Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

HÉTFŐ, 1997. JAN. 20. A VÁROS 5 Kerítéssirató Y Jgy hírlik, hogy volt valaha egy nagy tömegkom­\J munikátor, aki azt mondta: ha egy kutyát ültet­nének a televízió bemondói székébe, a nézőközönség első héten felháborodna, második hétre megszokná. S ha a harmadikon visszaülne a bájos arcú bemon­dóhölgy, már hiányozna is az a jószág. Lehet persze, hogy ez a történet nem kutyával, hanem egy sokkal visszataszítóbb tárggyal indult, de a tanmese szem­pontjából ez alighanem teljesen közömbös. Tanmesére meg csak azért volt szükségem e rövid­ke írás bevezetőjében, mert minap buszra vártam a Centrum áruház előtt, s amíg a toporgásra szánt időm engedte, néztem a kerítést. Tudják, azt a gyen­gécske, ám minden idővel, politikai és gazdasági rendszerváltással dacoló építményt, amely egy mére­tes lyukat ölel körbe. A lyuk tulajdonképpen inkább egy félig kész alapépítmény, amelyre - egyes vénsé­gesen vén szögedi polgárok szerint - valaha házat akartak húzni. Hát az nem lett belőle. Csak a kerítés, ami az első évben még bőszített, a második-harma­dikban már megszoktuk, s mára talán már hiányozna is. Néha persze eszünkbe jutnak ugyan oly' eretnek gondolatok, miszerint csak nem kellene már tűrnie a szépségére joggal büszke Szegednek, hogy a belváro­sában ekkora szégyenfolt (pardon: lyuk...) éktelen­kedjen, netán a tulajdonost kötelezhetnék arra, hogy fölépítse, eladja, csak már történjék valami. Aztán fólsejlenek régen volt írások, interjúk és magyaráz­kodások arról - ide igenis építenének, csak a külső, belső, de leginkább középső, s az anyagi földi léttől is független, de átkos körülmények ebben irtóztató mó­don meggátolnak minden haladó jellegű kezdemé­nyezést. \J0 de félre ezzel a betonlikkal. Hiszen szögedi éle­1V tünk morcos kerítéseiből még tucatnyit találha­tunk. Úgy, hogy átvitt értelmekkel és értelmetlenség­gel momentán még csak nem is foglalkozunk. Hogy mást ne mondjak: a régi Hungária szállóval úgy fer­dén szemben, a Madách utca és a Párizsi körút sar­kán, a Kossuth Lajos (s még néhány másik...) sugá­rút nem is egy pontján évek, de inkább évtizedek óta árválkodnak az üres telkek (miközben Szegeden ál­datlan telekhiány van, ugyebár...), s mi szokjuk, sze­retgetjük a nyár közepére már csak ősdzsumbujokat ölelő drót-, deszka- és funérkerítéseket. Dehogy pa­naszkodunk, hiszen semmi kedvünk újabb érvek és ellenérvek, magyarázkodások és kifogások süppedő mocsarában bennragadni. Inkább csak reményke­dünk, hogy egyszer ezért csak épülnek ott házak is, melegszobás kis paloták. E cél érdekében a városára finnyás szögedi polgár talán még azt is megígérné, hogy csak egy percig hiá­nyolja szeretett kerítéseit. Bátyi Zoltán • Nem működik a rendszer Halál a kilencediken • Felújítás a Ferences-templomban Húsvétra elkészül a szentély • Munkatársunktól A felújítás újabb szakasza zárult le a napokban az alsó­városi Ferences templom­ban. A hosszabb ideje reno­válás alatt álló szentélyben a szakemberek megoldották a mennyezet statikai problé­máit és befejeződött a mennyezet, valamint a falak festése is. Az állványzat le­bontása után a szentélyben a hét elején megkezdik a templomkövezet cseréjét. Mielőtt azonban az új burko­lat a helyére kerülne, műem­lékvédelmi szakemberek vizsgálják át a kövezet alatti földrétegét. Az új burkoló­kövekkel igyekeznek majd a régieket utánozni, s evégett a ferences plébánia ugyanab­ból a bányából hozatja azo­kat, mint egykor a régieket. A szentélyben folyó munká­latok miatt az alsóvárosi mi­séket csak szombat este és vasárnap tartják a templom­ban, hétközben a plébánia tanácstermébe várják a híve­ket. Az alsóvárosi Ferences templom szentélyének felú­jítása várhatóan húsvétra fe­jeződik be. Közéleli Kávéház • Munkatársunktól A Virág cukrászda Zöld szalonjában a Közéleti Kávé­ház mai összejövetelén 18 órakor Bíró Zoltán irodalom­történésszel készülő Ady­köny véről, valamint eddigi tu­dományos és politikai pálya­futásáról beszélget Vörös Lász­ló irodalomtörténész. Közre­működnek Sinka Károly és Kátó Sándor színművészek. Szeged Körút '97 • Munkatársunktól A Szeged Városi Televí­zió hétfő esti magazinjában a hamarosan induló média­menedzser képzésről szá­molnak be az Euromene­dzser Iskolaközpont munka­társai. Megismerkedhetnek a né­zők a versenytáncos Móczó házaspárral, és bepillanthat­nak a zálogházak életébe is. A magazin este 8 órakor kezdődik a VTV csatorná­ján. NEPTUN FITNESS - szolárium - szauna - callanetics - nöi-fórfi aerobic - fitnassgépek - masszázs Szeged. Kálvária sgt.-Jósika u. sarkán Telefon: 313-640. Nyitve: h-szo: 7-21 óráig, § v: 7-12 óráig. A bérietet váltók kOzOU áprilisben értékes ajándékot sorsolunk kii Mindent megtettek? Mindhiába. A tizenkilenc esztendős fiatalember ledőlt a székről, haláltu­sájában hörgött, mint aki szeretne még mon­dani egy „Isten áldjon"-t a körülötte lévőknek, vagy mint aki szeretne még visszatérni erre a világra. De nem tért vissza. Meghalt. A tizenkilenc éves Nor­bert tavaly szeptemberben a soproni családi tűzhely me­legétől és biztonságától távol kezdte meg egyetemi tanul­mányait a József Attila Tu­dományegyetem programo­zó matematika szakán. A fia­talember rendkívül otthono­san mozgott a számítástech­nika területén, hiszen kilenc­éves kora óta dolgozott kü­lönböző számítógépeken. Az egyetemen úgy szerette vol­na bővíteni ismereteit, hogy annak elvégzése után a leg­magasabb szintű elvárások­nak is megfeleljen az élete hivatásának választott terü­leten. A gondoskodást jelen­tő szoros családi kötelékből kiszakadt fiú új otthona a Kossuth Lajos sugárút 72/B alatt lévő, 830 férőhelyes Károlyi Mihály Kollégium lett. 1996. december 11-én, szerdán ugyanúgy kezdődött a nap a diákotthonban, mint máskor. Az egyetemisták és a főiskolások annak rendje­módja szerint előadásokra, gyakorlatokra és konzultáci­ókra mentek. A reggeli nyüzsgés után mondhatni ki­üresedett az épület, ám az esti órákra ismét benépesül­tek a folyosók és a szobák. Voltak, akik tanultak, televí­ziót néztek, s akadtak olya­nok, akik buliztak. A kilen­cedik emelet egyik háromfős szobájában röviddel éjfél előtt Norbert egyik szobatár­sa, aki még az ágyban olva­sott, tompa puffanásra lett fi­gyelmes. Norbert, aki a ké­sei órán a számítógépen dol­gozott, minden előzmény nélkül, egyik pillanatról a másikra rosszul lett, s a székről a földre zuhant. A száznyolcvan centiméter magas, hatvanhárom kilo­grammos fiúnak görcsbe rándult az egész teste és fennakadt a szeme. így fe­küdt a földön, amikor szoba­társai mellé léptek. Ájulásra, illetve valamilyen rohamra gyanakodtak, szólongatták, pofozgatták a földön fekvőt, de nem kaptak választ. Nor­bi hörgött egyet. Megpróbál­ták feltenni az ágyra, de nem bírták. Nézték a pulzusát, s arra a megállapításra jutot­tak, hogy még lüktet a verő-­ér. A nyaka köré vizes törül­közőt csavartak, száját pedig megpróbálták szétfeszíteni, nehogy lenyelje-leharapja a Károlyi a Kossuthon, Norbert a soproni temetőben. (Fotó: Karnok Csaba) nyelvét. Mindeközben az egyik szobatárs elindult, hogy hívja a... A Károlyi kollégiumban nem lehet a szintekről a vá­rosba telefonálni, éppen ezért közvetlenül segélyhí­vásra sem lehet használni a készüléket. Esetünkben a „riadólánc" úgy működött volna, hogy leszólnak a ki­lencedikről a portára, elma­gyarázzák az ott ülőnek, mi történt, s kérik, azonnal hív­jon sürgős segítséget. A szo­batárs nem ezt az utat vá­lasztotta - mert mint mond­ta, azon az éjszakán a nyol­cadik emeleten hangos bulit tartottak, ami felhallatszott az ő szintjükre is -, hanem leliftezett a földszintre, s mi­előtt felhívta volna a köz­ponti orvosi ügyeletet, fel­csöngetett a kilencedikre, hogy megkérdezze, jobban van-e már Norbi. Miután kö­zölték vele, hogy nem, hívta a sétálva körülbelül tizenöt percre lévő, Kossuth Lajos sugárút 15-17. szám alatti központi orvosi ügyeletet. Dr. Simon Mariannától, a Csongrád megyei Mentő­szervezet megyeiafőorvosá­tól megtudtuk: 0 óra 14 perckor kapták a bejelentést. A semleges információ arról szólt, hogy egy kollégista fiú összeesett. A kétperces „ki­csengetési időn" belül, 0 óra 15 perckor az ügyeletes or­vos elindult a mentőállomás­ról a Károlyi kollégiumba. Dr. Simon Marianna el­mondta, hogy az ügyeletes kocsiban található sürgőssé­gi, életmentő eszközök al­kalmasak arra, hogy azokkal az orvos újraélesztést végez­zen. Az ügyeletes orvos 0 óra 18 perckor ért a Károlyi bejáratához, s 0.20-ra ért fel a kilencedik emeletre. Itt az orvos megállapította a halál beálltát, amely bizonyítottan több mint öt perccel a meg­érkezése előtt következett be, majd rohamkocsit kért a központból a helyszínre, s megkezdte az újraélesztést. Dr. .Simon Marianna el­mondta, hogy a halál beálltá­nak megállapításánál a spon­tán légzés, illetve keringés meglétét, valamint az ideg- • rendszer általános állapotát vizsgálják. Utóbbit elsődle­gesen a pupilla tágasságának változásából tudják megáll­apítani. Ideális esetben, ha a légzés, illetve keringés leáll­tát követő első öt percen be­lül korrekt team érkezik a helyszínre, s megkezdi az új­raélesztést, akkor igen nagy az esély arra, hogy az újraé­lesztés sikeres lesz. Az agy állományában kialakuló hi­poxia miatti károsodások ugyanis esetleg még megfor­díthatok. Természetesen mindez függ az illető sze­mély alapbetegségétől. Öt percen túl már kisebb a sike­resség esélye. S ha mégis si­keres az újraélesztés, vissza­maradhatnak nagyon súlyos agyi károsodások, idegrend­szeri funkciózavarok. Norbi esetében a rendőr­ségi vizsgálat nem talált kül­sérelmi nyomokat. Az igaz­ságügyi orvosszakértő, dr. Varga Tibor professzor el­mondta: a boncolás a jobb szívfél tágulatát mutatta ki, ami a hirtelen halált megma­gyarázza, de végleges véle­ményt, pontos diagnózist csak a toxikológiai, illetve szövettani vizsgálatok elvég­zése után tud mondani. Var­ga professzor szerint fiatal korban nem túl gyakori az ilyen jellegű szíveredetű hir­telen halál. A család Norbi elvesztése után valósággal összerop­pant. A mai napig nem tud­ják feldolgozni a tragédiát. Az apa elmondta, hogy a fia nem ivott, nem dohányzott, sohasem ájult el, s nem volt gondja a szívével. Az egye­tem elkezdése előtt egy év­vel teljes körű orvosi vizsgá­latnak vetették alá, s egész­ségesnek találták. Norbi tö­rékeny volt, de szívós. A családban mindenki hozzá­fordult, ha gondja-baja volt, s ő mindenkin segített. Az apa nem érti, miért nem vitték le Norbit a föld­szintre, hogy ne a kiérkező orvosnak kelljen felmenni a kilencedik emeletre? Nem érti, miért nem lehet segély­hívásra használni a szinteken a telefont? Nem érti, miért nem biztosítanak éjszakai orvosi ügyeletet a kollégi­umban, amely lakóinak szá­mát tekintve akkora, mint egy kisebb falu? Miért? Az apa szerint a család fájdalma csak akkor válhatna elvisel­hetőbbé, ha meggyőződhet­nének arról, hogy gyerme­kük életének megmentéséért a kollégiumban is mindent megtettek. Természetesen a halál­esettel kapcsolatosan a Dél­magyarország megkereste a Károlyi kollégium vezetőit, Csányiné Garai Aranka igaz­gatót és Vizoviczki Dezső gondnokot is, akik először hajlandók voltak beszélni a történtekről, később azonban visszavonták nyilatkozatu­kat. A visszavonást követően a hatodik éve igazgató Csá­nyiné felhívott bennünket, s közölte: működik a segélyhí­vórendszer, ám erről a kollé­gisták egy része nem tud, de ezek után tájékoztatják őket. Utánajártunk. Kipróbál­tuk. Nem működik a rend­szer. Szabó C. Szilárd • Mikszáth-összeállítás az új Tiszatájban A nagy palócról Szegeden Eredeti tanulmányokat közöl a Tiszatáj a Mikszáth­évfordulóra. A 150 éve éve született író egyedi írásmű­vészetének rejtélyeiből emel ki egyet Széles Klára iroda­lomtörténész, a József Attila Tudományegyetem docense: „...találkozunk-e, s ha igen, hogy találkozunk Mikszáth­nál a lélek rejtelmeivel?" A válasz: a Hova lett Gál Mag­da? című novella elemzésé­ben. Az összeállítás másik két tanulmánya - Nyilasy Balázs és Vadai István írása - a mikszáthi beérkezés nagy dokumentumait, A jó palócok, tót atyafiak novel­láit veszi szemügyre. Sánta Gábor a tanulmányírót, az „előszavakra született" Mik­száthot elemzi. Hász-Fehér Katalinnak A Noszty fiú esete Tóth Marival című re­gényről készült dolgozatát közli a januári Tiszatáj diák­melléklete. A nagy palóc és szegedi író tiszteletére közreadott ta­nulmányok mellett gazdag szépirodalmi anyagot olvas­hatnak az új számban, köz­tük a Franciaországban élő Ferdinandy György kézira­tát. Ő nemrégiben azt mond­ta Darvasi Lászlóról, a janu­ári Tiszatáj-számban ugyan­csak publikáló Íróról: ama kevés modern magyar szer­zők közé tartozik, akiknek franciára fordított műveit a francia közönség a sajátja­ként, a legkisebb idegenke­dés nélkül fogadja. A Kriti­ka rovatban egyébként Dar­vasi német nyelven megje­lent kötete kapcsán foglalja össze az író prózaépítkezé­sének újdonságait Bombitz Attila. S. E. Operaünnep Gyimesi Kálmánnal • Munkatársunktál Igazi operaünnep volt szombaton este a zsúfolásig megtelt Szegedi Nemzeti Színházban. A társulat kivá­ló baritonistája, Gyimesi Kálmán pályafutásának 35. évfordulója tiszteletére Pál Tamás zeneigazgató dirigá­lásával Verdi Rigolettóját játszotta az együttes. A cím­szerepet éneklő jubiláló Liszt-díjas, érdemes művész pályafutását az előcsarnok­ban kiállított fotók, jelme­zek, dokumentumok segítsé­gével tekinthette át a közön­ség. A remek tárlatot dr. Gyémánt Csilla főiskolai do­cens, színháztörténész ren­dezte. Az előadás előtt a színpadon Pál Tamás mint régi barát és pályatárs mon­dott ünnepi köszöntőt, hang­súlyozva, hogy Lendvay An­dor és Gina Cigna tanítvá­nya 1962 óta a társulat tagja, és a nemzetközi sikerek sem tudták elcsábítani a szegedi színháztól. Gyimesi Kálmán neve - éppúgy mint a legen­dás mesteré, Vaszy Viktoré - összeforrott a szegedi ope­rajátszással. Az ünnepi hangulatú Ri­golettó-produkció - amely­ben Gyimesi Kálmán kérésé­re egykori tanítványa, Vajda Júlia énekelte Gilda szerepét - nagy sikert aratott. Az elő­adást követően a színpadon zárt körben dr. Nikolényi István színidirektor, az Ope­rabarátok Egyesülete és a pályatársak köszöntötték az ünnepeltet, aki elmondta, van még néhány szerep, amelyben szívesen fellépne az anyaszfnházban. Tisztújító szocialisták • Munkatársunktál Az MSZP szegedi szerve­zete éjszakába nyúló tisztújí­tó közgyűlést tartott pénte­ken. Elnökké dr. Révész Mi­hály tanárt, gimnáziumi igazgatót, önkormányzati képviselőt választották. Al­elnökök: dr. Majzik István (jogász, vállalkozó), dr. Miiller József (gimnáziumi tanár) és dr. Kozma József (egyetemi adjunktus, önkor­mányzati képviselő, frakció­vezető). Az ügyvezető alel­nök Narga István (tanár, a területi iroda ügyvivője). Az elnökség tagjai: Kmetykó Lajos, Tóth József, dr. Nagymajtényi László, dr Csíkos Mihály, dr. Fábián György, Gila Ferenc, Botka László, dr. Géczi József, Gyémánt Imre, Mészáros Tamás. A pénzügyi ellenőr­ző bizottság vezetője dr Ve­zér Károly, az egyeztető bi­zottság vezetője dr. Guba Ferenc. Az újonnan megválasztott elnökség mandátuma 1998. december 31-ig szól. Új tagozat a főiskolán • Békéscsaba (MTI) A jó tíz évvel ezelőtt taní­tóképző főiskolaként meg­nyílt, s azóta pénzügyi tago­zattal bővült békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főis­kola a következő tanévtől újabb szakot indít: harmadik önálló tagozatán a személy­ügyi szervezők képzése kez­dődik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents