Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

HÉTFŐ, 1997. JAN. 20. BELFÖLD 3 V röviden Ma érkezik a lengyel államfő • Budapest (MTI) Aleksander Kwasniewski Budapestre érkezik Göncz Árpád köztársasági elnök meghívására ma, hétfőn délelőtt kétnapos hivatalos látogatásra a magyar fővárosba érkezik Aleksander Kwasniewski lengyel államfő. Budapesten azt vátják a látogatástól, hogy újabb lendületet adhat a kétoldalú gazdasági lehetőségek jobb kihasználásának. Előzetes varsói nyilatkozatok szerint a lengyel fél a tárgyalásokon elsősorban a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás keretében zajló gazdasági kapcsolatok témáját veti majd fel. Nyilvános GYIÉT-ülés • Budapest (MTI) Nyilvános ülésen vitatja meg a kormány nyugdíjreform-tervezetéről kialakítandó álláspontját a Gyermekés Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács (GYIÉT) kedden. A tanácskozást a szervezők a nyugdíjreformmal kapcsolatos széles körű társadalmi vita újabb fórumának tekintik, amelyen a gyermek- és ifjúsági szervezetek mellett a generációt támogató tömörülések képviselői is kifejthetik véleményüket a mai fiatalok jövőjét érintő kérdésben. Pozsgoy besegit • Budapest (MTI) Magyarország mély válságban van, és ennek kezelésére elégtelenek és alkalmatlanok a kormány által kidolgozott módszerek - jelentette ki Pozsgay Imre szombaton délelőtt az MDF-ben megtartott rendkívüli sajtótájékoztatón. Pozsgay Imrét Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnöke kérte fel arra, hogy segítsen a párt tudománypolitikai, közoktatási és kultúrpolitikai programjának kidolgozásában. A BB és a Fidesz • Budapest (MTI) Ha nem tisztázza a kabinet a Budapest Bank privatizációjának homályos pontjait, a felmerült kétségeket, akkor a Fidesz gazdasági kabinetje azt javasolja a Fidesz elnökségének, hogy tegyen büntető feljelentést ismeretlen tettesek ellen az állam számára különösen nagy vagyoni kárt okozó bűnügy miatt - mondta Varga Mihály, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke, a gazdasági kabinet vezetője. „Permanens botránysorozat" • Budapest (MTI) A Független Kisgazdapárt permanens botrány- és panamasorozatnak tartja a Budapest Bank történetét - hangzott el a párt szombati budapesti sajtótájékoztatóján. Boros Imre, a párt pénzügyi kabinetjének vezetője elmondta: eddig a Budapest Bank körül tizenkét törvénysértést számoltak össze 1991 óta. Ezek közé sorolta, hogy a pénzintézet nem fizetett adót 199l-es nyeresége után, valamint az Ybl. illetve a Polgári Bank ügyét és az ÁFI Rt. részvényjegyzését. • Tranzitotok, hármashatár, karambolok Alszanak és száguldanak Csongrád megye balesetmegelözésért felelős rendőrei már két éve külön figyelmet fordítanak arra, hogyan és hány balesetet okoznak útjainkon a külföldiek. Érdekes dolgok derülnek ki a statisztikából, amelynek adatai fura nemzeti sajátosságokra is utalnak. Csongrád megye területét két tranzit főút szeli át és három ország határa találkozik itt. Ebből adódik, hogy hagyományosan jelentős a megye átmenőforgalma, ez pedig gyakran kellemetlenségek forrásává válik. A nyári szabadságolások, iskolai szünetek elején és végén, valamint a nagyobb ünnepek alkalmával sok tízezer nyugaton dolgozó török kerekedik fel, s indul haza, majd később visszafelé. A délszláv háború idején szinte kizárólag megyénken keresztül utaztak, s ez általában kaotikus állapotokat eredményezett a határátkelőkön. De nemcsak ott, hanem a közutakon is. Csongrád megyében évente körülbelül kétezer balesetet regisztrálnak, aminek 7-8 százalékát külföldiek okozzák. Ez önmagában nem magas szám, azonban a személyi sérüléses balesetek 18 százalékánál más nemzetek fiai a hibásak. Többnyire román, bolgár, török és jugoszláv állampolgárok azok, akik különböző szabályokat megszegve, főként az E75Felvételünkön az emlékezetes szegedi buszbaleset látható. Török kamion a város közepén. (Fotó: Gyenes Kálmán) ös Szegedre bevezető szakaszán (45 százalék), illetve az E68-ason (27 százalék) okoznak karambolt, sérülést. A megyei balesetmegelőzési bizottság munkatársai megállapították azt is, hogy a különböző nemzetiségűek milyen szabályszegésekre „specializálódtak". A jugoszláv állampolgárok a követési távolságot nem tartják be, s 85 százalékban az elsőbbséget nem adják meg. A románok szintén hadilábon állnak a követési távolsággal, autójuk műszaki állapota nagyon rossz, s annak ellenére, hogy ők alszanak el a leggyakrabban a volán mögött, szeretnek száguldozni. A török átutazók száma csökken, egyrészt vagy be sem lépnek megyénkbe, s a Békés megyeieket „boldogítva" Battonyánál lépik át a határt, vagy a bátrabbja a régi szerbiai útvonalat választja. így aztán a törökök 95 százalékban kamionsofőrként okoznak balesetet, holott az esetek túlnyomó részében a személyautók vezetői hibáznak. Végül a bolgárokról kell szólni, akik az oldaltávolságot, a követési távolságot és a sebességhatárokat nem tartják be. Általában reggel hét előtt, illetve este hat után szenvednek saját hibájukból balesetet. A rendőrök aggodalommal tekintenek a hétvégi kamionstop elé, ugyanis a határtól számított harminc kilométeren belül kell a hétvégét kibekkelni a kamionosoknak, s ebbe a körbe bele-. esik Szeged is. A határ közelébe érve a vezetők pedig inkább rátaposnak a gázpedálra, hogy ne kelljen napokat dekkolni ismeretlen helyeken. Sokszor céltalanul bolyongnak a sofőrök, s a nagyvárosi forgalomba keverednek. Az így adódó nehéz pillanatokra példa a Kossuth Lajos sugárúti buszbaleset, amikor egy török kamion rohant egy helyi járatba, súlyos sérüléseket okozva. Megdöbbentő adat, hogy megyénk tranzitútjain tavaly több, mint kilencmillió nehézgépkocsi dübörgött át, s ez a szám évente hét százalékkal nő. Ez újabb érv lehet amellett, hogy nagyon nagy szükségünk lenne az elkerülő utakra. Arató László • Parlamenti frakciók Eszmecsere a nyugdíjreformról • Budapest (MTI) Szakmai vitát rendezett szombaton a nyugdíjreformkoncepcióról a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat a parlamenti frakciók képviselői számára. A rendezvény célja az volt, hogy megismerjék egymás szakmai véleményét a képviselők, akik később részt vesznek majd a koncepció parlamenti vitájában. Az eszmecserén - a Magyar Szocialista Párt kivételével valamennyi parlamenti frakció nyugdíjreformmal foglalkozó képviselője részt vett. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a szakmai fórumot a későbbiekben folytatni kell. KDNP választmányi ülés • Budapest (MTI) A Kereszténydemokrata Néppárt országos elnöksége szombati ülésén határozatot fogadott el, amelyben kezdeményezi a párt országos választmányának összehívását február l-jén 10 órára. A testület Mizsei Zsuzsát és Latorcai Jánost is felkéri, hogy írja alá a meghívót. Mindezt Csépé Béla, a KDNP parlamenti képviselőcsoportjának helyettes vezetője mondta el az ülést követően. Csépé Béla Isépy Tamást helyettesítette a tanácskozáson, mivel a frakcióvezető más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni a megbeszélésen. Latorcai János a szombati határozattal kapcsolatban elmondta: megítélése szerint a következő választmányi ülés csakis a testület alakuló ülése lehet. A meghívót ezért csak akkor írja alá, ha a pártvezetés elfogadja a Fővárosi Bíróságnak a decemberi ovülés határozatait megsemmisítő első fokú ítéletét. • A kormány nyugdíjreformterve A feketegazdaságra is jé • Budapest (MTI) A kormány olyan nyugdíjrendszert javasol, amelyben a szolidaritás mellett a mainál erőteljesebb hangsúlyt kap a teljesítményelvűség, szorosabb kapcsolat van a járulékbefizetés és a nyugellátás között, és a gazdaság egészére élénkítő hatást gyakorol. A kabinet javaslata alternatívát kínál az állampolgárok többsége számára, hiszen választhatnak: a jelenlegi felosztó-kirovó alapon működő nyugdíjrendszerbe, vagy a vegyes, kétharmadrészben felosztó-kirovó, egyharmadrészben pedig tőkefedezeti elemeket is tartalmazó nyugdíjrendszerre térnek át - érveltek a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium szakértői, illetve vezetői vasárnap délutáni közös sajtótájékoztatójukon. A kormány nyugdíjreform-tervezetével kapcsolatos eddigi vitákat a népjóléti miniszter a félreértések, a_bizalomhiány, de egyben a kompromisszumkeresés történeteként értékelte. Kökény Mihály elmondta, hogy az elmúlt hetek egyeztetései nyomán a kormány úgy döntött: csak fokozatosan tér át a nyugdíjemelésnél az úgynevezett svájci indexálásra. Ez a szisztéma azt jelenti, hogy a nyugdíjemelésnél fele-fele arányban a keresetek növekedését, illetve az inflációt veszik alapul. A kormány jelenlegi álláspontja az, hogy ezt a rendszert vagy ne 1998-tól, vagy a belső arányok fokozatos változtatásával vezessék be. Már a jövő évtől életbe lépne viszont az állami járadék rendszere, az első időben várhatóan a 70 év felettiek körében. Ezt az ellátást azok kapnák, akik valamilyen okból nem jogosultak öregségi nyugdíjra. A járadék mértéke a mindenkori öregségi nyugdíjminimum, illetve a nettó keresetek 30-40 százaléka lenne. Fedezetét 70 százalékban a központi költségvetés, 30 százalékban az önkormányzatok biztosítanák. Győrfi István, a PM miniszteri biztosa kiemelte: a tőkefedezeti elem sokrétű védelmi rendszerrel egészülne ki. Szigorú előírások vonatkoznának a nyugdíjpénztárak befektetéseire; a javaslat szerint a pénztáraknak az átlagon felüli hozamból tartalékot kellene képezniük; teljesítményüket naponta közzé kellene tenniük, s ha hozamuk tartósan 70 száazlék alatt van a Pénztárfelügyelet más pénztárhoz helyezi a járulékbefizetők pénzét; a befizetések fél százalékából garanciaalapot kell létrehozni az esetleges pénzügyi zavarok kivédésére. Ha ez a garanciaalap sem lenne képes a likviditási problémák megoldására, az állami garanciavállalás érvényesül a befagyott követelésekre, vagyis az addig befizetett és összegyűlt járulékra. Kizárólag a magyar társadalom döntésén múlik, milyen nyugdíjrendszert választ hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Akar László mindazonáltal rámutatott: nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a feketegazdaság visszaszorításában nagy szerepe van ha a leendő nyugdíj alapvetően a befizetett járulék nagyságától és a szolgálati időtől függ. A gazdaság szempontjából ugyanakkor az sem mellékes, hogy a vegyes rendszerrel új nagybefektetők jelenhetnek meg a tőkepiacon, és ez alapvető lendületet adna a gazdaság fejlődésének. jegyzet Forró január A

utóvásárlási őrület volt tavaly decemberben Magyarországon, a kamatmentes részletfizetés utolsó hónapja. Nyolcszázezer forinttal már el lehetett hozni egy Fiat Puntót vagy egy Opel Corsát. Nyolcszázezerért viszont december elején pontosan száz darab Pick-részvényt lehet vásárolni a tőzsdén. Az autóval karácsonykor nem sikerült eljutni a nagymamához, mert nagyon csúszott az út, a Pick-részvény viszont néhány hét alatt, még tavaly elérte a tizenegyezer forintos árfolyamot. Ez - sok embernek éves nettó fizetését jelentő összeg negyvenszázalékos emelkedés egy hónap alatt, miközben a bankban egy év alatt is csak 25 százalékot hozott a betét. Tavaly a tőzsdén lehetett legtöbbet nyerni, ha a klasszikus befektetési formákat rangsoroljuk. Ha valaki '96 első napjaiban cédulákra írta a tőzsdeindexben is szereplő részvények nevét, azokat jól megkeverte, kihúzott belőlük ötöt - a szakemberek azt mondják: döntött a portfóliáról - és száz-százezer forintért vásárolt belőlük a tőzsdén, akkor egy esztendő alatt megduplázta a pénzét. Akkor is, ha nem értett hozzá, ha nyugodtan ült a fenekén. Pontosan olyan nyugodtan, mint aki ez ülő alatt bankbetétbe, többszörösen garantált államkötvénybe tartotta a pénzét és semmiképpen nem tudott huszonöt-harminc százaléknál nagyobb hozamot produkálni. Az elmúlt évben annyira jó volt a tőzsde, hogy szinte nem is lehetett rossz lóra tenni Mehet tovább, de ilyen nagy árfolyamemelkedésre már nem lehet számítani. Az év első napjaiban lapunkban megszólaltatott brókerhölgy is úgy vélekedett, nem kell még sietni az eladásokkal, s lám, neki lett igaza. A Pick-részvény ugyan „megnyugodott", a többi, tőzsdeindexben szereplő papír viszont nem. A menetelés tovább tartott, két egész hét telt el, tíz tőzsdenapon vagyunk túl ebben az esztendőben, s a részvények több mint fele a húszszázalékos árfolyamemelkedést produkált. Két hét alatt annyit, amennyit az államkötvények ígérnek egész 1997-re. Nem hittünk a brókerhölgynek, nem hittünk a forró januárban, nem fektettünk részvényekbe. Most pedig már lehet, hogy késő, hiszen legutóbb, pénteken már megtorpant a tőzsdei hossz A legnagyobb országos napilap még csak korrekcióként értékelte, a szombaton is megjelenő gazdasági napilap viszont pánikot emlegetett. Ma estére már többet tudunk, egy hét múlva pedig még többet. jkjéhány nappal ezelőtt egy idősebb úr keresett meg, 1V bepanaszolni a legnagyobb lakossági pénzintézetet, hogy az technikai okok miatt nem tudja kiadni Molrészvényét. Mérgelődött, hiába vigasztaltam, hogy papírja minden nappal többet ér. Azóta nem jött, de ha újra esni kezd az árfolyam, ismét sürgős lehet neki. Í/C^cj^-) (/fi• Uj Magyarország Alexa a főszerkesztő • Budapest (MTI) Alexa Károly, az MTI volt vezérigazgatója lett az Új Magyarország című napilap főszerkesztője. A lap tulajdonosa, a Nemzeti Média Kiadó Kft. képviselőivel történt megállapodása után az új főszerkesztő szombaton elmondta: szigorúan polgári ellenzéki, szélsőséges hangoskodástól mentes napilap irányítására vállalkozott, amely azokat az eszméket vallja magáénak, amelyek jegyében a rendszerváltás megindult. Alexa Károly felkérésére azt követően került sor, hogy a lap tulajdonosa felmentette Franka Tibort, az Új Magyarország megbízott főszerkesztőjét. Alexa Károly azután mondott igent a megbízásra, hogy a lap tulajdonosai biztosították: az újság szellemisége nem változik, és megjelenésének anyagi háttere is garantált. Az új főszerkesztő elmondta: a lap profiljában és hangnemében változtatásodat nem tervez. Hangoztatta: meggyőződése, hogy nem a sajtó alakítja a világot, a politikát, hanem fordítva, ezért helye van annak a polgári ellenzéki hangnak, amely a lapot életre hívta. Hozzátette: az Új Magyarország irányítását belső ügyének tekinti és addig vállalja a megbízatást, amíg ebben a szellemben tevékenykedhet. Az állam visszavásárol • Budapest (MTI) Az idén folytatódik a védett természeti területek állami tulajdonba és természeti kezelésbe vétele. A visszavásárlás tavaly kezdődött meg, az oltalom alá vont természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995-ös törvény nyomán. E jogszabály az Alkotmánybíróság döntése alapján rendelkezik a természetvédelmi érdekek érvényesítéséről. Az Alkotmánybíróság azért foglalkozott az üggyel, mert egy korábbi rendelkezés lehetővé tette a védett természeti területek magántulajdonba adását. A visszavásárlási program 2001-ig tart, s előreláthatóan 6-8 milliárd forintba kerül.