedélyeknél megmarad a társbérlet. Méltányos műsorszolgáltatási díjakat ígért az ORTT tagja, konkrétumokkal azonban nem tudott szolgálni, hiszen a testület eddig egyetlen számszerűsíthető döntése az országos tévépályázatban alsó küszöbként meghatározott 8 milliárd forintos összeg. Húsbavágó téma jutott Bölcskei Imrének, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárának, hiszen a frekvencialekötési és -használati díjakról beszélt. A helyi rádiók 10-30, esetleg 60 ezer forintos havi díjakra számíthatnak, míg a televízióknak 100-200 ezer forinttal kell kalkulálniuk. A sarcok között a sorban a szerzői jogdíj következett, melynek új rendszeréről Kiss Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást. Eddig csak az Artisjus szedett jogdíjat, ám ezek után csatlakozik hozzá a Mahasz és az Előadóművészek Jogvédő Irodája, ráadásul minden egyes bevételből - még a barteriigyletekből is - százalékot kérnek. A jogdíj mértékét a művelődési miniszter hagyta jóvá, ezt az eljárást kifogásolták a rádiós egyesületek, a véleményükre ugyanis nem volt kíváncsi a hatóság. Irreálisan magas a jogdíj, s ez a Magyar Rádiót érinti a leghátrányosabban, hiszen milliós nagyságrendet jelent esetében - kért szót a vitában Hajdú István, a Magyar Rádió Rt. elnöke. Véleménye szerint ugyanúgy járnak ezzel is, mint az Antenna Hungária Rt. által hirtelen felemelt sugárzási díjjal: nem fogják kifizetni a jogdíjat sem. Az elnököt megtapsolták. r. v. jegyzet Kitsire nem adnak A

rádiósok tanácskozásán Budapesten mindössze egy valami vált biztossá: minden irányból megsarcolják a magánrádiókat. Röpködtek a százmilliók a különféle szaktárcák képviselőinek szájából, azok az összegek, melyek később mind a költségvetés nevű feneketlen zsákban fognak szépen eltűnni. Úgy tűnik azonban, hogy a számháború foglyul ejtette a szakértőket, az apróságokról mintha megfeledkeztek volna. A fórumon ugyanis kiderült, hogy amíg a korábbi frekvenciapályázatokon a közszolgálatiságot tartották fontosnak az induló rádióknál, addig most teljesen elfeledkeztek a közösségi rádiók műfajáról. A FIKSZ rádió képviselője legalábbis elszörnyülködött a frekvenciahasználati díj 10 ezer forintos alsó határán - ez ugyanis az amatőr rádió egyhavi működési költségének ötszöröse... Ugyan már, kicsire nem adunk, mondhatják a szakemberek. így a nagy tervek között arról sem tudhattunk meg többet, hogy mi lesz a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának frekvenciájával. A 94,9 MHz-et eredetileg ugyebár a stúdió kapta, s ha éppen nem volt helyi műsor, akkor a Danubius adása ment. Az albérlő, úgy tűnik, tulajdonossá válik, hiszen a rövidesen kiírandó országos rádiópályázaton a Danubius frekvenciái között a Hírközlési Főfelügyelet adatainál szerepel a szegedi 94,9 is. A médiatörvény betűje szerint pedig a Magyar Rádiónak a két országos hálózaton kívül - Kossuth és Petőfi - nem jár további frekvencia, ráadásul csak 2000 után pályázhat. Az egyetlen kiskaput az jelentheti, hogy kivételnek számítanak a nemzetiségi adások. A

Magyar Rádió budapesti vezetőitől és az ORTT ta goktól begyűjtött válaszoktól sem lettünk bölcsebbek. Jó lenne pedig, ha ilyen apró-cseprő dolgokkal is foglalkoznának, hiszen meglepő lenne, ha a Danubius nyertese vinné a frekvenciát - s ezzel kirántaná a szőnyeget a szegedi stúdió alól... JjcJleL") \j\jht cv— LINDAB márkakereskedés Sík, trapéz, cserepes lemezek, csatornák MODULBAU Sxeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. wTzTan-'tm' NIKECELL- ISOLITH, TEL HŐSZIGETELŐK gyári áron Az MDF felszólít és aláírósokat gyűjt • Budapest (MTI) A Magyar Demokrata Fórum elnöksége felszólítja Wéber Jánost, mondjon le az Országos Rádió és Televízió Testületben elfoglalt kuratóriumi tagságáról, mivel semmiféle kapcsolatot nem tart az őt delegáló párttal, az MDF-vel, s a TV2 privatizációs pályázatának kiírásakor az MDF álláspontjával szemben, a kormánypártokkal szavazott. Ezt Csapody Miklós, az MDF alelnöke jelentette be a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: az aláírásgyűjtés, valamint a Fidesszel és a KDNP-vel való egyeztetés a kormányfőjelölt személyéről folyamatban van. Az MDF birtokába került újabb információkat kellő időben a nyilvánosság elé tárják. • Budapest (MTI) A kormány második olvasatban megtárgyalta és elfogadta az egészségügyi átalakítással összefüggő feladattervet. Míg az elmúlt időszakban a szerkezeti változtatások álltak előtérben, addig a következő másfél esztendőben a betegellátás minőségi fejlesztésének szánnak prioritást - jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtóértekezleten Kökény Mihály. A népjóléti miniszter hozzáfűzte, hogy a tervezett intézkedéseket a kormányzat két vitaanyagban foglalta össze. A részletesebb változatot szakmai párbeszédre szánják és megjelentetik a szakmai lapokban. Kökény Mihány az átalakítási terveket részletezve beszámolt arról, hogy a kormányzat nagy jelentőséget tulajdonít az egészségügyi és az egész• Tájékoztató a kormányülésről Egészségügy, keresetek, hitelek ségbiztosítási törvények megalkotásának. Az egészségügyi törvényben kiemelt szerepet szánnak a betegjogok rögzítésének. A jogszabálynak garantálnia kell a beteg méltóságának tiszteletben tartását, az állapotáról és a betegség kilátásairól való pontos tájékoztatási kötelezettséget, a páciens bevonását a gyógykezelés megválasztásába. A törvényben elő kívánják írni azt is, hogy milyen típusú nyilatkozattételre van szükség az egyes beavatkozásoknál. A kormányzat, a jogszabályokon túlmenően, kiemelten kezeli a szakmai fejlesztési programot. A költségvetés az idén 6 milliárd forintot biztosít az egészségügyi ellátás fejlesztését szolgáló beruházásokra. Ez a forrás kiegészül a Világbank hitelével. Ami a tízezer kórházi ágy megszüntetésére vonatkozó világbanki igényeket illeti: Kökény Mihály először is tisztázta, hogy 82 ezer kórházi, illetve fekvőbeteg-ellátó ágy van az országban, ebből 60-65 ezer a rövid időtartamú ellátást szolgálja. Tudomása szerint a Világbank budapesti irodájának megállapítása az aktív ágyakra vonatkozik. A tájékoztató további részében Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár bejelentette, hogy a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak ismételt keresetkiegészítésére a kormány 300 millió forintot biztosít. A keretösszeg elosztási szempontjait a szakszervezetekkel közösen alakították ki. A konszenzus eredményeként a szociális intézményeket fenntartó önkormányzatok az intézményben dolgozó közalkalmazottak 1996. szeptember elsejei létszámának megfelelően, létszámarányosan kapnak a központi támogatásból. Az egyszeri keresetkiegészítést legkésőbb februárban kifizetik. A kabinet foglalkozott a nemzeti agrárprogram első összefoglaló anyagával is. A kormány úgy ítélte meg, hogy az előterjesztés még nem alkalmas szakmai, illetve átfogó társadalmi vitára. A kabinet ülésén is hosszas polémia folyt az agrárium és a területfejlesztés összefüggéseiről. A kormánytagok abban egyetértettek, hogy a majdani újra bekerülő összefoglaló anyagban ki kell térni az agrárprogram feladatait végül is megvalósító eszközrendszerre és a feladatok időbeli elhatárolására is. A kormány a pénzügyminiszter és a jegybank elnöke által adott tájékoztatás alapján döntött az MNB és a költségvetés közötti adósságcsere-átalakítás módjáról. Az 1997. évi költségvetési törvényben az Országgyűlés felhatalmazta a pénzügymi, nisztert, hogy az MNB által kezelt külföldi adósság árfolyamveszteségére nyújtott kamatmentes forinthiteladósságot (az úgynevezett nullás adósságállományt) és a nullás adósság lecserélésére kibocsátott államkötvényállomány egy részét devizahitelekre cserélje. Az adósságcsere során nyújtott devizahitel összege megegyezik az MNB nettó devizaadósságával. A költségvetési törvény előírása alapján az Áldatni Számvevőszéknek az ügyletet ellenjegyeznie kell. Az MNB és a PM az ÁSZ képviselőit már az előterjesztés előzetes kidolgozásába is bevonták. Kormányrendelet született a felsőoktatási törvény 1996. évi módosítása nyomán a doktori fokozat odaítélésének eljárási szabályairól, a képzésben részt vevők egyes jogairól, valamint az állami ösztöndíjas nappali tagozatos doktorandusz-hallgatók ösztöndíjáról. Ennek mértéke a tárgyévet megelőző év minimálbérének kétszerese, 1997-ben havonta 29 ezer forint. A kabinet döntött arról, hogy a jövőben államilag elismerik a Nemzetközi Üzleti Főiskolát (IBS). A főiskola 1991-ben kezdte meg működését hazánkban, az intézménynek 450 hallgatója van, eddig 150-en szereztek diplomát.